Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-10 / 108. szám

Szerda, 1961. május 10. 3 SOMOGYI NÉPLAP Drága a közös — Akinek kell, vigye! — Néhány évvel ez­előtt, de még tavaly is ez a felfogás uralko­dott a barcsi, járásban a közös és a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban. A terme­lőszövetkezetek, fmsz-ek például nem túlsá­gosan sokat törődtek azzal, hogy éjszaka kellő védelmet biztosítsanak a közös tulajdonnak. Azóta a helyzet sokat változott. Amikor a napokban az egyik éjszaka Kálmán Géza, a Barcsi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnö­ke és Vass Lajos, a NEB egyik tagja végigjárt néhány tsz-gazdaságot, majd ellenőrizte az üzletek biztonsági berendezését, már azt ál­lapíthatták meg, hogy a legtöbb helyen drá­ga a közös és a társadalmi tulajdon, s nagy gondot fordítanak megőrzésére. Öröm volt látniuk a potonyi Petőfi Tsz ki­világított istállóit, majorságát. Az éjjeliőrök: Borbás Márton, Gorjanecz Márk helyükön voltak. Senki sem férkőzhet észrevétlenül, ár­tó szándékkal a közöshöz. A lakócsai Március 15. Tsz-nek a kenderáztató melletti sertéste­lepét sem lehet észrevétlenül megközelíteni. Vanik Ferenc éjjeliőr figyelmét semmi sem kerüli el. Lakácsán, Kastélyosdombón az fmsz üzletei, a terményraktár megfelelő zárakkal, biztonsági berendezésekkel van ellátva. Az fmgz darányi vegyesboltjának raktárán nem­régen még igen gyenge lakatok voltak. Szent- györgyi János, az új boltvezető megfelelővel cserélte ki őket. Néhány helyen azonban még nem becsülik ennyire a közös, a társadalmi tulajdont. A szentborbási Béke Tsz baromfifarmja, sertés- . telepe az út két oldalán, a falu végén van. Nagy értékű deszkaanyag, gép, takarmány stb. áll a szabad ég alatt őrizetlenül. A darányi Űj Élet Tsz-ben felügyelet nélkül hagyták a lovakat a nyitott istállóban, a nyitott raktár­ban levő műtrágyára se vigyázott senki. A sü­tödében ráccsal ellátott, de kitárt ablak mel­lett tárolják a lisztet. A kastélyosdombói ter­ményraktár vezetője könnyen hozzáférhető helyen tartja iratait, a szállító és raktári jegy­tömböket. Jobban kellene ügyelni a közös, a társadal­mi tulajdon védelmére, mert az mindnyájunk­nak egyformán drága. Sz. L. Átépítik a Húsipari Vállalat villanyvezetékeit A rövidesen megkezdődő nyári szezonra az eddigieknél jobban akar felkészülni me­gyénk húsipari vállalata. A Balaton-part egyre inkább pia­cává válik készítményeinek, s azonkívül, hogy többet szeret­nének gyártani az idén, a mi­nőséget is tovább akarják ja­vítani. Eddi» az egyik legége­tőbb problémájúk a villamos energia elégtelensége volt. Uevanis, ha minden gépet be­kapcsoltak — ez pedig csúcs­igényben elkerülhetetlen —•, akkor vagy a hűtőknek, vagy más mu.-katerületnek nem ju­tott elég áram. Már a múlt év elején meg­próbálták kicseréltetni a há­lózatot, de ez különböző hi­bák miatt nem történhetett meg. Egyéves várakozás után a napokban megkezdik a mun­kákat, s ha elkészülnek, a je­lenlegi 50 kilowatt helyett 100 kilowatt energiát kapnak. így üzembe állíthatják az évek óta kihasználatlan nagy darálógé­pet és az újonnan vásárolt kut- tert, sőt egyidejűleg valameny- r.yi berendezést működtethe­tik. Az átszerelés két hét múl­va befejeződik, így a szezon­ban fennakadás nélkül gyárt­hatnak napi 60 mázsa árut is. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Somogy megyei Pártbizottság Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemére Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága felvételi pályázatot hirdet Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének 1961—62-es tanévére. Az egyetem céljai, hogy párt, állami, tömegszervezeti funk­cionáriusok, értelmiségi dolgo­zók, vezető propagandisták szervezett marxista—leninista oktatását egyetemi színvonalán biztosítsa. A tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évfolyamon FILOZÓFIÁT, a második évfolyamon POLITIKAI GAZDASÁG­TANT, a harmadik évfolyamon A NEMZETKÖZI ÉS MA­GYAR MUNKÁSMOZGA­LOM TÖRTÉNETÉT tanulják. A tárgyakból minden félév­ben vizsgát tesznek. A tanul­mányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bizo­nyítványt kapnak. Az egyetemen hetenként egyszer kötött foglalkozás van (előadás, osztályfoglalkozás), melyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 150 Ft, mely félévenként fizethető. Az egye­tem hallgatóinak 24 nap tanul­mányi szabadság jár. Az egyetemre való felvétel feltételei: Felvételüket kérhetik, akik érettségivel vagy ennek meg­felelő általános műveltséggel rendelkeznek, és a tanuláshoz Szükséges marxista ismerete­ket már megszerezték. Az egyetemre pártomkívü- liek is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét, aki más egyetem, iskola stb. hall­gatója. A pályázat a megyei párt- bizottság titkárságán beszerez­hető kérdőív alapján történik. A pályázatot a megyei pártbi­zottságra kell küldeni június 15-ig. Mellékelni kell: 1. részletes önéletrajzot;. 2. az illetékes pártszervezet ajánlását; 3. a vállalat, intézmény iga­zolását jelenlegi munka­köréről. Magyar Szocialista Munkás­párt Somogy megyei Bizottsága. Amiben előrehaladtak, és amit még meg keli szívlelniük az osztopán laknak Háromszáz család igyekeze­téről, szorgalmáról vall az osz- topáni hatály Ki ■ tudja már, hány ezer kisparcellát szántot­tak össze az egy évvel ezelőtti tavaszon? A régi, kevés földű termelőszövetkezet felduzzadt s három család kivételével a falu gazdái a 3000 holddal bí­ró nagy • család, a Győzelem Tsz tagjai lettek. A nagy sorsforduló — mert az volt, ki tagadná — kemény próbatétel elé állította a köz­ség kommunistáit. A nagy lec­két az élet adta fel nekik: megnyerni véglegesen a pa­rasztembereket, hogy meggyő­ződéssel szolgálják az ügyet, s közben szorgalmuk se csökken­jen. Közben pedig nekik is be­le kellett tanulniuk, hiszen kö­zülük is nem egy azelőtt csak hírből vagy látásból ismerte a szövetkezetei. Azok pedig, alak már korábban a közös gazdál­kodás útját járták, érezték, hogy felelősségük most sokszo­rosan megnövekedett: be kell bizonyítani, hogy nemhiába hallgattak rájuk sorstársaik. Vajon hogyan és mit sike­rűit valóra váltaniuk terveik­ből az osztopáni kommunisták­nak az .elmúlt 365 nap alatt? Mert hogy a tenniakarás meg­volt bennük, abban senki sem kételkedhet. De az akarás egy- r agában nem elegendő. A2 sem közömbös, hogyan akar­juk, hogyan hajtjuk végre az elhatározásokat. Igen, a mód­szerről van szó. S most, ha nem is válasznak, nem is magyarázatnak, csupán egy apró momentumként hadd jegyezzem meg ezt az egy mondatot: az október végi köz­gyűlés úgy határozott, hogy függetlenítsék Sztarasincsics Ferencet a párttitkári teendők ellátására. A pártszervezet munkájának elismerése és az a tagság felis­merte tudat rejlik e mögött a közgyűlési határozat mögött, hogy szükséges a hatékony pártpolitikai nevelőmunka az új közösségben. Érdemes ezért HORVÁTH JÓZSEF: (63) Inkább élne a pusztában, meztelenül, magányosan, csak úgy tudna szembenézni önma­gával, mint ő! ö is gyarló, ő is esendő, benne is van önzés, ő is meg-megbotlik néha, de leg­alább van mersze megvallani önmagának, sőt másoknak is. És másképp nincs megtisztulás. Júlia! Te nem tudod — gon­dolkozott Szerencsés félig szé­dülten —, micsoda érzés ez, itt lenni vele együtt. Én tele va­gyok pénzzel, amit megkívá­nok, azonnal megszerezhetem, előttem nincs lehetetlenség, nekeni nincsenek betöltetlen vágyaim és színesbe szőtt ter­veim. És ez az ember úgy él itt puritán egyszerűségében most is, mint amikor a munka­pad mellett állt, ez nem él vissza az emberek bizalmával és jóságával, sőt ennek nincs egy rendes lakása, hát micso­da igazság ez? Hirtelen előrehajolt ültében, és borízű hangon Benköhöz fordult: — Te, Anti,' te megérdemled, fogadj el tőlém valami pénzt, és rendezkedj be rendesen. Ve­gyél egy lakást, rendezz be egy szép, kényelmes otthont, és vedd meg a motort is, meg mosógépet az asszonyodnak! Na, mit nézel így rám? Hiszen ezek nélkül semmit sem ér az élet, csak kínlódás az egész! És éppen te kínlódj így? Benkő furcsán nézett Sze­rencsésre. Nem kerülte el a fi­gyelmét Júlia alig palástolha­tó riadalma sem, aki — talán az ijedtségtől — pihegve hall­gatott. Benkő kényszeredetten mo­solygott, s látszólag vidáman kérdezte, miközben Szerencsés térdére csapott: — No, és mennyit adnál, te vén bankár? Szerencsés könnyedén félre rándította a fejét: —■ Mennyit? Hát neked leg­alább ötvenezer forint kellene ahhoz, hogy rendbe jöjj. Júlia agya lázasan dolgozott. Szerencsés részeg, az Isten ver­je meg, borzasztó bajt csinál ez a meggondolatlan szörnye­teg! Azonnal közbeszólt, kínos helyzetét tréfával palástolva: — Na, látja, maguk teljesen egyformák. Mintha aranyból volna a szívük. Milyen kár, hogy csak a jó szándék van meg, s nincs mögötte semmi, hogy szívük szerint segíthetné- nék is egymáson. Legalább egyi­kük volna bankár, tudom iste­nemre, megsegítené a másikat! Hanem most már egy percig sem maradhatunk. Igazán na­gyon jól éreztük magunkat. Gyere, Jánosom. Hát májd ha­marosan viszonozzuk ezt a kedves és bőkezű vendéglá­tást. Elbúcsúztak. Szerencsésék elmentek. Benkő leült Szeren­csés helyére, és hosszasan töp­rengett. Benkő egész éjszaka nem hunyta le a szemét. Gondola­tai mint sötétlő örvények ka­varogtak. Szörnyű gyanú éb­redt benne. A különböző jelenségek ap­ró mozaikköveiből próbált egy­séges képet kerekíteni. Szeren­csés ma esti kiszólása... Sem­mi kétség, nem tréfált, őszin­te volt. Valóban akart neki ad­ni vagy ötvenezer forintot. Az­tán Júlia szembetűnő nyugta­lansága, ideges magyarázkodá­sa. Ha Szerencsés csak tréfált volna, Júlia fölényes mosollyal hagyja, hadd beszéljen' belőle a bor. De így? Bizonyos, hogy titkuk közös. Gondolatban nyomról nyom­ra haladt. A Szerencsés-lakás... Annak idején eszébe sem ju­tott megkérdezni, miből vet­ték a drága, modem lakást'. Azt hitte, Szerencsésné a szü­leitől kapott egy tekintélyes summát, hogy otthont teremt­hessenek. De a berendezés? A fényűzés már akkor meghök­kentette egy kissé, amikor elő­ször belépett a lakásukba. De ebben az új összefüggésben nagyon gyanús a luxus bútor­zat, a szőnyegek, képek, a drá­ga étkészletek és ólomkristály- készletek eredete. De nézzük csak tovább. Sze­rencsés egyik napról a másik­ra elegáns öltönyökben jelent meg a gyárban. Egy időben legalább három ruhát csinálta­tott, s kétnaponkint váltogatta. Valamennyi drága, finom szö­vetből készült. Egész külseje, megjelenése feltűnően megvál­tozott. És a magatartása... Hogyan is mondta Kulcsár Pista bá­csi? Ez a Szerencsés valaho­gyan kifordult magából. Nem törődik az emberekkel, felé­jük sem néz, jelentésekből tá­jékozódik és körlevelekkel igazgatja az osztály numkaját. Hamisítatlan bürokrata lett be­lőle. Milyen igaza volt Kulcsár Pista bácsinak, amikor ezt mondta: »Te Benkő, körmére kellene nézni, és esetleg a kör­mére koppintani ennek a Ja­ninak. .. Nem jó ám az, ha va­lakit rosszul kímélnek, nem- szólnak neki, amikor butasá­gokat csinál, vagy botladozik, csak várják, hogy hadd gyűl­jön, körülötte a piszok, aztán még némi anyagi áldozatot hozni. E közgyűlésig azonban sok minden történt. Egy éve, ami­kor megalakult az egységes termelőszövetkezeti pártszer­vezet, 22 tagot számlált, ma viszont 28 kommunistából áll Pedig közben meg is tisztítot­ták soraikat, csak az állhat tos harcosokat tartották meg. Sok-sok emberi érték tárulko­zik fel napról napra a falun, s az eltelt évben megtalálták' az utat a párthoz azok a kiváló emberek, akikre ráillik a kom­munista jelző. A huszonnyolc párttagból tizenheten rende nyolcán pedig pártoló tagjai a tsz-nek. Négy nő is bekerült a pártszervezetbe. Ez is újdon­ság: két növénytermesztő bri­gádban egy-egy pártcsoporiot alkotnak a kommunisták. Je­lenleg négy olyan elvtárssal foglalkoznak, akikből, úgy lát­ják, rövid idő alatt kommu­nistát tudnak nevelni. És a pártonkívüliek? Megbe­csülik őket. Huszonegy tagú aktívát szerveztek belőlük, s amikor megbízatást, feladatot adtak nekik, sokat segítettek a pártszervezetnek, a gazdasági vezetésnek. Mondják, hogy egyszer bajban voltak, nem volt munkaerő a burgonya vá­logatásához. összehívták a párton kívüli aktívákat, £ másnap 90 asszony állt mun­kába., Tudják, hogy nem sza­bad csupán alkalomszerűen foglalkozni az aktívákkal. Mi- z él többen fáradoznak önzetle­nül a közügyekben, annál job­ban mennek a dolgok. Az osztopáni kommunistái fáradhatatlanul törekszenek a múltban gyökerező ellentétek megszüntetésére. Ezek az ellen­tétek, előítéletek nem szűnnek meg egyhamar. Tavaly külön brigádokban dolgoztak a közép­parasztok, külön a volt sze­gényparasztok. Kezdetben sen­ki sem gondolt arra, hogy mi­lyen civódás származik ebből. Évközben aztán látták, hogy a brigádok elszigetelődtek egy­mástól, s nem segít egyik a másikon. Nem volt könnyű megmagyarázni a tagoknak, hogy ez nincs rendjén. Lassan- lassan azonban belátták, hogy •a kommunistáknak igazuk van, s ma már nem különítik el hallgatott az öreg, tapasztmtijJggyjj^g^j a j^gi kategóriák szerint a szövetkezeti tagokat. egyszer csak a nyakáig ér, és) a szerencsétlen bélefullad. Ak-) kor kell az ilyen embert ka-) ron fogni, amikor még köny-i nyen szembenézhet önmagával,) és . kimászhat a slamasztiká- ból.« Bizony, nagyon igaza) volt, és na?-" kár, hogy ő nem) munkásra. Ha Szerencsés csak­ugyan valami őrültséget köve­tett el, s most majd összeros-: kad a következményei alatt, hát ő azt sohasem boc_ _ja: m eg önmagának! Furdalta a lelkiismeret. Tu­dott ő, látott sok mindent. Észrevette Szerencsés fennhé- jazását, szerénytelenségét, tud-5 ta, hogy megromlott a viszo-^, nya az embereivel, egyáltalán furcsán kezdett viselkedni. A> kis Bolgár is szinte zokogott, amikor a pártirodán elpana-í szólta neki, miképpen róttaV - meg Szerencsés, mert nemi akar ötödmagával elmenni a) bogiári üdülőbe. Ö el is tűnő-) dött azon, hogyan lehet az,) hogy egy munkásember nem) érti meg, ha egyszer egy há-) romgyerekes családapának) nincs pénze nyaralásra, akkor) nem mehet el, s ez nem daco-) lás, nem hálátlanság, hanem) realitás. Mindezt látta, tudta £ megértette, mégis csak egy-^ szer-kétszer tette szóvá Sze­rencsésnek, akkor is szőrmén-) tén, s még annyira sem volt) következetes, hogy legalábbj őszinte szóra bírta volna! Be-) érte egynéhány intő szóval, s) még az is nehezére esett. És) ha most majd drágán kell fi-) zetnie ennek az embernek ezért) az oktalan kíméletért? (Folytatjuk.) * Kiterjedt másra is a kom- (munisták figyelme. Gondoltak la párttagok és pártonkívüliek (politikai iskoláztatására is. jKét tanfolyamot szerveztek, pártnapokat, előadásokat tar­tottak a lakosságnak. Segítet­tek a dolgozók általános isko­lájának megszervezésében (kár, hogy később levették róla ke­züket, és a beiratkozottak kö­zül sokan abbahagyták a tanu­lást). Televíziót vásároltak a községfejlesztési alapból. Sok apró munkát is végeztek, ami mind dicséri őket. Kérdezhetné valaki, nem szépítésről van-e itt szó. Hát Osztopánban minden a legna­gyobb rendben megy, nincs semmi bírálni való? Az igazság kedvéért szólni kell az érem másik oldaláról is, annál is inkább, mivel az osztopáni elv­társak maguk is rossz néven vennék, ha hallgatnánk hibáik­ról. Hiszen ez nekik sem Hasz­nálna. A cikkíró dolgát megkönnyí­ti, hogy a Kaposvári Járási lárt-VB Osztopánban tartott minapi ülésén elég sok szó esett az osztopáni elvtársak hibáiról. A vitában a helyzetet jól ismerő felszólalók nevén nevezték a dolgokat. A legna­gyobb hibának azt tartották, hogy sokkal több határozat születik, mint amennyit végre­hajtanak. Él egy olyan szemlé­let is, hogy némely elvtárs csak azt ragadja ki a határo­zatból, és úgy hajtja végre, írni, illetve ahogy neki tetszik, Sok még a tennivalójuk - tsz kommunistáinak abban is, hogy leszoktassák a gazdasági vezetőket a felelőtlen ígérgeté­sekről, mert azok csak arra jók, hogy megrendítsék a bizalmat. Elég arra gondolni, hogy a tsz vezetői a különböző ígérgeté­sek ellenére még máig sem fi­zették ki a tagoknak a föld­járadékot és a többtermelés után járó prémiumot. A kommunisták sokat tettek azért, hogy a tsz-tagok valódi gazdáknak érezzék magukat. A további előrehaladásnak is leg­főbb segítője a szövetkezeti de­mokrácia kiszélesítése és tisz­teletben tartása. Ez nemcsak azt jelenti, hogy rendszeresen megtartsák a közgyűléseket. Segíteniük kell abban is Kiss elvtársat, a tsz-elnököt — aki különben nagyon sok jó tulaj­donsággal rendelkezik —, hogy komolyan számítson az embe­rek véleményére, s ne nézzen el a fejük felett. Most, egy év után a tanulságokat felhasz­nálva megvan minden oka és' lehetősége az osztopáni párt- szervezetnek arra, hogy a tsz fellendítéséért még eredmé­nyesebben harcolhasson. Varga József Uf autóbuszváróterem Nagyatádon A nagyatádi járásban egyre nagyobb forgalmat bonyolí­tanak le az AKÖV menetrendszerű autóbuszai. Nagy­atádon az utasoknak eddig az utcán kellett várakozniuk. A közelmúltban a KPM 40 ezer forintot, a községi tanács pedig 28 ezer forintot adott egy új autóbuszváróterem építésére. A nagy váróteremből, női és férfimosdóból ál­ló létesítményt a Széchenyi téren építette fel a Nagyatá­di Építőipari KTsz, s az új menetrend életbeléptetésekor adják át az utasoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom