Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-02 / 79. szám
Vasárnap, 1961. április 2. 9 SOMOGYI NÉPLAP NEMZETKÖZI SZEMLE I aoszfól — Az elmúlt hét nemzetközi életének kaleidoszkópja meglehetősen változatos képet mutat: Gromiko és Kennedy hét eleji megbeszélésétől, melynek nyomán fokozódtak a remények a laoszi válság békés megoldásának lehetőségeit illetően, a kongói kérdésnek az ENSZ-ben folyó vitájától a baloldali erők határozott előretörését mutató belga választásokig. A varsói szerződésben részt vevő államok politikai tanácskozó testületének moszkvai ülését az ötödik szputnyik űrhajó világvisszhangjáig számos jelenséget és eseményt foglal magában e hét krónikája. A SEATO bangkoki értekezlete után — mint a nyugati sajtó is egyhangúlag leszögezte — az amerikai küldöttség csalódottan távozott. Az a tény, hogy nem sikerült elfogadtatni kemény hangú nyilatkozatot, amely nyíltan kilátásba helyez egy Laosz elleni SEATO-támadást, határozottan az amerikaiak vereségét jelenti. Hasztalan igyekezett az amerikai küldöttség néhány csatlósával együtt élesen fenyegető jelleget adni a tanácskozásoknak, megmutatkoztak az értekezleten az enyhülés tényezői, elsősorban az angol és francia álláspontban. A mérsékeltebb felfogás kétségtelen győzelme a kardcsörtetőkkel szemben a SEATO-értekezleten, főként azonban a Gromiko és Kennedy megbeszélése után elhangzott nyilatkozatok biztató jelek arra, hogy a laoszi kérdésben a békés megoldás felé haladnak. Bár Szufanuvong, a Neo Lao Hakszat párt vezetője megállapította a vérmes reményeket illetően óvatosságra intő nyilatkozatában, hogy az Egyesült Államok nem tett tanúbizonyságot a laoszi kérdés békés megoldására vonatkozó szándékáról, amikor az utóbbi napokban tengerészeti egységeket és katonai helikoptereket küldött Laosz- ba, s a SEATO-tanácskozás agresszív jellegét aláhúzva rámutatott: a tulajdonképpeni cél az, hogy időt nyerjenek a fegyveres laoszi intervenció további kibővítésére. A belgiumi választásokra — melyet éles harc előzött meg — erősen rávetődött a kongói események és a januári sztrájk árnyéka. Maga a NATO-tól a belpolitikai porondra visszatért Spaak vallotta meg a Welt tudósítójának adott nyilatkozatában, hogy Belgium sohasem volt olyan nehéz helyzetben, mint Eyskensék kormánya alatt. »Milyen mélyre zuhantunk! — jelentette ki patetikusan — lenézettek vagyunk, s csak igen kevesen éreznek velünk. De nemcsak arra a szégyenre gondolok, amelyet a kormány reánk hozott, hanem Kongó szerencsétlen népére is, amelyet ostobaságainkkal nyomorba taszítottunk.« Ugyancsak hasonló élesen jellemzi Eys- kens katasztrófapolitikáját a januári sztrájkkal kapcsolatban megállapítva, hogy a kongói kudarc után Eyskensnek sem politikai, sem erkölcsi jogosultsága nem volt már arra, hogy takarékossági programmal lépjen az ország elé. Mindenesetre a belga parlamenti választások legszembetűnőbb vonása a keresztényszocialista párt mandátumvesztesége és a kommunista párt előretörése. A kommunista képviselet megerősödése lehetővé teszi a fokozott harcot a monopóliumok politikája ellen, mely az elmúlt években válságok sorozatába vitte Belgiumot. A gyarmati kérdésben folfik a nagy per. Ott kavarog ez a kérdés a maga ezer változatában az ENSZ kongói vitájában éppen úgy, mint az algériai kérdés rendezésére hivatott eviani tárgyalások előkészületeiben. De ott izzik Angolában is, ahol »csak a madarak szabadok«, s a gyarmati lakosság követeléseire Salazárék véres terrorral felelnek, hiszen ahol a portugál sem élvezhet a kozmoszig szabadságjogokat, hogyan élvezhetné a bennszülött? Február 4-e óta azonban Angolában is megmozdult a föld, s a legújabb események is azt mutatják, hogy Angola népe előbb- utóbb ki fogja vívni szabadságát a gyarmatosítók féktelen elnyomási kísérletei ellenére is. A szabadságra vágyó, évszázadokon át kizsákmányolt gyarmati népek felveszik a harcot a salazari terrorral szemben ugyanúgy, mint a neokolonializmus kísérleteinek azzal a változatával, melyben az észak-amerikai és nyugat-európai nagytőke, a nagy monopóliumok gazdaságilag behálózni igyekeznek bizonyos országokat, fokozatosan aláaknázzák, majd gyakorlatilag megszüntetik azok függetlenségét — amint ezt Ivanov a Pravdában megállapítja. A gyarmati elnyomásnak ezt a gazdasági behálózással, a »láthatatlan gyarmatbirodalom« kiépítésével operáló módját főleg az Egyesült Államok imperialista körei kultiválják, míg Kongóban és Angolában a gyarmattartók a kizsákmányolás régi, drasztikus rendszerét így igyekeznek fenntartani, és ezt egészítik ki az elnyomás újabb változataival. A század szégyenfoltja, a gyarmatosítás azonban minden formájában a teljes összeomlás előtt áll, és végső elkeseredett vonaglásait jelentik a Kongóban, Angolában, Algériában folyó események. A szocialista tábor egyre növekvő ereje, szélesedő befolyása, elszánt harca a népek szabadságáért sietteti a szégyenletes gyarmati rendszer teljes felszámolását. Az ember a mindenség kapujában Bár az ötödik szputnyik-űrhajó sikeres útja óta már több mint egy hét telt el, a közvélemény és tudományos világ változatlan lelkesedéssel foglalkozik azokkal a lehetőségekkel, melyek a szovjet tudomány nagyszerű eredményei következtében az emberiség előtt megnyílnak. A tudományos világ megállapításainak lényege, hogy az űrhajóknak harmadik sikeres visszatérítése után az ember útrakelése az űrbe a közeli lehetőségek sorába került. Az ember ott áll közvetlenül a kozmosz kapujában. Hiszen azok után, hogy a szovjet tudomány az űrhajózás legbonyolultabb problémáját, a Földre való visszatérítést ismételten sikeresen hajtotta végre, hogy a vizsgálatok alapján megállapították: a Föld körüli sugárzási övezetben kör alakú pályán mozgó űrhajókon az utazás az élő szervezetre nincs lényeges hatással, alapjában megoldott probléma lett az űrrepülés, és nagyon közel már az idő, amikor az első ember elindul a kozmosz közvetlen felderítésére. A háború, nyomorúság, rabság nélküli emberi élet a kommunizmus célkitűzése. És ma már az emberiség — mint Hruscsov elvtárs megállapította — elérkezett ahhoz a történelmi fordulóhoz, amikor meg tudja immár oldani ezeket a problémákat. A 81 kommunista párt Moszkvai Nyilatkozata pedig leszögezi, hogy »a kommunisták történelmi küldetésüket nemcsak abban látják, hogy világméretekben megszüntessék a kizsákmányolást és a nyomort, s örökre kizárják az emberi társadalom életéből bármilyen háború lehetőségét, hanem abban is, hogy már a mi korunkban megszabadítsák az emberiséget az új háború rémétől... Ide tartozik a gyarmati rendszer felszámolása is, hiszen a rabszolgaságban, nyomorúságban sínylődő gyarmati milliók helyzete nemcsak embertelen, nemcsak méltatlan a huszadik századhoz, hanem állandóan magában hordja a háború veszélyét is. Az emberiség a szocialista tábor egyre növekvő erejére támaszkodva harcol a problémáknak pusztító háborúk nélkül, békés tárgyalások útján való megoldásáért, a gyarmati rendszer maradványainak teljes felszámolásáért, a nyomor megszüntetéséért És egy napon — mely egyre közelebb — elindul majd a csillagok felé is az ember... 12 ezer somogyi fiatal nevezett be eddig az „Ifjúság a szociaiizmusért”-mozgaIomba A KISZ kongresszusán határozták el, hogy az ötéves terv időszakára kiterjesztik a népszerűvé vált »Ifjúság a szocia- lizmusért«-mozgalmat. Megyénkben eddig 12 ezer fiatal vállalta, hogy megbirkózik a mozgalom által kitűzött feladatokkal. 