Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-16 / 89. szám
Vasárnap, 1961. április 18. 3 SOMOGYI NÉPLAP Előre lép-e a Csurgói Faipari Vállalat? Utat a fejlődésnek Többször írtunk már arról, logy a Csurgói Faipari Válla- atnál nem úgy halad a terme- és, ahogyan kellene. Okát öbbféleképpen igyekeztek negmagyarázni, de igazában lem hatoltak le a probléma gyökeréig. :gy igazgató ismét távozik v- - év alatt az idén a hetelik igazeató hagyja el a válla1- atot. Azért kényszerül távozásra, mert amit elődei rövid működésük alatt összekuszállak, azt ő sem volt hajlandó ci bogozni. Legfőbb gondja az .olt, hogy a napi termelési tervet valahogy teljesítsék (bár 5z se sikerült nagyon sokszor), íz üzem jövője azonban egy- iltalán nem érdekelte. A kaprodé vezetési stíius miatt izámtalan nézeteltérés támadt i főkönyvelő, az igazgató, a -úrt- és tömegszervezeti veze- ;ők között. Ennek következtéjén az egész üzemben meglazult a munkafegyelem, romlott i v'rtrtmányok minősége, tervszerűtlenné vált a termelés. A legutóbbi igazgatót már az se igen érdekelte, melyik üzemrész hogyan teljesítette tervét, a normákról fogalma se volt, noha mérnöki diplomával rendelkezett. Egy vizsgálat kiderítette például hogy technológiai előírások nélkül végezték a munkát, és több munkafolyamatnál még 1960-ban is ahhoz a mércéhez igazodtak, amelyet az ellenforradalom idején a munkástanács állapított meg. Hémi változás történt Veszteség veszteséget követett Ah'" tetézte, hogy a felügyeleti szervek megalapozatlanul növelték az üzem gyártmányainak számát. Nemcsak bútorlapot, koporsót, parkettet, hanem hálóbútort is kellett készíteniük, noha se technikai, se ep-'éb adottságuk nem volt ehhez. Ebben a helyzetben többször is felmerült az a gondolat, hogy ha nem sínéiül megszilárdítani a gazdálkodást, az üzemet a Kaposvári Faipari Vállalathoz csatolják. Közben azonban elment az igazgató, és a volt főmérnök került ideiglenesen az üzem élére, új párttitkár vette át a pártszervezet vezetését, és átszervezték a műszaki gárdát: A megbízott igazgató megpróbált szaki tani elődei rossz vezetési módszerével, arra törekedett, hogy minél jobban egyetértsen a műszakiakkal, a segíteni kész pártszervezettel, a munkásokkal, és figyelmét a műszaki színvonal emelésére, ^ a fegyelem megszilárdítására, ‘ a munka jobb megszervezésére fordította. Ennek eredmény e- kénnen ma már nyerésé’esen dolgozik az üzem. A pillanat- nvi eredmények hajhászása helyett többet gondolnak az üzem jövőjére, fejlődésére, a következő évek termelésének megalapozására. Változás történt. Ahhoz azonban, hogy továbbra is az eredményesen dolgozó vállalatok között maradjanak, más is kell.. Az üzem vezetőinek műszakijainak, munkásainak az az eltökélt szándékuk, hogy a vállalatot nem engedik visszazuhanni oda, ahonnan az utóbbi hónapok derekas munkájával 'mellék. Hallani se akarnak arról, hogy Kaposvárhoz csatolják őket — mint mór .—, tudnak ők önállóan is jól dolgozni. De a becsületes munkán kívül más is kell ahhoz, hogy ismét kátyúba ne kerüljenek. Elsősorban az, hogy sürgősen eldöntsék az illetékesek, hogy merre fejlődjék a vállalat, valamint az, hogy jó képességű helybeli munkásigazgató kinevezésével hosszú időre biztosítsák a megfelelő vezetést. Ma semmiféle olyan perspektíva sincs az üzem előtt, amelyhez igazodhatnának dolgozói, így bármennyire akarják is, a jelenlegi technikai és egyéb adottságok mellett alapvetően nem tudnak változtatni azon a káros szemléleten, hogy csak a napi termelést, a pillanatnyi eredményeket nézzék. Ez pedig magában rejti a visszaesés veszélyét, könnyen meginoghat ismét a tervszerű gazdálkodásKár volna ugyanis tagadni, how a korábbi hibák keletkezését elősegítette az, hogy hosszú ideig a gépesít's, a műszaki színvonal nem fejlődőt4 kielégítően. Kisipari termel ' módszert honosítottak meg, rz 50—60 éves gépek pedig a fokozottabb igénybevétel következtében hamarabb tönkrementek. Az a veszély fenyeget például, hogy a gatterfűrészek hamarosan használhatatlanokká válnak, azaz nem tudnak alapanyagot biztosítani a gyártmányokhoz. Ma, amikor az Országos Tervhivatal számai alapján dolgozik a vállalat, ez az állapot nem tartható tovább. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az üzem 20 holdas telkén nagy lehetőség van a fejlesztésre, s hogy a mezőgazdaság gépesítésével felszabaduló munkaerőt a csurgói járásban is foglalkoztatni kell. A legsürgősebb feladat hogy megyei szintű tanácskozáson tárgyalják meg az ipar vezetői, milyen termékeket akarnak a jövőben Csurgón előállíttatni. A legcélszerűbb az lenne, ha azokra esne a választás, melyekhez megvannak a feltételek is (bútorlap, parkett). Ennek megfelelően dolgozzák ki az üzem fejlesztési tervét Ahhoz, hogy a Csurgói Faipari Vállalat megadhassa a népgazdaságnak azt, amit várnak tőle, az üzem dolgozóinak becsületes munkája, az üzem határozott, célszerű fejlesztése, gépesítése szükséges. A megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője és a Csurgói Járási Pártbizottság titkára a napokban ellátogatott ,a vállalathoz. Vizsgálódásuk eredménye minden bizonnyal elindítója lesz a fejlődésnek. Szegedi Nándor Megtartotta küldöttközgyűlését a TIT megyei szervezete Tegnap délelőtt a megyei tanács nagytermében tartotta meg küldöttközgyűlését a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Somogy megyei Szervezete. A közgyűlésen megjelentek a társulat megyei szervezetének küldöttei, állami, politikai és kulturális életünk vezető személyiségei, valamint II- kovszky Loránd kandidátus, a TIT Országos Elnökségéneit képviselője. A küldöttközgyűlés elnökségében Nagy Lajos, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője, dr. László István, a megyei tanács elnöke, Bódis István, a városi pártbizottság munkatársa, Kerekes Andrásáé, a városi tanács v. b.-elnök- helyettese és Szőke Pál, az SZMT vezető titkára foglalt helyet. A tanácskozáson részt vevő küldöttek s meghívott vendégek köszöntése után Merő Béla, a TIT alelnöke nyitotta meg a közgyűlést. Ilkovszky Loránd kandidátus az Országos Elnökség nevében köszöntötte a megvei közgyűlést. Merő Bélának »Szocialista Kultúráért« érdemérmet, tizenhat TIT-tagnak pedig elismerő oklevelet adott át. Ezután Csep- reghy Győző, a TIT elnöke számolt be a szervezet eddigi munkájáról. r/n-’őtt a beszámoló i smerte- ’és:' -átémén’- szükségesnek tar" elöljár.. rn elmondani: n év telt el azóta, hogy a T megyei szervezetének tagj: özgyűlésre jöttek öszsze és -ghatározták új feladataik-t. Ez alatt a három év alatt hazánkban mélyreható változások történtek: végbement az ellenforradalom utáni politikai és gazdasági konszolidáció, parasztságunk pedig a társadalmilag is fejlettebb, gazdaságilag eredményesebb termelőszövetkezeti utat választotta. A haladásnak e tényei emelték a munkásosztály, a parasztság és megyénk egyéb dolgo-' z"-. ak öntudatát, s a társadal- fejlődés természetes velejá- tként az újabb jeladatok .iáig soha nem tapasztalt mértékben megnövelték megyénk népének tudásszomját. Megsokszorozódott aZ oktatásban részt vevő felnőttek száma. Az idén például kétezerkétszáznál többen végzik a dolgozók általános iskoláját; huszonhét községünkben működik népközépiskola; a mézőgaz- dasági technikumokban 604-en sajátítják el a korszerű mező- gazdálkodás tudnivalóit; az általános gimnáziumok levelező és esti tagozatán csaknem annyian tanulnak, mint a nappali tagozatokon. A TIT megyei szervezete feladatainak szem előtt tartásával, a szocializmus építéséhez elengedhetetlenül szükséges szakmai ismeretek nyújtása, valamint az ellenforradalom eszmei zűrzavarának eloszlatása céljából az elmúlt három esztendőben jelentősen fokozta tevékenységét, s számottevő eredményeket ért el. A szocializmus építésének meggyorsulása, a párt helyes politikája, a művelődéspolitikai irányelvek, a TIT-re vonatkozó párthatározatok a TIT-be tömörült értelmiség munkájának felélénkülését eredményezték. Mindezek együttesen segítették a szervezet munkája ideológiai és szakmai színvonalának emelkedését. Csepreghy Győző elnök beszámolója Csepreghy Győző, a TIT me- j munkájáról ad számot elnök- _ ' 1_ r-, oAm'ínlr loo.c'70 wi ni rvn Ír Q 4" 37 g yei szervezetének elnöke a küldöttközgyűlés hallgatóságának a szervezet hároméves működéséről a következőkben számolt be. Most, amikor három év ségünk, beszámolónkat az alábbiak szerint csoportosítjuk: 1. A TIT megyei szervezetének tudományos ismeretterjesztő tevékenysége; 2. a megyei szervezet belső pisili ÍW'W-í.'ók rr.: . V-Vkír A.. "y. Kr * WLt** A, / • s , M V í° 4 . ft /, ' ^ ■mmm •fiy s x' ■ Traktort vásárolt a siójuti Búzák, lősz Termelőszövetkezet. Az RS—09-es keletnémet traktorral 32 féle munkafolyamat végezhető eL Képünkön: Bata Sándor, a tsz elnöke kipróbálja az új gépet. élete, a társulati tagság szakmai és ideológiai önképzését elősegítő tevékenység; 3. a szervezet előtt álló feladatok. Ahhoz — mondotta az előadó —, hogy az első pontban foglaltakról helyes képet alkothassunk, el keli mondani, hogy a szervezet — figyelembe véve a megyei pártbizottság határozatát — az ismere1 - - jesztés megjavítása végett a három év alatt 67-ről 250 re emelte az üzemi előadások szamát. A falusi előadások száma 149-ről 767-re emelkedett, ebből az utolsó évben a termelőszövetkezetekben tartott e’ő- adások számaránya 40 százalék volt. A mennyiségi növekedés mellett emelkedett az isméi elterjesztés színvonala is. 1953- ban és 1959 első felében. tematikánkat az jellemezte, hogy — az adatszolgáltatások ideién — túlsúlyban nem a tudatos nevelési célokat szolgáló, hanem csak az érdekességet szem előtt tartó, legtöbbször politikamentes előadáscímek szerepeltek, mert az üzemek, vállalatok ilyet kértek. Az idei évre sikerült háttérbe szorítani az efféle tematikai igényeket. Az ismeretterjesztés javuló színvonala arról tanúskodik, hogy munkánkban sikerült érvényre juttatni a természettudományos nevelés, a szocialista hazafiságra való nevelés szellemét, ezen belül pedig felvenni a harcot a nacionalizmus ellen. Sajnos — mondotta a továbbiakban Csepreghy Győző — a társadalom- és természettudományi előadások egészséges aránya — ami 1958-ban megvolt — 1960-ra felbomlott, s az elhangzott előadásoknak csak 42 százaléka volt természettudományi. Az arány tehát megfordult. Ennek fő oka az volt, hogy az ismeretterjesztésben velünk együtt dolgozó szervek, üzemek vezetői még mindig nem látják be, hogy szilárd materialista világnézetet csak természettudományos ismere-^ tekre lehet építeni. Az őszi művelődési tervek készítésekor a természet -.o- mányos ismeretterjesztés méltó helyet kell kapjon számszerűségében is. S az már előadóinkon és az egyes szakosztályok vezetőm áll, hogy a természettudományos előadásokat tartalmában és módszerében minél magasabb színvonalra emeljék, világnézeti formáló erejüket minél hatékonyabbá tegyék. Sajnos előadóink egy része •''-^elégszik a tudományos közléssel, a természeti törvények feltárásával, és nem látja, hopv a tudományosan tanított fizika elősegíti ugyan a ejlett^technika megértését, a , és egy rekedt kiáltás tört fel KORYUTH JÓZSEF: „ „ rirjr' xl TT IIV irWTJT- <1 belőle. Minden porcikája re1 " fi» ■ V» X IP ^ m, is iá /X» végett. Bottlik, aki maga isj megrendültem ügyelte a kupecs mondókáját, mégis uralkodottj magán, s most erősen megszorította a mellette ülő Szeren, , , . . „agancsaik elégedetten be kívánkozik, bele sem fémje esés karját. Az magához térti Gondoljak el, a bombázás merte, úgy S újságba. Volt nekünk egy ettől a kemény szorítástól. M elmondottakat. íc fov kut>ee hátrafordult: ARANYKALITKA (44) után egy fitying sem került elő hallgatta az eimonaoraaKax. a^er^erünfc'Azóta is így kupec hátrafordult: a vagyonból. Alighanem otthon Hát ^ nagyszerű! Hiszem ez emlegeti a pletyka hogy arany- — Szólt valamit ,uram? tartotta a pénzét a bolond s u <]esá& Minden tökélete- ember. Egy kőművespallér, bi- Bottiik felelt Szerencsés he azt is elpusztítottak a bőm i. esvbeváa azzal amit a ve- zotnyos Matejka nevezetű. Ké- lyett: Pedig meg negyvenötben is ku_ ’ rém, ez az ember mindig a lut- — Nem, csak asztmás a koltattak a vagyona után. Tetsze- je elbeszelt. De meg egy rjn játszott. Azt beszélik, egy- légám, és kínozza a párás idő. nek tudni, a műépítész telese- izma sem árulta ed magát a szer megütötte a főnyereményt De hiszen meg is érkeztünk; ge a főispánnak a húga vo , kupec előtt. Nem is is. Rengeteg volt a pénze, azt Csókavánra, ugye, Szimcsák? “ oran Twffwem- jgen jUt0tt volna szóhoz, mert sem tudta, mit kezdjen vele. —igém — bólintott a sofőr. a kis emberből ömlött a szó. Fösvény volt a nyomorult, attól Egyre-másra sorolta fel mind- félt, hogy megirigylik tőle, Szerencsés egy pillantást ye-j tett az ablakon túlra. Izgalma^ termelés fokozását, de még nem nevel materialistává. Az előadó a továbbiakban elmondotta, hogy a munkások közötti ismeretterjesztéssel foglalkozó határozatok reálisan jelölték meg, ugyan a szervezet munkáját, mégis nehéz volt az előrehaladás, mert a sok zerv sokfelé húzott, a munkát jnem sikerült összehangolni megfelelően. Mert míg az üzemi szakszervezeti és gs/7 sági vezetők nagv gondot for'’.iáinak a szakoktatásra, nem sokat törődnek a munkások általános műveltségi színvonalát emelő ismeretterjesztéssel. azokat a témákat, amelyek vé- vagy elkunyerálják, de elég az c£ak fobozódott Érdekes, mint ^Egyik-másik vezető még ma és amikor a főispán negyvenötben nyugdíjba került, elszegényedett a csóró, elkezdett kutatni a sógora vagyona után. Még a villa telkét is felásatta, hátha elásta a vagyonát a mű- g^gba kívánkoznának. Elmesél- pénzéhez, jobb időkre tartogat- építész, de bizony egy vasat ^ a vágóhídi panamától kezd- ta. Hanem a felesége is mégsem talált. ve a villanytelep egyik ka- undorodott tőle a zsugorisáMindezt szinte egyszuszra zárijának felrebbanásán át a gáért, és beleszeretett egy ka- ' hadarta el a kis ember. Nem városi adótételek felemeléséig tonatisztbe. Ott is hagyta a is sejtette, hogy útitársai mi- Csókavár életének megannyi pallért. Mind a ketten azon ... - - v, . lyen izgatottan lesik minden szenzációs mozzanatát. A két voltak, hogy megszerezzék a köpcös emberke. —— Itt lakom ^társadalomtudományi műveltszavát. Szerencsés lélegzete el- férfi csak akkor rezzent össze, kőművespallér pénzét, csak- XT~* akadt, amint a véletlen útitárs amikorra köpcös aztmondta:^ hogy az hajthatatlan volt.. ha vadidegen városban járnának. Mégis... az ott a víztorony ... Most kanyarodnak al vasútállomás utcájába. Igen,5 ott a csókavári állomás. sem látja tisztán, hogy a munkásosztály világnézeti, politikai szakmai nevelése elengedhetetlenül megköveteli a jól — Itt kiszállnék — mondta ^megalapozott természet- és , . — Hét még, ha regényírók felidézte azoknak a napoknak volnának az Urak, az volna ám csak az igazi! Mert történt ám tathatta emlékezetét. Boúl'k, aki ezt történetet már szó szerint is- nálunk olyasmi is, ami regény. A csókavári kupec nem foly- szívesen. A feleségem az elbeszélést. Sze- gyón örülne, reaicsés melle kidomborodott, (Folytatjuk.) nem messzire. Hát igazán nem ís^pet. akarnak bejönni egy haranás-'' ra? Tessenek elhinni, nagyon 's na-í"'zem’ ismeretterjesztés Frt ’-‘■-'etően a beszámoló az ered Üményeiről és tennivalóiról raj ízolt képet, valamint azokról a jelenségekről, amelyek még hátráltatják az ismeretterjesztést. Csepreghy Győző ezután a falu életében beállt társadalmi és gazdasági változás előkészítésében vállalt és végzett ismeretterjesztés eredményeit boncolgatta. Elmondta, hogy a TIT falusi ismeretterjesztő munkája nem volt egyoldalú, mert az elhangzott előadások nemcsak a parasztság termelési kultúrájának emelését segítették. hanem az egyes tudo- mánz tágakban is igyekeztek c ' Halú isir *eteket nyújtani c. parasztságnak, hogy ezzel is emelkedjék a falu általános kulturális színvonala. A TIT megyei elnöke ezután az ifjúság körében végzett is- merelerjesztő munkáról adott számot, melyet a KISZ-szel való szorosabb kapcsolat révén sikerült eljuttatni a kezdetig. Az országos elnökség által javasolt bizottság létrehozása után sikerült felmérni, illetve meehatározni az ismeret- terjesztés érdeklődéskeltő formáit, azokat a módszereket, amelyekkel sikerül a jövőben megiavítani az ifjúság kőiben végzendő ismeretterjesztési munkát. A beszámoló további részében az előadó szólt a megyei szervezet belső életéről, a társulati tagság szakmai és _■©- ló°iai önképzését elősegítő tevékenységéről. Majd rátért a TIT megyei szervezete előtt álH feladatok ismert éré, végezetül pedig ezt mondotta: — Eredményeinket és munkánk hiányosságait, továbbá megoldásra váró feladatainkat elnökségünk nevében vázoltam. A szocialista termelési viszonyok megvalósulásával értelmiségünkre, ismeretterjesztő szervezeteinkre a szocia- lista erkölcsi tudat kialakítár' sában kiemelkedő szerep vár. Munkánk most következő, nehezebb része, parasztságunk tudatának átformálása kitartó, türelmes munkát igényel, s azt egyik napról a másikra elvégezni nem lebet. Valameny- nyiünket át kell hasson e feladatok történelemformáló jelentősége, és azzal az áldozat- készséggel, lelkesedéssel kell dolgoznunk, amelyet a nagy cél, népünk politikai, gazdasági és kulturális felemelkedése megkíván. — MevwőződésOnk — hangoztatta végezetül —, hogy a társulat minden egyes tagja érzi azt a felelősséget, amelyet épülő szocialista társadalmunk reá ró, és teljes erejével, legjobb képességeivel segíti célkitűzéseinek megvalósítását. Ehhez kívánok a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat minden tavidnak jó munkát! Az alapos és kritikai hangvételű beszámoló feletti vitára szünet után került sor. Felszólalt Bérezi Pál és Horváth Zoltán tanár, Rigó Lajos, a Fonyódi Járási Tanács VB elnökhelyettese, Melegh József tanár, dr. Lakos Pál járási főorvos, Nagy Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Róna Imre gépészmérnök, a Textilművek igazgatója és még sokan mások. Csepreghy Győző, a TIT megyei szervezete távozó elnökségének elnöke Tilkooszky Loránd kandidátus hozzászólása után zárta le a vitát. A küldöttközgyűlés részvevő ezt követően megválasztották a TIT megyei, valamint városi szervezetének elökségét, a továbbiakban pedig megválasztották annak a küldöttségnek a tagjait, amely a TIT III. országos küldöttközgyűlésén májusban Somogy megyét képviseli majd. A küldöttközgyűlés a kor* délutáni órákban ért véget.