Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-09 / 83. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Tasárnap, 1961. április 9, 1 millió 144 ezer forint nyereségrészesedést osztottak ki a Ruhaiizemben A Ruhaüzemben az idén meglepően sok: 24,6 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést osztottak ki. Szembetűnő ezt, ha figyelembe vesszük, hogy az idei 1 millió 144 ezer forinttal szemben tavaly csak >222 ezer forintot oszthattak. A vállalati nyereség nagyarányú növekedése a termelékenység emelkedésének köszönhető. Az üzem bővítése során felvett új dolgozók tavalyelőtt még nemigen érték el a száz százalékos teljesítményt, ezzel szemben tavaly -már felül is múlták. Számottevően növelte az eredményt a következetes műszaki fejlesztés is. A nyereségrészesedés 60 százalékát, mintegy 600 ezer forintot egyenlő arányban osztották szét. Ezenfelül tíz százalékát azok kapták hűségjutalomként, akik öt évnél hosz- szabb ideje dolgoznak az üzemben. .60 ezer forinttal jutalmaztak meg 90 olyan élenjáró dolgozót, akiiének kiváló munkája jelentősem hozzájárult az eredmények eléréséhez. Huszonkettőn kaptak »Kiváló dolgozó« jelvényt, oklevelet. A nyereségrészesedés fennmaradó részét tartalékolták. Ezt a két szociális épület, a bölcsőde és az üdülő fenntartására, valamint egy ebédlő építésére használják fel. Maga készíti az építkezéshez szükséges téglát a szén thai ázsi Zöldmező Tsz Az idén alakult szentbalázsi Zöldmező Tsz-ben a kezdet sok nehézséget okoz. A legnagyobb gond az építkezés, a közös férőhelyek megteremtése. A tsz vezetősége’ ezért elhatározta, hogy az eddig nem hasznai téglaégetőt üzembe állítja. Kugler József mesterember csütörtökön érkezett a községbe, és rögtön munkához látott. A szövetkezet két tagjának segítségével helyrehozzák az ége- tőt, utána megkezdhetik a föld kitermelését. A téglaégető üzembe állítása előnyös a fiatal gazdaságnak. Magában véve az is sokat jelent, hogy helyben les.z az építőanyag. Az idén készítendő 90 ezer db téglát saját céljaikra használják fel. A számitgatásból kiderült, hogy 1000 tégla után 270 forintot tá- karít meg a közös gazdaság. A következő években a környező termelőszövetkezeteknek is égetnek téglát. Egy éleire...? A kaposvári pályaudvaron dolgozó pályamunkások közül élőször Farkas Ferenccel beszélgetek. Nem ilyen embernek képzeltem el egy fél órával előbb a Pályafenntartási Főnökségen, ahol Langstadler Ottóval, a KISZ-brigád vezetőjével és Fonyódi Nándorral, az oktatás egyik szervezőjével arról beszélgettünk, hogy Farkas kivételével Langstadler KISZ- brigádjának minden tagja az idén is indul a »Szakma ifjú mastere« cím megszerzéséért folyó versenyben. A legjobb lesz — gondoltam —, ha magát Farkast kérdezem meg, miért nem nevezett be. Megtörli verejtékes homlokát. A talpfa aláverése közben Igen kimelegszik az ember. A pályamunkás nagy erőkifejtéssel dolgozik egész napon át. S bár korszerű fürdő, célszerűen berendezett munkásszállás, ebédlő enyhíti fáradtságát, gép könnyíti a dolgát, ez egymagában még nem minden. A pályamunkás sem maradhat azon a szakmai és politikai szinten, amelyen 10—15 évvel ezelőtt volt. Neid is fejlődnie kell, hogy ésszerűbbé, szervezettebbé tehesse munkáját. Kovács Tibor, Fejes István, Langstadler Ottó, Árvái Imre, akik pár száz méterrel arrébb dolgoznak, megértették a szakképzés jelentőségét, s harmadszor is indultak a »Szakma ifjú mestere« cím megszerzéséA tárgyalóteremből: Orvvadássoh, fegyverrejtegetők A Somogyszil, Gadács környéki erdőket bérlő vadásztársaság tagjai évek óta bosszankodnak: alig-alig ejtenek vadat, mégis egyre fogy a vadállomány. Nem ismerték ennek okát. Nemrégen aztán fény derült e rejtélyre: fegyverrel jól felszerelt orvvadászok garázdálkodtak, pusztították a vadakat. Az „elnök" E »vadásztársaság-«nak még élnökféléja is volt Csiszár István személyében. Alapító tagnak számított, ő szervezte meg a társaságot. Egy háború után talált katonai fegyvert rejtegetett. Ö volt a fegyvermester is. Ha egy pisztoly, puska elromlott, tusát kellett készíteni, megcsinálta. Az ő lakásán jöttek össze rendszerint az orv- vadász-társaság tagjai elosztani a lőtt vad húsát. Nemegyszer vidám vadászvacsorát rendeztek. „Talált" fegyverek Fegyvereik száma egyre gyarapodott Állítólag úgy találták őket. Szarka Mihály a so- mogyszili öreghegyen flóbert- puskát »tplált«. Amikor meglátta, hogy Zsebök József eldugott egy puskát, ellopta, és bevitte a »közösbe«. A társaság egy másik tagja Dombóvá- rott »talált« egy TT-pisztolyt az ellenforradalom idején. Ho- musics Géza 1956-ban jutott pisztolyhoz. Volt ezenkívül kézigránátjuk, robbanóanyaguk, automata vadászpuskáik (amiket fegyverrejtegetőktől vásároltak), s mindegyikhez elegendő lőszerrel rendelkeztek. Miért rejtegette? Néhányon — bár a vadászatokon nem vettek részt — fegyvereket rejtegettek. Közéjük tartozott Lőcsei Linkes Ferenc volt horthysta alezredes, később Szálasi ezredese. Egy ötlövetű vadászpuskát rejtegetett. Ugyan miért? Mi szüksége volt rá, ha nem kapott vadászati, fegyvertartási engedélyt? S miért adta el éppen az orwadászoknak? Vajon Knittel János somogyszili tanácsi dolgozó miért vett 1956- ban pisztolyt, s miért ajándékozott másnak puskát? Megérdemelt büntetés 1J545-óta pusztították a So- mogvszil környéki erdőkben oz orvvadászok-a vadat. Számtalan őzet, szarvast, vaddisznót és nyulat lőttek nagy kárt okozva ezzel a vadállományban. A Kaposvári Járásbíróság dr. Balajti Sándor-tanácsa bűnösnek mondotta ki őket lőszer- és • fegyverrejtegetés, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és’ bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntettében, s ezért Csiszár Istvánt 2 és fél évi börtönre, 500 forint pénzbüntetésre, Szarka Mihályt 2 évi és 2 hónapi börtönre, 500 forint pénzbüntetésre, Csiszár Józsefet'10 hónapi börtönre és 400 forint pénzbüntetésre, Alföldi Józsefet 1 évi és 2 hónapi, Zsebök Józsefet 1 évi börtönre, Hamusics Gézát 1 évi és 8 hónapi börtönre és 1000 forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság lőfegyver- és lőszerrejtegetés bűntettéért még hét vádlottat ítélt 3 hónaptól nyolc hónapig terjedő börtön- büntetésre és 500 forinttól 1500 forintig terjedő pénzbüntetésre. Köztük Lőcsei Linkes Ferencet 5 hónapi, Knittel János tanácsi dolgozót pedig 6 hónapi börtönnel sújtották. Az ítélet nem jogerős. Sz. L. ért folyó versenyben. Nem elégedtek meg az előző években szerzett három arany-, egy ezüst- és hat bronzéremmel. Az idén nagyobbak a követelmények, s ők ezeknek is meg akarnak felelni. Aki tavaly csak a bronzérem értékének megfelelően tudta, ismerte szakmáját, az addig nem nyugszik. míg az aranyéremnek megfelelő színvonalra nem jut. Tavaly is a pécsi előmunkás- tanfolyamon azok állták meg helyüket, akik korábban a szakma ifjú mesterei lettek... Hát éppen Farkas Ferencet ne lelkesítené mindez? Arra néz, amerre a többiek dolgoznak, ahonnan a csákányütések kattanva üzennek a fénylő síneken. Én is tűnődöm, s képzeletben látom, amint a vasutasnapon kiosztják a KISZ-brigád tagjainak a »Szakma ifjú mestere« oklevelet és a pénzjutalmat. Farkas is ott áll, s csak nézi őket. Róla nem szól senki, mert ö nem tartott1 a többiekkel... Vonat robog el mellettünk, s a szél arcunkba sodorja a port. Farkas felemeli tekintetét, és megismétli kérdésemet: — Hogy én miért nem indultam a versenyben? Megfelelek: elmúltam harminc éves, és a szabályok szerint nem indulhatok. Így hát egész életre befejeztem a tanulást... Hallgatunk. S ha lehetne, most szaladnánk a tovatűnő ifjúság után. De hát visszahozni úgysem lehet. Az ifjúból férfi lesz, mert ez az élet rendje. No és a férfi ne lelkesedjék, ne tanuljon? A íérfi már csak a nyugdíjra készüljön három X-ével? Nem, ez már nem, az élet rendje. Harminc éves fejjel még érdemes jobban szakszerűbben dolgozni. Ha: nem a »Szakma ifjú mestere- mozgalomban, akkor más módon, még ha úgy érzi is az ember, hogy jól csinálja, amit: tesz. Lemondani a tanulásról egy életre? Ugyan! A pálya-: udvar" bővülni fog. Sokkal több: tudásra lesz szükség az elkövetkező feladatok megoldása-: nál. Farkas Ferenc még a negyedik X-et sem éri el, s mind-: ez bekövetkezik. S akkor mi lesz vele? Erővel próbálja helyettesíteni a szaktudást? Már: most meg lehet jósolni, hogy: úgysem sikerül. Talán ő se gondolta komolyan, hogy lemond az önképzésről. Látja majd, hogy társai, a fiatalok a »Szakma ifjú mestere« cím megszerzése után folytatják a tanulást. Szemüknek, fülüknek nemcsak a vonat zakatolása, a kék ég, hanem a könyv is megszokottá válik. Csak azért tanulnak, mert szivük fiatal, és még tud lelkesedni? Szilárd elhatározásuk ez, nem fiatalos szalmaláng. És bizonyára egyszer Farkas is újra tud majd lelkesedni, hiszen ez nemcsak a fiatalság sajátja. A tudásvágy nincs az évek számához kötve. Az életben ezernyi példa igazolja, hogy ez nemcsak addig tart, amíg az ember ki nem nő a KISZ-brigádból. .. Szegedi Nándor Sötét a cseri híd A cseri hidat már rég átadták a forgalomnak, mégpedig nagy forgalomnak. A jármüvek egymást érik rajta, s igen sok a gyalogjáró is. Ennek ellenére a hid este és éjjel teljesen sötét. A járókelők, a gépkocsik lámpáinak fényében próbálnak eligazodni, merre is menjenek, hogy lábukat ne törjéky vagy hogy nekik ne menjen egy-egy kerékpáros vagy lovaskocsi. Sajnos, már a fiatal híd életében is történt baleset. Csak nem egy újabb balesetre várnak az illetékesek, hogy megmozduljanak, kigyújtsák a fényt a híd két oldalára épített szép kandeláberekben, amelyeket eddig csak napnál vettünk észre? Az átadás óta eltelt hosszú idő után végre jó volna, ha hasznukat vennénk. Értéktelen üvegek? 1960-ban csak a kaposvári Kossuth téri gyógyszertárból 35 ezer üveg orvosságot vittek el. Sokan, ha elfogyott a gyógyszer, kidobják aZ'-üvegeket, vagy félreteszik nem gondolva arra, hogy azok ismét felhasználhatók. A betét ellenében elvitt üvegeknek is alig tíz százaléka kerül vissza a gyógyszertárakba. A patikák pedig üveghiánnyal küzdenek. Emiatt voltak kénytelenek a Kossuth téri gyógyszerészek háromezer darab jénai üvegben kiadni az orvosságokat. Ezek az üvegek azonban más célra készültek. Hogy a csecsemők, a piciny gyerekek etetését megkönnyítsék. Nem tudni, miért nem kapnak a gyógyszertárak elég dpró üveget. Talán, mert a gyárak literes, az 5—10—20, esetleg 50 literes korsók, ballonok gyártásával könnyebben tudják tervüket teljesíteni? Az üveghiányon enyhíthetnének a diákok, ha körülnéz» nének otthon, s megkérdeznék szomszédaiktól is, nincs-e fölösleges, számukra értéktelen gyógyszeresüveg. A Kaposvári Városi Pártbizottság i és a városi tanács < pályázati felhívása. Kapos váll Tizenegy üdülőben végez feSújitási munkát a Baiaioniellei Vegyesipari KTsz Tizenegy balatonlellei, illet-: ve balatonboglári üdülőben: végez felújítási munkát a Ba-: latomlellei Vegyesipari KTs Ganz Kapcsológyár üdülőjében: modern konyhát épít a szövetkezet, szigeteli a szállód, épületét, a szobákban magnezit pallót helyeznek le. Ugyanilyen pallót fektetnek le Beloiannisz Üdülőben is és: belső átalakításokat végeznek A Legfőbb Ügyészség üdülőjében .éttermet épít a ktsz. A Hazafias Népfront nyaralójában új kerítéseket helyeznek el. A Kaposvári Városi Pártbizottság és a Városi Tanács az 1919-ben mártírhalált halt LAT INKA SÁNDOR elvtárs, Somogy megye kormányzótanácsi biztosa emlékének tiszteletére, születésének 75. évfordulója alkalmából, a Tanácsköztársaság, a felszabadulás, vagy mai életünk köréből merített témák művészi kidolgozására pályázatot hirdet. 1. Pályamunkák a következő műfajokban, az alábbi pályadíjakért nyújthatók be: í a> Vers % I. díj: ,1000 Ft ✓ II. díj: 600 Ft I III. díj: 400 Ft b) Elbeszélés, regény színdarab 5 I. díj: 4000 Ft s II. díj: 2000 Ft í III. díj: 1000 Ft P c) Zenei munka (tömegdal, vagy ze 1 I. díj: 2000 Ft II. díj: 1500 Ft III. díj: 1000 FI HAZÁNK ÁSVÁNYBÁNYÁSZATA Az ásványbányászat fogalma^ alatt a nem érces és nem ener-^ giahordozó nyersanyagok ki-# termelését értjük. Hazánk ífi-g ványbányászati lelőhelyei zömé-^ ben az északkelet—délnyugati J csapásirányú Magyar Közép-Jj hoB'vsiPO’ ltisphh mér-S d) Képzőművészet (festmény, grafika, szobor, kisplasztika) I. díj: 4000 Ft II. díj: 2000 Ft III. díj: 1000 Ft e) Népművészeti alkotások (faragás, szőttes, hímzés stb.) 1. díj: 1500 Ft II. díj: 1000 Ft III. díj: 500 Ft hegység területén, kisebb mér-S 2. A pályázat nyilvános, azon mindenki részt vehet, fékben a Mecsek körzetében,> ■ . , , , , ,. 3. A pályaművek terjedelme nem korlátozott. valamint a nyugati határszélen, Felsőcsatárnál találhatók. A fel-*f szabartulás előtt ásványbánya-^ szatunk rendkívül elmaradott £ volt. Csupán az üveggyártás-í nál és az öntödékben felhasz-'/" nálásra kerülő diósdi és fehér-j^ várcsurgói homokot, valamint^ a HollOháza környéki kaolinig termelték ki kisüzemi keretek’? között, elenyésző mennyiség-^ ben. ✓ 1945 után nagyarányú geoló-£ giai kutatómunka Indult meg.y Ennek során számos új ás-g ványlelőhelyet tártak fel. AzJ északi iparvidéken helyezked-X nek el legnagyobb és legjelen-S tösebb ásványbányászati üze-/ meink. Ezek közé tartozik az£ istenmezejét és mádl bentonit-,J a perkupái gipsz-anhidrit-, a* pálházai perlit- és a bodrogke-* resztúri kvarcitbánya. Az észa-. ki iparvidék körzetét — a ter-^ mészeti-földrajzi adottságokat £ felhasználva — hazánk árvám--£ 4. Pályázati határidő: 1961. október 31. Eredményhirdetés ^ ünnepélyes díjkiosztás: 1961. december 2-én, városunk felszabadulásának 17. évfordulóján. 5. A pályadíjak odaítélésénél másutt már benyújtott műveket a bíráló bizottság nem veszi figyelembe. 6. A pályázat kiírói fenntartják maguknak azt a jogot, hogy meg nem felelő pályázat esetén a díjakat ne, vagy csak csökkentett összegben, egyenlő értékű pályázatok esetén pedig megosztva adja ki. 7. A pályamunkát jeligével ellátva a városi tanács végrehajtó bizottsága művelődési csoportja címére (Kaposvár, Kossuth tér 1.) kell beküldeni. A pályázathoz mellékelni kell a jeligével ellátott borítékot is, amely^ tartalmazza a szerző nevét, foglalkozását és lakcímét. E borítékot a bíráló bizottság a díjak odaítélése után, és csak a nyertes pályázatok esetében bontja fel. a A pályamunka a szerző tulajdona marad, a pályázat kiírói fenntartják azonban maguknak a mű elővásárlási jogát Kaposvári Városi Pártbizottság, Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottság bányászati bázisává fejlesztik. 'öáVVV