20—20 óra társadalmi munkára jelentkeztek. Csupán az idén 1 millió facsemetét ültetnek el. Segítséget adnak a tsz-eknek a férőhelyek létesítéséhez, a lakásépítési program határidőre való teljesítéséhez, a Cukorgyár rekonstrukciójához. Az országos ifjúsági építőtáborokba 650 diákot mozgósítanak a megye KISZ-szervezetei. Célul tűzték, hogy négymillió forint értékű nyersanyagot, energiát, munkabért takarítanak meg. Arra törekszenek, hogy a parasztifjúság szervezetten — lehetőleg külön munkacsapatokban vegyen részt — a tsz munkájában. Több helyütt a KISZ fiatalokat irányít az állattenyésztésbe, védnökséget vállalnak a baromfitenyésztés és a trágyakezelés fölött. Tömegesen jelentkeztek a mozgalomba középiskolás diákok. Van olyan iskola — pl a Táncsics Mihály Fiú gimnázium, a Munkácsi Mihály leánygimnázium, a tahi, csurgói gimnázium —, ahol a tanulók kivétel nélkül mind részt vesznek a próbákon. A középiskolás tanulók már eddig átlagosan 19 óra társadalmi munkát végeztek s közel állnak ahhoz, Ihogy eleget tegyenek a mozga- llom első követelményének. Jelvényt azonban csak az kaphat, aki a munka mellett a másik három követelményt is teljesíti. A mozgalom egyik célkitűzése, hogy az ötéves terv végére minden fiatal rendelkezzék általános iskolai végzettséggel, s minél többen vegyenek részt szervezett politikai oktatásban, olvasómozgalomban. El szeretnék érni, hogy a mozgalom révén a falusi fiatalokat — a lányokat is — bevonják a rendszeres sportolásba. Ettől még régi előítéletek tartják vissza a lányokat, ezért lehetővé teszik, hogy a természetjáró túrákkal, kirándulásokon való részvétellel is teljesíthessék a mozgalom negyedik követelményét. Húszezer előfiz van a SOMOGYI NÉPLAPNAK Tíz év alatt négy és félszeresére nőtt az olvasók száma Naponta több mint 25000 példányban jelenik meg a megyei pártlap Karórával jutalmazták a húszezredik előfizetőt A napokban ünnepélyes saj- tóankétot rendezett a Somogyi Néplap szerkesztősége és ki- adóhivatala Nagyberkiben. Az előfizetők és a szerkesztőség tanácskozásának egyrészt az volt a célja, hogy közelebb kerüljenek az olvasókhoz, kérjük véleményüket a lapról, tanácsaikat, javaslataikat az újság szerkesztéséhez. Másrészt a Kaposvölgye híres községére irányult a figyelem azért is, mert a posta jelentette, hogy Kieffer Mátyás, a nagyberki Kaposvölgye Tsz tehenésze személyében a Somogyi Néplap húszezredik előfizetőjét köszönthetjük a faluban. Az ankétot Gróf Lajos párt- titkár nyitotta meg, majd Kis- deák József felelős szerkesztő tájékoztatta olvasóinkat a lapszerkesztés problémáiról. A felszólalók közül többen hangsúlyozták, hogy elégedettek az újsággal. Ezt számok is igazolják, hisz 1958-ban még csak 22 Somogyi Néplap járt a községbe, s ma már százan vásárolják meg a megyei lapot. Értékelték, hogy újságunk igyekszik eljutni cikkeivel a társadalom minden rétegéhez, és sokoldalúságát hangsúlyozták, melyet az aránylag kis terjedelem ellenére is meg tud valósítani. Sok értékes javaslat, kívánság hangzott el az ankéten a sportrovattal, a kulturális és irodalmi cikkekkel kapcsolatban, s olvasóink elmondották, hogy ha lehet, szerkesztőségünk még több gondot fordítson az írások olvasmányosságára. Hisz — mint az egyik felszólaló mondotta — a lap hivatása sokrétű, s a párt politikájának ismertetésén, magyarázásán kívül az is feladata, hogy szórakoztasson, olvasásra szoktassa a falu népét. Az ankét további részében Wirth Lajos, a Lapkiadó Vállalat igazgatója a lap fejlődéséről, a terjesztés eredményeiről szólott. Majd ünnepélyesen átnyújtotta a 20 000. előfizetőt illető Pobeda karórát Kieffer Mátyásnak, a tsz nagyrabecsült tehenészének. Mint a nagyberkiek elmondották, a szerencse is jó helyre kopogtatott be, hisz Kieffer elvtárs nemcsak előfizetése, hanem munkája, több esztendős helytállása nyomán is rászolgált az elismerésre, akár a múlt évi 638 munkaegységét, akár a közös gazdasággal való összeforrott- ságát tekintjük. A sajtóankét hosszan tartó baráti beszélgetéssel ért véget. * • • Húszezer előfizető! Helyzetünk bármennyire szerénységre, visszahúzódásra kárhoztat is bennünket, nehéz egyszerű szavakkal, hideg tárgyilagossággal nyugtázni lapunk nagyarányú fejlődését. Mert a nap, melyen szerény ajándékot nyújtottunk át a húszezrediknek, pirosbetűs ünnep volt a Somogyi Néplap történetében. Ünnep, amelynek gondos és hivatott előkészítője a párt egész társadalmi életünkre kiterjedő helyes politikája volt; a megváltozott légkör, a kiegyensúlyozott, felszabadult élet s a lehetőség, mely egyre fokozza dolgozóinkban a tudni vágyás megtorpanásra képtelen szellemét. Az emberek ma már a munka mellett művelődni is akarnak. Többre vágynak, érdeklőin eik, tanulnak, és tájékozódnak a világ dolgairól, s ezzel a hangya módjára gyűjtögetett értékkel, tudással könnyítik és tökéletesítik az ember éltető elemét: a munkát. De üres szó- fecsérlésnek ítélhetné valaki e szavakat, ha nem tények bizonyítanák igazságukat, ha nem beszédes számok állnának mögöttük, amelyek tíz esztendő távlatából visszapillantva oly meggyőzően csengenek korunk értékeléseként. f > - fv * i, f f' Kieffer Mátyás, Somogyi Nagyberkiben Tóth K4- rolyné a legrégebbi előfizető. Elég volna két számot is egymás mellé állítani: az 1950-es 4700-at és az 1961-es 20 000-et. Csakhogy a fejlődés nem ment egyik napról a másikra. A tíz esztendő első felében alig két- háromszázzal növekedett évenként (!) a Somogyi Néplap példányszáma. De figyeljük csak. 1956-ban 9800 újságot állított edő a nyomda, s 1957-ben 13 000 a napi átlag! Aztán termelőszövetkezetek alakultak megyénkben, s a közös gazdaságok létrejöttével együtt hihetetlen mértékben fokozódott parasztságunk művelődési lehetősége. Most már nemcsak a város, nemcsak a munkás, az értelmiségi érezte szükségét, hogy ajtaján már kora reggel újsággal kopogtasNéplap húszezredik előfizetője. son be a postás, hanem a tsz- tag, a parasztember is, aki nagyon megelégelte már a múlt rendszer tudatlanságra kárhoztató politikáját A számok bizonyítanak. Kutason a lakosság 12,3 százaléka olvas Somogyi Néplapot, s ez azt jelenti, hogy minden harmadik családhoz jár a megyei újság. Fonóban minden második családhoz! S a számítás igaztalan volna, ha csak az előfizetőt a vásárlót tekintenénk olvasónak, hisz a család többi tagja is megkeresi az őt érdeklő cikket, tudósítást És hányszor tapasztaljuk, hogy falvainkban gyorsan terjed a hír, s kézről kézre jár az újság Nemde a kulturális fel- emelkedés ékes bizonyítéka ez? Karádra 1959 telén csak 45 Somogyi Néplapot kézbesített naponta a posta, s ma 136 megyei lap jár a községbe. De kisebb faluk érdeklődését is érdemes megfigyelni. Tapsony lakossága feleannyi, mint Ka- rádé, mégis 146 Somogyi Néplap jár oda naponta. Kénesé, Kaposmórő, Somodor példáját említhetnénk, ezrekben a községekben a lakosság 12,7, 10,6, illetve 10,3 százaléka járatja a megyed pártbizottság és a megyei tanács lapját Az a tény, hogy a lap előállításában és terjesztésében elismerésre méltó munkát végző nyomdászaink és postás kézbesítőink az 1950-es 5800 lap helyett ma naponta több mint 25 000 újságot indítanak útjára szerte a megyében — igen nagy felelősségre, mindig magasabb színvonalra, odaadó munkára kötelez bennünket _ A 'WF,,. . rvf-i Wirth Lajos igazgató ünnepélyes kerti -> ■ nyújtotta ai a Büóeda Kannát Kielier Mátyásnak.
