Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-27 / 98. szám

I ■sőtörtök, 1961. április 27. S SOMOGYI NÉPtAP Rossz módszer jamogyszilben élénken fog- 1 koztatja a közvéleményt az i /nevezett cigánykérdés. A.z € berek naphosszat beszélik a f uban, s egyszerűen nem t Inak napirendre térni a I ikrán ismétlődő kellemet- 1 iségek fölött. A megye más t ületén egyre több jó példát 1 álunk arra, hogy a valana 1 ndorló, dologtalan cigányok l ígtalálják helyüket a társa­< lomban, letelepednek, állan­< munkát kállainak, s köriil- i ínyeik változásával együtt ’ ltozik felfogásuk, életszem- j etük, berendezkedésük is. Somopvszilben azonban se- 1 gy sem tudnak előre jutni. falu határában csaknem ! ízötven cigány él, s szinte : indem héten szereznek vala- »örömet« a falu lakóinak. . 5 elmúlt néhány hónap alatt >sza Katalintól és Tóth Mi- lytól baromfit, Németh Lfi­stól fát, a tsz-ből takar- ányt, burgonyát, kukoricát ptak, Tabak János kerítését lszedték, s mert szólni me­szelt, még meg is verték; nk Henriket és Török Zol- nt az utcán támadták meg megverték, hogy csak né- my esetet említsünk a soro- tos bűncselekményekből. A gányok — vagy legalábbis ;y részük — szinte rettegés­in tartják már a falut, s ami legjoosszantóbb, semmiféle járás nem indul ellenük. A községi tanács szabálysér- ■si ügyben tett feljelentést a írási tanácshoz, meg is bír- igolták a tetteseket, csak ép­en hogy nem tudnak róla, be- ajtani vándorlásuk miatt is ■hetetlen. Á rendőség több- lör is vizsgálatot indított már, bár jól ismerik a tolvajokat s verekedőket, a tanács tudo- lása szerint cselekedetük sem- úféle következménnyel rém irt. A faluban ezért természe- isen a tanácsot hibáztatják, ehetetlennek tartják vezetői­ét az emberek, jóllehet ők öbbet nem tehetnek már. Eb­ien az esetben ideje lenne égképp rendet teremteni a :ömyéken, és ha másként nem négy, szigorú rendszabályok­ra! jobb belátásra bírni a kel- eroetlenkedőket. A somogyszili példa azon­ban egy másik érdekes dolog­ba hívja fel a figyelmet M>" - ágánykérdés megoldásával kapcsolatban az a helyes szem­lélet alakult ki országosan, hogy a vándorlás megszünteté- sévél, a cigányok letelepítésé­vel, munkába állításával, ezzel együtt körülményeiknek meg­változtatásával lehet csak ked­vező változásra számítani, a gyakorlatban pont az ellenke­zőjével találkozunk. Kiderült ugyanis, hogy a Somogy—Zala megyei MÉH Vállalat szerződ­teti a cigányokat, s a hulladék- gyűjtéssel még nagyobb és le­gális lehetőséget nyújt a falu­járásra. Vándorlásra készteti a cigányokat, s ők a maguk mód­ján igyekeznek is kihasználni »iparjogosítványukat«. Ezek a szerződött cigányok lovakkal rendelkeznek, s azokat el kell tartani takarmánnyal. A hul­ladékot nem pénzért veszik, hanem cserélik, tehát úgy csapják be az embereket, ahogy akarják. S ha húsz cigány kö­zül egynek van szerződése, az elég, mert igazoltatás esetén másik 19 az ő családjába tar­tozik, neki segít. Áldatlan állapot ez! A szer­ződéskötésekkel alkalmat adunk a faluzásra, lopásra, il­letéktelen pénz szerzésére, en­nek közvetlen következménye a részegeskedés, a verekedés, torzsalkodás... Ügy gondoljuk, a MÉH ci­gányok nélkül is meg tudná oldani a hulladékgyűjtést. Ah­hoz, hogy kizökkentsük őket régi, megszokott és bűnre ve­zető életkörülményeikből, ál­landó munkahelyet kell bizto­sítanunk, letelepedésre kész­tetnünk őket, mert ilyen, el­veinkkel ellenkező gyakorlattal csak elmérgesítjük a helyzetet, és lehetetlenné tesszük, hogy kulturált, emberi körülmények HAJNALI RIPORT eseten rendszerint öregségére hivat-1 közé kerüljenek. — kozik, s bebizonyítja, hogy aj J. B. Az AHatfor- galmi Vállalat rinyatamási célgazdaságát átvette a Lá- bodi Állami Gazdaság. Itt jelentős kísér­leteket kezde­nek az idén mintegy 70 000 burgonyahib- rid-magonccal és körülbelül 5 ezer burgo- nyaklónnal. A rinyatamási kísérletek a burgonyane­mesítés orszá­gos program­jába tartoz­nak. Képün­kön: A gazda­ság dolgozói Papp János brigádvezető irányításával ültetik a nib> ridmágonco- kat. Körös-körül borús az ég, csendesen esik az eső. Hajnali 5 óra 20 perckor értünk a sző- csénypusztai tsz istállójához. Senki sem várt bennünket. A járási párttitkár elvtárssal még előző nap elhatároztuk, hogy hajnalban meglepjük a so- mogyzsitfai Hunyadi Tsz állat- gondozóit Mi lepődünk meg Nem minden ok nélkül vá­lasztottuk éppen a zsitfai tsz-t. Ez a fiatal közös gazdaság ta­valyelőtt, de még tavaly is egy ideig igen sok bajjal- gonddal küszködött. A vezetés tehetetlensége, a tagok közöt­ti egyenetlenség gátolta a fej­■aJt. Munkaversennyel ünnepük Szemük fennállásának tizedik évfordulóját a Textilművek dolgozói A Kaposvári Textiknűvek fonó 2. üzemrészének előfonó­jában március végén nagyobb lemaradás volt a termelésben. Az igazgató céljutalmakat tű­zött ki a fonónőknek, műveze­tőknek, karbantartóknak. A verseny meghirdetése után napról napra javult a munka, s április 4-re pótolták a mu­lasztottakat. Így nemcsak a többi üzemrész kapott jutal­mat, hanem az előfonó leg­jobbjai is. A fonó 2. előfonó i üzemében azóta is biztosan tartják azt a termelési szintet, amelyre a versenyben feltor­nászták magukat Április 4-ével azonban nem ért véget a munkaverseny, ha­nem tovább folytatják, és no­vember 7-én ismét értékelik az eredményeket. Az üzem ebben az évben ünnepli fenn­állásának tizedik évfordulóját. A munkások termelési sikerek­ben gazdag munkaversennyel akarják emlékezetessé tenni az évfordulót. Az üzem vezetői a fonó 2. előfonóban szerzett ta­pasztalatok alapján ismét gon­dot fordítanak az anyagi ösz­tönzésre, és célprémiumokat tűznek ki. Szinte valamennyi munkahelyre lebontották a fel­adatokat, és pontosan rögzítet­ték, mit kell elvégezni. Az eredmények értékelésekor, no­vember 7-én mintegy 60 ezer forint céljutalmat osztanak ki. 18 ezer forintot már időköz­ben megkapnak azok a mun­kások, akik kitűnnek szorgal­mukkal. lődést. Igaz, tudtuk, hogy a ba­jok gordiusi csomóját bátor »operációval« már korábban megoldották. Kíváncsiak vol­tunk, hogyan látják el köteles­ségüket a tehenészek. Mire odaértünk, a száznál több jószágot befogadó istál­lóban már befejezéshez köze­ledett az etetés. A trágyát ki- hordták, a teheneket kifejték, megtisztogatták, s az állatok egy részét megitatták. Molnár Ferenc, az egyik legrégibb tehenész — egyike annak a négy embernek, aki az összehordás első pillanata óta a közös állomány körül telje­sít szolgálatot — éppen az ita­táshoz készülődik. Az istálló ugyanis régi épület, nincs ben­ne vízvezeték, s a közeli két gcmeskútra kell lehajtani té- len-nyáron a jószágot. De ezt is egymásután, sorban kell vé­gezni, mert egyszerre nem fér­ne vályúhoz a sok marha. Nincs is náluk semmi fenn­akadás, végzik a maguk dolgát pontosan, rendben, szépen. Ébresztő fél négykor — Hajnali fél négykor ke­lünk, el sem tudnánk aludni már — mondja Belovári Kál­mán. — Megszokott sorrendje van nálunk a munkának: trá­gyázás, abrakolás, fejés, tisz­togatás, itatás — így megy ez mindennap. — Saroglyán visszük ki a hosszú istállóból a trágyát, messziről hordjuk be a takar­mányt, s bizony meghúzza egy kicsit a karunkat — szól köz­be a fiatal Papp József. — És meg is éhezünk, mire itt hagy­juk az istállót — toldja meg a szót Belovári. — Mégis azt mondogatják a másutt dolgozók, hogy a csi- rásoknak a legkönnyebb — sé­relmezi Molnár. A vékonyas Papp fyozzáteszi: — De azért, amikor a veze­tőség azt mondja, jöjjön ide, akkor nem nagyon jelentkez- getnek. Meghiszem azt, mi nem mondhatjuk, hogy ma ünnep van, nem dolgozunk. A jószág vasárnap is meg karácsonykor is enni kér, s nekünk helyt kell állnunk. Csak közbevetőleg: a tagság HORVÁTH JÓZSEF: zöme és a vezetőség elismeri értékeli az allat tenyésztők /fáradságát, nem régóta például dalmát, s erről nem is folyta-/minden hónapban 400 forint tok eszmecserét senkivel. így/készpénzeiőleget, s a kifejt tej hát nem is igen tudok hozzá-/inden iiter;je utén 10 fllIér szólni a dologhoz. De nem is2 , . . „ . . , , fontos, elvtársak. A fontos az,/Premiumot &zetnek nekik. Pre- hogy mi, akik a távoli jöven-Smiumot kapnak — pénzben is dőnek, egy egészen új kprszak-/Tneg munkaegységben is — a nak építkezünk, nem lehetuiik«borjak levá]asztásáért -J--------1. w™ építhetünk/ E Nők a tehenészetben (S3) •Ügy helyezkedett, hogy ne kérdést. Talán még idejében re, s addig is szakértőkkel ___ __________^ c sak hallja, láthassa is Benkőt, kiderül, hogy az építkezést vizsgáltassuk meg, nem helyez- kicsinyesek. Nem két nappal azelőtt választották egyáltalán elkerülhetjük. Bel- hetnénk-e el a szükséges új rczzant gyárépületeket, meg az üzemi pártbizottság tit- ső átszervezéssel, összébb hú- berendezést a régi épületben. , . ,___•_/ kárának. A gyárban nagy volt zódással és a termelés korsze- — Befejezte, Benkő elvtárs? szegyen °n ' E, '' / . . , ... .. , , az öröm erre a hírre. Szeren- rűsítésével kialakíthatjuk a —emelte fel tekintetét Harasz- cementből és üvegből kell/ Az is meglepett ^ bennünket, esés is örült ennek a fejle- szükséges kapacitást. De ha ti. Benkő igent intett Szeren- megépítenünk a szocialista/“^8^ a n_ • bhantIVUl d ar°™ ménynek. Alkalmasint még mégis az derül ki, hogy ez ^ jobb keze a magasba len- munka csarnokait. A mi gyá-/kétZ°"^ nJO- L^Tisíánvt inkább számíthat Ben koré. megoldhatatlan, es okvetlenül ... , M # u ,/ .c asszonf‘ “ egy “Sianyt,- Elvtársak - kezdte Ben- építkezni kell, mi akkor is ha- dult Haraszti megadta neki a rainkat nem toldomi-foltozm/ney szennt Kelemen Magdol- kő —, a pártbizottságon átta- tározottan amellett vagyunk, szót. Szerencsés kezébe vette kell, hanem az ósdi üzemrésze-&t is találtunk az ístallo- nulmányoztuk ezt a tervet. Mi hogy toldjuk ki a meglevő üze- jegyzetét, és alig palástok iró- két is előbb-utóbb le kell bon-^j^"’ r'}egP<xllg szorgos mun- nem értünk egyet ezzel a terv- met, és jie építsünk egy olyan niával kezdte válaszát tanunk, helyettük — Benkő/_al f Ko»pette. ^wa ^mas — Elvtársak, én nagyon cső- elvtárs szavaival Benkö*nem, — igenis*^____ k ell emel-/ vei. »térmelőpalotát«, mint amilyet Szerencsés arcára ráfagyott ez a terv előirányoz. A tolda- az iménti magabiztos derű. Ép- lék épület a negyedrészébe dálkozom. Megmondom oszin- »termelopalotát« pen Benkő? Hát mi ez? sem kerül annak az összegnek, tén, meglepetés nekem Benkő nünk! Én tiltakozom a koldus-; — Induljunk ki ennek az amibe a tervben szereplő új elvtárs felszólalása. Nekem, aki perspektívák ellen! Szociális-^ ez mutatja: örvendetes változások mennek • végbe a Hunyadiban. A zsitfaiak pél­dája eleven bizonyíték arra, hogy a nők megállják helyüket az állattenyésztésben. Kelemen Magdi a leválasztott kisborja- kat gondozza, napközben meg kijár majd kapálni a földekre. Hogy szeret-e itt dolgozni? — Milyen buta kérdés, gondol­hatja — s így felel: »Különben nem jöttem volna ide.« Pedig hajnali fél négykor kelni egy kislánynak — nem valami leányálom. Horváth Julianna azt pana­szolja fájdalmasan, hogy elő- hasi üszői közül a Jámbort, a legkedvesebb jószágot más te­henész keze alá akarták adni. De ő nem engedett az »agresz- sziónak«, kétszer elvitték tőle, s ő kétszer visszavezette. S kardoskodik,, nincs az a bri­gádvezetői hatalom, amely tő­le elvehetné a Jámbort. Ö akarja fejni pár hónap múlva mind a tizenegyet. A legidő­sebb asszony, Adorján István-. né pedig amolyan szívességből jön id» minden hajnalban. — A fiam, a 22 éves Imre most tanul fejni, és én segítek neki • mondotta. Rózsa Sándor — a csordás A tehenészek közül a legidő­sebb Rózsa Sándor bácsi. Di­cséretére szolgáljon, ő talán a legelfoglaltabb társai között. Tizenegy tehene van, afcKor kel, és azt teszi, mint a többi gondozó, csakhogy az ő mun­kaideje nem ér véget az ete­téssel. Hűséges komondorával birodalmába veszi a legelőt. Az ő számára bizonyosan nem szó­rakozás a tilosba tévedő jó­szág után futkosni, hát adja­nak mellé egy fiatal, jó lábak­kal megáldott bojtárnak valót* ez az egyetlen kérése. A fizet­sége sem megvetni való Sán­dor bácsinak, a legeltetési sze­zonban havonta 80 körül lesz a munkaegysége. Csak meg ne irigyelje keresetét az elnök... A csapatvezető A végére hagytam, akihez legutoljára jutottunk: Szehof- fer Ferenc csapatvezetőt, ő sem maradhat ki a riportból, hiszen arról nevezetes, hogy a legtöbb tejet feji. 9—10 literes fejési átlagot ér el, s külön büszke a Narancs nevű tehené­re. Ez egy sovány kis jószág, de nyolc liter tejet is megad egy fejesre. Ha meg kijön a zöld, könnyen lehet, hogy hú­szon felül lesz a teljesítménye. Szehoffer — mint az egyetlen bika gondozója — tudtunkra adta, hogy hároméves ittléte alatt az apaállat becsülettel teljesítette hivatását, ennélfog­va jó lenne, ha az illetékesek olyan helyre irányítanák, ahol nincs közel álló rokona. * * « Azt hiszem, megelégszik a kedves olvasó, ha így, minden kommentár nélkül fejezem be ezt a hajnali riportot Varga József Baj van a helykijelöléssel építkezésnek eredeti céljából ''saJ'rlok. Elvtarsak, én beszél- pártonkívüK vagyok, nekem ta állam vagyunk, nem »sze­__ fejtegette Renkő __ At gettem egy memok emberrel, , „ ... . , , i domüz^ előtt a jövő évben aki n^gati szakirodalmat is kel1 egyre-masra figyelmeztet- geny ország«, hanem a vas megnövekedett feladatok áll- olvasgat. Azt mondja, és én nem az üzemi pártbizottság acél és gépek országa, nem nak, a tervet felemelték. hez fokozni, kell az üzem kapa­a Talán sohasem volt olyan látogatott és lelkes a memyei tanácsülés, mint amikor az orvoslakás építését tűzték napi­, ... .... - . .... ... ,, , , , . . rendre. Érthető ez a nagy érdeklődés, hisz a múlt év au­áll- olvasgat. Azt mondja, w en nem az üzemi pártbizottság acél és gepek országa, nem/ gusztusa óta mncs orvos a ía]uban. A terv hamarosan elké­Eh- el «hiszem, hogy a tokesalla- titkárát. Éspedig először is ar- minden garast, és nem kell£ szült, és teljes egyetértéssel találkozott. Elhatározták, hogy mokban kiment a divatból a citását. Tulajdonképpen ezt a fallengzős, fennhéjázó és a kül­feladatot a termelőfolyamatok hegelire toro gyarépítkez«. epmeteKet t .. . . korszerűsítésével talán némi Szerény es szinte zsúfolt mu- globálisán nezve, a szociahz- oldásokkal. Ez a terv 30, es ha létszámemeléssel^ néhány új, helyekben a lehető legmoder- must építjük. Már ezért kép- megvalósul, tágas, ra, hogy mi nemcsak üzemi kell a fogunkhoz vemünki építünk, hanem megalkudnunk szegényes meg-J modem gép beállításával, oko- ^ebb gépekkel termelnek, mi- te;GIlség arra hivatkozni, hogy egészséges épületbe sabb anyagellátással és ehhez neI olcsóbban, minél gazdasa- .. . hasonló léoésekkel kellene gosabban — ez a törekvés ér­megoldanunk. Mégpedig az vényesül. így tesznek még az nálnak a nagykapitalisták amelyet akármelyik üzem mai épületén belül. S olVarl dúsgazdag milliárdos ka- nyugaton. Egy bizonyos, hogy nek büszkén mutogathatunk, akkor elkerülhetnénk az épít- Phalisták is, mint Ford vagy bk nem a szocializmust építik. A felszó'alás véget ért Ben-£ kezest Hiszen ez egymilliós *™_PP társaik. Mi nem va- Szerencsés körülfuttatta pil- kő az ar. t figyelte. Az osz-í világos, költözhet^ és mit nem esi- az idomüzem. Olyan épületbe ! külfölöi-J építkezés. gyünk gazdag ország, nagyon r, meg kell néznünk minden ga- lantasát az arcokon. ta Szerencsés elcsodálkozva rast’ ko8y hová tesszük. Ezt ve- ragadtatva ettől a »bemondás- szinte bosszúsan ráncolta aj El volt tályvezetők többsége komoran,» gyük figy' ambe ennek a terv- tói«, s úgy érezte, máris lesúj- homlokát. Nem tetszett nekik nek megélésénél.. Javaslatom: tott gg^kő ellenkezésére. ez a pökhendi szóbeszéd. De ne fogadjuk el a tervet, hatá- „ , , . , , ..... — F^ebkent rozzunk úgy, hogy az építési ^ elvtársak — Mi azt javasoljuk, még osztály "irgősen dolgozzon ki élezett gúnnyal —, én nem ol- egyszer vizsgáljuk, meg ezt a új tervet egy toldalék épület- vasom a kapitalisták szakiro­ingatta a fejét, és buzgón, für­gén jegyezgetett. Nyilván a vá­laszadásra készült. Benkő in­dulat nélkül folytatta: modem rendelőt, várakozót, tanácsadó helyiséget és orvosla­kást építenek előreláthatóan mintegy 180 000 forintos költség­gel. Ezenkívül az anyag nagy részét bontásból teremtik elő 50 000 forint értékben, és ugyanennyire tervezték a társadal­mi munkát is. A falu lakói már egyre-másra zaklatják a tanácsot, hogy mikor mehetnek dolgozni, mikor kezdik a munkát. A terv végrehajtását azonban gátolja a helykijelölés elhúzódása. Helyesebben, pontosan tudják, hogy hová építenék a létesít­ményt, csakhogy a lebontásra kenj lő épület és házhely tu­lajdonjogilag a legeltetési társulaté. Egyelőre még nem tud­ták eldönteni, hbgy ez hogyan mehetne át az állam vagy a község tulajdonába, kisajátítható-e vagy sem. A memyeiek az illetékesekhez fordultak tanácsért, de választ még á mai napig sem kaptak. Orvosuk már volna, Kaposvárról jön majd, várja a kine­vezését. S az orvosi ellátás sürgető szükségességét, a lakosság csak megiegy- érdemben is Benkőnek adtak/ igyekezetét bizonyítja, hogy már elhatározták: addig is, míg — mondta ki- jgazat s nem Szerencsésnek./ elkészül a létesítmény, a tanácstitkár szolgálati lakásából ad­Folytatjuk.) riak át az orvosnak ideiglenesen eg1' szoba-konyhás lakrészt. Nem lehetne gyorsabban elhatározni a kisajátítást?

Next

/
Oldalképek
Tartalom