Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-16 / 89. szám

Vasárnap, 1961. április 18. 3 SOMOGYI NÉPLAP Előre lép-e a Csurgói Faipari Vállalat? Utat a fejlődésnek Többször írtunk már arról, logy a Csurgói Faipari Válla- atnál nem úgy halad a terme- és, ahogyan kellene. Okát öbbféleképpen igyekeztek negmagyarázni, de igazában lem hatoltak le a probléma gyökeréig. :gy igazgató ismét távozik v- - év alatt az idén a hete­lik igazeató hagyja el a válla1- atot. Azért kényszerül távo­zásra, mert amit elődei rövid működésük alatt összekuszál­lak, azt ő sem volt hajlandó ci bogozni. Legfőbb gondja az .olt, hogy a napi termelési ter­vet valahogy teljesítsék (bár 5z se sikerült nagyon sokszor), íz üzem jövője azonban egy- iltalán nem érdekelte. A kap­rodé vezetési stíius miatt izámtalan nézeteltérés támadt i főkönyvelő, az igazgató, a -úrt- és tömegszervezeti veze- ;ők között. Ennek következté­jén az egész üzemben megla­zult a munkafegyelem, romlott i v'rtrtmányok minősége, terv­szerűtlenné vált a termelés. A legutóbbi igazgatót már az se igen érdekelte, melyik üzem­rész hogyan teljesítette tervét, a normákról fogalma se volt, noha mérnöki diplomával ren­delkezett. Egy vizsgálat kiderí­tette például hogy technoló­giai előírások nélkül végezték a munkát, és több munkafolya­matnál még 1960-ban is ahhoz a mércéhez igazodtak, amelyet az ellenforradalom idején a munkástanács állapított meg. Hémi változás történt Veszteség veszteséget köve­tett Ah'" tetézte, hogy a fel­ügyeleti szervek megalapozat­lanul növelték az üzem gyárt­mányainak számát. Nemcsak bútorlapot, koporsót, parkettet, hanem hálóbútort is kellett ké­szíteniük, noha se technikai, se ep-'éb adottságuk nem volt ehhez. Ebben a helyzetben többször is felmerült az a gondolat, hogy ha nem síné­iül megszilárdítani a gazdálko­dást, az üzemet a Kaposvári Faipari Vállalathoz csatolják. Közben azonban elment az igazgató, és a volt főmérnök került ideiglenesen az üzem élére, új párttitkár vette át a pártszervezet vezetését, és át­szervezték a műszaki gárdát: A megbízott igazgató megpróbált szaki tani elődei rossz vezetési módszerével, arra törekedett, hogy minél jobban egyetértsen a műszakiakkal, a segíteni kész pártszervezettel, a mun­kásokkal, és figyelmét a mű­szaki színvonal emelésére, ^ a fegyelem megszilárdítására, ‘ a munka jobb megszervezésére fordította. Ennek eredmény e- kénnen ma már nyerésé’esen dolgozik az üzem. A pillanat- nvi eredmények hajhászása helyett többet gondolnak az üzem jövőjére, fejlődésére, a következő évek termelésének megalapozására. Változás tör­tént. Ahhoz azonban, hogy to­vábbra is az eredményesen dol­gozó vállalatok között marad­janak, más is kell.. Az üzem vezetőinek műsza­kijainak, munkásainak az az eltökélt szándékuk, hogy a vál­lalatot nem engedik visszazu­hanni oda, ahonnan az utóbbi hónapok derekas munkájával 'mellék. Hallani se akarnak arról, hogy Kaposvárhoz csa­tolják őket — mint mór .—, tudnak ők önállóan is jól dol­gozni. De a becsületes munkán kívül más is kell ahhoz, hogy ismét kátyúba ne kerüljenek. Elsősorban az, hogy sürgősen eldöntsék az illetékesek, hogy merre fejlődjék a vállalat, va­lamint az, hogy jó képességű helybeli munkásigazgató kine­vezésével hosszú időre biztosít­sák a megfelelő vezetést. Ma semmiféle olyan pers­pektíva sincs az üzem előtt, amelyhez igazodhatnának dol­gozói, így bármennyire akar­ják is, a jelenlegi technikai és egyéb adottságok mellett alap­vetően nem tudnak változtat­ni azon a káros szemléleten, hogy csak a napi termelést, a pillanatnyi eredményeket néz­zék. Ez pedig magában rejti a visszaesés veszélyét, könnyen meginoghat ismét a tervszerű gazdálkodás­Kár volna ugyanis tagadni, how a korábbi hibák keletke­zését elősegítette az, hogy hosszú ideig a gépesít's, a mű­szaki színvonal nem fejlődőt4 kielégítően. Kisipari termel ' módszert honosítottak meg, rz 50—60 éves gépek pedig a fo­kozottabb igénybevétel követ­keztében hamarabb tönkre­mentek. Az a veszély fenyeget például, hogy a gatterfűrészek hamarosan használhatatlanok­ká válnak, azaz nem tudnak alapanyagot biztosítani a gyárt­mányokhoz. Ma, amikor az Or­szágos Tervhivatal számai alapján dolgozik a vállalat, ez az állapot nem tartható to­vább. Különösen, ha figyelem­be vesszük, hogy az üzem 20 holdas telkén nagy lehetőség van a fejlesztésre, s hogy a mezőgazdaság gépesítésével felszabaduló munkaerőt a csur­gói járásban is foglalkoztatni kell. A legsürgősebb feladat hogy megyei szintű tanácsko­záson tárgyalják meg az ipar vezetői, milyen termékeket akarnak a jövőben Csurgón előállíttatni. A legcélszerűbb az lenne, ha azokra esne a válasz­tás, melyekhez megvannak a feltételek is (bútorlap, parkett). Ennek megfelelően dolgozzák ki az üzem fejlesztési tervét Ahhoz, hogy a Csurgói Fa­ipari Vállalat megadhassa a népgazdaságnak azt, amit vár­nak tőle, az üzem dolgozóinak becsületes munkája, az üzem határozott, célszerű fejlesztése, gépesítése szükséges. A megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője és a Csurgói Járási Pártbizottság titkára a napok­ban ellátogatott ,a vállalathoz. Vizsgálódásuk eredménye minden bizonnyal elindítója lesz a fejlődésnek. Szegedi Nándor Megtartotta küldöttközgyűlését a TIT megyei szervezete Tegnap délelőtt a megyei ta­nács nagytermében tartotta meg küldöttközgyűlését a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat Somogy megyei Szerveze­te. A közgyűlésen megjelentek a társulat megyei szervezeté­nek küldöttei, állami, politikai és kulturális életünk vezető személyiségei, valamint II- kovszky Loránd kandidátus, a TIT Országos Elnökségéneit képviselője. A küldöttközgyű­lés elnökségében Nagy Lajos, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője, dr. László István, a megyei tanács elnöke, Bódis István, a városi pártbizottság munkatársa, Kerekes András­áé, a városi tanács v. b.-elnök- helyettese és Szőke Pál, az SZMT vezető titkára foglalt helyet. A tanácskozáson részt vevő küldöttek s meghívott vendé­gek köszöntése után Merő Bé­la, a TIT alelnöke nyitotta meg a közgyűlést. Ilkovszky Loránd kandidátus az Orszá­gos Elnökség nevében köszön­tötte a megvei közgyűlést. Me­rő Bélának »Szocialista Kultú­ráért« érdemérmet, tizenhat TIT-tagnak pedig elismerő ok­levelet adott át. Ezután Csep- reghy Győző, a TIT elnöke szá­molt be a szervezet eddigi munkájáról. r/n-’őtt a beszámoló i smerte- ’és:' -átémén’- szükségesnek tar" elöljár.. rn elmonda­ni: n év telt el azóta, hogy a T megyei szervezetének tagj: özgyűlésre jöttek ösz­sze és -ghatározták új fel­adataik-t. Ez alatt a három év alatt hazánkban mélyreható változások történtek: végbe­ment az ellenforradalom utáni politikai és gazdasági konszo­lidáció, parasztságunk pedig a társadalmilag is fejlettebb, gazdaságilag eredményesebb termelőszövetkezeti utat vá­lasztotta. A haladásnak e tényei emel­ték a munkásosztály, a paraszt­ság és megyénk egyéb dolgo-' z"-. ak öntudatát, s a társadal- fejlődés természetes velejá- tként az újabb jeladatok .iáig soha nem tapasztalt mértékben megnövelték me­gyénk népének tudásszomját. Megsokszorozódott aZ oktatás­ban részt vevő felnőttek szá­ma. Az idén például kétezer­kétszáznál többen végzik a dol­gozók általános iskoláját; hu­szonhét községünkben műkö­dik népközépiskola; a mézőgaz- dasági technikumokban 604-en sajátítják el a korszerű mező- gazdálkodás tudnivalóit; az általános gimnáziumok levele­ző és esti tagozatán csaknem annyian tanulnak, mint a nap­pali tagozatokon. A TIT megyei szervezete fel­adatainak szem előtt tartásá­val, a szocializmus építéséhez elengedhetetlenül szükséges szakmai ismeretek nyújtása, valamint az ellenforradalom eszmei zűrzavarának eloszlatá­sa céljából az elmúlt három esztendőben jelentősen fokoz­ta tevékenységét, s számottevő eredményeket ért el. A szocializmus építésének meggyorsulása, a párt helyes politikája, a művelődéspolitikai irányelvek, a TIT-re vonatko­zó párthatározatok a TIT-be tömörült értelmiség munkájá­nak felélénkülését eredmé­nyezték. Mindezek együttesen segítették a szervezet munká­ja ideológiai és szakmai szín­vonalának emelkedését. Csepreghy Győző elnök beszámolója Csepreghy Győző, a TIT me- j munkájáról ad számot elnök­- _ ' 1_ r-, oAm'ínlr loo.c'70 wi ni rvn Ír Q 4" 37 g yei szervezetének elnöke a küldöttközgyűlés hallgatóságá­nak a szervezet hároméves mű­ködéséről a következőkben számolt be. Most, amikor három év ségünk, beszámolónkat az alábbiak szerint csoportosítjuk: 1. A TIT megyei szervezeté­nek tudományos ismeretter­jesztő tevékenysége; 2. a megyei szervezet belső pisili ÍW'W-í.'ók rr.: . V-Vkír A.. "y. Kr * WLt** A, / • s , M V í° 4 . ft /, ' ^ ■mmm •fiy s x' ■ Traktort vásárolt a siójuti Búzák, lősz Termelőszövetkezet. Az RS—09-es keletnémet traktorral 32 féle munkafolyamat végezhető eL Képünkön: Bata Sándor, a tsz elnöke kipró­bálja az új gépet. élete, a társulati tagság szak­mai és ideológiai önképzését elősegítő tevékenység; 3. a szervezet előtt álló fel­adatok. Ahhoz — mondotta az elő­adó —, hogy az első pontban foglaltakról helyes képet al­kothassunk, el keli mondani, hogy a szervezet — figyelembe véve a megyei pártbizottság határozatát — az ismere1 - - jesztés megjavítása végett a három év alatt 67-ről 250 re emelte az üzemi előadások sza­mát. A falusi előadások száma 149-ről 767-re emelkedett, ebből az utolsó évben a terme­lőszövetkezetekben tartott e’ő- adások számaránya 40 száza­lék volt. A mennyiségi növekedés mellett emelkedett az isméi el­terjesztés színvonala is. 1953- ban és 1959 első felében. tema­tikánkat az jellemezte, hogy — az adatszolgáltatások ideién — túlsúlyban nem a tudatos nevelési célokat szolgáló, ha­nem csak az érdekességet szem előtt tartó, legtöbbször politi­kamentes előadáscímek szere­peltek, mert az üzemek, válla­latok ilyet kértek. Az idei év­re sikerült háttérbe szorítani az efféle tematikai igényeket. Az ismeretterjesztés javuló színvonala arról tanúskodik, hogy munkánkban sikerült ér­vényre juttatni a természettu­dományos nevelés, a szocialista hazafiságra való nevelés szel­lemét, ezen belül pedig felven­ni a harcot a nacionalizmus ellen. Sajnos — mondotta a továb­biakban Csepreghy Győző — a társadalom- és természettu­dományi előadások egészséges aránya — ami 1958-ban meg­volt — 1960-ra felbomlott, s az elhangzott előadásoknak csak 42 százaléka volt természettu­dományi. Az arány tehát meg­fordult. Ennek fő oka az volt, hogy az ismeretterjesztésben velünk együtt dolgozó szervek, üzemek vezetői még mindig nem látják be, hogy szilárd materialista világnézetet csak természettudományos ismere-^ tekre lehet építeni. Az őszi művelődési tervek készítésekor a természet -.o- mányos ismeretterjesztés mél­tó helyet kell kapjon számsze­rűségében is. S az már elő­adóinkon és az egyes szakosz­tályok vezetőm áll, hogy a ter­mészettudományos előadásokat tartalmában és módszerében minél magasabb színvonalra emeljék, világnézeti formáló erejüket minél hatékonyabbá tegyék. Sajnos előadóink egy része •''-^elégszik a tudomá­nyos közléssel, a természeti törvények feltárásával, és nem látja, hopv a tudományosan ta­nított fizika elősegíti ugyan a ejlett^technika megértését, a , és egy rekedt kiáltás tört fel KORYUTH JÓZSEF: „ „ rirjr' xl TT IIV irWTJT- <1 belőle. Minden porcikája re­1 " fi» ■ V» X IP ^ m, is iá /X» végett. Bottlik, aki maga isj megrendültem ügyelte a kupecs mondókáját, mégis uralkodottj magán, s most erősen megszo­rította a mellette ülő Szeren­, , , . . „agancsaik elégedetten be kívánkozik, bele sem fémje esés karját. Az magához térti Gondoljak el, a bombázás merte, úgy S újságba. Volt nekünk egy ettől a kemény szorítástól. M elmondottakat. íc fov kut>ee hátrafordult: ARANYKALITKA (44) után egy fitying sem került elő hallgatta az eimonaoraaKax. a^er^erünfc'Azóta is így kupec hátrafordult: a vagyonból. Alighanem otthon Hát ^ nagyszerű! Hiszem ez emlegeti a pletyka hogy arany- — Szólt valamit ,uram? tartotta a pénzét a bolond s u <]esá& Minden tökélete- ember. Egy kőművespallér, bi- Bottiik felelt Szerencsés he azt is elpusztítottak a bőm i. esvbeváa azzal amit a ve- zotnyos Matejka nevezetű. Ké- lyett: Pedig meg negyvenötben is ku_ ’ rém, ez az ember mindig a lut- — Nem, csak asztmás a kol­tattak a vagyona után. Tetsze- je elbeszelt. De meg egy rjn játszott. Azt beszélik, egy- légám, és kínozza a párás idő. nek tudni, a műépítész telese- izma sem árulta ed magát a szer megütötte a főnyereményt De hiszen meg is érkeztünk; ge a főispánnak a húga vo , kupec előtt. Nem is is. Rengeteg volt a pénze, azt Csókavánra, ugye, Szimcsák? “ oran Twffwem- jgen jUt0tt volna szóhoz, mert sem tudta, mit kezdjen vele. —igém — bólintott a sofőr. a kis emberből ömlött a szó. Fösvény volt a nyomorult, attól Egyre-másra sorolta fel mind- félt, hogy megirigylik tőle, Szerencsés egy pillantást ye-j tett az ablakon túlra. Izgalma^ termelés fokozását, de még nem nevel materialistává. Az előadó a továbbiakban elmondotta, hogy a munkások közötti ismeretterjesztéssel fog­lalkozó határozatok reálisan jelölték meg, ugyan a szerve­zet munkáját, mégis nehéz volt az előrehaladás, mert a sok zerv sokfelé húzott, a munkát jnem sikerült összehangolni megfelelően. Mert míg az üze­mi szakszervezeti és gs/7 sági vezetők nagv gondot for'’.iá­inak a szakoktatásra, nem so­kat törődnek a munkások ál­talános műveltségi színvonalát emelő ismeretterjesztéssel. azokat a témákat, amelyek vé- vagy elkunyerálják, de elég az c£ak fobozódott Érdekes, mint ^Egyik-másik vezető még ma és amikor a főispán negyven­ötben nyugdíjba került, elsze­gényedett a csóró, elkezdett kutatni a sógora vagyona után. Még a villa telkét is felásatta, hátha elásta a vagyonát a mű- g^gba kívánkoznának. Elmesél- pénzéhez, jobb időkre tartogat- építész, de bizony egy vasat ^ a vágóhídi panamától kezd- ta. Hanem a felesége is még­sem talált. ve a villanytelep egyik ka- undorodott tőle a zsugorisá­Mindezt szinte egyszuszra zárijának felrebbanásán át a gáért, és beleszeretett egy ka- ' hadarta el a kis ember. Nem városi adótételek felemeléséig tonatisztbe. Ott is hagyta a is sejtette, hogy útitársai mi- Csókavár életének megannyi pallért. Mind a ketten azon ... - - v, . ­lyen izgatottan lesik minden szenzációs mozzanatát. A két voltak, hogy megszerezzék a köpcös emberke. —— Itt lakom ^társadalomtudományi művelt­szavát. Szerencsés lélegzete el- férfi csak akkor rezzent össze, kőművespallér pénzét, csak- XT~* akadt, amint a véletlen útitárs amikorra köpcös aztmondta:^ hogy az hajthatatlan volt.. ha vadidegen városban járná­nak. Mégis... az ott a vízto­rony ... Most kanyarodnak al vasútállomás utcájába. Igen,5 ott a csókavári állomás. sem látja tisztán, hogy a mun­kásosztály világnézeti, politi­kai szakmai nevelése elenged­hetetlenül megköveteli a jól — Itt kiszállnék — mondta ^megalapozott természet- és , . — Hét még, ha regényírók felidézte azoknak a napoknak volnának az Urak, az volna ám csak az igazi! Mert történt ám tathatta emlékezetét. Boúl'k, aki ezt történetet már szó szerint is- nálunk olyasmi is, ami regény. A csókavári kupec nem foly- szívesen. A feleségem az elbeszélést. Sze- gyón örülne, reaicsés melle kidomborodott, (Folytatjuk.) nem messzire. Hát igazán nem ís^pet. akarnak bejönni egy haranás-'' ra? Tessenek elhinni, nagyon 's na-í"'zem’ ismeretterjesztés Frt ’-‘■-'etően a beszámoló az ered Üményeiről és tennivalóiról raj ízolt képet, valamint azokról a jelenségekről, amelyek még hátráltatják az ismeretterjesz­tést. Csepreghy Győző ezután a falu életében beállt társadalmi és gazdasági változás előkészí­tésében vállalt és végzett is­meretterjesztés eredményeit boncolgatta. Elmondta, hogy a TIT falusi ismeretterjesztő munkája nem volt egyoldalú, mert az elhangzott előadások nemcsak a parasztság terme­lési kultúrájának emelését se­gítették. hanem az egyes tudo- mánz tágakban is igyekeztek c ' Halú isir *eteket nyújtani c. parasztságnak, hogy ezzel is emelkedjék a falu általános kulturális színvonala. A TIT megyei elnöke ezután az ifjúság körében végzett is- merelerjesztő munkáról adott számot, melyet a KISZ-szel való szorosabb kapcsolat ré­vén sikerült eljuttatni a kez­detig. Az országos elnökség ál­tal javasolt bizottság létreho­zása után sikerült felmérni, il­letve meehatározni az ismeret- terjesztés érdeklődéskeltő for­máit, azokat a módszereket, amelyekkel sikerül a jövőben megiavítani az ifjúság kőiben végzendő ismeretterjesztési munkát. A beszámoló további részé­ben az előadó szólt a megyei szervezet belső életéről, a tár­sulati tagság szakmai és _■©- ló°iai önképzését elősegítő te­vékenységéről. Majd rátért a TIT megyei szervezete előtt álH feladatok ismert éré, végezetül pedig ezt mondotta: — Eredményeinket és mun­kánk hiányosságait, továbbá megoldásra váró feladatainkat elnökségünk nevében vázol­tam. A szocialista termelési viszonyok megvalósulásával értelmiségünkre, ismeretter­jesztő szervezeteinkre a szocia- lista erkölcsi tudat kialakítár' sában kiemelkedő szerep vár. Munkánk most következő, ne­hezebb része, parasztságunk tudatának átformálása kitar­tó, türelmes munkát igényel, s azt egyik napról a másikra el­végezni nem lebet. Valameny- nyiünket át kell hasson e fel­adatok történelemformáló je­lentősége, és azzal az áldozat- készséggel, lelkesedéssel kell dolgoznunk, amelyet a nagy cél, népünk politikai, gazdasá­gi és kulturális felemelkedése megkíván. — MevwőződésOnk — han­goztatta végezetül —, hogy a társulat minden egyes tagja érzi azt a felelősséget, amelyet épülő szocialista társadalmunk reá ró, és teljes erejével, leg­jobb képességeivel segíti célki­tűzéseinek megvalósítását. Eh­hez kívánok a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat min­den tavidnak jó munkát! Az alapos és kritikai hang­vételű beszámoló feletti vitára szünet után került sor. Felszólalt Bérezi Pál és Hor­váth Zoltán tanár, Rigó Lajos, a Fonyódi Járási Tanács VB elnökhelyettese, Melegh József tanár, dr. Lakos Pál járási fő­orvos, Nagy Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Róna Imre gépészmérnök, a Textilművek igazgatója és még sokan mások. Csepreghy Győző, a TIT megyei szervezete távozó el­nökségének elnöke Tilkooszky Loránd kandidátus hozzászólá­sa után zárta le a vitát. A küldöttközgyűlés részvevő ezt követően megválasztották a TIT megyei, valamint városi szervezetének elökségét, a to­vábbiakban pedig megválasz­tották annak a küldöttségnek a tagjait, amely a TIT III. or­szágos küldöttközgyűlésén má­jusban Somogy megyét képvi­seli majd. A küldöttközgyűlés a kor* délutáni órákban ért véget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom