Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-29 / 151. szám

SOMOGYI NÉPLAP 9 Csütörtök, 1961. június 88. Még több olvasótoborzó könyvkölcsönzést 1 FILMSZÍNHÁZAINK műsorából A Megyei Könyvtárnak az a kezdeményezése, amely né­hány könyvtárost kimozdított a könyvtár forgalmas napokon is irigyelt csendjéből, egyelőre még csak kísérleti jellegű. A könyv ünnepi hetét meg­előzően vetődött fel az a gon­dolat, hogy talán számottevően több lenne a munkásolvasó, ha a könyvtár nem várná tagjai sorába az embereket, hanem kimenve a munkásszállásokra, maga látna hozzá az olvasóto­borzáshoz. A gondolatból csakhamar munkatervi vállalás lett, és a könyvhéten megtartották az első olvasótoborzó könyvkól- csönzést. Bár az eredmény nem volt ugyan valami ke­csegtető — mindössze hatan iratkoztak be a Megyei Könyv­tár olvasói közé —, a könyv­tár lelkes dolgozói nem adták fel a reményt. Az első látoga­tás után három héttel hatvan kötet könyvvel keresték fel a könyvtárosok a Szántó Imre utcai munkásszállást. Ezúttal már nem tapasztaltak idegen­kedést. Sőt... a munkásszállás lakói közül húsz építőipari dolgozó vált könyvtári taggá, és kölcsönzött ki a hatvan kö­tet könyv közül néhányat. Há­rom hétre elegendő olvas­mánnyal látta el a könyvtár ezeket az embereket, akik — mint a példa mutatja — ké­szek az olvasásra, arra, hogy barátságot kössenek a könyv­vel. Ha könyvtárosainkat min­den alkalommal elkísérnénk a munkásszállás lakói közé, ap­rólékosan megfigyelhetnénk, mint születik a mély, az életre szóló barátság. Ó, nemcsak a könyvek és a ma még kezdő olvasók között, hanem az olva­sók és a könyvtárosok között is. Hogy mennyi szépre fogé­kony emberi szív dobog ezek­ben a napbarnította, szél cse­lezte arcú férfiakban, akiknek kezében szinte elvesznek a ki­sebb szabású könyvek! S akik­nek a keze olyan féltő, vigyá­zó gonddal tartja a szíves szó­val, okos beszéddel ajánlott ol­vasmányt, mint a hímes to­jást. Háromhetenként jön ide a könyvtár. Cserélni és a hivata­los könyvtárosi teendőkön túl beszélgetni az új olvasókkal, akikhez ma még el kell men­niük a könyvtárosnak. De akik .egy idő múlva maguk keresik fel a könyvtárat, nem eléged­ve meg azzal a választékkal, ami a helyükbe vitt művek kö­zül kapható. Mi érdekli őket? Meglepően sokrétű az érdek­lődésük. A legtöbben azonban a jó történelmi regényeket ke­resik. De nemcsak olvasói igé­nyeikről beszélnek, elmondják azt is, hogy mi a véleményük erről vagy arról a könyvről. Kérdeznek, vitatkoznak. Á könyvtárosok pedig örülnek, örülnek e viszonylag későn született kísérlet, az olvasóto­borzó könyvkölcsönzés sikeré­nek. Mit szólhat az újságíró? Krónikás szerepéből kiesve ta­lán azt, hogy méltó a széles- körű folytatásra a Megyei Könyvtárnak ez a mUnkásol- vasó-toborzó kezdeményezése. Annyira méltó, hogy ki kellene terjeszteni a város valameny- nyi nagyobb munkásszállására. Mert a cél a munkásolvasok számának növelése. .Milliók keringő]e Csehszlovákia min- den részéből érkez­ének a fiatalok Prágá­iba, a II. Országos i Spartakiádra. A fö- é város ban tartózkodi k iFranta, az egyik vi- idéki gazdasági szak- fis kola zenekarának kürtöse is. A nagyon tehetséges, de lusta muzsikus megismer­kedik egy kislánnyal, Janával, aki szintén vidékről jött fel, ba­S romfitenyésztő az egyik állami gazda­ságban. A lány min- ídenáron városinak (szeretne látszani. Í Franta kinyomozza, hol szállt meg Ja- náék csoportja, és ze­nekarával mindenho­va követi a leányt. Franta, amikor észre­veszi, hogy a lány a ,A'r':í ■ ■ r?rí tik*, városiakat kedveli, prágainak adja ki magát. Minden kide­rül azonban, amikor a vidéki zenekarok mmmm mutatkoznak be a Frantát. Mire azon* spartakiád közönsé- ban elkövetkezik a gének. Jana megsér- befejező ünnepség, iödik, amikor a vidé- ahol Jana is szerepel, kiek között Iqtja minden rendbe jön... László Ibolyái Lesz-e népművész-találkozó és népművészeti kiállítás? m mm m mmmmmmmm m ■■■ a ’TCkT // • • "1 INem nosulok Amilyen könnyű feltenni ezt a kérdést, olyan bonyolult a Válaszadás. Hiszen maguk a rendezők is törik a fejüket. No, nem azon, hogy megrendez­zék-e a már hagyományos népművész-találkozót, nyissa­nak-e kiállítást legjobb nép­művészeink munkáiból. Tisztá­ban vannak azzal, bogy ami hagyomány, az hagyomány, azi előző években is szép Kulturá­lis eseménye volt a Balaton- partnak a megye népmnvészeir nek találkozója. Sok üdülőt ét külföldit vonzott a népművé­szeti kiállítás is. Tehát mind a találkozót, mind pedig a kiál­lítást meg kell rendezni. Elmaradhatatlan ez már csak azért is, mert népművé­szeink évi szorgalmas alkotó­munkáját ezek a kiállítások reprezentálják a leghívebben. Es — ami megint nem elhanya­golható szempont —"ezeken a nyáron megrendezendő talál­kozókon kerül új gazdához a Kapoli-díj. Ez alkalommal kapják meg legjobb faragómű­vészeink a népművészet meste­re címet is. Mi tette bizonytalanná hiva­AZ ÚJSÁGÍRÓ JEGYZETEIBŐL ITINEK TILOS? — kér- többször fordulni a gépkocsi- dezik a vásárlók, ami- val, mint könnyelműen vészé­kor kilépnek a Füredi és a Bé- lyeztetni emberek életét? ke utca sarkán levő élelmiszer- boltból. Valamikor egy táblát helyeztek el az utcasarkon fi- EM TUDJA AZ EM­gyelmeztetve a traktor- és von- BÉR, minek nézze a Bu­tatóvezetőket, hogy a Füredi dai Nagy Antal utcai, a MÁ- utcán át nem hajthatnak be a VAUT-állomásnál levő 307-es városba. Régebben egy jármű élelmiszerboltot: élelmiszerbolt- nekiment, s a tábla az üzlettel nakt-e vagy talponállónak, szembe fordult. A gyalogosok Ugyanis főleg délutánonként jól láthatják a tilalmat, viszont csoportosan isszák az üzlet előtt a Kaposfüred vagy az Arany az üveges sört. Ki a járda /co­lit ca felöl érkező járművek ve- zepén állva, ki pedig a kirakat zetöi nem. Vajon ha egy trak- párkányára ülve. A söröző emr toros vagy vontató emiatt be- berek akadályozzák a forgxl­hajt ebbe az utcába, kit von­nak felelősségre? A gépjármű­vezetőt-e vagy pedig azt, aki a közúti jelzőtáblák állapotá­ért felelős. mat az amúgy is szűk járdán. Nem lehetne ezt megszüntetni? TIÁTBORZONGATÖ LÁTVÁNY, ahogy ßÜSSÜ KÖZEPÉN áll az első és második világ­háborúban elesett katonák em­lékműve. A körötte levő park- az ban gyom burjánzik. Állítólag tuljóban, parányi helyen meg­húzódó rakodómunkás üres söiröshordókat elszállítják egyszer már rendbe hozták a kaposvári Szabadság parki a kiszistái. Mennyivel vendéglőből. Az egymásra zsú' szebb volna 32 emlékmű kör­íti* i ___i , . , , nyéke, ha nem fű, gaz éktelen­folt hordok mögött, a kocsi há- , , . .. , k edne, hanem virág diszlene a kis parkban! Ugye, nem is len- nem ne ez nagy munka, büssűi ki tudja, hogy magát vagy a hor- «^sták, úttörők? dókat féltse-e jobban. Leg- « » * utóbb egy hordó leesett az út­testre, s közben majdnem ma­gával sodorta őt is. — Vigyázzon, magára esik! — kiáltott fel egy gyalogos. — Nem félek, inkább lelököm — felelt vissza a rakodómunkás. S ha az eső hordót mégsem bírja lelökni, esetleg egy motoros vagy más jármű elé löki, mi történik akkor? Ki vállalja a felelősséget a bal­esetért? Nem lehetne inkább talos körökben a találkozó és a kiállítás megrendezését? A két rendező szerv közül az egyik nagyon ludas a pillanat­nyi bizonytalanságban. A me­gyei tanács művelődésügyi osztálya mellett a népművész- találkozók és népművészeti ki­állítások társrendezője a Házi- ipán és Népművészeti Szövet­kezet. ' Ök ketten együttes anyagi áldozatvállalással ren­dezték meg mind ez ideig nép­művészeink nyári találkozóját. A hazai illetékesek készek most is a hasonló feltételek kö­zött való rendezésre, de a nép- műyészetek hivatás _ szerinti gazdája, a HISZÖV kifelejtet­te költségvetéséből az idei népművész-találkozót és nép- művészeti kiállítást. Ezért könnyű feltenni a címben fog­lalt kérdést, és ezért igen ne­héz válaszolni rá. Bizonyosak vagyunk azon­ban benne, hogy a társrendező sürgősen hozzálát furcsa mu­lasztásának helyrehozásához, f. és valami módon csak segít megyei szerveinknek a hagyo­mányos népművész-találkozó és népművészeti kiállítás meg­rendezésében. Mint már mon­dottuk, erre nemcsak azért van szükség, mert a nyári hóna­pokban nyílik alkalmuk nép­művészeinknek a tapasztalat- csere jellegű, ismerkedő talál­kozásokra, hanem azért is, mert ezeken a találkozókon szokott eldőlni, hogy ki lesz. egy évre szólóan a páratlanul szép Kapoli-nagydíj és a vele iáró pénzjutalom boldog tulaj­donosa. Persze az sem utoTso szem­pont, hogy ezek a nyári nép- művészeti kiállítások új színt jelentenek a Balaton-part kul­turális eseményeinek sorozatá­ban. Mint már ezt említettük is, a népművészeti kiállítások nemcsF.k a belföldi, hanem a külföldi vendégeket is vonz­zák. Úgyhogy ha a közvéle­mény szavazására bíznák a fel­vetett kérdés méltányos eldön­tését, a válasz egyöntetűen ez lenne: Rendezzék meg az idén is a népművész-találkozót és a hagyományos népművészeti ki­állítást a déli Balaton-parton! Ez a román vígjá­ték a Texlon gyárba visz el bennünket. A művészeti csoport ve­zetője felkérte a híres Manta zeneszerző- karmestert, tanítsa be a gyári együttest. Az elfoglalt mester Má­riást küldi el maga helyett. Az együttes tagjai ellenszenvvel fogadják a Mantának hitt Marinst, csak a férjvadász Géta, a művészeti csoport ve­zetőjének titkárnője fogadja rajongva. Barbu, az idős mun­kás figyelmezteti a fiatalembert a ve­JJ OZSDÁS 1 OSZLOP HI RDETÖ- ÁLL a Ber­zsenyi utcai fodrászüzlet előtt. Nem használják rendeltetésé­nek megfelelően már évek óta, Az áljára még csak ragaszta­nak néhány plakátot, de fel­jebb már nem. A szomszédos házak falán is látni plakátokat. Miért oda és miért nem a hir­detőoszlopra ragasztották őket? Sz. L. szélyre, s kölcsönad* ja jegygyűrűjét, hogy elháríthassa a ve­szélyt. A fiatalok lázadást készítenek elő a mű­vészeti vezető és Géta ellen. Látszólag a Manta-számokat gya­korolják, valójában Marius dalát akarják előadni. Ennek a dal­nak a kottáját Préda mérnök találta az ut- cán. Az összeesküvők eltávolítják a művé- szeri vezetőt és Ma­rinst. Az egyiket Gé- tával, a másikat a fia­tal Sandával hozzák össze. Sanda hamar otthagyja Máriust, meglátja ugyanis tár­cájában Barbu jegy­gyűrűjét. Az előadás jól sikerül, és Sanda meg Marius is egy­másra talál. Honfoglaláskori vasnfvasztó kohókat tártak te! Borsodban Tavaly a Borsod megyei Imola község határában az 1000—1200-as évekből megma­radt, honfoglaláskiori vasol vasztót tártak fel. A régészek az idén tovább folytatják a feltárásokat. A kitartó kutató­munka újabb, az eddiginél is értékesebb eredménnyel járt. A tavaly talált vasolvasztó kö­zelében ugyanis egy körülbelül ezer évvel ezelőtti, jóállapotban levő másik kohóra bukkantak, i'yrülötte vasolvasztáshoz hasz­nált fúvókkal, ércmaradvá nyokkal. A fontos ipartörténe­ti leletet Budapestre, a Nem­zeti Múzeumba szállítják, és megfelelő konzerválási eljárás után bemutatják a közönség­nek. (MTü Süketek „látják" a zenét A londoni szovje kiállításon bemutatásra kerül Konsztan- tyin Leontyev szovjet mérnök érdekes találmánya, amely le­hetővé teszi, hogy süketek kép­ernyőn élvezhessék a színekké átalakított zenét. Leontyev mérnök nem elégszik meg az­zal, hogy közvetlenül láthatóvá teszi az elektromos impulzuso­kat, hanem egy bonyolult ke­verési módszerrel, amely az emberi hallószerv összes be­nyomásait regisztrálja, színes optikai jelek formájában visz- szaadja a zenei hangok teljes »spektrálanalízisét-". Találmá­nya, amely a hanghullámok látható elektromos átalakításá­ból áll, nem csupán a művé­szetben, hanem az orvostudo­mányban és az iparban is fel­használható. Szombaton nyílik meg a Vaszary- emlékkiáltítás Szombaton nyitja meg a Rippl-Rónai Múzeum a Vaszary-emlékkiállitást. A vá­ros jelentős művelődési esemé­nye lesz ez, hiszen először ál­lít emléket Kaposvár nagy szülöttjének. Eddig csak egyes Vaszairy-művek szerepéitek tárlaton, önálló kiállítás most nyílik előszöa-. A látogatók a XX. századbéli magyar művé­szet mesterének hetven alkotá­sával ismerkedhetnek meg. A Rippl-Rónai Múzeum a Magyar Nemzeti Galéria Va- szary-kiállításának anyagából rendezi meg a tárlatoit. A ma- gángyüjtők és a Nemzeti Galé­ria tulajdonában levő, az or­szágos gyűjteménybe tartozó legszebb festményeket állítják ki Kaposvárott. A Somogyi le­gény lovakkal, Szolgalegény, Fürdő nők, Sárga virágok Buddhával, Vonuló foglyok, Temetés a fronton, Reggeli a szabadban cimű festményeit, Miramare, Égő falu című gra­fikai műveit eddig csak repro­dukcióban láthatta a kaposvá­ri közönség, az emlékkiállítá­son eredetijükben gyönyörköd­het. Vaszary János tisztelői a művész fiatalkori és fehér sálas önarcképét is megtekinthetik. A kaposvári származású festő­művész minden stílusát bemu­tatja a szep’ember 15-ig nyitva tartó kiállítás, Teljes üzem a szegedi szabadtéri színházi „gyárvárosban' Körülbelül három hét múl­va, június 22-én este ismét megszólalnak a szegedi Be­loiannisz téren a fanfárok, fel­csendülnek a »Szeged híres város...« kezdetű népdal dal­lamai, s ezzel jelzik, hogy meg­kezdődött az ország legna­gyobb nyári művészeti ese- ménysorzata, a Szegedi Sza­badtéri Játékok. Az előadások közeledtét nemcsak az jelzi, hogy a rendelkezésre álló je­gyek 70 százalékát, mintegy 110 ezret már elővételben el­adtak, hanem az is, hogy most már teljes erővel folynak az előkészületek a játékok szín­helyén. Valóságos »színházi gyárváros« épült. A Beloiannisz tér mellett, az egyetemi intéze­tek kertjében és ä környező utcákban csaknem ötezer négy­zetméteres területen dolgoznak a díszletfestők, az asztalosok, a szabók, a kárpitosok, mintegy tíz szakma munkásai. Előre­gyártóit elemekből épülnek az öltözők, ahol egyszerre 300—400 szereplő készülhet majd. A díszletezők, akik mintegy tízezer négyzetméter vásznat, tizenöt mázsa festéket, sok köbméter faanyagot, vasat használnak fel, már befejezték a Hunyadi László díszleteinek a felújítását, s jelenleg a Bánk bán monumentális kulisszáit készítik. Átépítik a nézőteret is. Az eddig elől lévő páholyokat középre helyezik. Ezzel nem­csak jobb a rálátás a színpad­ra, hanem mintegy háromszáz ülőhellyel bővítik is a nézőte­ret. így egy-egy előadást több mint hétezerötszáz ember néz­het majd meg. (MTI) Somogy/ Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztői KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 11. Telefon 15-10, 15-11* Kiirtja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: IV1RTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár. Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 ffr

Next

/
Oldalképek
Tartalom