Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-08 / 133. szám

Csütörtök, 1961, június 8. A városkép védelmében Az utóbbi években meg­gyorsult a lakásépítés üteme. A város több pontján utcaso­rokat alkotnak az új családi házak, mint például a Domb utca környékén, a Textilmű­vek közelében, az Árpád és a Virág utca találkozásánál. Mi­vel ezek a házak befolyásol­ják a város képét, szólni kell azokról a hibákról, amelyek rontják a város, az utca ké­pét. Az egyik legnagyobb hiba, hogy eltér az egymás melletti lakóházak párkányának, tető­gerincének magassága. Igen csúnyán fest a Domb utcában két, egyébként szépen megépí­tett egymás melletti lakóház csak azért, mert nem egyfor­ma magasak. Rontja az utca képét a 23. számú épület is, amelynek sarokháznak kellett volna lennie, de tűzfallal néz a keresztutcára, s noha iker­ház, jóval alacsonyabb »-test­vérénél«. Találni itt olyan há­zat is az egyik domboldalon, amely veszélyes helyen épült, Hasonló rendellenességekkel az Árpád utca környékén is találkozhatunk. Többen azt gondolták, hogy inkább meg­fizetik a szabály megsértése miatt kirótt bírságot, de nem építenek sátortetőt, hanem csak tűzfalas házat, mert az valamivel olcsóbb. Annyira nem vigyáztak a városképre, hogy pL a 25. számú ház a Vi­rág utca baloldalára esik, jól­lehet a jobb oldalára építet­ték. Hogy egyetlen ház is mennyire elcsúfíthatja az ut­cát, arra a Kandó Kálmán ut­cáiban láttunk példát: szinte fi­gyelmeztető felkiáltójelként emelkedik ki a 36. számú ház környezetbe nem illő manzárd tetejével. , Mi az oka annak, hogy el­szaporodott a szabálytalanság? Egyrészt az, hogy korábban a városi tanács műszaki osztá­lya kiengedte kezéből a lakás­építés irányítását, ellenőrzését. Hagyta, hogy az építtetők és az építők megszegjék a szabá­lyokat, eltérjenek az engedé­lyezett tervtől. Másrészt pe­dig, hogy az Országos Terve­zői Névjegyzékbe felvett terve­zők nem állnak mindig hiva­tásuk magaslatán. Mert mi lenne a feladatuk? Az, hogy olyan terveket készítsenek, amelyeknek kivitelezésére a tanács bátran adhat engedélyt. Sajnos azonban, sokszor hagy­ják, hogy az építtetők az ő ré­vükön megvalósíthassák a helytelen, legtöbbször nem­csak a városképnek, hanem sa­ját maguknak is ártó elképze­léseiket. Tervet a tanács csak tőlük fogadhat el, tehát ők fele­lősek a helytelenül épített la­kásokért. örvendetes, hogy a városi tanács műszaki csoportja fel­figyelt a szabálytalanságokra, s egyrészt az eddiginél több segítséget kíván adni javasla­taival az építtetőknek, más­részt nem tűri, hogy szabály­talan terveket valósítsanak meg. Egy kicsit több ötlettel, gondossággal, körültekintéssel elérhető, hogy az új ház ne üssön el környezetétől. A Ju­tái úti kertes lakótelep szépsé­ge, egyöntetűsége bizonyítja, hogy érdemes törődni a város­képpel. (Szegedi) Új kiállítások Siófokon Az átrendezett Beszédes Jó­zsef Múzeum három új kiállí­tással várja látogatóit. A kiál­lítások a balatoni, illetve a Ba­laton környéki tájból, népélet­ből és hagyományokból merí­tik témájukat. Az állandó hajótörténeti ki­állítás több új érdekes tárgy- gyal bővült. A dunai és a ba­latoni hajók fejlődését bemu­tató modellek mellett diorá­mák szemléltetik a régi bala­toni átkelőhelyeket. A szem­ben lévő vitrinekben a jelen mo­dern átkelő alkalmatosságai­nak modelljei láthatók a mo­torostól a vízibuszig. A vitor­lásteremben minden balatoni vitorlástípus modellje megta­lálható. Újdonság a Balatoni halár szat című kiállítás, mely a né-‘ pi és a jégen folytatott halá­szat eszközeit, módszereit mu­tatja be. A következő szobá­ban található a Balaton kör­nyék térképanyaga az 1500-as évektől kezdve. A térképek eredeti levéltári anyagok má­solatai. Itt van a Balaton nagyméretű térképe, amely a múlt század derekán még megvolt kiönféses, mocsaras területeket is feltünteti. Előt­te helyezték el a balaton dom­borzati térképét. Ez már a mai állapotot mutatja be. A 100 éves Déli Vasút című kiállítás az első mozdony: a Pannónia és az első személy- kocsik tökéletes mását bemu­tató modellekből, korabeli em­lékekből, nyomtatványokból és fényképekből áll. A kiállítások iránit nagy az érdeklődés. Az Osztopáni Győzelem . Tsz- ben rendsodróz- zák a 24 holdon levágott lucer­nát. Starasin- csics József ze- toros egy nap alatt 20 hold területet jár be a tsz gépével. Az utolso simításokat végzik a Fonói Gépállomás dolgozói az SZK—3-as szovjet kom­bájnokon. A közelmúltban kapott három kombájnt most szerelik össze. így a gépállo­más tíz SZK—3-assal kezdheti meg majd az aratást. Adott-e újat a tanfolyam? Mint a Kaposvári Faipari Vállalat párttitkára vettem részt három hónappal ezelőtt Siófokon az üzemi párttitká­roknak tartott kéthetes tanfo­lyamon. Mi sem természete­sebb, mint hogy az ember fel­teszi magának a kérdést: hoz- tam-e onnan olyat, ami azelőtt nem volt meg bennem? Persze a kérdés korántsem olyan egy­szerű, mint amilyennek lát­szik. Olyan üzemiből mentem a tan­folyamra, ahol azelőtt is jó volt a pártszervezet és a gaz­dasági vezetők közötti össz­hang. Ahol a kommunisták az első sorokban küzdöttek cél­jaink megvalósításáért. Hallot­tam korábban is az önköltség­ről, a termelékehység emelé­séről. Azzal is tisztában vol­tam, hogy a párttitkárnak el­sősorban az a kötelessége, hogy nevelje az embereket, meg hogy a termelés pártellen- őtzése a kommunisták egyik legfontosabb feladata az üzem­ben. Adhatott hát újat a tan­folyam, amikor az ott elhang­zottak éppen ezekről a kérdé­sekről szóltak? Most, három hónap múltán válaszként biztosan mondha­tom ki az igent. Már a vissza­térésem utáni első napokban másként nyúltam a problé­mákhoz. Az emberekkel való foglalkozásnál kezdtem el. Ti­zenegy éve vagyok az üzem­ben, .azóta foglalkoztam embe­rekkel is. Ügy ismerem őket, mint a tenyeremet — legalább­is azt gondoltam azelőtt. Va­lahányszor beszéltem velük, mindig az én véleményemmel kezdtem. Aztán ha jutott rá idő, megkérdeztem az is. De erre nagyon sokszor nem került sor. Nem is na1 gyón bántam. Amit elmond tam nekik, a pártonkívüliek- nek vagy a párttagoknak, az az üzem gazdasági és politikai vezetőinek a véleményét tük­rözte. Ügy gondoltam, hogy ez csakis helyes vélemény le­het, és természetes, hogy azt ellenvélemény vagy megjegy­zés nélkül mindenki elfogadja. El is fogadták. De mintha mégse ennek szellemében dol­gozott volna egynéhány ember. Ilyenkor gyakran úgy éreztem, hogy valami tisztázatlan ma­radt. * Amikor Siófokról visszajöt­tem, megváltoztattam az em­berekkel való foglalkozás ad­digi módszerét. Azóta ha be­szélgetek valakivel, mindig az ő problémáival kezdem. Gyak­ran ezek a problémák gátol­nak sokakat a munkában. Ar­ról is meggyőződhettem, hegy jó néhány dologból azért lett probléma, mert aki magában hordozza őket, több gazdasági és politikai kérdésben tájéko­zatlan, nem lát tisztán. Nem szégyellem megvallani, hogy én magam is mindig azt gon­doltam, hogy jól ismerem az önköltség összetevőit. Hát Sió­fokon az egyik előadáson ki­derült, hogy mégsem így van. Az általunk előállított bútor önköltségét a felhasznált anya­gon,- a ráfordított munkán és energián kívül még sok min­den befolyásolja. Ezt most a tervezésnél, a gazdálkodásban nagyon is figyelembe vesszük. De nemcsak gazdasági és belpolitikai. kérdésekről hal­lottam Siófokon, hanem a nem­övékét zetközi helyzetről is tájéko­zódtam. Talán ez is egyik oka, aíSÖSSÖ«ÍSíSíJíJíSÍS6JCXJÍXjaöí}ÍSÍXJSSÍÍÍSÍSaöaM«ÖÖÍJÖíaöíSSJÍJÍJíJÍSíSíSÍS*S6JÍXJSJMööí3»{^^ h agy nem zárkózom el a mun­jjkások problémái elől, bármi- Betelepedett a karosszéktjé/lyen jellegűek is azok. Most Földes Mihály: A SZÜRKE A (15) — Alkalomadtán fel isi ad­ná őket? — FeL — Azt az embert is feladta? — Nem. — Miért nem? — Meggyónt nekem és a ,, akkor teszi jóvá a hazájával rasztember jött, meg egy taní-^^“iJ^7v““ “V"“. ‘"ü?- Megmondta, öt azzal biz- szemben ellkövetett bűneit, ha tó-féle külsejű. Egyikük sémáival a nagybajomi es a kapos­— Dehogynem. Én persze vány. Azután aknakutató pál- nem tudtam mindent megje- ca, kés, iránytű,, nagy összegű gyezni. Lázas volt, eléggé za- magyar pénz, utasítások, segít- varosan beszélt. Kiképezték a ségnyújtásra alkalmas néhány titkosírás fortélyaira, megta- személy neve, lakcíme. És egy nulta a térkép és az iránytű fiola méreg is arra az esetre, használatát, a szabályos moz- ha elfogják. Az én emberem gást a terepen, nagyon kioktat- nem merte felhasználni ezt a ták a határon való átjutás mérget. módszereire. Valami gyakorló- — És azt nem mondta ez az , téren felépítettek nekik egy alak, hogy mi volt az ő konk- magyar-típusú műszaki zárat, rét feladata? így gyakoroltatták vele és tár­saival a tudnivalókat. Mozog- ták meg, hogy új kémhálóza- tak ezek éjjel,, nappal, a leg- tot szervezzen a rendszer el- különfélébb időjárási viszo- lenségeiből, vagy azokból, ala­nyok között. két a könnyelmű élet, a köny­Bartus nagyokat szívott a nyű pénzszerzés vágya vagy pe- szivarjából. dig más egyéb erre alkalmassá Hangsúlyos nyugalommal tesz. Tőle tudom, hogy a meg­leverte a hamut »értett vagy sértődött emberek ^g^iak' és ivott. Aztán fa­- Ez az ember - folytatta egy részé is könnyen a horgukra rul mosoiyogva £gy szólt; Miszlaj> — egy rövid időre akad.'De nem mindegyik »u- — - ­kóstolót kapott a paradicsomi letéktelen látogató« csinálja élvezetekből. Ügy jártak el ve- ez^ Mások szabályos kémfel- le, mint hajdan a törökök a a<jatokat kapnak. Szimatolnak janicsárokkal. Ital, nő, veszett a kat0nai' berendezések után, dorbézolás és ígéretek, igére- lefényképezik a repülőtereket, & hozzálátott, hogy értékelje] az első nap tapasztalatait.: Mindenekelőtt bosszantotta,: hogy nincs alkoholja. Szívesen; felhajtott volna néhány pohár i whyskit szódával, vagy gint; tömény állapotban. Ez megja­vította volna közérzetét. Bősz-; szús-an nélki^lözte a dohányt; is, de még nem akarta befüs-j tölni Strott Katalin birodal­mát. Sorba vette a történteket. Módszeresen. Mi történt vele attól a pilla­nattól kezdve, hogy leszállt a] íjól látom a dolgok összefüggé- tsét. Tájékozódtam a gazdasági iés politikai, kérdésekben, te- íhát helyesen tudok állást fog­lalni bennük. Persze ezt nem­csak akkor érzem, amikor esetleg egy vagy két ember problémájával ismerkedem meg a munkapad, a sakkozó­asztal mellett vagy a röplabda- pályán, hanem akkor is, ha az üzem gazdasági vezetőivel, mű­szakijaival megbeszéljük a ten­nivalókat. Siófok óta együtt ülünk le, hogy megvitassunk minden kérdést. Amikor mi, a pártvezetőség tagjai el­mondjuk a termelékenységgel, a nyereséggel, a műszaki fej­lesztéssel kapcsolatos jól meg­alapozott véleményünket, a gazdasági vezetők nem vádol­hatnak tudatlansággal bennün­ket. Érvelünk, vitatkozunk, és van eredménye. Az egyik mun­kás a minap azt kérte az igaz­gatótól, mondja meg, napon­ként mennyit kell dolgozni ah­hoz, hogy a negyedévi terv tel­jesüljön. Sajnos az igazgató elvtárs nem értette meg a ké­rés fontosságát. Vitatkoztunk, megmondtuk, hogy a munkás­nak jogos a kívánalma. • A munkapadig le kell bontaniuk a tervet a műszaki, a gazdasá­gi vezetőkkel anélkül, hogy ezt valaki külön kérné. Meg is fog­juk ezt tenni. Valahányszor az üzem vezetőivel, beszélgetünk, vitatkozunk, érezzük, hogyan válik gyakorlattá a termelés pártellenőrzése. Adott-e újat nekem a siófo­ki tanfolyam? — kérdeztem magamtól. Adott, s nem túl­zók, ha azt mondom, hogy nem csupán egy-két dologban, hanem mindenben, egész szem­léletemben. Véremmé váltak az ott hallottak, s a nap min­den órájában ezeknek szelle­mében cselekszem. Sohasem felejtem el, hogy amikor aSió- fokon voltam, az igazgató elv­társ azt mondta a munkások­nak: »Hiányát érezzük a párt- szervezet tevékenységének«. Azt szeretném, ha az üzem gazdasági vezetői az eddiginél is jobban éreznék, hogy itt va­gyunk, dolgozunk.... Elmondta: Dolgos Gyula Feljegyezte: Sz. N. Oklevelei’ kapott 102 jubiláló földművesszövetkezeti dolgozó gyánási titkot én a felszentelé- vonatról? Emlékezetébe idé-3 (Tudósitónktól.) A kaposvári járás földmű- ; vesszövetkezeteiben 102 olyan í dolgozónak adták át az FJK sem óta mindig megtartottam, zett minden körülményt. Nem^°klev®k't’ iíz ^- Mit tett hát vele? történt semmi különös. Velencédnek ^ mozgalomban. — Megértettem vele, hogy együtt csupán két idősebb pa-£. ■-S: A legtöbb jubiláló -dolgozója a kaposvári fmsz-nek van; ezen­ugyanazt, amit nekem elmon­dott, elmondja a hatóságok­nak is. — És szótfogadott? — Szót. Bartus anélkül, hogy a plé­törődött vele. A forgalmista,#6* földművesévelfog­egy csinos kis nő, szabályban >lalkoztaV s?k’ 7- ___’+ - Kn*rv^+<ban álló alkalmazottat. A ja­azi ni“ha központban értekezleten utasokkal. A megérkezése te-#2 igazgatóság: ^ elnok kapo t hát nem keltett semmiféle föl-JoWevelet munkaja erkolbi ju­/talmaul. A kitüntetettek kozott £van Fűzi Ferenc, a kaposvári, a nagybajo­tok. .. Aztán felszerelve ott őgyelegnek a szovjet ka- jutását embercsempészek segí- tornák laktanyái körül. Én azt tették elő és bizonyos szemé- hiszem, nagyon kártékony em- lyek, akik idehaza valamikép- bérek, ezek és nem érdemel- Pen a markukba kerültek Ez kíméletet ez ember elmondta, hogy mi minden volt hála: először is Bartus összehúzta a szemol- DOinden elképzelhető igazol- dókét. bános kínálta volna, töltött tűnést. Ez jó. <4 A második felvonás a rend-vKáíijlási Kálmán. — Tehát egy percig, se ha- őrségen játszódott le. Emléke-/]mi, Neubauer József, a mező­bozna, ha arról lenne szó, zett minden szóra, ami közötte#.sokonyaj és Bánáti István, a hogy leleplezzen és a hatóság és.a fiatal rendőr között el-X f elnöke kezére juttasson egy ilyen ké- hangzott. Volt ebben valami^ ... , ' * ,. . különös? Talán csak az, hogy5 A többi dolgozo termelési /tanácskozáson kapta meg az felismerő okmányt. Hogy csak lint. Azt mondta: vallásos hogy örülni fog neki, mármint: á papnak. Nos, ez a rendőr] mindenkit ismer ebben a fa-: áruházvezetője és. Krausz György, az áruház helyettes vezetője. Az FJK igazgatósága elhatá­rozta, hogy a jövőben is kitün­tetik a szövetkezeti munkában tiz évet eltöltött dolgozókat. met? Miszlay szelíden, jóakara- a rendőr ismerte Strott Kata- túsn nézett Bartus szemébe. Nem haboznék ... FEJEZET HARMADIK L Vacsora után Bartus magá- Inban, ra maradt a szobájában. (Folytatjuk) néhányat említsünk a jubilá­lok közül: Kéri András, a cso­rnai fmsz főkönyvelője; Topp János, a göllei fmsz főkönyve­lője, Péterfai Vince, a nagyba­jomi fmsz üzemágvezetője; ■Szigeti Jenő, a kaposvári fmsz A gyermekek egészségvédelme Csehszlovákiában A Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban nagy gondot fordíta­nak a gyermekek egészségvédel­mére. A gyermekhalandóság csök­kentésében Csehszlovákia 18 kapi­talista országot előzött meg, köz­tük az Egyesült Államokat, Ang­liát, Franciaországot, Dániát, Hol­landiát. 1960-ban ezer tbc-s gyer­mek közül nem egészen 24 halt. meg. Az 1-től 14 éves korú gyer­mekek halandósága 19S0-ban 1937- hez viszonyítva egyötödére csök­kent. Csehszlovákiában jelenleg 4815 anya- és csecsemővédelmi ta­nácsadó dolgozik. Az ország kór­házai mellett összesen 216 gyer­mekosztály működik 13 ezer férő­hellyel, ezenkívül az ország terü­letén 36 anya- és gyermekvédő in­tézet, 7 különleges intézet és 34 gyermekszanatórium védi a gyer­mekek egészségét. Az ország is­kolaorvosai több mint 2,5 millió tanuló egészségügyi ellenőrzésé* biztosítják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom