Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-02 / 79. szám

i. SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1961. április 8. Gromiko elutazott New Yorkból A szovjet külügyminiszter nyilatkozata a sajtó képviselőinek New York (TASZSZ.) Gromiko szovjet külügymi­niszter március 31-én este New Yorkból — ahol az ENSZ- közgyűlés 15. ülésszakának második szakaszán részt vevő szovjet küldöttséget vezette — hazaindult Moszkvába. Elutazá­sa előtt nyilatkozott a sajtó képviselőinek. A szovjet külügyminiszter nyilatkozatában mindenekelőtt hangsúlyozta: A szovjet kor­mány teljes egészében fenn­tartja azt az álláspontját, hogy a világon végbemenő vál­tozásoknak megfelelően változtatni kell az ENSZ felépítésén. Hruscsov múlt évi szeptem­beri javaslatának elhangzása óta eltelt mindéin, hónap újabb tanúbizonyságát adja annak, hogy ez a feladat egyre sürge­tőbbé válik, és megoldásának halógatása csak gyöngíti az ENSZ-t, rombolja tekintélyét. Ami az ENSZ főtitkári tisztét betöltő Hammar- skjöldöt illeti, e tekintet­ben a helyzet tűrhetetlen. A szovjet kormány — mint már kijelentette — nem nyug­szik bele ebbe a helyzetbe — mondotta Gromiko. Azokról az eszmecserékről szólva, amelyeket a Szovjet­unió és az Egyesült Államok küldöttsége folytatott, a lesze­relés kérdésében Gromiko hi­vatkozott a szovjet és az ame­rikai küldöttség nyilatkozatára. E pillanatban felesleges lesz ismét foglalkozni ezzel a kér­déssel — mondotta Gromiko. — Csupán ismét hangsúlyozni kívánom, ■üt * -.írt «■f-af szovjet kormány: és a*-.-, egész szovjet nép elenged­hetetlenül szükségesnek véli, hogy véget vessen a fegyverkezési versenynek. Ez javára válnék a világ né­peinek és az egész civilizáció­szakának második szakaszáról szólva Gromiko foglalkozott a Kongói Köztársaságban kiala­kult helyzettel. Megelégedését fejezte ki afölött, hogy a köz­gyűlés érdemileg megvitatja ezt a kérdést. Bár mint látható, ez nem mindenkinek tetszik. A Szovjetunió csupán azt akarja, hogy megvédjék a Kongói Köz. társaság politikai függetlensé­gét, területi sérthetetlenségét, mint ahogy azt az ENSZ is­meretes határozatai előírják. Most különösen fontos, hogy megakadályozzák Kongó feldarabolását. Az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszaka — állapította meg a szovjet külügyminiszter — s ezen belül a bizottságokban fo­lyó vita mutatja, hogy a szé­gyenletes gyarmati rendszer teljes és végérvényes felszámo. lásáról szóló szovjet javaslat olyan követelés, amelyet maga az élet vet fel. Ugyanakkor óvatosaknak kell lennünk, mert mint tapasztaljuk, a gyarmattartó hatalmak távol állnak attól, hogy az ENSZ akaratának megfe­lelően cselekedjenek. A kongói, az angolai és a nyu­gat-afrikai helyzet felhívja er­re a figyelmet. Most az a fel­adatunk — mondotta Gromiko —, hogy a legrövidebb időn be­lül valóra váltsuk a gyarmati országok és népek függetlensé. géről szóló nyilatkozat téte­leit. Gromiko befejezésül a követ­kezőket mondotta: — Nagyon jó lenne, ha az ENSZ'-kozgyülés 15. üíésszakát követően elmondhatná, hogy ez az, ülésszak megvetette az államközi kapcsolatok és a kölcsönös megértés megjavulá- sának alapját, javára vált a nemzetközi együttműködés fej­Aladták a szovjet válas/jegyzéket a moszkvai angol nagyköveinek Moszkva (Reuter). Kuznye- cov szovjet külügyminiszterhe­lyettes szombaton reggel ma­gához kérette Robertset, Ang­lia moszkvai nagykövetét, és átadta neki a szovjet kormány válaszát a laoszi kérdéssel fog­lalkozó angol jegyzékre. A szovjet válaszjegyzék tartalma nem ismeretes. (MTI) fiz indiai sajtó Apró Antal látogatásáról Delhi (MTI). Az angol és a hindi nyelvű indiai lapok még mindig részletesen foglalkoz­nak Apró Antal indiai látoga­tásával. Az Economic Times vezető helyen ismerteti Apró Antal szerdai sajtónyilatkoza­tát. A Tribune, az Indian Na­tion, a Financial Express, a Navi Prabhat, az Aljamiat és más lapok fényképes riporto­kat közölnek a magyar delegá­ció delhi tartózkodásáról. A csehszlovák sajtó megemlékezik hazánk felszabadulásának ünnepéről Prága (MTI). A hét végén megjelenő csehszlovák hetila­pok megemlékeznek hazánk felszabadulásának évfordulójá­ról. A Hospodarské Novony című gazdasági hetilap Marjai Józsefnek, a Magyar Népköz­társaság prágai nagykövetének cikkét közli' »A szabad Ma­gyarország 16 éve« címmel. A Predvoj című politikai és kul­turális hetilap a magyar— csehszlovák gazdasági kapcso­latok fejlődését méltatja. A Svet Vobrazech című hetilap az évforduló alkalmából kétol­dalas nagy képes riportban mutatja be Budapest mai éle­tét. A Kvety című képeslap Sztálinvárosról, hazánk első szocialista városáról közöl szí­nes leírást. Az El>íSZ-kozgjűlé8 teljes ülése hétfőn folytatja a kongói vitát New York (MTI). Pénteken az ENSZ közgyűlése nem tar­tott ülést, és nem dolgozott egyetlen bizottság sem. Hétfőn azonban a teljes ülés folytatja a kongói helyzet vitáját, amely hosszúnak ígérkezik, mert a feliratkozott szónokok közül több mint harminc még nem mondotta el beszédét. A vita azonban nemcsak hosszú, hanem bizonyára az eddiginél is élesebb lesz. En­nek oka elsősorban az, hogy az Egyesült Államok szemmel láthatóan megváltoztatta állás­pontját a kongói kérdésben. Az amerikai kormány eddig is helyeselte a kongói föderá­ció gondolatát, azonban egy központi kormány keretén be­lül. Most azonban Stevenson egy televíziós interjújában ki­jelentette, hogy az amerikai kormány szerint az egyetlen ki-’ vezető út a kongói válságból a föderációs megoldás. Ez azt je­lenti, hogy Washington hozzájárul Kongónak a belgák és franciák által tervezett szétdarabolásához. Ezek szerint a jövő szerdán Kaminában összeülő úgyneve­zett kongói értekezlet, amelyen a kongói függetlenség árulói és a frakciók vezetői vesznek részt, az Egyesült Államok szentesítésével fogja határoza­tait meghozni. Ezek a határo­zatok természetesen semmit sem érnek, ha az értekezleten a kongói törvényes kormány képviselői nem fognak részt venni, de egyébként is: bármi­lyen határozat, amelyet nem a kongói parlament hagy jóvá, semmis. • • • ban továbbra is rendkívül éles vitákra számítanak az ENSZ kongói akciói finanszírozásá­nak kérdésében. Ezek az ak­ciók minden más katasztrofá­lis hatásuk mellett azzal a kö­vetkezménnyel is jártak, hogy anyagilag a szó szoros értel­mében a csőd szélére vitték a világszervezetet. Hammarskjöld 135 millió dollárt kért az 1961. évre az ENSZ kongói akcióinak finan­szírozására, és bár tanácsadó bizottsága ezt az összeget le­szorította 120 millióra, ez még mindig csaknem kétszeresen meghaladja a világszervezet egész költségvetését. A szocialista országok elvi okokból ellenzik a hozzá­járulást az ENSZ kongói akcióinak finanszírozásá­hoz; nem hajlandók tá­mogatni olyan haderők te­vékenységét, amelyeknek szeme láttára gyilkolták meg Lumumba miniszter- elnököt és társait. Franciaország egészen más okból, de szintén nem hajlan­dó hozzájárulni a költségek­hez. A latin-amerikai államok egyszerűen kijelentették, hogy nincs pénzük, és ezért nem fi­zetnek. Hasonló véleményen van — bár eddig hivatalosan nem je­lentette be — számos afrikai és ázsiai állam is. Ilyen körül­mények között az Egyesült Ál­lamok közölte, hogy a 120 mil­lió dollárnak több mint a fe­lét egymaga fogja előlegezni, a másik' hatvanmillió dollárt pe­dig »elő kell teremteni«. Hammarskjöld egyelőre azt tervezi, hogy az ENSZ külön­féle alapjaihoz nyúl — olyan alapokhoz, amelyeknek egé­szen más rendeltetése lenne — abban a reményben, hogy az elvett összeget majd visszafi­zeti a tagállamok hozzájárulá­sából. Ez azonban még mindig nem elegendő a hatvanmillió dolláros költség fedezésére, s ezért — hírek szerint — Ham­marskjöld különböző országok­hoz fordul majd kölcsön ért. Mindez azt bizonyítja, hogy helyes volt Roscsin szovjet küldöttnek az ügyviteli és költségvetési bizottságban csü­törtökön tett megállapítása: ha tovább haladnak ezen az úton, rövidesen kiderül majd, hogy ez az ENSZ csődjéhez vezet. Havanna (TASZSZ). Quad­ros brazil elnök az Unita tu­dósítójának adott nyilatkoza­tában kijelentette, hogy kor­mánya tiszteletben' tartja a Brazil Kommunista Párt sza­bad tevékenységét biztosító törvényt. »Kormányom — hangsúlyozta az elnök — nem fogja leverni a sztrájkokat, és nem hoz törvényt a munkás- mozgalom ellen.« Quadros megerősítette, hogy Kétmillió márka revansprepagandára Nyugat-Németország egyre fokozza a propaganda-kam­pányt az Odera—Neisse halár allen. Rövidesen újabb propa­ganda-hadjáratot indít a nyu­gati országokban, hogy elír je a revansvágyó nyugatnémet te­rületi követelések támogatá át. A propaganda főleg Angliára ás Amerikára irányul, ahol nagy a közvélemény ellenkezé­se az NSZK területi követelé­seivel szemben. A propaganda-hadjáratot a nyugatnémet kormány finan­szírozza. 170 000 fontsterlinget (kb. kétmillió márkát) fordíta­nak erre a célra. A NMO katonai vezetői Washingtonban tarljak legközsiebbi ülésüket Washington (AP). W;;s ing- tonban pénteken bejeler.lelték, hogy a NATO katonai bizott­sága április 10-én és 11-én Wa­shingtonban tartja 26. ülését. Az ülésszak elnöke Mountbat- ten angol tengernagy lesz. A katonai bizottság a NATO leg­felső katonai hatósága. (MTI) Brazília támogatni fogja az afrikai felszabadító mozgalma­kat, és elismeri a szocialista országokat. A Kínai Népköz­társaságra vonatkozóan kije­lentette: ' »Brazília nem hagy­hatja figyelmen kívül egy olyan ország létezését, amely­nek 650 milliós lakossága van, és amely a gyors iparosodás következtében nagyhatalommá válik.« (MTI) A brazil elnök a munkásmozgoí mról és a szocialista országokról nak. lesztésének és a béke megerő­Az ENSZ-közgyűlés 15. ülés- sítésének. (MTI) Az ENSZ-közgyűlés ügyvi­teli és költségvetési bizottsága­Miért utazott Villiams írta: O. Oresztov Latin-amerikai küldöttségek javaslata az ENSZ kongói költségeinek előteremtésére NEMRÉG GHANÄBAN JÁRT Willia.ns amerikai kül­ügyminiszterhelyettes, Kenne­dy elnök személyes megbízott­ja. Az országban nagy érdek­lődés előzte meg látogatását. Azt várták, hogy az elnök af­rikai szakértője, ahogy Ame­rikában nevezik Williamst, az Egyesült Államok afrikai po­litikájának megváltoztatásáról számol majd be. Ez a politika ugyanis mind ez ideig csupán az afrikai népek felháborodá­sát váltotta ki. Ám, ez hiú vá­rakozás volt. Williams természetesen es­küdözött, hogy az Egyesült Ál­lamok Afrika barátja, és se­gítséget óhajt nyújtani az af­rikai országok fejlődéséhez. Amikor azonban a konkrét problémák kerültek szóba, semmi reménykeltőt nem tu­dott mondani. Így például a legégetőbb problémáról, a kongói helyzetről szólva újra megerisítette, hogy az Egye­sült Államok kizárólag Kasza- vubut. ismeri el kongói állam­főnek. Egyértelműen értésre adta, hogy az Egyesült Álla­mok támogatja a kongói bábok törvénytelen tananarive-i kon. ferenc'á'át s a konferencia Kongó feldarabolásáról hozott határozatát. Világos, hogy ezek után a ghanai közvé^rrtény bizalmat­lan az Egyesült Államok afri­kai s légióként kongói szándé­kaival szemben. Miért utazott Williams Ghá­nába? A fkanian Times című lap egyértelműen válaszol erre ■ kérdésre. Mint mondja, Wil­liams sajtófogadásán (amelyre az amerikai »demokrácia« ha­gyományainak megfelelően persze nem hívták meg a szo­cialista országok tudósítóit) kö­zölte a ghanai sajtó képvise­lőivel, hogy az amerikai se­gély, amely úgymond arra hí­vatott, hogy az afrikai orszá­goknak »független politikai rendszerük és szilárd gazdasá­guk lehessen«, »az afrikai kommunista behatolás legjobb ellenszere«. A LAP FELHÁBORODOTT HANGÚ vezércikkében a kö­vetkezőket írta erről a kije­lentésről: »A világot beutazó amerikai vezetők szemmel lát­hatóan a kommunistaellene s- ség megszállottjai. Ez már be­tegséggé változott náluk, amely valamennyiüket megfer­tőzte.« A Ghanian Times ez­után így folytatja: »Szemmel láthatóan értésünkre adták, hogy Amerikát nem azért ér­dekli Afrika, mert őszintén se­gíteni akar az afrikai népek­nek abban, hogy a haladás és a gazdasági jólét útjára lépje­nek, hanem csupán azért, mert eltökélten harcolni akar a kommunizmus ellen. Nem tar­tanák meg inkább maguknak az amerikai politikusok a »hi- degháborús« propagandát ? Hagyják az afrikaiakat, hogy tegyék azt, amit jónak látnak!-» A továbbiakban ezt; olvas­suk: »Becsületszavunkra, Afri­ka és a világ boldogan élne, ha Amerika és barátai kímél­nék az emberiség fülét, s nem fecsegnének fáradhatatlanul mindenféle badarságot a kom­Ghánába ? munizmusról, a fejletlen orszá­gok problémáit pedig reálisan szemlélnék, őszintén meg akar­nák oldani s nem vonnák el a figyelmet róluk a kommunis­taellenes handabandávál. Hogyne unnák már az afrikai nemzeti vezetők és az afri­kaiak ezt az üres fecsegést! Ez csak időfecsérlés, Afrikának pedig nincs ráérő ideje.» A lap mintegy hangsúlyoz­za, hogy az amerikai imperia­lizmus küldöttei kijelentéseik­kel nem zavarhatják meg Gha­na és a Szovjetunió baráti kap­csolatait, mert ugyanabban a számában, sőt ugyanazon az oldalon közölte Ghana moszk­vai nagykövetének »A szovjet —ghanai barátság a rendíthe­tetlen bizalmon alapul» című cikkét. Elliot cikkében azt ír­ja, hogy Ghana baráti segítsé­get keres gazdasága fejleszté­séhez. »A Szovjetunió kormá­nyában és népében olyan ba­rátra leltünk — állapítja meg a nagykövet —, aki megértette problémáinkat.» ELLIOT RÉSZLETESEN KITÉR a szovjet—ghanai kap­csolatok és együttműködés erősödésére, s hangoztatja, hogy Ghana »különösen azért értékeli a Szovjetunió segítség- nyújtását, mert ezt a segítsé­get baráti nemzet adja». A Ghanian Times vezércikke és Ghana moszkvai nagyköveté­nek cikke ékesen szóló Válasz az olyan balkezes diplomaták­nak, akik éket próbálnak ver­ni a Szovjetunió és az afrikai népek közé. fiz óceánba zuhant egy amerikai litan-rakéia Cape Canaveral (AFP, AP). A Cape Canaveral-i kísérleti telepen pénteken kilőttek egy hosszú távú Titan-rakétát, amelynek a terv szerint több mint 16 000 kilométer utat kel­lett volna megtennie. A rakéta azonban a kilövés után egy perccel az Atlanti-óceánba zu­hant. A rakéta első lépcsője túlságosan korán levált, a má­sodik működésbe sem lépett. (MTI) Guayaquil (Űj Kína). Az amerikai imperializmus az utóbbi időben megkétszerezett erővel arra törekszik, hogy minden vonatkozásban ellen­őrzése alá kerítse Ecuadort. Nemrég az amerikaiak tanfo­lyamsorozatokat nyitottak a különféle ecuadori miniszté­riumokban, a postán, a hírköz­lő társaságoknál, a szakszerve­zeteknél és a rendőrségnél. Az ecuadori rendőröket kiképzik az új fegyverek használatára, felkészítik őket a népi mozgal­mak elfojtására. Az ecuadori kormány csü­törtökön bejelentette, hogy áp­rilis 3-án egyezményt köt az Egyesült Államokkal. Ennek értelmében Ecuador két és fél millió dollár értékű amerikai terményfelesleget kap. Politi­kai körökben rámutatnak, hogy az amerikai mezőgazda- sági dömping súlyos csapás az ecuadori népre, kiváltképpen a parasztságra és a kiskereske­dőkre. Az utóbbi időben az Egye sült Államok fokozottan igyek­szik uralma alá New York (MTI). Hírügy­nökségi jelentések szerint 18 latin-amerikai ENSZ-küldött- ség közös javaslatot dolgozott ki, és nyújtott be pénteken az ENSZ titkárságának. A latin-amerikai csoport azt javasolja, hogy az ENSZ kon­gói akciójának 1961-es kiadá­sait három forrásból biztosít­sák: 70 százalékot fizessen be az ENSZ Biztonsági Tanácsá­ecuadori szakszervezeti, diák- és egyéb mozgalmakat. A sza- kadár szakszervezeti vezetőket lepénzelik, a nép körében pe­dig az amerikai életformát di­csőítő propagandát folytatnak. (MTI) A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség titkársága nyilat­kozatot adott ki a dél-koreai ifjúság harcának támogatására. A nyilatkozat emlékeztet ar­ra, hogy az amerikai impe­rialistáikat és a John Csang-klik- ket pánikba ejtette a nép nö­vekvő ellenállása. Ezért erő­szakhoz és terrorhoz folya­modnak, fasiszta törvényeket óznak, s kíméletlenül elnyom­ják a demokratikus megmozdu- 'ásokat, a dél-koreai nép és if­júság küzdelmét az ország bé­nák öt állandó tagja eredeti költségvetési hozzájárulásának arányában; 25 százalékkal já­ruljanak hozzá azok az orszá­gok, »amelyeknek egymillió dollár értéket meghaladó ál­lami vagy magán-tőkebefekte­tésük van Kongóban«; végül öt százalékot térítsen meg a töb­bi ENSZ-ország, szintén ere­Az ázsiai és afrikai tagálla­mok csoportja is Kongó kérdé­sével foglalkozott pénteken tar­tott két és fél órás. megbeszé­lésén. A hírek szerint a csoport hét tagja három határozati ja­vaslatot dolgozott ki egyes Kongóval összefüggő problé­mák megoldására. A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség támogatásáról biz­tosítja a dél-koreai ifjúságot abban a harcban, amelyet az amerikai imperialisták és a John Csang-klikk ellen vív a fasiszta törvények eltörléséért; az Egyesült Államok katonai egységeinek kivonásáért és or­száguk békés egyesítésiért. A DÍVSZ felhívja az egész világ ifjúságát, fejezzék ki együttérzésüket a dél-koreai ifjúság harcával s i.-»«‘e’jék, hegy szüntessék mag a fiatal­ság elleni terrorakciót (MTI) Az Egyesült Államok egyre inkább ellenőrzése alá vonja Ecuadort deti költségvetési hozzájárulá­sának arányában. hajtani az kés egyesítéséért. Szüntessék meg a dél-koreai ifjúság elleni terror hadjáratot A DÍVSZ titkárságának nyilatkozata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom