Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-18 / 142. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Tasámap, 1961. június 18. Őket ki érti meg? a helyes, nem pedig a szí tkozó- rát. Hogyan mondhat ilyet, tisztségüket. Kétkezi munká- dás, a veszekedés vagy gya- amikor tisztességes keresete Tartalmasabb pártmunkát Jó a vezetés összhangja — Közelebb az éleihez — Hiányzik a tájékoztatás Termelőszövetkezeti vezetők. A közös gazdaság munkáiért, javaiért anyagi és erkölcsi felelősséget hordanak a vállukon. Kisebb-nagyobb ember- csoportok irányítását bízta rájuk a közösség. Naponta szüntelenül kapcsolatban állnak a tagokkal vagy úgy, hogy munkába invitálják őket, vagy úgy, hogy sérelmükben, panaszukban segítenek igazságot tenni. Minden cselekedetükkel a köz érdekét igyekeznek szolgálni, minden intézkedésükkel vezetetteik javán fáradoznak. A vezetőktől elvárja a brigád, a csapat minden tagja, hogy emberségesen bánjanak vele, megértsék gondjait, osztozzanak önömében, bánatában. De az elnököket, a párttitkárokat, a brigádvezetőket ki érti meg? Ki segíti őket helyes törekvéseik megvalósításában ? Ha tévedtek is, vagy kifogásolhatónak vélt intézkedést foganatosítottak, van-e, aki melléjük áll? S a vezetőjét elmarasztaló beosztott vesz-e magának annyi fáradságot, hogy mielőtt véglegesen ítéletet alkotna, meggyőződjék értesülései megbízhatóságáról? Ilyen problémák csomóinak kibogozáséra üljük most körül a csurgói Zrínyi Tsz irodájának asztalát. — Háttérbe szorítják az asz- szonyokat a mi tsz-ünkben — így fogalmazta meg valaki a tagság körében elterjedt nézetet. És hozzátette: — Néhány fehérnéppel kivételeznek. Füstös Kati, Mezei Rózsi, Huszics- né meg Szábóné kapott munkát egész télen, én meg áprilisban kereshettem meg a négy hónapra való SZTK-költséget. Szerényen, higgadtan veti ellen Horváth János üzemegységvezető: — Ha magára volna bízva, hogyan foglalkoztatna egész télen 80 vagy száz asszonyt, amikor csak háromnak, négynek akad munkája a morzsol óban? S nyilván azokat hívjuk, akikre mindig, minden munkában bizton számíthatunk. De volt a mi brigádvezetőnk más házánál is, amikor szaporodott a tennivaló. Hétfőn azt mondta az illető, hogy nem ér rá, mert nagymosást végez, kedden kenyérsütésre hivatkozott, szerdán meg azzal utasítótta el, hogy orvoshoz kell vinni a gyerekét. Csütörtökön aztán nem hívta. Csapott is belőle nagy paitáliát. Kiabálta utcahosszat: -Ez már mégis csak nagy disznóság; mennék dolgozni, de ma reggel még a házam tájára sem jött a brigádvezető.-« S most, amikor gaz sanyargatja a krumplit, a répát, • a kukoricát, most is akadna valaki, aki munkanélküliségre panaszkodna? Nincs ilyen ember. Sőt, ma olyan van, aki sokallja a kimért területet. Fedig a családok munkabírásának alapján parcellázta szét a vezetőség a kapásnövények tábláit. Az eddigi elégedetlenkedőknek most módjuk nyílna arra, hogy a téli, kora tavaszi sérelmüket tulajdon kezükkel orvosolják. Mert most nem a munkából, hanem a dolgos kézből kellene több a csurgói határban is. Gadaneczék tsz-tag lánya is találna elfoglaltságot napszám helyett a közös földön. A cáfolatra újabb ellenérvet próbált találni az elégedetlenkedők szószólója: -Az idősebbeknek kellene a könnyebb munkát adni.« Hát nem ezt tette a brigádvezető, amikor az öregebbeket osztotta be a silótakarmány tiprására? Hogy volt a silózásnál fiatalabb asz- szony is? Persze, hogy volt, mert öthónapos terhes, s őt kímélni emberbaráti kötelesség... Van kellő indok úgyszólván minden intézkedésre, csak az kell, hogy megkeresse, mégis- ■neue, meeértse. akit érint. Ez nakvás. Elhibázhatnák egv- egy lépést a vezetők is, hiszen nincs tévedhetetlen ember. De mennyivel jobban esik nekik, ha elmarasztalás helyett segítséget kapnak hibájuk kijavításához. Nekik is vannak nehézségeik, nekik is van önérzetük. Milyen fonák helyzet az, ha egyesek a kölcsönös megértést egyoldalúan a maguk szája íze szerint fogják fel. Tamás József nemcsak elvárja, hanem meg is követeli, hogy tartsák tiszteletben, ő viszont milyen alapon engedheti meg magának, hogy egyik vezetőjét megsértse emberi méltóságában? Indulatos volt, ezért tette? De a vezetőnek is vannak indulatai, ő is érzékeny. Balogh József párttitkár tapasztalta egy szövetkezeti ünnepségen. Saját zsebére evett- ivott minden részvevő. Egy fiatalember előre bejelentette, nincs miből kifizetnie a vacsoKubu Gyulának, az iharosí Oj Erő Termelőszövetkezet kertészének ügyességét ismerik a környéken. A példaszerű kertészetből minden évben tekintélyes bevételre tett szert a közös gazdaság, s ebben nagy része volt a kertész szakszeAmikor először esett szó a normák kiigazításáról a Nagyatádi Fonalgyárban, csaknem mindenkiben a régi normarendezések emleke ötlött fel. A régi, amikor a fő és az egyetlen szempont a -minél több fonal« volt. Most azonban kiigazítások történtek. Az újpesti központ munkaügyi osztálya felmérte a lehetőségeket, figyelembe vette a gyakorlati és az elméleti eredményeket. Nem a mennyiség volt az elsődleges, hanem a minőség. A termékek nagy része ugyanis külföldre kerül, s csak a legszebb, legjobb minőségű áru képes állni a versenyt a világpiacon. A normakiigazítások ennek szellemében történtek. Természetesen sok munkaterületen magasabb normákat állapítottak meg, de valamennyi teljesíthető. A kiszerelőben például az előorsózók régi 109 százalékos teljesítése 100.3 százalékot, a kiskeresztorsózó dolgozóinak korábbi 105,7 százaléka 99,2 százalékot, a nagy- keresztorsózó régi 103 százaléka 100 százalékot jelent a rendezés után. Ugyanakkor a keresetcsökkenés elkerülésére általában 10 fillérrel emelték a 100 százalék után járó órabért. Volt' olyan munkaterület, ahol csökkentették a régi normákat. A gyakorlat bebizonyította, hogy például a van? Vagy ezzel is a szövetkezeti mozgalom eredményeit próbálta kisebbíteni? Egyébként kiderült, hogy elrugaszkodott a valóságtól, amikor üres erszényét emlegette. Az ünnepség végén alig fért el asztalán a sok üres üveg. Tehát volt pénze sörre. Hát akkor miért nem azt mondja, ami igaz. A párttitkár nem ismerte a nélkülözést akkor sem, amikor a tsz-mozgalom kezdetén kilenc forint hetven fillért ért egy munkaegység. Hogy családját elláthassa, nappal a földeken dolgozott, éjjel meg az állomáson kilapátolt két vagon kavicsot. Gyenge volt a szövetkezet akkor. De azóta az ő munkája árán is évről évre erősödik. Termelőszövetkezeti vezetők. A köz érdekében dolgoznak szinte éjt nappallá téve. Nem a rosszabbért, mindig a jobbért küzdenek. Közülük néhányan immár egy évtizede viselik rű, szorgalmas munkájának. Most más oldaláról mutatkozott be Kubu Gyula, s bizony nem lehet azon csodálkozni, hogy ma már ezermesterként emlegetik a faluban. Saját elgondolása és terve alapján házilag összegyűjtött alkatrészekből és motringoló-gép egy műszak alatti 110 kg-os normája nagyon feszített volt, ezért 2 kg-mal csökkentették a 8 órára előírt termelést. A kiskeresztorsózó néhány gépén ugyancsak csökkentették a normát A fonalfestők munkája szinte a »termelés szívének« mondható. Ez a folyamat kíván a legtöbb pontosságot és figyelmet. Itt — és az egész kikészítő üzemben — átlagosan 6 százalékkal emelkedett a norma. Viszont a régi 100 százalékért 6.30-as, az újért pedig 6,50-es órabér jár. A munkaidő jobb kihasználásával minden nehézség nélkül teljesíthető a megemelt százalék, de nagyrészt a minőség javításával érik el. Ugyanis ha kevesebb »returparti« van, azaz kevesebb fonalat kell újra festeni, máris több idő jut a rendes termelésre. Így többet termelnek és jelentős mennyiségű anyagot (festéket és egyéb vegyszert) takarítanak meg, ami sok ezer forintot jelent. A festési hibák nem mindig a dolgozók mulasztásából adódnak, de gondos munkával csökkenthetők. Ösztönzés céljából vezették be, hogy az újrafestés idejére a 6,50 helyett csak 4,50-es órabért fizetnek. Ez a technológiai utasítások val kezdték annak idején; azóta okos szóval — néha talán kissé türelmetlenül — igyekeznek világosságot gyújtani paraszttársaik fejében. Esetenként a nehéz, mindennapi küzdelmek fáradalmai erőt vesznek rajtuk. Aztán pihennek egy rövidet, s buzdító, ösztönző szót, támogatást kapva újult erővel látnak munkájuk folytatásához. S ebben segíti őket, ha — mint a csurgói Zrínyiben is — asztalhoz ülnek, vagy a mezőn megvitatják néhány szövetkezeti gazdával, brigádjuk tagjaival, hogy mit miért tettek, s mik a további elgondolásaik. Valójában akkor válnak hasznossá az ilyen eszmecserék, ha nyomukban mind több fogatosban, állatgondozóban vagy növényápolóban felébred a felelősség az egész közösség iránt, ha mind többen megértik vezetőiket és részt vállalnak gondjaikból. tott egy kertészeti kapáláshoz szükséges gépet. 1957-ben készítette el a terveket, akkor még olyan elgondolás alapján, hogy a géppel permetezni is lehessen. Azóta — mint mondotta — modernizálódtak a maradéktalan betartására sarkallja a dolgozókat. A normák kiigazítását megbeszélték a munkásokkal. Ismertették a kiigazítás célját, mértékét, azokat a lehetőségeket, amelyekkel az új szint is elérhető anélkül, hogy romlana a minőség. Ennek tulajdonítható, hogy visszaesés nem volt. Mindenki igyekezett, s a nagyobb munkalendület eredménye máris megmutatkozott. Régebben a kiszerelő üzem 230 dolgozója közül gyakran 40—50 fő sem érte el a 100 százalékot, most a felemelt normák mellett mindössze tizenegyen maradtak el. A minőség javítása érdekében 105 százalékos bérplafont állapítottak meg. Kitűnt ugyanis, hogy a kiigazítások után a norma 5 százalékkal magasabb túlteljesítése már óhatatlanul a minőség rovására menne. A normakiigazítások után várható volt, hogy a munkaversenyben bizonyos visszaesés, vagy legalább is egyhely- ben-topogás következik be. Valóban így történt. A brigádok még most is tapogatóznak, még nem ismerték fel az ú’ lehetőségeket. Függetlenül ettől, a régi felajánlásokat továbbra is tartják a dolgozók. Tartja az a 26 brigád, amelyik a termelés különböző területén az anyagtakarékosságra. A TRANSZVILL pártszervezete vezetőségének legutóbbi ülésén részt vett Németh Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság titkára. Az ülés egyik napirendi pontjához, ahhoz, hogy hogyan dolgozik a TRANSZVILL pártszervezete, az ő felszólalása szólgáltatta a vitaanyagot. Németh elvtárs egy hétig tartózkodott az üzemben. Ezalatt sok munkással, műszakival. itaggal és pártonkívülivel beszélt a párt- szervezet munkájáról. Tapasztalatait, észrevételeit a vezetőségi ülésen foglalta össze. Bevezetésként szólt arról, hogy a TRANSZVILL a régi Vaskombináttól nagy utat tett meg. Jelentős középüzemmé vált megyénk iparában, amely az ötéves terv folyamán tovább fejlődik, s ez idő alatt mintegy 40 millió forintot fordítanak beruházásra, felújításra. Döntően ez a vállalat képviseli megyénkben a vasas szakmát. Németh elvtárs a továbbiakban rátért tapasztalatainak ismertetésére. Megállapította többek között, hogy a vállalat vezetői, az igazgató, a párttitkár, a főmérnök, a főkönyvelő, az üb-titkár között jó az együttműködés. Az új igazgató a gazdasági és politikai kérdések megvitatásába bevonja vezetőtársait. Ennek is köszönhető, hogy korszerűsödött a TRANSZVILL-nál a termelés, nagyüzemibbé vált a gyár. Elemző gazdasági munkát végez ma már a pártszervezet. Kevésbé következetes azonban a vezetők és a műhelyek dolgozói közötti kapcsolat. A tények azt bizonyítják, hogy mindaz, amiben a vezetők megegyeznek, s elvileg helyesnek tartanak, nem jut el az üzem kommunistáihoz, a pártcsoportokhoz, a munkásokhoz. Hiányzik a rendszeres tájékoztatás. Részben ennek tulajdonítható, hogy a műhelyekben létrehozott pártcsoportok — az öntödéjét kivéve — nem váltak eléggé a politikai munka bázisává. Közülük több csak névleges, nem működik. A pártcsoportok munkáját elemezve felhívta a figyelmet arra, hogy a műhelyek kommunistái és a műszakiak között még nem kielégítő a kapcsolat. A műszakiak nem igénylik a pártcsoportok munkáját, és fordítva, a pártcsoportok nem igen törekszenek arra, hogy a politikai munkában is támaszkodjanak a műszakiakra. Egyre inkább a »tiszta gazdasági« és a »tiszta politikai« munka elmélete kap lábra. Egyesek azt tartják, külön kell elvégezni a politikai, és az önköltségcsökkentésre, vagy éppen arra tett vállalást, hogy a fiatalabb brigádtagok is elérik a 100 százalékot. Tánczos Éva szocialista címért küzdő KISZ-brigádja is tovább versenyez a címért. Sebestvén Józsefek pedig, akiknek már a cím megtartása a cél, egyelőre várnak. Előbb felmérik az új normák adta lehetőségeket, s csak ezután tesznek újabb vállalást. Megérkezett a kiigazítás utáni első benevezés a szocialista brigád címért indított mozgalomba. Fischer István hat tagú festőbrigádja tett vállalást, hogy április hónaphoz viszonyítva 13 százalékkal csökkenti az újrafestések számát, s 4 százalékos vegyszer és festékanyag megtakarítást ér el. Az idősebb dolgozók segítik a brigád fiataljait, hisz ez feltétlenül szükséges a felajánlás teljesítéséhez. A normakiigazítás nem okozott problémát a Fonalgyárban. Valamennyi dolgozó megértette a jelentőségét, s a régi normarendezések emléke hamar eltűnt. Alapjában véve a munkaversenyt sem vetette vissza, csupán csak az új lehetőségek felmérése állította meg rövid időre az újabb vállalásokat. Roland Ferenc külön a gazdasági munkát. Az elmondottakra jellemző, hogy például a Il-es telepen külön hoztak létre műszaki pártcsoportot, s külön munkást. Ez helytelen, s rendkívül veszélyes — hangsúlyozta Németh elvtárs. A kommunista művezetőknek a műhely pártcsoportjában van a helyük. Csakis közösen tudják alaposan elemezni a termelés problémáit, elejét venni a szervezetlenségnek. E téren sok tennivaló akad. Gyakran magas a selejt, nem folyamatos a termelés, hóvégi hajrák borítják fel a kiegyensúlyozott munkát. Ebből következően már-már társadalmi munkában teljesítik többhelyütt a tervet. Az utóbbi időben a munkaversenyt is elhanyagolták az üzemben, mert a kommunisták nem fordítanak elég gondot a szakszervezeti munkára. Számos helyen nem kedvező a gépek kihasználási foka. Mindez hamar megszüntethető — mondotta Németh elvtárs —, ha az üzem gazdasági és politikai vezetői közelebb kerülnek az élethez, a műhelyekhez, az emberekhez, s jó együttműködést alakítanak ki a pártcsoportok között is, ha rendszeresen tájékoztatják- őket az üzem problémáiról és igénylik a segítségüket. A tartalmasabb politikai munkát segíti elő, ha a pártszervezet többet törődik az üzem fiataljaival, segíti a jelenleg P ven gén működő KISZ-szervezetet. Ezért ők a felelősek. Az életnek számtalan területén igen hasznos munkát végezhet a pártszervezet. Napvon fontos, hogy munkatervében helyet kapjon a gyár törzsgárdájával, a vidékről bejött, sokszor helytelen szemléletet magában hordozó — félig paraszt, félig munkás emberekkel való foglalkozás. De nem szentelhet a pártszervezet kevesebb időt a műszakiaknak sem. Arra kell törekedni — javasolta a városi párttitkár —, hogy elkerüljék a párhuzamosságot. Egy- egy kérdéssel kapcsolatban ne hívják külön értekezletre az embereket, mert gyakran előfordul, hogy akinek többféle funkciója is van — ilyen is akad szép számmal — kétszer- háromszor is részt vesz az ugyanazon kérdésekkel foglalkozó tanácskozáson. Ehelyett arra kell törekedni, hogy több közös, hatékony tanácskozást tartsanak, amelyen érdembeli döntés születik. Németh elvtárs befejezésül hangsúlyozta, hogy a TRANSZVILL pártszervezete rövid idő alatt is tud szép eredményt felmutatni, ha olyan szilárd elvi kapcsolatot alaki't ki a műhelyekkel, mint amilyen a vezetők között érvényesül. A városi párttitkár javaslatait vita követte. A TRANSZVILL pártvezetőségének tagjai kifejezték, hogy a Németh elvtárs által elmondottak hű képet festenek a vállalat párt- szervezetének munkájáról', és hogy haladéktalanul hozzáfognak a hiányosságok megszüntetéséhez, a tartalmasabb pártmunka megteremtéséhez. Sz. N. Ülést tartott ^ Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő tanácsi munkacsoport. Dr. Kassai János, a megyei tanács titkára ismertette a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Titkársága és a Miniszter- tanács Titkársága által kidolgozott, a tanács és a népfront együttműködésével kapcsolatos irányelveket. Az ülésen határozatot hoztak öt brigád megalakítására. A brigádok egy tanácsi és egy népfront megbízott vezetésével megvizsgálják a megyei tanács, a városi, a járási és a községi tanácsok munkáját, a tanácsülések előkészítése és lebonyolítása, a témakörök megválasztása és egyebek között az állandó bizottságok tevékenysége szempontjából. Kutas József Saját gyártmány hulladékanyagokból összeállí- körülmények, nincs szükség erre a permetező berendezésre. Az idei tavasz- a már elkészült a gép. Apróbb csiszolni valók még akadnak rajta, de már dolgoztak vele, és sok munkától szabadftot- 'ák meg a kertészeti brigád tagjait. Ezzel ültették el a káposztát, sarabolták, töltögették a cukorborsót, és most ezzel fogják kapálni a paprikát. Ügy tervezi a kertész, hogy a géphez munkaeszközöket gyárt majd: ■■gy kis ekét és egy ve tógépet. A saját erejéből és a saját ügyességére támaszkodva Kubu Gyula gy gépesíti az iha- osi kertészetet, így teszi könnyebbé munkájukat. Kubu Gyula saját gyártmányú gépén sarabolja a paprikát. Normakiigazítás és munkaverseny a Nagyatádi Fonaigyárban
