Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-18 / 90. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1961. április M. Amerikai lapok Gagarin űrutazásáról Működésbe lépett a szavazógép Hz ENSZ-közgyülés ismét az imperialisták befolyása alatt szavazott a kongói kérdésben New York (TASZSZ). G. Va- sziljev, a TASZSZ tudósítója jelenti: Az ENSZ közgyűlés befejez­te vitáját a kongói helyzetről. A szocialista tábor országai­nak, valamint számos afrikai és ázsiai országnak a képvise­lői felszólalásaikban rámutat­tak arra a tragédiára, amely a Kongói Köztársaságban leját­szódott. Követelték, hogy Kon­gó területéről azonnal vonják ki a belga katonai személyze­tet és segítőiket, szüntessék meg az ország feldarabolásá­ra irányuló próbálkozásokat, és azonnal hívják össze a par­lamentet, a köztársaság legfel­ső hatalmi szervét. A vita so­rán világosan kirajzolódott mindenki előtt Hammarskjöld- nek, Lumumba gyilkosai cin­kosának visszataszító szerepe. A vitában a nyugati hatal­mak egyes képviselői többször is beszéltek »gyarmatosítás­ellenes-« álláspontjukról, igye­keztek a szabaddá váló afrikai népek barátaiként feltüntetni magukat. A vita befejeződött, követ­kezett a szavazás, és min­den maradt a régiben. kezését is, hogy a belgák­nak 21 napon belül távoz­niuk kell Kongóból, és hogy az ENSZ tegye meg a belgák ellen a szükséges ellen- intézkedéseket abban az eset­ben,. ha ennek a követelésnek nem tesznek eleget. A határo­zat abban a formában, ahogy elfogadták, csupán felszólítja Belgiumot, gondoskodjék kato­nai személyzetének kivonásá­ról. A szocialista országok és az ázsiai és afrikai független államok ellenezték, hogy a tervezetből kihagyják a leg­határozottabb követeléseket, valamint az egész határozatot is megszavazták. A NATO-országok a szava­zógépezet segítségével azt is elérték, hogy elutasítsák a szovjet határozattervezetet, amely javasolta, szüntessék meg a Kongói Köztársaság egysége, politikai függetlensé­ge és területi épsége ellen irá­nyuló mindennemű kísérletet. A szovjet határozattervezet ja­vasolta azt is, hogy 21 napon belül hívják össze a kongói parlamentet. A tervezet mel­lett szavazott húsz küldöttség (a szocialista országok, India., Indonézia, Etiópia, Ghana, Ceylon és több más semleges afrikai és ázsiai állam), ellene pedig 53 küldöttség; 17 kül­döttség tartózkodott a szava­zástól. A közgyűlés elfögadta 17 országnak azt a határozati ja­vaslatát, amely felhívja a kon­gói vezetőket, békés eszközök­kel oldják meg belső problé­máikat, továbbá Ceylon, Gha­na, India és Marokkó határo­zati javaslatát, hogy létesítse­nek bizottságot Lumumba meggyilkolása körülményeinek kivizsgálására. Hétfőn a küldöttek megin­dokolták szavazataikat, s ezzel befejeződött a közgyűlésben a Kongói Köztársaság helyzeté­ről folyó vita. (MTI) Az ember első sikeres űr­utazása továbbra is a világ ér­deklődésének középpontjában álL NEW YORK Az amerikai lapok heti szem­léjükben nagy figyelemmel méltatják a szovjet tudomány és technika kiemelkedő vívmá­nyát. A DAILY NEWS hangsú­lyozza. hogy »Oroszország a világ népei hatalmas többségé­nek bebizonyította elsőségét a kozmoszban«. A NEW YORK HERALD TRIBUNE heti szemléjében percről percre elemzi Gagarin űrutazását, szerkesztőségi cik­kében pedig megállapítja, hogy Gagarin őrnagy útja bátorságát és hatását tekintve Kolumbus Kristóf utazásához hasonlítha­tó. A lap washingtoni tudósítója is méltatja Gagarin űrrepülé­sét. így ír: »A világűr meghódításá­nak tudományában Orosz­ország az élen halad«. William Randolph Hearst, a NEW YORK JOURNAL-AME- RICAN első oldalán közölt szerkesztőségi cikk szerzője megállapítja, hogy »a múlt hét és az évszázad nagy eseménye az volt, hogy Oroszország si­keresen embert küldött a vi­lágűrbe ... Az az állam, amely hatal­mas erejű hajtóművet ké­szített és ennek segítségé­vel öttonnás űrhajót tudott felbocsátani a világűrbe emberrel és megfelelő technikai felszereléssel, s épségben, sértetlenül tudta azt visszahozni, óriási ug­rást tett előre az ürkcr- szakba.« A NEW YORK TIMES washingtoni tudósítója vasár­napi szerkesztőségi cikkében kényszeredetten elismeri, hogy a világűr meghódításában nem az Egyesült Államok, hanem a Szovjetunió halad az élen. »Olyanok a kilátások — álla­pítja meg —, hogy még körülbelül három ér telik el, amíg az Egyesült Államok egyvonalba ke­rülhet a Szovjetunióv:v vagy megelőzheti a hatalma^ erejű rakéták , létrehozása te­rén ... Ez a perspektíva is csak azon az elég ingatag felte­vésen épül, hogy a Szovjetunió ezalatt vem hészít még na­gyobb erejű rakétákat«. A New York Times egy má­sik. filozofikusan merengő szerkesztőségi cikkében ki-, sebbíteni próbálja a szovjet tudomány és műszaki gondol­kodás nagyszerű eredményét, de a cikk végén leszáll a filozó­fiai magaslatokról, és erre a józan következtetésre jut: »Ha egy űrhajós ily gyor­san körülrepülheti a Földet, ez azt jelenti, hogy a Föld kicsiny. Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy túlságosan közel vagyunk egymáshoz, semhogy a háború légkörében, élhessünk, legyen ez akár hi­degháború. Világosítsuk fel nemzedékünket erről a nagy igazságról....« De Gaulle nélkül is megerősíthető a Nyugat védelme Jurij Gagarin nyilatkozata űrrepülése előtt Mindenki világosan láthatta, lei áll a kongói nép szabadsá­ga és függetlensége mellett, s ki akarja véglegessé tenni az imperialista monopóliumok uralmát. A nyugati küldöttségek ugyanis, s elsősorban Belgium, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország küldöttsége, va­lamint Kongó állítólagos »kép­viselője:« a 21 küldöttség által előterjesztett határozattervezet ama pontja ellen szavaztak, an.ely a belga katonai személy­zet ott-tartózkodásában látja a kongói súlyos helyzet fő okát. '(Ugyanők leszavazták a határozat- tervezetnek azt a rendcl­Adenauer amerikai televíziós nyilatkozata A kancellár Johnson alelnök vendége Austin (MTI). Az Egyesült Államokban tartózkodó Adenauer kancellár vasárnap délután Lyndon Johnson alelnök kíséretében Washingtonból a Texas állam­beli Stonewallba utazott, ahol az alelnök farmján vendéges­kedik két napig. Miközben Adenauert Texas­ban hivatalos külsőségekkel fo­gadták, az amerikai televízió műsorában közvetítette Ade­nauer szombaton hangszalagra felvett beszélgetését a televízió munkatársaival. A kancellár kérdésekre vá­laszolva kifejtette, véleménye szerint a »Nyugat védelmét« hatékonyabbá lehet tenni De Gaulle részvétele nélkül is. De — hozzáfűzte — reméli, hogy Kennedy elnök párizsi lá­togatásakor »elsimítja a Fran­ciaország és az Egyesült Álla­mok, illetőleg Franciaország és a NATO között fennálló nehéz­ségeket«. További kérdésekre válaszo!_ va közölte, hogy a Kenmedy- vel folytatott tárgyalások alatt tudomására jutott, »az Egye­sült Államokat érdekelné, ha a nyugatnémetek részt venné­nek az űrkutatásban«. Végül az Eichmann-perrel összefüggő kérdésekre így vá­laszolt: »A pernek meg kell lennie. Ezért úgy vélem, hig­gadtan kell fogadnunk ...« Délnyugaton a helyzet változatlan *.. De Gaulle visszatért országjárásáról Pál izs ■bariról" rizst- ciaer. (MTI). De Gaulle tá­“ árnap visszatért Pá- oos délnyugat-fran- .törútjáról. Bár a hivatalos hírverés úgy haran­gozta be. hogy az államfő be­szédeiben fontos kijelentéseket tesz majd az algériai problé­máról, utolsó bordeaux-i szó­noklata után a párizsi politikai megfigyelek pártkülöntség nélkül megállapították: De Gaulle megnyilatkozásai nem tartalmaznak semmilyen új elemet. A 1’Hu mambó szelleme­sen így fogalmazta ezt meg: »Délnyugaton a helyzet válto­zatlan. .'.«. Több mint tucatnyi beszédé ben öt nap alatt a francia ál­lamfő egyre csak azt ismétel­gette: Franciaország békét és társulást ajánl az algériaiak­nak. A Francia Kommunista Pá"t lapja megállapítja, hogy Dg Gaulle olyan »társulási stetutumot« akar ráerőszakolni Algériára, amely megvédené a gy rmatosüás leglényegesebb kivár ságait. Amikor azonban elér' meg akarja szabni az ön- ren''e'vezés határait, bizonysá- go1 ad arról, hogy fél az algé­riai néo szabad megkérdezésé­től s hc«v nem táplál illúzió­kat ennek eredménye felől.r Az a]«érái ideiglenes kor_ mány elnöke és három tagja szombaton este felkereste Bur- giba tunéziai köztársasági el­nököt, és a jelek szerint tájé­koztatta őt az algériai állás- foglalásról. Párizsban az a vé­lemény alakult ki, hogy április végén vagy május elején létre_ jöhet az eviani találkozó. A Paris-Jour megkockáztatja a jóslatot: április 24-e lesz a francia—algériai tárgyalások kezdetének új időpontja. A l’Humanité figyelmeztet: ahelyett, hogy a tárgyalások megkezdésének dátuma felől találgatásokba bocsátkozzanak, többet ér, ha felmérik a tárgya­lások útjában álló akadályokat, és az egész országban kibonta­koztatják a békéért megindult akciókat. Eichmann nem ismeri el bűnösségét Jeruzsálem (Reuter—AF). Jeruzsálemben hétfőn reggel folytatódott az Eichmann-per tárgyalása. A tárgyalás három bírája reggel 8 órakor (magyar idő) megkezdődött ülésen elő­ször is elutasította Eichmann védőjének kifogásait, és megál­lapította illetékességét az Eichmann-ügy megtárgyalásá­ra. Mose Landau, a per elnöklő bírája felolvasta az Eichmann ellen emelt vád 15 pontját. Ä vádlott kijelentette, hogy nem ismeri el bűnösségét a vádirat szellemében. Ezután Hausner ügyész meg­kezdte a vádirat felolvasását. A Csiky Gergely Színházban 1961. április 24-én, hét­főn este 7 órakor 5» 75? tagú Be lorusz Állami Népi Ének- és Táncegyüttes ven dégszerepel Művészeti vezető: Vezető b: Lttmester: Zen'korv űzető: Zenei vezető: Kón's vezető: G. I. C1TOVICS, a Belorusz Szovjet Szocialista Köztár­saság népművésze. P. AKULJONOK. A. BOLCEVICS. K. POPLAVSZK1J. N. KÓRSAK. Jegyek válthatók a színházi jegyirodában. Tel. 11-03. (3566) Tekintetbe véve a vádirat ter­jedelmét, megfigyelők vélemé. nye szerint annak felolvasása valószínűleg átterjed a köveG kező tárgyalási napra. Bécs (MTI). A Bécsi Express közli az Eichmann-per megfi- gyelőjeként Jeruzsálemben tartózkodó Josef Wiesinger osztrák rendőrfőfelügyelő nyi­latkozatát, amely kiemeli, az osztrák rendőrség arra számít, hogy Eichmann terhelő vallo­mást tesz néhány osztrák ál­lampolgárságú volt munkatár­sa ellen. Az eddig, már megne vezeti és részben letartóztatott Eichmann-cinkosokon kívül újabb, Ausztriában lappangó háborús