Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-09 / 83. szám

SOMOGYI NÉPLAP V T Vasárnap, 1961. április 9. A figyelmesség csimborasszója ■— Kedves utas, mi a véleménye vonataink közlekedé­séről? Mai sláger Rád bízom az életem ... Meg lehet oldani — Úristen, megőrültél, Jenő? — Nem, szivecském... Csak hallevessel akartalak meg­lepni vacsorára. — Amióta bevezettük ezt módszert, sókkal kevesebb későn jövő. BÖLCSEK MOSOLYA Világirodalmi anekdoták A LEGNAGYOBB ERŐ Anatole France egy társaság­ban volt, ahol szóba került az a hatalmas energia, amelyet a víznyomás ad. Több mérnök is részt vett a' társalgásban, s részletesen fejtegették a vízi­erő témáját. — Rendkívül érdekes és ta­nulságos az önök beszélgetése — szólt ekkor Anatole France —, és mégis, azt hiszem, a mérnöki tudomány nem ismeri a legnagyobb hidraulikus erőt. Az egyik mérnök meglepet­ten érdeklődött: — És mi az? A híres író csendesen és ko­molyan felelte: — Az asszonyi könny. KÍNAI vendég Egy kínai ifjú látogatta meg Anatole France-ot — Uram — kérdezte a fia­talember, beszélgetés közben —, nem szeretné megismerni az én hazámat? Az író szeme felcsillant: — Egyik leghőbb vágyam ez, és addig nem is szeretnék meghalni, míg Kínát nem lát­tam. — Abban az esetben, ha ön eljön Kínába, nagy örömmel fogok rendelkezésére állni mint tolmács. Elegendő lesz, ha csak a nevem után tudakozó­dik. Bárhol tartózkodom is, útba fogják igazítani. A nagy író e kijelentésre csodálkozással nézett az is­meretlen kínai ifjúra, mire az megerősítette előbbi szavait: — Ismétlem, tudakozódjék csak Szun Jat-szen után! A látogató a kínai forrada­lom apostola volt, később a Kí­nai Köztársaság elnöke. KÖNYVEKRŐL-•Anatole-,vFrancé: mondotta: — Sose adjatok kölcsön könyvet, mert a kölcsönkapott könyvet senki sem hozza visz- sza. Az én könyvtáramban csak olyan könyvek vannak, amelyeket másoktól kaptam kölcsön. GÁDOR BÉLA: MAGAS AZ EMELET A magyar mesterek képkiállításáról A Rippl-Rónai Múzeumban egy hónapig tart a magyar fes­tőművészek képkiállítása. A kiállított festmények alkotói­nak nevét rejtettük el a víz­szintes I-, 100., a függőleges 15., 19., 23., 74., 78. alatt. Vízszintes: 15. Hézagtöltő. 16. Etelt készít. 17. Becézett Ibolya. 18. Névelős játék. 20. Fehér latinul. 22 Hozzátapad. 24. Román város. 25. Róth Hilda. 27. Vékonyan bevonja. 28/a. Víztároló. 29. Szék, németül, fonetikusan. 30. Sin széled! 31.- Az egyik oldal. 33. Olasz pénz (ékezet­hibával). 35. Alvás alatti látomás. 36. S. Z. F. 37. Nagy ausztráliai madarat. 39. Tüzelőhalmok. 42. Vissza: latin pletyka. 43. Oláh vaj­da. 1462-ben Mátyás királytól a törökhöz pártolt. 45. Kirándulók. 46. Matematikai kifejezés. 47. Do­hányféleségeket és postai érték­cikkeket árusító üzlet. 49. Bizonyít. 50. Régi pogány pap. 51. Kevert kas! 53. Orosz tea. 54. Folyadék. 56. Könnyet ejt. 57. Fekhelyek. 59. Menyasszony. 60. Régi fegyver. 61. Azonos a vízszintes '59-cel. 63. Név­elős vérzéscsillapító. 65. Szerző. 66. Színvonal. 68. Ez az én nézetem. 69. Szétágazó. 70. Az üstökös csór vaja. 72. ugatott. 73. Időjelzők. 75. . Babiloni isten: az írás, a tudósok és művészek védője. 77. Való. 79. ízesítő. 81. Vissza: első helyen. 82 Női mély hang. 84. GöUéhez tar­tozó puszta. 85. Német személyes névmás, 86. Időmérő. 88. Enek- hang. 89. A koponyában levő ideg rendszer központot. 91. Doktor. 92. Föld németül. 93. Hideg németül. 94. Bök, 96. R. I. S. U. 90. Férfinév 99. íme régi magyar nyelven. 101/a. Mutatószó. 102. Keverve ürül! 102/a. Fiatal. 103. A budapesti egyetem kórtap tanára a KX. sz. elején. Függőleges: 1. Fél móka! 2. Női név. 3. Delelők hang nélkül. 4. Nagy svéd kémikus. 5. A. F. 6. Fe­lesége van. 7.- Rossz talajon talál­ható. 8. Kivezető. 9. Nagy magyar műépítész. 10. A lítium kémiai je­le. 11. Könnyű' szandálom. 12. Vég nélküli zsalu. 13. Község Somogy­bán. 14 Indíték. 21. Vissza: vég nélküli finálé. 24. A széptevés. 26. Gyorsan. 28. Akta. 29. Vissza: ki­ejtett pisztolyfajta. 30. Megbánó. 32 Hibás. 34. Értékcikkek. 35. Föl­det forgató'szerszámok. 36. Kevert száma. 38. Laza, lukacsos. 40. For­dított helyrag. 41. Ik-kel a végén esőben áll. 42. Ékezethibás meny­asszonya. 44. Megállapított árha­tár. 46. Kutyafajta. 48. Veszteség. 49. Azonos a vízszintes 99-eeí. 51. Fajkutyája. 52. Kopna keverve. 55. I'ogyasztásra alkalmassá válik. 57. Keresztülbukó. 58. Tyúkanyó. 80 Közel-keleti állam. 62. Délnyugat- angliai folyó. 63. A. Z. C, 64. Csi­nos fonetikusan németül. 65. Meg­hódít erőszakkal. 67. A rómaiaknál minden olyan jel, amiből jósolni lehet. 69. Elektromos töltések moz­gása. 71. Norvég matematikus a XIX. sz, elején. Az algebrai egyen­letek elméletével kapcsolatos ered­ményei kimagaslóak. 73. Fordított Izomfajta. 76. Európai ország. 77. Folyó Dél-Azsiában. 80. Iparost. 82. Földművelő. 83. Tardról való. 85., Irodalmi műfaj. 87. Vissza: volt| félmúltba. 89. Kevert mértani test( (gúla). 90. Mély németül. 92. E szi-| laj. 95. Z. I. U. 97. Cigarettázik. 100. Címeres Nándor. 100/a. A rovarok) lábatlan álcája. 101. Vissza: tág. :::::: Hűli 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 :::::: iiiiii IS Iiiiii 16 ííüíi 17 isiül :::::: 18 19 Iliin 20 21 jjfjg 22 23 iiiiii 24 m 25 26 :::::: 27 28 iiiiii 28/a :::::: 29 in::: 30 31 32 Ül::: 33 34 N 35 iiiiii 36 37 38 nun 39 40 41 inni nnn 42 43 44 Iiiiii 45 IIIIII 46 47 48 iiiiii Iiiiii C üiHI ■•■•SS 49 mi!] 50 51 52 iiiiii 53 Ül 54 55 :::::: :::::: In!:: 56 :::::: 57 58 59 ff!!:: 60 61 62 ni::: :::::: :::::: 63 64 :::::: :::::: iÜiii 65 66 67 111111 68 69 0> :::::: 70 71 :::::: 72 :::::: 73 iiiiii iiiiii 74 lit::: iiiiii 75 76 ÜHÜ :n:n iiiiii A :::::: ::::r Isiin 77 iiiiii 78 79 80 :::::: !i;jj! 81 Üiiii 82 83 iiiiii 84 isiin 85 86 87 iiiÜ 88 94~ Üiiii 89 90 97 ~~ 91 iiiiii nini 98~ 92 93 iiiiii :::::: 95 ront 96 iiiiii 99 iiiiii 100 I0t/a NY 101 nnn !«!/• > nnn 102 102/a iiiiii 103 Egy szekrényt kellett fel­vinni a harmadik emeletre. Ez volt a feladat. A feleségem azt mondta,, amit ilyenkor minden asszony mondani szokott a Tüz- földtől Alaszkáig: »Ezt neked kell elintézned, mégis te vagy a férfi.-« Azt is mondta, hogy fogadjak két vivő embert. Azok majd felhozzák a szek­rényt a harmadik emeletre, de alkudjam meg velük, mert ezek képesek még száz forintot is elkérni ezért az ötpercts munkáért. Körültekintően jártam el. Előbb megtanácskoztám a dolgot egy barátommal, aki egy mélyépítési vállalatnál dolgozik. Ö adott egy telefon- számot, s ott közölték velem, hogy hajlandók két vivő em­bert rendelkezésemre bocsáta­ni, de az árszabás csak a hely­színen eszközölhető, mivel az a szekrény súlyától, az emele­tek nagyságától és a légköri viszonyoktól függ. A vivő embereket a lépcső­ház aljában fogadtam, a szek­rény mellett. A legkopottabb zakómat öltöttem fel, s fejem­re micisapkát tettein. Külsőm­mel és az egész magatartá­sommal azt a gondolatot igye­keztem szuggerálni, hogy itt tulajdonképpen nem bérmun­káról van szó, hanem egy szí­vességről, amelyet két erős proletár tesz egy gyengébb testalkatú proletártestvérének. — Ezt a kis kasznit kéne fel­gurítani a harmadikra — mondtam kedélyesen, és köp­tem egy hegyeset. — Mit kós­tál egy ilyen kis mulatság? A kedélyes tónus látható undorral töltötte el őket. Szó nélkül rágyújtottak a kínált cigarettákra', és némán kétszer megkerülték a szekrényt. — Ez diófa... — mondta a magasabbik olyan hangon, mintha becsaptam volna őket. — Legalább egy mázsa... — toldotta meg a másik, egy kis zömök, szármák ember. — Aztán hányadikra kellene ezt felcipelni? — kérdezte a magasabbik, mintha eddig er­ről nem lett volna szó. Amikor megmondtam, mind a ketten anélkül, hogy egymásra néz­tek volna, némán tartottak a kapu felé. — Hová mennek, az istenért? — kiáltottam utánuk, önkénte­lenül is elárulva kispolgári eredetemet. A hórihorgas visz- szafordult, és megvetéssel mondta: — Magas az emelet... Ezt én nem láttam be. Hosz- szas vita következett, amely­nek során bebizonyosodott hogy az ért emeleteim Nagybv» dapest legmagasabb emeletet amelyekre képtelenség felhur­colni egy másfél mázsás szek­rényt. Megszűnvén a tárgya­lási alap, tompán és tanácstag lanul meredtünk egymásra. Végre eszembe jutottak az anyagiak, és megtörtén, egy micisapkába öltözött kapital lista lelkiismeretfurdalásával csak ennyit kérdeztem: — Mennyi? A két vivő ember ismét kö­rüljárta a szekrényt, majd ba» bonás iszonyattal meredt az emeletekre. így szólt a maga» sabbik, a brigád esze: — Két darab százas... Megsemmisülten, lelkileg igent bólintottam, miközben lelki szemeim elől elhesseget» tem feleségem méltatlankodó képét Előkerültek a gurtnikt és megkezdődött a szakmunka. A két ember nyögve, szuszog­va mesterkedte magát felfelé a lépcsőkön. Én lelkiismeretfur* dalásom alatt gömyedezve kö­vettem őket. Végeredményben én egy ronda kizsákmányoló vagyok, itt urizálok minden teher nélkül, miközben ezek a derék emberek inuk szakadtá­val cipelik az én szekrénye* met... Hát lehet ezt megfizetM ni? A második emelet lépcső- fordulójában az emberek le­tették a szekrényt. Diszkrét ká­romkodásokat mormolva UU rölgették izzadó arcukat. — Ilyen munkát ezentúl még háromszázért sem vállalok — mondta a hosszú! — Az ember, megszakad belé... Az utolsó lépcsőforduló tel­jesen próbára tette az idegei­met. A két ember némán zi­hálva cipekedett, mint akiknek már arra sincs erejük, hogy megmondják véleményüket. Végre mégis helyére került a szekrény. Amikor a sötét elő­szobában szembe kerültem a nehezen lélegző, izzadt embe­rekkel, hirtelen kevésnek éreztem a kétszázat. Kétszáz­harminc mellett döntöttem, és így szóltam: — Itt van kétszázötven fo­rint, remélem, meg vannak elégedve... A feleségem első szava ter­mészetesen az volt, hogy meny* nyit kértek az emberek. — Egy százast... — mond­tam, kerülve pillantását. — Kénytelen voltam megaßni nekik. Mit csináljak? Magas az emelet. TARDOS PÉTER: MODERN BÚTOR i Lakberendező bará­tom — a modern mű­vészet egyik úttör ö»e — felkeresett valami- i lyen ügyben a lakáso­mon. Amikor elintéz­tük dolgainkat, körül­nézett othonomban, és I összecsapta kezét. — Hogyan lakhatsz ilyen elavult bútorok ) között? Fotelek, yeka- t mié, csillár ... brr! - és összerázkódott. — Hogyan kellene laknom? — érdeklőd­1 tem mit sem sejtve, i — Modern bútorok i között! Meglásd, meg­változik az életed, szinte újjászületik la- 1 kasod. Eladod méreg- i drágán a meglevő bú­toraidat, és vásárolsz tőlem méreg olcsón mo- > dern lakberendezési ) cikkeket. Ha akkor . sejtettem f volna, miként alakul ) életem sora, szemébe i kacagtam volna. De a | gyárló emberi szem nem pillanthat a jövő- 1 be, amely elé felfoko- i zott várakozással és , bizalommal tekintet­tem. Aránylag olcsón 1 túladtam a kényelmes fotelemen, a remek , fekvésű rekamiéu, a Duna-partra néző szé- 1 keimen, és vártam az. új holmik érkezesét. f Még aznap megérkez­tek a szállítómunkások \ 9, modern bútorokkal, élükön a barátommal. — Szép, mi? — muta­tott az egyik izére, amiről még halvány sejtelmem sem volt, hogy micsoda lehet. — Hova tegyük? — Ez attól függ, hogy ez. az izé micsoda. Mert ha esernyőtartó, akkor az előszobába, ha almárium, akkor ide középre, míg ha füg­göny, akkor... A barátom félbesza­kított, és gyengéden leültetett az egyik frissen kicsomagolt bútordarabra. — Ez szék. ülj csak rá, kitűnő, kényelmes! A szék egy 17 szögle- tű valami volt, vas és vászon szellemes kom­binációja. Hét lábon állt, és valóban ké­nyelmesen lehetett benne ülni, térddel az égnek meredve. Az assz’r siremieKeK.cn látni ilyen felhúzott térdű alakokat, csak ilyen módéra szék nin­csen alattuk. Fel akar­tam kelni a székből, de nem tudtam. Bará­tom felsegített szorult helyzetemből. — Persze csak ak­kor használd a széket, ha van itthon valaki, egyedül nehéz kikászá­lódni belőle, de meg­éri az 1300-at, mert hét lába van. .. Ezután megszemlél­tem egy fotelt, amelyet kagylóbútornak ne­veznek, mert modern formájú, akár egy ten­geri kagyló. Eddig csak telefonkagylóm volt. — Legalább garnitú­rád lesz a kagylóból, 4000 forint az ára! A szerelők éppen el vitték csilláromat, és beszereltek helyette a padlótól mintegy 15 centiméter magasság­ban világító kerek lim- pat. Meggyújtottakj valóságos fényár ön­tötte el — a padlót. — Ez a modern —a lelkesedett barátom —* japán divat. Odadobsz mellé néhány párnát, írhatsz, olvashatsz mellette, és csak 809 forint az ára. Jelenleg a földön al­szom, lila kecskeszőrön, mert az modern és ala­csony, ezt a cikket a padlón írom a japán lámpa fénye mellett, a közelemben néhány rejtelmes tárgy, am!6 barátom távozása után hoztak, és még nem sikerült kibogoznom rendeltetésüket. Egy különösen tetszik ne­kem közöttük. Olyan* mint egy kisebbfajta zongora és egy nagyob­bacska kerti ernyő keresztezése. Hogy az­tán ez szék, hangulat­lámpa, kalapskatulya vagy hatszemélyes ét­készlet? Nem tudom. Majd kiderül használat közben • ♦*,

Next

/
Oldalképek
Tartalom