Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-08 / 133. szám

SOMOGYI NÉPLAP

2

Csütörtök, 1961. Június S=

Kennedy televíziós beszéde a bécsi találkozóról

Összeült a Biztonsági Tanács

Washington (MTI). Mint az AP jelenti, Kennedy amerikai elnök kedden, magyar idő szerint éjiéikor 25 perces televíziós beszédben számolt be az amerikai népnek európai útjáról és bécsi találkozásairól.

Bevezetőben megemlékezett De Gaulle elnökkel folytatott tárgyalásairól, s ezeket »igen bátorítónak« mondotta. Kijelentette, hogy .»közös kötelezettségeink fényében eltörpültek azok a szemléleti különbségek, amelyek egy és más problémában adódtak«, de nem igyekeztek »a valóságtól eltérően egyetértést színlelni« bizonyos kérdésekben.

Kennedy'elnök televíziós beszédét a továbbiakban Hruscsov szovjet miniszterelnökkel folytatott bécsi tanácskozásainak szentelte.

— Azért mentőm Bécsbe — mondotta —, hogy találkozzam a Szovjetunió vezetőjével, Hruscsowail. Találkozásunk alkalmával higgadt és beható eszmecserét folytattunk. Igen alaposan és őszintén kicierél- tiik nézeteinket mindazokról a fő kérdésekről, amelyek országainkat elválasztják egymástól.

— Közölhetem önökkel — folytatta az elnök —, hogy ez a két nap igen higgadt két nap

volt.

Nem volt udvariaskodás, nem volt indulatoskodás, 'egyik részről sem hangzottak el fenyegetések vagy ultimátumok. Egyik fél sem adott vagy kapott fontos engedményeket.

Nem terveztünk vagy hem hoztunk nagyobb döntéseket, nem értünk el látványos eredményt és nem is tettünk úgy, miníha elértünk volna.

— Ezt az értekezletet nem ilveenek szántuk, és nem is volt ilyen, sőt azt sem terveztük, hogy a jövőben bármilyen csúcsértekezletet tartsunk Bécsben. Mindazonáltal — tette hozzá Kennedy —,

amilyen józannak, ugyanolyan mérhetetlenül hasznosnak is ítélem meg Hruscsov mlnisztéreliiök- kel történt találkozásomat.

— A bennünket elválasztó szakadék — folytatta Kennedy — ilyen rövid idő alatt lényegesen nem szűkült, de legalább az eddiginél nagyobb mértékben

megnyíltak a tanácskozás útjai.

Most már legalább kisebbek mindkét részről a veszélyes félreértés esélyei, és azok az emberek, akiknek a döntésétől függ részlten a béke, legalább megegyeztek abban, hogy

fenntartják a kapcsolatot egymással.

Kennedy ezt fomtps eredménynek mondotta, majd hozzáfűzte:

— Nem azért mentünk el, hogy engedjünk alapvető érdekeinkből, de mindketten ott voltunk, mert — úgy hiszem — felismertük, hogy mindkettőnk országa képes szörnyű kárt okozni a másiknak, hogy egy ilyen háborút el lehet és el kell kerülni, ha egyáltalán lehetséges, mert

a háború semmilyen vitát

sem old meg, semmilyen doktrínát nem bizonyít.

Felismertük tehát, hogy gondoskodnunk kell ellentétes érdekeink olyannyira közvetlen összecsapásának megakadályozásáról, amely már szükségszerűen háborúba torkollnék.

Kennedy hangoztatta, hogy mindezek alapján hasznosnak tekinti a bécsi tárgyalásokat, és rámutatott, hogy az egyik kérdés, amely »a megegyezés némi közvetlen kilátásával kecsegtetett« o laoszi kérdés volt, majd reményét fejezte ki, hogy a közeli napokban Genf- ben haladást érnek el ebben a kérdésben.

A nukleáris kísérletek betiltásáról tárgyaló genfi értekezletről szólva Kennedy azt mondotta, hogy »új reményeink nem támadtak«. Kijelentése szerint azért, mert »Hruscsov világossá tette, hogy a Szovjetunió vétójogot igényel magának az ellenőrzés végrehajtásában, és hogy a teljes leszerelés hiányában az ellenőr• Washington (MTI). Kennedy elnök rádió- és televíziós beszéde előtt a kongresszus demokrata párti és köztársasági párti vezetőinek is beszámolt főleg a bécsi találkozóról.

Az elnök kedd esti beszámolójából az amerikai kongresz- szus vezető tagjai borúlátó következtetéseket vonnak le. Mansfield demokrata szenátor p^Jdául kijelentette, »a jelenlegi súlyos idők türelmet és szilárd elhatározottságot követelnek meg mindannyiunktól«. Fulbright szenátor szerint a beszámoló azt mutatja, hogy a szovjet—amerikai kapcsol átok terén komoly a helyzet,' s nem szabad lebecsülni az elkövetkező hónapokban felmerülő nehézségeket. Humphrey szenátor is azt a véleményét fezéit csak kémkedési ürügynek

tekinti-«.

Kennedy a továbbiakban kijelentette, »legbaljóslatúbb megbeszélésünket Németországról és Berlinről folytattuk«. Az elnök elmondotta, hangoztatta Hruscsov előtt, hogy az Egyesült Államok és nyugat-ebrópai Szövetségesei továbbra is ragaszkodnak nyugat-berlini jelenlétükhöz, és ahhoz, hogy e várossal fenntarthassák az összeköttetést. Kennedy hozzáfűzte, hogy erről a kérdésről Hruscsov is részletesen kifejtette nézeteit, és »mindez további tanácskozások tárgya lesz«.

Befejezésül az elnök általánosságban szólva megállapította, hogy »Hruscsov nem beszélt harcias hangon, úgy hiszi, hogy a világ az ö útjára tér anélkül, hogy erőszakhoz kellene folyamodni«.

— Hruscsov még megemlített egy dolgot, amit most továbbítani szeretnék — fűzte hozzá az elnök. — Azt mondotta, hogy világszerte sok baj van, és hogy ezekért nem kellene teljesen őt okolni. Tökéletesen igaza van. Könnyű minden kormányellenes vagy amerikaellenes zavargást, valamely korrupt rendszer megdöntését, valamint a nyomor és a kilátástalanság ellen fellépő minden tömegtiltakozást úgy elintézni, hogy azt a kommunisták szították — pedig ez nem minden esetben van így...

Kennedy végezetül megemlítette, hogy ő és tanácsadói tájékoztatták nyugat-európai szövetségeseiket a bécsi tanácskozásokról.

a bizonytalanság hosszú időszakára kell felkészülni«.

A New York-i lapok az említett politikusokhoz hasonló szkeptikus módon ítélik mega beszámoló alapján a bécsi tárgyalásokat.

A New York Herald Tribune így ír: Kennedy párizsi, bécsi és londoni megbeszélései nem eredményeztek semmiféle azonnali változást a nemzetközi helyzetben. Ami az elnök kedd esti beszédét illeti, az inkább csak ideiglenes beszámoló volt, mint végleges nyilatkozat. A párizsi és a londoni látogatás csak jót hozhat, de esetleg jó következményei lehetnek a bécsi látogatásnak is, amely megtisztította a kapcsolatok fenntartásának útját.

New York (MTI). Kedden délután összeült a Biztonsági Tanács, hogy az ENSZ afrikai és ázsiai tagállamainak javaslatára ismét megvitassa az angolai helyzetet.

A Biztonsági Tanács ellenvetés nélkül elhatározta, hogy

az afro-ázsiai országok és Jugoszlávia ENSZ-küldöttségé- nek javaslatára napirendjére tűzi az angolai helyzet megvitatását.

A továbbiakban a tanács elhatározta, hozzájárul ahhoz, hogy India, Ghana, a Kongói Köztársaság (Leopoldville), a Kongó Köztársaság (Brazzaville) és Nigéria képviselője szavazati jog nélkül részt vegyen az angolai kérdés vitájában.

Zorih külügyminiszterhelyettes, a szovjet küldöttség vezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte, küldöttségének az a véleménye, hogy a KaszaNew York (MTI). A Biztonsági Tanács keddi ülésén Zorin, a Szovjetunió képviselője mondott beszédet. Kiemelte, hogy a portugál gyarmatosítóiknak az angolai nép ellen folytatott kíméletlen gyarmati háborúja komolyan veszélyezteti a nemzetközi békét és bizmértékben támogatja az afrikai-ázsiai országok javaslatát, majd utalt az angolai helyzetről május 27-én kiadott szovjet kormánynyilatkozatra, valamint a gyarmatok és gyarmati népek függetlenné nyilvánításáról szóló 1960. december 14-i ENSZ-nyilatkozatra.

Az egyre súlyosbodó angolai helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy

a zsarnok lisszaboni kormány az angolai nép öss- szes hazafias erőinek fizikai megsemmisítésére törekszik, és valóságos hadműveleteket folytat Angolában,

Most már mindenki számára világos — mondta Éorin —, hogy Angolában széleskörű nemzeti felszabadító mozgalomról és az angolai népnek a portugál elnyomatás ellen történt felkeléséről van szó. Zorin emlékeztette a tanácsot a szovjet kormánynyilatkozatnak arra a megállapítására, hogy Angolában és a többi portugál gyarmaton j ogfosztottság, az emberek kíméletlen kizsákmányolása, éhínség és nyomor jellemzi a helyzetet. . Angolában még mindig

vubu-klikk megbízottai nem a kongói népet képviselik.

Ezután N. Bames libériái küldött előterjesztette három afro-ázsiai (Libéria, Ceylon és az EAK) ország határozati javaslatát.

A javaslat indítványozza, hogy a Biztonsági Tanács

1. erősítse meg a közgyűlésnek azt a határozatát, amely követeli a gyarmati rendszer felszámolását, és felkéri Portugáliát, alkalmazza ezt haladéktalan uK Angolában;

2. szólítsa fel Portugáliát, hogy haladéktalanul szüntessen meg minden elnyomó intézkedést Angolában;

3. kérje fel a .közgyűlés által létrehozott (Venezuela, Finnország, Malájföld, a Dahomey Köztársaság és Szudán képviselőiből álló) vizsgáló bizottságot, hogy tegyen jelentést a Biztonsági Tanácsnak és a közgyűlésnek.

évente mintegy 400 000 embert fognak rabszolgai kényszer- munkára. Az egészségügyi helyzetre jellemző, hogy

hihetetlen méreteket öltött a gyermekhalandóság.

A négy és fél milliós országban mindössze másfél tucat kórház működik. A

Key West (MTI). A havannai rádió kedden este közölte, a kubai kormány minisztertanácson foglalkozott a Kuba ellen intézett, kudarcba fulladt tárrfadás idején fogságba esett amerikai zsoldosok és traktorok kicserélésének kérdésével. Mint ismeretes, a kubai kormány hajlandó a fogságában levő zsoldosokat szabadon bocsátani, ha a támadás okozta károk jóvátételeként 300 mezőgazdasági traktort kap az Egyesült Államoktól.

»Kuba ezt a cserét nemcsak az okozott#károk anyagi jóvátételének tekinti, hanem a kubai kormány nagylelkűsége megnyilvánulásának is, mert az igazságot nem érte volna sérelem, ha a foglyul esett zsoldosok megkapták volna méltó büntetésüket« — állapította meg a havannai rádió — majd hangoztatta: a cserével az Egyesült Államokban foglalkozó bizottság eddig csak írásbeli érintkezésben állott a kubai kormánnyal, s ez helytelen eljárásnak bizonyult. Éppen ezért — közölte — a ku1 okosság 99 százaléka írástudatlan.

A Szovjetunió képviselője ezután tényeket sorolt fel az afrikai lakosság jogfosztottsa- gáról, és kiemelte, hogy az angolaiakat teljesen kizárták az ország kormányzásából. A portugál barbárok nemcsak politikai pártok alakítását, hanem szakszervezetek létesítését is megtiltották az angolaiaknak.

Befejezésül Zorin a szovjet küldöttség nevében azt a reményét fejezte ki, hogy a Biztonsági Tanács határozottan elítéli a szabadságáért, függetlenségéért és emberi jogaiért harcoló angolai nép ellen szégyenletes gyarmati háborút viselő Portugáliát, követeli a háború és a megtorló intézkedések haladéktalan megszüntetését, valamint az említett ENSZ-nyilatkozat és az Angolára vonatkozó ENSZ közgyűlési határozat pontos végrehajtását. Az angolai helyzet kivizsgálására alakult albizottságnak késedelem nélkül Angolába kell utaznia. A szovjet küldöttség támogatja a Biztonsági Tanács minden ilyen irányú határozatát, mint az ENSZ minimális első lépését az angolai válság megoldására.

A Biztonsági Tanács keddi ülése magyar idő szerint szerdán 0.33 órakor véget ért.

bai kormány elvárja, hogy — mint már szó volt róla — a bizottság képviselői személyesen keressék fel a kubai kormányt. Ennek megtörténte után a kubai kormány hajlandó a csere kérdésében véglegesen dönteni.

Ezerötszáz angol katona Zanzibáron

London (TASZSZ). Hatodik napja tart Zanzibar angol protektorátus területén az általános választások miatt bevezetett rendkívüli állapot. Az angol gyarmatosítók mindent megtesznek, hogy a, zanzibári választások ne lépjék túl a »belső önrendelkezés« megengedett kereteit. A Kenyából és Tanganyikából átvezényelt különleges képzettségű gyarmati rendőrségi egységekkel és »az afrikai királyi lövészekkel« ezerötszázra emelkedett a Zanzibar és a vele szomszédos Pemba szigetén tartózkodó angol katonák száma. A katonákat a »lázadók elleni harcra« képezték ki. (MTI)

Kennedy rádióbeszédének visszhangja amerikai politikai körökben

jezte ki, hogy »a feszültség és

Zorin beszéde az angolai vitában

tonságot. Ez elengedhetetlenné teszi azt, hogy a Biztonsági Tanács sürgős és hatékony intézkedéseket hozzon. Rámutatott, hogy a Szovjetunió teljes

A kubai kormány elvárja, hogy a fogoly zsoldosokat kiváltó bizottság küldöttei felkeressék

. HASZNOS TALÁLKOZÓ

A Ptavda Hruscsov és Kennedy találkozójáról

♦

A japán nép felháborodása egyelőre meghátrálásra kényszerítette Ikedát

Moszkva (TASZSZ). A Pravda szerdai száma »Hasznos találkozó« című vezércikkében kommentálja Hruscsov és Kennedy bécsi megbeszéléseinek eredményeit. jv bécsi találkozó fontos és hasznos volt már azért is, mert a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányfői bizonyos erők hátráltató mesterkedései ellenére egy asztalhoz ültek. Már önmagában ez a nevezetes tény szemléltetően bizonyította a vezető államférfiak közvetlen érintkezése gondolatának életrevalóságát. A béke hívei e találkozóban a szovjet külpolitika helyességének, az államok közötti nézeteltérések békés rendezésére támaszkodó szovjet irányvonal helyességének újabb bizonyítékát látják.

Mindenki előtt világos — folytatja a Pravda —, hogy két nap alatt képtelenség megoldani nagy és bonyolult nemzetközi kérdéseket. Két nap alatt nem lehet eltávolítani mindazokat az akadályokat, amelyeket a hidegháború su- galmazói a háború utáni időszakban gördítettek a béke útjába. A konkrét és nyílt közös megbeszélésre azért volt szükség, hogy hozzáláthassanak ezeknek az akadályoknak az eltávolításához.

Az a tény, hogy a találkozó részvevői hasznosnak minősítették a megbeszéléseket, megerősíti az emberiségben az értelem diadalához; a béke győzelméhez fűzött reményeket.

Természetesen senki sem hunyhat szemet afölött — írja a Pravda —, hogy a tőkésor- szágokban élnek és virulnak a nemzetközi együttműködés befolyásos ellenfelei. Nem rakták le fegyverüket a bécsi találkozó után sem. Nem hallgatnak, és nem tétlenkednek. De szeretnénk remélni, hogy a Nyugat politikusai, elsősorban a washingtoni politikusok nem az uszító rikácsolásra, hanem az értelem és a realizmus hangjára hallgatnak. Az új amerikai kormány már az első hónapokban a gyakorlatban felmérhette, hogy Washington milyen külpolitikai akciói találnak megértésre a világ közvéleményénél, és milyen akciók vezetnek az Egyesült Államok tekintélyének rohamos hanyatlásához.

A szovjet emberek — folytatja a Pravda —, akik helyeslik a találkozó eredményeit, remélik, hogy a bécsi megbeszéléseket konkrét békelépések követik, amelyek révén egészségesebbé válik az egész nemzetközi helyzet. Természetes dolog, hogy minden ilyen intézkedésnek tekintetbe kell vennie minden egyes érdekelt*

ország biztonságának érdekeit és az egyetemes biztonság érdekeit. A Szovjetunió akárcsak azelőtt, minden tőle telhetőt megtesz, hogy javítsa kapcsolatait az Egyesült Államokkal és a többi nyugati'országgal, hogy teljesen egészségessé tegye a nemzetközi légkört, és kizárja egy újabb világháború veszélyét az emberiség életéből. (MTI)

Genf (MTI). A Laosszal foglalkozó genfi értekezlet keddi ülésén a francia küldöttség előterjesztette a Laoszban működő nemzetközi tűzszünet! ellenőrző bizottság hatáskörének kibővítésére kidolgozott javaslatát.

Vu Lfng-hszi, a kínai küldöttség szóvivője az ülés után tartott sajtóértekezletén hangoztatta, a küldöttséget meg- nyugatja, hogy a francia és az angol küldött felszólalásában lényegbe vágó kérdésekben foglalt állást, mert ez azt bizonyítja, hogy

az értekezlet az érdemi vita szakaszába lépett.

Tokió (MTI). Tokióban és Japán másik nagy városában, Kyotóban kedden az a légkör volt érezhető, amely tavaly a japán—amerikai úgynevezett

biztonsági szerződés ellen vívott harcot jellemezte írja az AFP tokiói tudósítója. Jelentése szerint a két japán városban kedden mintegy 150 000 tüntető tiltakozott hosszú óráViszont sajnálaton — emelte ki a szóvivő —, hogy az amerikai küldött továbbra sem a döntő problémákkal foglalkozik, hanem ehelyett ismételten a »hatékony tűzszünetet« emlegeti, mint az eredményes vita előfeltételét A kedden előterjesztett francia javaslatról szólva, a kínai szóvivő megjegyezte, a francia tervezet biztosítani kívánná a nemzetközi tűzszüne- ti ellenőrző bizottságnak azt a jogot, hogy a laoszi hatóságok beleegyezése nélkül folytathasson Laosz területén bárhol és bármikor vizsgálatot. A bizottság felruházása ilyen hatáskörrel — emelte ki a szóvivő — beavatkozást jelent Laosz beiken át fáradhatatlanul az Ike- da-kormánynak a japán kép- viselőházbam már keresztülhajszolt fasiszta törvényjavaslata ellen, amely a múlthoz viszonyítva még jobban megnyirbálja a japánok politikai szabadságjogai t.

Az AFP tudósítása szerint

a sok millió lakosú Tokió egész városnegyedeiben

getlenségének és szuverenitásának korlátozását.

Vu Leng-hszi nyilatkozata végén figyelmeztette a sajtó képviselőit, nem indokolt az aggodalom amiatt, hogy az értekezleten eltérő állásfoglalások kifejtésére kerül sor. Az ellentétes vélemények még lehetővé teszik, hogy a beható tanácskozások során megszülessék a megegyezés, ha ezt az értekezlet valamennyi részvevője őszintén óhajtja.

* * *

Jean Chauvel, az értekezlet francia küldöttségének helyettes vezetője kedden este felkereste Csen Ji kínai külügyminisztert, a kínai küldöttség vezetőjét. A megbeszélés után Csen Ji vendégül látta a franmegbénult a forgalom & tüntetés órái alatt.

A japán rendőrség riadókészültségben volt, és »javított taktikával« dolgozott.

Az »eredmény«: több mint 600 sebesült, közülük mintegy 30-an kórházba kerültek. Az összetűzésekben 63 rendőr is sérüléseket szenvedett.

Ikeda és kormánya most azt tervezi, hogy a törvényjavaslatot a szenátus rendkívüli ülésével szavaztatja meg, amelyre csak akkor hívnák össze a szenátorokat, ha már Ikeda — aki június 19-én szándékozik Washingtonba utazni — befejezte a kilincselést az amerikai kormánynál.

Tokiói politikai megfigyelők szerint

Ikeda azért ejtette el egyelőre a törvényjavaslat törvényerőre emelésének kierőszakolását, mert attól tart,, hogy elutazásakor még nagyobb méretű tüntetésekre kerülhet sor,

különösen a repülőtérnél. Ha pedig — miként elődje, Kist miniszterelnök tavalyi ■ washingtoni utazásakor — a hátsó kapun lenne kénytelen repülőgépét elérni, tekintélyének olyan megcsorbulásával érkeznék Washingtonba, ami ke* 'resztezné becsvágyó terveit.

ügyeibe, továbbá Laosz fügcia küldöttség tagjait

A genfi kínai szóvivő nyilatkozata