bűnösök leleplezése várható. Ezzel összefüggésben figyelemre méltó az a felhívás, amelyet az osztrák ellenállók és a náci rendszer ausztriai ál­dozatainak hozzátartozói bécsi nagygyűlésükön hoztak nyilvá_ nosságra. »Emlékezzetek a meggyilkoltakra, és ne feled­kezzetek meg a gyűlx>sokrólh ,— emeli ki a drámai hangú felhívás, amely azt követeli a jeruzsálemi bíróságtól, hogy ne csak Eichmann felett ítél­kezzék, hanem személyekre és országokra való tekintet nélkül leplezze le Eichmann bűntár­sait. (MT11 Moszkva (TASZSZ). A TASZSZ-hírügynökség közzétette Jurij Gagarinnak a sajtó és a rádió számára adott nyilatkozatát. Jurij Gagarin ezt a nyilatlcozatot néhány perccel elindulása előtt tette. Szöiiegét magnetofonon rögzí­tették. »Drága barátaim, közeliek és ismeretlenek, honfitársaim, a világ összes földrészeinek és országainak emberei! Az óriási kozmikus űrhajó néhány perc múlva ismeretlen, messzi térségekbe visz! Mit mondhatok ezekben az indulás előtti pillanatokban? Most egész életem egyetlen gyönyörű pillanatnak tűnik. Minden, amit átéltem, amit eddig csináltam, ebben az örömteli másodpercben sűrűsö­dött össze. Érthetően nehéz számot adnom érzelmeimről most, amikor oly közel van a kísérlet kezdete. Helyénvaló-e azokról az érzésekről beszél­nem, , amelyeket akkor éltem át, amikor felajánlották, hogy hajtsam végre a történelem el­ső űrrepülését? Öröm? Nem, ez nemcsak öröm volt! Büszke­ség? Nem, ez nem is csak büsz­keség volt. Hatalmas boldog­ságot éreztem. Elsőnek lenni a világűrben, egyedül nézni far­kasszemet a természettel — le­het-e énnél többről álmodni? Ám, rögtön ezután a rajtam nyugvó kolosszális felelősségre gondoltam. Elsőnek hajtani végre azt, amire oly sok em­beri nemzedék vágyott, első­nek törni utat az emberiség számára a világűrbe ... Meg- nevezhető-e hasonló bonyolult és hatalmas feladat, mint ez, amely osztályrészemül jutott? Felelősséggel tartozom? Igen, méghozzá nemcsak az emberek tucatjai, nemcsak a kollektíva, nemcsak a szovjet nép, hanem az egész emberiség, az embe­riség jelene és jövője előtt is. Elvállaltam e repülést, mert kommunista vagyok, mert ma­gam mögött érzem honfitár­saim — a szovjet emberek — példátlan hősiességének bizo­nyítékait. Tudom, hogy sikerülni fog, minden akaraterőmet a feladat sikeres végrehajtására össz­pontosítani. Ismerve e feladat felelösségteljességét, minden erőmtől telhetőt megteszek, hogy végrehajthassam mind­azt, amivel a kommunista párt és a szovjet nép megbízott. Boldog vagyok-e most, amikor űrrepülésre indulok? Termé­szetesen, nagyon boldog va­gyok. Hiszen az emberek szá­mára minden időben és kor­ban az volt a legnagyobb bol­dogság, ha új felfedezések ré­szesei lehettek. Szeretném ezt az első űrre­pülést. a kommunizmus embe­reinek, a kommunista társa­dalomnak ajánlani. Szovjet népem már e társadalmat épí­ti, és bizonyos vagyok benne, hogy a földön élő minden em­ber a kommunizmus útjára lép. Azt mondom önöknek, drága barátaim: a viszontlátásra^ mint ahogy az emberek álta­lában ezt szokták mondani egymásnak, mielőtt messzi út­ra indulnak. Nagyon szeret­nem mindannyiukat — isme­rősöket és ismeretleneket, tá­volinkat és közelieket — át­ölelni. A mielőbbi viszontlátásra!■* (MTI) Emiékbélyegek az első ember űrhajózásának tiszteletére Moszkva (MTI). A Szovjet­unió Postaügyi Minisztériuma külön bélyegeket adott ki az első ember, Jurij Gagarin űr­hajós útjának emlékére. Az első bélyegen magasbatörő, többfokozatú rakéta, az űrha­jós védősisakos arcképe és a moszkvai Kreml képe látható. A tízkopekes bélyegen külön felirat hirdeti 1691. április 12. emlékét. A második bélyegen ugyan­csak rakéta tör a magasba, s a bélyegen a moszkvai Lomo­noszov egyetem is látható. A felirat: Dicsőség a szovjet tu­dománynak és technikának. A harmadik bélyegen az első űrhajós, Jurij Gagarin arcké­pe van a magasbatörő rakétá­val, s a Szovjetunió hősének aranycsillagával. Ugyancsak 1961. április 12. felirat hirdeti a bélyegen az első emberi űr­hajózás napját. A különleges emlékbélyege­ken kívül a moszkvai postahi­vatalok egy részében ünnepi bélyegzőt is használtaik április 13-án és 14-én. A tervek szerint a Postaügyi Minisztérium külön borítékot is kiad az első emberi űruta­zás tiszteletére. Laoszi helyzetkép Hanoi (MTI) A Laosz Hang­ja rádióadó hétfői kommentár­jában felhívja a figyelmet- a lázadó egységeknek az utóbbi hetekben tapasztalható nagy­arányú dezertálásokra. A dezertálás oly méreteket öltött, hogy Phoumi Nosa- vannak külön parancsban kellett ezt megtiltania. Hovatovább olyan furcsa hely­zet állott elő, hogy Vientiane- ban csak az árulók és külföldi diplomáciai tanácsadóik ma­radnak, és a magasrangú köz­igazgatási tisztviselők, képvi­selők az ország déli részében levő Savamnakhetbe vagy kül­földre mennek. A Patet Lao harci egységek rádiója hírt ad arról, hogy a laoszi kormányerők és a Patet Lao harci egységei az árulók öt katonai járművét pusztítot­ták el, és harcképtelenné tet­tek sok katonájukat a Vang Viengből Him Hopba vezető útvonalon, amikor egy ellensé­ges konvojnak csapdát állítot­tak. Érdekes adatok Gagarin ifjú koráról a szovjet sajtóban Moszkva (MTI). A szovjet lapok számos ér­dekes dokumentumot közöl­nek az első űrhajós, Jurij Gagarin őrnagy életéből. A Szovjetszkij Szport ér­dekes dokumentumot közöl, amely megmutatja, hogy a fiatal Gagarin már tanuló korában is érezte hazája iránti nagy felelősségét. Technikumi felvételét Jurij Gagarin a következő szöve­gű nyilatkozattal kérte a szaratovi ipari technikum igazgatójától: »Kérem önt, vegyenek fel az ön által ve­zetett technikumba, mivel tökéletesíteni akarom öntő­ipari szaktudásomat, s minél inkább hasznára akarok len­ni hazámnak. A velem szem­ben támasztott valamennyi követelménynek becsülettel és maradéktalanul eleget te­szek ...« Előkerült a Jurij Gagarin Komszomol-tagságáról szóló okmány is. 1949 december 14-én az uhtomi városi Kom- szomol-bizottság vette fel a fiatal ipari tánulót a lenini Komszomol tagjainak sorába. Érdekes dokumentum jelent meg a Szovjetszkij Szport vasárnapi számában. A sza­ratovi ifjúsági lap 1955. jú­lius 3-án kelt riportjában beszámolt a helyi repülő­klub ünnepségeiről, amelye­ket a szovjet légierő napja alkalmából rendeztek. Ezen a napon indult el első repü- lőútjára a klub egyik növen­déke, Jurij Gagarin. A lap így számolt be hat évvel ez­előtt erről az eseményről: »Jurij Gagarin komszomolis- ta, az ipari technikum ta­nulója ma hajtja végre első önálló légiútját. A fiatalem­ber kissé izgatott, de mozdu­latai pontosak, határozottak. A rajt előtt gondosan átvizs­gálja a kabint, ellenőrzi a műszerek működését és csak ezután indul Jak—18 típusú gépével a rajtvonalra. Gaga­rin felemeli jobbkarját, így kér engedélyt a rajtra ...« A lapban annakidején megjelent a fiatal pilóta fényképe is. #

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom