Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-03 / 102. szám

Sierda, 1961. május 3. 5 SOMOGYI NÉPtJ»1 Takarékoskodjunk a takarmánnyal A mezőtől a máj óiig vezető úton sok takarmány ierá- zódik a kocsiról. Ezt Magyaratádon tapasztaltuk, hencsei Győzelem Tsz istállójában meg azt láttuk, hogy a ivendékmarhák nem eszik meg az elébük rakott összes ro- os takarmánykeveréket, hanem dúskálnák benne, yálogat- k a gvengébb szárúakat, a többit meg leráncigálják a já- ;olból, megtapossák, és maguk alá keverik. Felaprítva elfo- fasztanák szinte az utolsó «-falatig« — ám baj van: elromlott szecskavágó, mondta mentegetőzve az állattenyésztési bri- idvezető. Magyaratádon is, Hencsén is, más helyeken is bizonyo- in így vélekednek: »Mit számít az a kevés zöldtakarmány, ni kárba vesz: van most bíbor is, más is bőven.« Az beszél- et így, aki csak a mát nézi, és nem gondol a jövőre, a télre, z állattartók, a szövetkezetek vezetői azonban nem intéz­etik el kézlegyintéssel a dolgot. Biztosítsák, hogy a takar- lánynak úgyszólván minden szálát egye meg a jószág. A korai tavasz nagy takarmánybősége sok szövetkezet llatállományát mentette meg a leromlástól. Hány meg hány özös gazdaságban nőttek meg a tél végére az átteleltetési ondok. Pedig tavaly is gazdag termést adtak a rétek, a ta- armányföldek. De nincs az a sok, ami egyszer el ne fogy- a. Ésszerűen, takarékosan kell bánni a takarmánnyal — legtanulhatták ezt ezen a télen is számos szövetkezetben. S hol újat ér a tavalyi széna? Ott se engedjék, hogy az ut- i szóródjon, vagy az állatok alomjává váljék a zöldtakar- lány. Ha most fölöslegük van, vagy elvénülne a zöld, készít­enek belőle silót a télre. A kadarkúti Szabadság Tsz tagjai is alig várták, hogy aszálni lehessen a bíbort. Már hetek óta ezzel takarmányoz- ak. A korszerű istállóhoz hordják a napi mennyiséget, ott ^szecskázzák, s onnan viszik a felaprított zöldet a másik is- állókba. A 217 malacnak lucernád ad Orbán István sertés- ondozó, de arra sem sajnálják a fáradságot a tsz-ben, hogy aponta Bányáról hozzanak soványtejet. Bár van elegendő ászálnivaló, mégis legeltetik is a teheneket, hogy kevesebb akarmány fogyjon az Istállóban. A kocák is kijárnak. Gon- ozójuk, Salamon Lajos megbetegedett, helyette Varga Jó- sef állt a falka mellé. Takarékoskodni az etetnivalóval már aost, amikor hozzá lehet nyúlni a takarmány földek első idei érméséhez — ezt az elvet vallják, ezt a gyakorlatot követik kádarkútiak. ök teszik jól. ' K. J. Nem csapták be Hosszú józsefnét IT osszú Józsefnétől, a nagycsepelyi Kossuth Tsz tag- jától levelet kapott szerkesztőségünk. Sérelmezi, logy különböző előlegek címén levonták föld járadékát. A panaszost tekerespusztai lakásán kerestük fel Reichert Dezsővel, a szövetkezet elnökhelyettesével. Hosszú József lyugdíjas (nem tsz-nyugdíjas) egészséges, életerős ember, rák hosszat ontja panaszait. Azt fejtegeti, hogy a szövetkezet lecsapta őket. — Miért nem megy panaszának tisztázása végett a tsz-iro- lába? — kérdezi az elnökhelyettes. Az feleletül egy . levelet nutat. Kétoldalas kimutatás a munkaepvségről, az előlegek­ül, a levonásokról, s a végén egy mondat: »Ha még ezután s akadna olyan dolog, amely tisztázásra szorul, szívesked­jék az irodában felkeresni, de ezúttal nem levél útján, ha- lem személyesen.« Aláírás: Viáóczi Lajos főkönyvelő. A tapasztalat az, hogy rendszerint azoknak van a legtöbb kamaszuk, akik a legkevesebbet dolgoznak a szövetkezetben. Ennek tudatában teszi fel az elnökhelyettes a másik kér- lést: »Miért kellett a földjáradékból levonni az előleget, ■niért nem vonták le a munkaegységre járó részesedésből?« Losszú József megérti, és megvetően egyenesedik fel. öt igyan nem kötelezheti senki emberfia, hogy a szövetkezetben lolgozzék. Élettársa pedig csak 50 százalékban munkaképes. Az asszonyoknak 80 munkaegységet kell teljesíteniük, ez a cötelező. így tehát világos, hogy neki 40 munkaegység elég — jkoskodik. — Még így is túlteljesítette normáját« — fejezd be ilégedetten, s azt hiszi, hogy kivágta magát. Nem lenne célravezetőbb, ha a levelezés, önmarcangolás, Alálgatás, fél napi számolgatások helyett a szövetkezet íro- iájában személyesen tisztázná azokat a dolgokat, amelyekkel lem ért egyet, melyeket igazságtalannak tart? És ha ezután nind ketten szorgalmasan dolgoznak a közösben, az előléget bizonyára nem a földjáradékból lesz kénytelen levonni a fő- cönyvelő, hanem,, a teljesített munkaegységek ellenértékéből. Száz kaposvári politikai iskolán már befejeződött a tanév A kaposvári üzemi, hivatali és lakóterületi pártszervezetek 140 politikai iskolát szervez­tek az ősszel. Ezeken a tanfo­lyamokon csaknem négyezer kommunista és pártonkívüli gazdagította marxista—leninis­ta ismereteit. Minden oktatási formán nagy gondot fordítot­tak az MSZMP VII. kongresz- szusán hozott határozatok ta­nulmányozására, a kétfrontos harc, a békés egymás mellett élés elvi kérdéseinek megérte­tésére. A pártoktatásban nagyszá­mú párton kívüli munkás és értelmiségi is részt vett. A hallgatók zöme igen szorgal­masan tanult, és rendszeresen eljárt a foglalkozásokra, be­kapcsolódott a vitába. A poli­tikai iskolák legtöbbjében már az utolsó témaköröket tárgyal­ják, száz tanfolyamon pedig rendes éwégi összefoglalóval már el is búcsúztak az 1960— 61-es pártoktatási évtől. Csak a közös go ndja Köztiszteletnek örvendő gaz­da Kaposmérőben Imre Papp József. Munkájával elismerést szerzett egyéni paraszt korá­ban, tevékenységére figyelnek társai most is, hiszen növény- termelési brigádvezető a tsz- ben. Tájékozott szövetkezete ügyeiben, munkaterülete száz holdakra szélesedett, látóköre azonban, ha háztáji gazdaságá­ról meg a népgazdaságról van szó, lezárul portája kerítésénél. Mert mit is mondott, amikor nézegettük négy süldőjét az ólnál, és kérdeztük: hányat hizlal szerződésre? Ezt mondta, kérdésünkre ezt felelte: »Nem hizlalok az államnak egyet sem, hiszen adunk mi a közös­ből elég sokat.« Ami a közöst illeti, valóiban így van: több disznót meghiz­lal az Új Élet az idén, mint amennyit egy évvel ezelőtt tár­tott. De azt ielentené ez, hogy 251 közös hízó értékesítésével rendezi a munkásosztály hús­ellátásából ráháruló minden erkölcsi kötelességét a szövet­kezeti Kaposmérő? Dehogy je­lentheti ezt! Számit az ország a háztáji ólakban meghizlalt sertésekre is. Ahányat meghiz­lalnak az állam részére a ház­tájiban, annyival kevesebbet kell külföldről behoznunk. Nem mondtuk el mindezt Im­re Papp József termelőszövet­kezeti brigádvezetőnek, de amit mondtunk, úgy látszik, abból is értett, mert gondolko­dóba esett. Végezetül ugyanis ezt a számvetést készítette: »A négy süldőből legalább egyet kocának kellene megtartanom. De hiszen van olyan állami ak­ció, aminek keretében jobb és vemhes kocasüldőt kaphatok hitelbet Ezt a négy süldőt tehát meghizlalhatom. Két hízó elég lesz a családnak, kettőt meg Egy területről kettős hasznot, terven felüli jövedelmet ad a köztesbab A babnak mind a belföldi fogyasztása, mind az export szempontjából igen nagy je­lentősége van. E növényünkből korlátlan mennyiségben szál­líthatunk külföldre. Ennek el­lenére szinte évről évre keve­sebb babot termelünk. Tavaly a Terményfóígalrhi Vállalat és a MÉK 320 vagon bab terme­lésére kötött szerződést, de mindössze 210-et tudtak felvá­sárolni, és 70 vagont szállít­hattak külföldre. Ez évre máé csak 250 vagon bab termelését irányozták elő, de eddig csu­pán 212 vagonra tudtak szerző­dést kötni. Mi az oka a hanyatlásnak? Elöljáróban megjegyezzük, hogy a bab megyénk minden részén megterem, s mint nit­rogéngyűjtő növény gazdagítja a talaj nitrogéntartalmát. Leg­célszerűbb köztesként termel­ni. így nem kíván külön nö­vényápolást, mivel a kukoricá­val együtt művelhető. Nem csökkenti a kukorica hozamát, viszont jelentékeny többletjö­vedelmet ad, mivel holdanként átlag 150 kg-ot terem. A bab felvásárlási ára a felárakkal együtt 430 forint mázsánként. Érdemes egy rövid szárpítást végezni. Termelőszövetkeze­teink 60 600 holdon termelnek kukoricát. Ha ennek a terület­nek csak a felét vetnék el köz­tesbabbal, 150 kg-os átlagot számítva 454 vagonnyit terem­ne, ez pedig 20 millió forinl többletbevételi jelentene! Közös gazdaságaink többsé­A TAGSÁGON A Sérsekszöllős, 1961 SOR Igen! A sérsekszöllősi Au­gusztus 20. Termelőszövetke- setben most a tagságnak kell megmutatnia, mire képes. A núlt esztendő ugyanis nem íozta meg a kívánt eredmé­nyeket, s emiatt a tsz tagjai a vezetőséget hibáztatták. És nem is oktalanul. Elharapód- sott a sógor-komaság szemlé­lete, s ezt megérezték, akik nem tartoztak e furcsa rokon­ságba — tehát a tagok többsé­ge. Nyomta, nyomta is a roko­Frt 45‘­MINDENÜTT KAPHATÓ ni elv a maga bélyegeit, hol itt, hol ott kerültek felszínre az ebből eredő hibák. A szövet­kezet tagjai immel-ámmal vé­gezték a m rnkát, nem volt kedvük hozzá, nem látták meg saját érdeküket a termelésben. Sokan dolgozni se igen jártak. A fiatalok meg másutt keres­tek munkát. Mindezt a vezetőség hibá­jául rótták fel. Vitathatatlan, hogy a szálak az irodába ve­zettek, de annyiban a tagság is ludas volt, hogy szinte szó nél­kül hagyta, a megoldást pedig a jövőre bízta. A télen már részint rende­ződtek a bajok. Üj vezetősé­get választottak, de ezzel még nem változhatott meg gyöke­resen a tagok szemlélete. Él még a tavalyi hibák emléke, mégis több olyan jelenség ta­pasztalható, ami már a ki­egyensúlyozottabb, a céljukat ismerő tsz-tagok sajátja. Tavaly ilyenkor 20—25-en ha dolgoztak a földeken. Az idei tavasz már majd minden tsz-tagot kicsalt a határba. A burgonyaültetéshez annak ide­jén tíz nőt rendeltek ki, s a tíz helyett 26-an jelentek meg. Egy esztendővel ezelőtt eset­leg 26-ot kellett volna hívni, hogy legalább tízen ott legye­nek. Tavaly — mint mondják — Siralom volt ránézni a serté­sekre. Az új sertésgondozó, A. Kovács János munkáját rend és tisztaság dicséri. Ez magá­val ragadta a szarvasmarha­gondozókat is. A szövetkezet állatállománya rendes körül­mények közé került. A növénytermesztésben sem lenne semmi hiba, csak kevés a fiatál. 20—25 jó munkaerő ment el a faluból, s ezeknek hiánya, ha most még nem is, de a nyáron majd megérződik. Jó lenne, ha mielőbb visszatér­nének, hisz rendeződtek a múlt évi bájok, amik miatt távozás­ra szánták magukat. Ezt persze a tsz-tagoknak kell megmagya­rázniuk és bebizonyítaniuk. A munkák java ezután kö­vetkezik. És az lesz majd az igazi próba. A növényápolás és a nagy nyári munkák ide­jén mutathatja meg a tagság iga2án, mi mindenre képes megfelelő vezetéssel. ge mégis idegenkedik tőle. Igaz, a tavalyi esős ősz sok kárt okozott benne. Szépen fi­zetett volna a báb, a kedvezőt­len időjárás miatt azonban nem lehetett betakarítani, és sok termény elrothadt, kárba veszett. De ne feledjük el, hogy a múlt év rendkívüli esz­tendő volt. Az első próbálko­zás gyengébb eredménye nem szegheti azonnal a kedvet. A gamási Aranykalásznak pél­dául sikerült betakarítani a terményt, de a nagy víztarta­lom miatt a padláson tönkre­ment. Ennek ellenére már le­szerződött 250 mázsára. Sokat beszélgettek, vitatkoztak róla, végül is arra az álláspontra ju­tottak: nem szabad kihaszná­latlanul hagyni ezt a lehetősé­get. S nőm ők az egyedüliek, akik ezután is termelnek köz­tesbabot. A hosszú sorból ta­lán elegendő megemlítem Igáit, Mernyét, Büssűt, Szentgálos- kért és az egész tabi járást, ahol tűin'den tsz kötött szerződést. Egyéni érdek is Felvilágosító munkát végez­ve minden termelőszövetkezet­ben meg kell ismertetni a bab- termelés jelentőségét, és érde­keltté kell tenni a tsz-tagokat e növény termelésében. A fel­világosítás nemcsak a termelte­tő vállalatok, hanem a községi szervek feladata is. Bodrogon történt a következő eset. Bri­gádvezetői értekezletre top­pant be a Terményforgalmi Vállalat megbízottja. Az elnök javasolta az egyik brigádveze­tőnek, hogy az ő területén levő 100 holdas kukoricatáblába vessék a köztest. A többi bri­gádvezető nem értett ezzel egyet mondván: mit szólnak akkor az ő brigádtagjaik, hogy elvették tőlük ezt a kereseti lehetőséget? így minden brigád területén lesz köztesbab. E kis eset magáért beszél: a vezető­ség mindén bizonnyal nem saj­nálta a fáradságot azért, hogy mindenki előtt világossá vál­jék: a töDuietmunkát alig adó bab termelése mekkora hasz­not hoz a konyhára. Szövetkezeteink tavaly kü­lönféleképpen oldották meg a babra fordított munka javadal­mazását. Épp ezért egységes rendszert kell ebben teremte­ni. Közös gazdaságaink több­ségében a kukoricaterületet le­Mínden visnyei asszony egy-egy kotlnali csirkét ad a közősbe A visnyei asszonyok csak nemrégiben választották meg a nőtanácsot, s az máris emlí­tésre méltó munkát végzett. Legutóbbi ülésükön a tojás- és baromfiértékesítési tervek tel­jesítésének módját beszélték meg. Elhatározták, hogy min­den asszony egy-egy kotlóalj csirkével járul hozzá a közös baromfiállomány megteremté­séhez. A szövetkezet egy istál- R. F; lót baromfióllá alakíttat át bontották tagokra, s a jobb munka megbecsülésére premi­zálási rendszert dolgoztak ki. A legcélszerűbb megoldás az, hogy mindenki a saját kukori­caterületéről takarítsa le a babtermést is. A közgyűlés dolga, hogy miben egyeznek meg a tagok: abban-e, hogy a termény felét a közösbe adják, a másik fele az övék lesz, vagy pedig abban, hogy az egész ter­més a tagot illeti, viszont le­mond a kukoricaprémiumról. Még nincs későn Érdemes lenne, ha minden termelőszövetkezetben elgon­dolkodnának ezen. A babot nemcsak a kukoricával együtt, hanem akkor is el lehet vetni, ha már látszanak a kukorica­sorok, de még nem történt meg az első kanálás. Nem szabad elfelejteni. hogy nemcsak egyéni, hanem igen fontos nép- gazdasági érdek is az, hogy elég babot termeljünk, hogy ne legyen hiánycikk itthon, s ne legyen kihasználatlan a szá­mottevő és előnyös exportlehe­tőség. Vörös Márta leköthetek a vállalattal. Igen* így látom jobbnak, de most még nem nyilatkozhatok vég­érvényesen, előbb meg k%ll be­szélnem a dolgot a családdal.« Beszélje meg, ahogy például az utcájukban lakó Jutái János már korábban megbeszélte. Ju­talék óljában három disznó van: egy akciós koca, két süldő saját szükségletre és három szerződött hízó. Kevés szerződött diszínót hiz* latnak a tsz-tagok Kaposmérő­ben. Talán nincsen süldőjük? Ezt nem állíthatja senki, hi­szen a tavalyi 450 darabbal szemben 597 sertést tartanak az idén a háztáji gazdaságok­ban. A hizlalás másik feltétele, az abrak hiányozna? Nem, ez sem hiányzik. Az Üj Élet Tsz kimutatásai arról tanúskodnak, hogy a 242 család 838 mázsa 81 kiló szemes kukoricát, 600 má­zsa csöves kukoricát és 509 mázsa 44 kiló árpát vitt haza a közösből. Mindenki annyit kap» hatott munkaegységre vagy készpénz ellenében, amennyit akart. Mert jó volt a termés. S azért volt jó, mert becsülettel dolgoztak a mérőiek. Meg azért is, mert az állami traktor ki­fogástalanul megszántotta a földeket. Nem kellene-e szün­telenül magyarázni a szövetke­zeti i gazdáknak közgyűlésen, brigádértekezleten, a munka­csapatok megbeszélésein, és mindig, mindenütt, ahol csak alkalom adódik rá, hogy nem­csak a kaposvári piac, hanem a városi vágóhíd is várja tőlük a hízót? S ebben — a szerző­déses sertéshizlalásban — szin­tén a helyi vezetők, a szövet­kezet vezetői adhatnának pél­dát a tsz-tagoknak. A kaposmérőiek abban a kedvező helyzetben vannak, hogy a háztáji sertéshizlalás­ból kétszeres előnyük származz hat. Mivel a tsz a részesedésen felül is segítette takarmánnyal a háztáji gazdaságokat, ezért a tagok szerződött hízóinak el­adása beszámít az Űj Élet áru­értékesítési tervének teljesíté­sébe, másrészt pedig a hízó minden kilója után 1,20 forint lebonyolítási díjat kap a szö­vetkezet. Ezt az összeget arra fordíthatja, amire akarja. Ér­demes hát ezt is fontolóra ven­ni a kaposmérői Üj Életben.. .■ Kutas József APRÓHIRDETÉSEK Apróhirdetések árai hétköznap szavanként 1,— Ft, vasár- és ünnepnap 2,— Ft. Az első szó két szónak számít. Legkisebb hirdetés 10 - Ft. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lap= kiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. sz. Telefon 15-16. A hirdető felek postán is feladhatják és telefonon is be­mondhatják hirdetéseiket. A DAS-VÉTEL Eladó Gorkij u. 22. sz. alatti ház (volt Csalogány). Vétel esetén el­foglalható. (9552) Kaposrét sor 17. sz. alatt kétszo­bás ház beköltözhetően eladó. Ér­deklődni 4 óra után. (9570) Két darab hathónapos bikaborjú eladó. Miseta József, Kiskorpád. (9950) Kaposmérőben Zrínyi u. 8. számú ház azonnali beköltözhetőséggel el­adó. (9586) Beköltözhető kétszobás ház nagy kerttel eladó. Zrínyi u. 42. (1556) Eladó 26 db 5 m-es új szalufa és több használt épületanyag. Szent- balázs, Fő út 76. (.1557) Gigén Petőfi u. 18. számú 2 szo- ba-konyhás ház gazdasági épüle­tekkel együtt beköltözhetőséggel eladó. Ugyanott egy -fekete, 3000 km-t futott Danuvia költözködés miatt olcsón eladó. (1560) Gyakorló zongora eladó. Cím 9588-as számon a Magyar Hirdető­ben. (9588) Szoba-konyhás-kamrából álló ház lakáscserevei beköltözhetően, azonkívül szoba-konyha-kamrálioz való épületanyag is eladó. Érdek­lődni Vörösmarty utca 38. alatt. (9584) Iparvidék központjában kétszo­bás, fürdőszobás új családi ház víz vezetékkel, villanyboylerrel, ipari árammal, 400 n-öl fiatal gyümöl­csössel sürgősen eladó. Pintér, Ber- liida, Dankó u. 3. (7428) Eladó Fonyódligeten 130 n-öl vil- latelek (jó fekvésű). Ácsné, Üj- Diósgyőr, Endresz György u. 17. (29479) Eladó Székesfehérvárott belváro­si háromszobás ház — 2 szoba, mellékhelyiségek —, azonnal be­költözhető. Lakatos u. 7., Németh- né. _____________ (7651) J ókarban levő balatoni egy- vagy kétpárevezős csónakot keresek megvételre. Ajánlatokat ármegje­löléssel kérek. Halász, Petőfi u. 1. címre. (1562) Bélatelepen 287 négyszögöl magas fekvésű villatelek olcsón eladó. Inkier Lászlóné, Fonyód. (2824) Ül CSERE Üj Elcserélném egyszoba-konyhäs* éléskamrás ICIK-lakásomat hason­lóért vagy kétszobásra. Érdeklődni délután Május 1; u. 61. sz. alatt. (9541) jjlll: ÁLLÁS Íj A Fonyódi Építőipari és Szolgál­tató KTsz többéves gyakorlattal rendelkező műszaki vezetőt keres azonnali belépésre. (3590) 111 v E G y f s iimf Csövek (V*—1 coliig) és lemezek (3—8 mm-ig) kiutalás nélkül is kaphatók a kaposvári és siófoki MÉH-telepen. ________________(9582) V arrógépek garanciális javítása Szabó műszerészmestemél, Kapos- vár, Berzsenyi u. 30. (5085) Elveszett 27-én egy iratokkal teli táska. Kérem a becsületes megta­lálót, jutalom ellenében a Magyar Hirdetőbe adja le 9589-es számra. (9589) HIRDESSEN Somogyi Néplapban !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom