Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-16 / 89. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, J961. április M. Meats íg;y kell értelmezni a munkás—paraszt szövetséget! Ügy kezdődött, hogy Pong-' rácz Kálmán, a kiskorpádi Latinka Tsz könyvelője személyes ismerősével «-szocialista összeköttetést teremtett. Nemhiába anyagbeszerző Feld József, a Fővárosi Ásvány- és Szikvízüzem dolgozója. Fone- rácznak nem sikerült, ő beszerezte a tsz-nek szükséges táblaüveget. Ebből még nem lett volna semmi baj, ha a könyvelő — aki különben az 1006-os rendelet kapcsán jött Somogyba, s eredetileg az Élelmezésügyi Minisztérium Borforgal- mi Igazgatóságának főrevizora — nem lát nagyobb lehetőségeket e kapcsolatban. Rendszeressé kívánta tenni az összeköttetést, Feld azonban nagyon becsületesen azt javasolta, hogy jobb lenne ezt a tsz és a vállalat ügyévé fejleszteni, kizárni minden személyi barátságot. Ezzel az ő szerepe le is zárult. Csupán ajánlotta a vállalat igazgatójának, Kántor Istvánnak, hogy kössenek szerződést a termelőszövetkezettel. Vendégek Budapesten A szerződést március 27-én kötötték meg. Az ügyletet természetesen Pongrácz Kálmán bonyolította. A Szikvízüzem könyvelőjével szövegezték meg a szerződést, s a Budapestre utazó Knoch János tsz- j pesten javíttatni, mint a meelr.öknek, Dávid János párt.tit- kárhelyettesnek, valamint Kán tor István igazgatónak és Karai Istvánná üzemi párttitkár- rak csak alá kellet írni nevüket. Pongrácz Kálmán előrelátóan nem írta alá a szerződést, e! - ha értelmi szerzőjeként könyvelheti el magát. Jellemző, hogy sem a tsz vezetősége (a tagság meg különösképpen nem), sem az üzem dolgozói nem tudtak a dologról. A XIII. kerületi pártbizottság és a Ka posvári Járási Pártbizottság is csak később értesült a szocialista szerződésről. „Rossz a fogalmazásu A nyolc pontból álló szerződésben Pongrácz ügyesen, ötödik pontként re."..'Le cl a lényégét. Lentebb azt rögzítik, hogy mit ad a Fővárosi Ásvány- és Szikvízüzem, A többi között például döntően társadalmi munkában segít a létesítmények szakszerű szerelésében: térítés ellenében (!) rendelkezésre bocsátja kiselejtezett mezőgazdasági gépeit; ha szakmunkás kapacitás van (és ha nincs?), térítés ellenében vállalja a tsz gépeinek felújítását (elvégre »olcsóbb« BudaMENETREND SZERINT hozta Fonyódról a reggeli személyvonatot Vass János mozdonyvezető. Megérkezése után az az első dolga, hogy rendbe tegye, megtisztítsa gépét. gyeszékhelyen); esetenként társadalmi munkában szocialista politikai felvilágosító munkát végez, »ezzel is közelebb hozván az ipari és mező- gazdasági dolgozókat«. »Csak a megfogalmazás hibás« — mondta Kántor igazgató, bár szerintünk nagyon is egyértelműen foglalták pontokba a nagv-nagy segítséget a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása nevében. Áruszállítási manőver De mindez még hagyján. Az ötödik pontot azonban érdemes szó szerint közölni. »A termelőszövetkezet. vállalja, hogy a vállalat dolgozóinak kívánságára az általa termelt élelmiszerféleségekből a min- rU nkori állami felvásárlási '{on (!) ellátja a dolgozók szükségleteit. A szükségletek keretében már most felajánlja hogy a vállalat dolgozóit őszi burgonyával, esetleg új burgonyával és mák, bab, hízott sertés termelvényekkel ellátja.« Olyan kérdéseket is lehelre feltenni, hogy mit jelent »a dolgozók kívánságára«, menynyi a szükséglet, és egyáltalán miként képzelték el Pesten az effajta áruszállítást? Mert a megállapodásból arra is lehet következtetni, hogy a vállalat ezer dolgozójának mondj tk családonként egy-egy . hízott sertés lesz a kívánsága. A közgazdasági probléma azonban sokkal súlyosabb. Az állami felvásárlási ár kikötése ugyanis egyrészt a kereskedelem kikapcsolását jelenti, másrészt az állam ár- és piac- szabályozó szerepének csorbítását, ami jóllehet a Szikvízüzem ezer dolgozójának előny, hisz olcsóbban jutna a terményekhez (és csak az lehet a cél), az ország dolgozóinak áruellátása szempontjából azonban rendkívül káros, sőt rendelet is tiltja. Érdekes módon azonban sem a vállalatnál, sem a tsz-nél nem ismerték a Vendeleteket, vagy legalábbis erre hivatkoznak mintegy rosszul felfogott mentőötletként. Kántor István elhárítja a felelősséget azzal, hogy a tsz-nek kell tudnia, mit adhat, s a tsz (helyesebben Pongrácz) ajánlotta fel. A könyvelőt azonban egyelőre nem lehet meghallgatni. A párttaggyűlés után, amikor Kiskorpádon kirobbant a szerződés ügye, hirtelen szabadságra távozott. így hát egyelőre azt sem lehet tudni, hogy voltaképpen miféle érdeke fűződött e szabálytalan szerződéshez... Következmények Kántor igazgató (elvégre a dolgozók szükségleteinek kielégítését foglalták pontoki'a) hamarosan kérte, hogy küldjenek harminc mázsa kukoricát a tsz-ből a vállalat lovainak, íme a szerződés első következménye. És Pongrácz Kálmán vállalkozott. A tsz ugyan nem teljesítette az állam iránti kötelezettségét, állandó takarmányproblémája V£m. Felvásárolták hát a harminc mázsa kukoricát a háztáji gazdaságokból, jóllehet a tagok korábban éppen azzal az indokkal hárították el maguktól a háztáji állatállomány növelésének gondolatat, hogy nincs takarmányuk. A következő lépés az volt (erről beszámoltunk már újságunk hasábjain), hogy a szerződött sertések után mérjenek ki jogtalanul 200—200 négyszögöm háztáji földet a tagoknak. Röviden: a »szocialista« szerződés, melynek végére odabiggyesztették, hogy »mindkét fel a munkás-paraszt szövetség megszilárdítására törekszik, és ezen keresztül a szocializmus építését kívánja szolgálni« (elég furcsa módon!), megbolygatta az egész termelőszövetkezetet. Ki a felelős 7 Kétségkívül mindenekelőtt Pongrácz Kálmán könyvelő, aki valami másféle érdekekért nem vette figyelembe a közös gazdaság az ország érdekeit, s ráadásul szabálytalan szerződés aláírására bírta az igenei,ak befolyása alatt álló Knoch János tsz-elnököt. A kiskorpádi vezetőket sem menti semmi, ellenkezőleg, felelősségük azért is nagy, mert az egész ügyet eltitkolták a tagok előtt, A budapesti vállalat vezetői helytelenül jártak el, s egyéni érdekeiket tekintették. Ez nyilvánvalóvá vált, hisz amikor a XIII. kerületi pártbizottság értesült a manőverről, főként az ötödik pont alapján késztette a szerződés felbontására a vállalatot Az értesítést állítólag mór megküldték a szövetkezetnek, a »szocialista« szerződés tehát semmisnek tekinthető. Ez a határozott intézkedés azonban korántsem kisebbíti a felelősséget, hisz a termelőszövetkezet anyagi és társadalmi vonatkozásban is épp elég kárt szenvedett Pongrácz Kálmán jóvoltából. Az intő példa másokat is figyelmeztet s a felelősségre vonás nem maradhat el... Jávori Béla Variálható szobagarnitórát mutat be a Budapesti Ipari Vásáron a Kaposvári Faipari Vállalat Régebben e ... ri erővel, kosarakkal rakták meg a mozdonyt szénnel. Most Krámer Ferenc gyorsan mozgo darujával segít a mozdonyvezetőnek, a fűtőnek a rakodásban. A Budapesti Ipari Vásáron tanácsi vállalataink közül a Finommechanikai Vállalat és a Kaposvári Faipari Vállalat mutat be egy-egy készítményt. A Finommechanika egy olajtüzelésű kályha prototípusát állítja ki. A kályhát közösen készítik el az Agyagipari KTsz-szel és a kályha tervezőjével. A Faipari Vállalat a tavalyi” BIV-en mór bemutatott és aranyérmet nyert »Kaposvár« kárpitozott garnitúra újabb, korszerűsített prototípusával jelentkezik. A garnitúra gyártását tavaly többen ellenezték mondván, hogy terjedelménél fogva nem felel meg a korszerű lakberendezési követelményeknek. Ezt a hibát kijavították az új típusnál. A bútorok variálhatók, s az egyéni ízlés vagy a szoba nagysága szerint állíthatók fel. A heverő kétrészes, s egyaránt alkalmas -arokrekamiénak vagy rendes ágynak. A szekrény is szétválasztható, & mint kombinált szekrény is használható. A tavaly bemutatott típus 9, az új pedig 14 darabból áll. A vállalat két garnitúrát készített. Bizottság dönti el, hogy melyik mutatható be a május 19-én nyíló Budapesti Ipari Vásáron. 2490 helyett csak 1238 A barcsi járás ez év első negyedében a sertéshizlalás- ban az utolsó helyre került. Az előírt 2490 sertés helyett csak 1288-at tudtak a termelőszövetkezetektől felvásárolni. Mi az oka ennek? Gere Károly, az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségének vezetője így vélekedik erről: — Az az oka, hogy nem megfelelően, egyoldalúan takarmányozták az állatokat, s elmulasztották a falkásítást. Ennek következménye például, hogy Kastélyosdombó az első negyedben esedékes 200 sertésből egyet sem tudott átadni. Pedig itt is és másutt is van malac, süldő elegendő, azonban a hozzá nem értés miatt fejlődésük, súlygyarapodásuk nem egyenletes. S ez nemcsak a népgazdaságra kóros, nagy károkat okoz a termelő- szövetkezetnek is. A Lakócsához tartozó Pulykaváron a tsz-nek 177 darab 80—100 kg-os fehérhús-sertése van. Súlyuk már hónapok óta nem változik, mert együtt tartják őket a 30—40 kilósokkal. Naponta 1 kg kukoricadarát kapnak, ez azonban csupán létfenntartásukhoz elegendő. A tsz vezetői azt tervezték, hogy megvárják az új árpát, s akkor fogják be hízóba az állatokat. Addig pedig eszik a drága kukoricát, haszon, illetve megfelelő gyarapodás nélkül. Még azok a tsz-elmökök is, akik mindenben kezdeményezőknek, elsőknek bizonyulnak vonakodva fogadták a Terményforgalmi Vállalat sertéstápra vonatkozó javaslatát. A járásban főleg fehérhús-sertések vannak, s ezek súlygyarapodását, hízásai a sertéstápszer szakszerű adagolás kellően elősegítené. A termelőszövetkezetek vezetői az Állatforgalmi Vállalattól és a járás szakembereitől már számtalanszor kaptak tanácsot a falkásításra és a helyes takarmányozásra. Mégis a régi módszerekkel dolgoznak. Ennek is következménye az utolsó hely. A népgazdaságnak szüksége van a tervezett számú és súlyú sertésre. Vajon hogyan járulhatnak hozzá ilyen munkával a zavartalan közellátáshoz a barcsi járás termelőszövetkezetei ? Sz. L. Korábban hajthatnák állataikat az átvevőhelyre a gazdák azon a napon, amikorra értesítést kaptak. A legutóbbi átvételi napon 26 hízott marha számára rendelt vagont Kadarkúton László József felvásárló. Háromnegyed kilenckor azonban még csak egy húsbika és egy tehén állt a hídmérlegnél. Gazdáik — Sándor Imre és Németh Sándor — távol laknak: Bárdudvarnokon. De elindul lak idejében, hajnali négykor, teherautóval. A felvásárló türelmetlenül várakozott. Nézett a falu felé, vezeti-e szerződött állatát Kistáj Sándor, Geier József, Mihóka János. Mindnyájan itt lehetnének már, hiszen helybeliek. Kadarkúton 11 érára végezni kell az állatok berakásával. Mérlegelés, minősítés, nyilvántartás, a szerződés adatainak egyeztetése, a vételár számfejtése, kifizetése — sok dolgot ad a felvásárlónak. Ahogy melegszik az idő, úgy mind fontosabb lesz a kövér állatok gyors továbbítása. Ha egyik- másik gazda késlekedik, esetleg a másik szerelvény viheti magával a hízott marhák vagonját. Nekik, az állattartóknak is jobb, ha a kora reggeli órákban végeznek az átadással, hiszen mehetnek mindjárt munkába, s dolgozhatnak egész nap. Tyúkok a kígyópadnál A vonattal, hájóval Fonyódra érkező kirándulók első útja a mólóra vezet. Amikor a Csobánc befut a kikötőbe, a túlpartról jött vendégek is oda látogatnak el először. Gyönyörködnek az égben, a Badacsonyban, teli tüdővel szívják a jó levegőt. Aztán visszafelé sétálnak, s leülnek a hajóállomás mögött levő kígyópadra. S rögtön elszáll minden illóziójuk: egy sereg tyúk kapirgál a pad körül. Mintha nem is a fonyódi kikötőben volna az ember, hanem legalább is holmi baromfiudvarban. A kirándulók a Balaton kékje helyett a bamálló tyúkokat látják már, a szél lágy hangja és a habok csobaja helyett az eleség után kutató szárnyasok kárálását hallják. Még az a szersnese, hogy a parkban nem sóik kárt tehetnek — ezt ugyanis még nem tették rendbe! Intézkedhetne a tanács, hogy megszűnjék a »lege’tetés« a fonyódi kikötőben. Mert a végén tyúkok állnak majd díszőrséget a hamarosan ide kerülő szobornál! L. G. Miiiden munkát saját gépeivel végez már a tapsonyi Rákóczi Tsz Tizenhárom taktor egy tsz tulajdonában — önmagában nem sokat mond ez a tény. Ám mindjárt megnő a szó jelentősége, ha azt is tudjuk, hogy a szóban forgó 13 traktor dolga megművelni a tapsonyi Rákóczi Tsz 2300 holdnyi szántóját. Ennyi gép van már a tapso- nyiak birtokában. Egy kis gépállomás! Tavaly is szép számmal volt már traktora a tsz- nek, most a géppark tovább bővült: a gépállomástól 600 ezer forintért vásároltak erő-, és munkagépeket. Honnan veszik ehhez a sok pénzt? — tolakodik elő a kérDinnvét és zöldsé«;féléket szálHt a Ba!a<on-partra a kőröshegy! «lobbiét Termelőszövetkezet kertészete a nyáron Megnövekedett a kőröshegyi Jobblét Tsz kertészete ebben az évben. Tavaly még mindösz- sze 4 holdon gazdálkodtak, most pedig már 21 holdon folyik a munka. A kertészet fő feladatának tekinti a nyári üdülővendégek zöldség- és gyümölcsellátását. Balatonföld- váron árusítják majd a kerté szét cukor- és görögdinnyéit Az előbbiekből 4, az utóbbiak ból 2 és fél holdnyit termesztő nek. Nagyobb tétel újburgonya kerül piacra a tsz kertészetébő! június elején. Három hold termése jut majd az üzletekbe. Szépen fejlődik a szövetkezet két hold paprikája. Földbe kerültek a paradicsompalánták is. A tsz primőráruként szeretné árusítani a termést. A 21 holdas kertészetből szép bevételre: 230 ezer forintra /ámítanak a szövetkezet tagijai. dés szinte önkéntelenül. S a válasz nem késik. Könnyűszerei kifizetjük a traktorok árát: ió'OO hízót adnak közfogyasztásra ebben az évben. Igen, a tapsonyi Rákóczi anyagilag erős, jól szervezett gazdaság, s képes fenntartani és jól kihasználni ezt a 13 erőgépből, gépkocsiból, erő- és munkagépekből álló állományt. Vásároltak siló/kombájnt is, s ennek módfelett örülnek, különösen az állattenyésztők: lesz elegendő jó min.ségű silótakarmány jövő ilyenkor. Papp László tsz-elnök pedig ezeket mondta: — Könnyebb az irányítás, gyorsabban megy a munka. Nem kell naponta telefonálgatni a gépállomásra A traktorosok is azon vannak, iiogy minél jobb ; .unkát végeznek a földeken. Most nem marad el félméteres szántat- !c terület két forduló között, hiszen a traktorosok érdeseitek a jó munkában: minél több a termény, annál többet kapnak ők is. Mást új prémium-” rendszer kidolgozásán törjük a fejünket, hogy a traktorosokat még érdekeltebbé tegyük. 16 —akképzett traktorgépésze és szerelője van a tsz-nek. A traktorosak irányítását tapasztalt brigádvezetőre bíztáJT
