Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-23 / 95. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1961. április 23. Tizenöt éy az édességek között A Kaposvár, Má ­jus 1. utca 4. szá alatt levő üzlet 1- rakatának ktoc: . elsősorban az ifj vásárlóközönség é deklődését kelt fel. Nem csoda Csillogó, színes mesevilág van ott, s ami a fő: »belül- minden cukorka é csokoládé. A cica is, a nyuszi is és a szép hangzású Me­lódia névvel di­csekvő aramyru dacsika is. Ragyogóan tiszt: a kiS édességbolt. Szüntelenül nyílik, csukódik az üveg­ajtó, s a vásárlók mindig elégedetten távoznak. Nem hall ideges szót, nem lát türelmet­len mozdulatot még az a vevő sem, aki az erede'i 20 deka drazsé­vásárlási szándé kát gyors egymás- , utánban két Mackó majd omlós karamellre változ­tatja, s végül is 15 deka ko-' myakos meggyel távozik. — Ö a határozatlan vevő — kategorizálja az ilyen vásárlót Szabó Anna, a bolt vezetője. — Igazság szerint sajnálom őt még akkor is, ha néha egy ki­csit gorombáskodik is velem. Szabó Anna tizenöt eszten­deje árusitja a .cukorkákat és csokoládékat, s ami még érde­kesebb, tizenöt éve itt. — S ez alatt a hosszú idő szeletre, alatt egyetlen vevő sem hozta ki sodrából? Mosolyogva ingatja fejét, majd ezt mondja: — Az viszont már megtör­tént, hogy érintetlen maradt a vacsorám, annyira rosszked­vűen hagytam el a boltot. De az ilyen eset ritka, s hatása ha­mar elmúlik. Tudja, mitől? Például attól, hogy megielenik az ajtóban a szöszke Jancsi, aki alig éri fel a kilincset, az­tán sejpítve kér, hogy adjak neki két Balatont, de az egyi­ket feltétlenül csomagoljam be, mert azt a kis húgának vi­szi, és fél, hogy hazáig meg­eszi. — Szeretem a vásárlókat — vált hirtelen hangot. — Soku­kat már jól ismerem. Nyílik az ajtó, pirosruhás kislány lép be, illedelmesen köszön. Már ké­szítem a nyalókát. Űj vendég, szőke fiatalasszony, teszem is a zacskóba a három Korfu szele­tet. És ritkán tévedek. Ezt je­lenti a tizenöt év! És azt, hogy sokaknak csak Anna vagyok. Felteszem a »sablon« kér­dést: — Gyakran csábítja-e kósto­lásra ez a sok finomság? — Soha életemben nem sze­rettem az édességet — nevet jóízűen —, ha minden ember olyan volna, minit ón, nem len­ne szükség édesiparra. De sze­rencsére rengeteg az édesség­kedvelő. — És mit vásárolnak leg­inkább? — Látja, ez is érdekes. Most alig keresnek savanyúcukrot. Drazsét, töltött cukorkákat, ko­nyakos meggyet... Szóval »mi­nőséget« vásárolnak. ^Arcáról nagyon ritkán tűnik el a jellegzetes mosolya. Nem erőltetett, nem kínos, hanem belülről jövő, szívélyes. Ezzel a meleg mosollyal látja őt im­már — ahogy ő mondja — a második generáció. Kaposvár, Május 1. utca 4. Egyszerű kis üzietj, az Élelmi- szerkiskereskedelmi Vállalat 350. számú Édességboltja. Sza­bó Annának sokkal több... Tizenöt éve második otthona. Németh Sándor Felkészülve várják az akácvirágzást a méhészek (Tudósítónktól.) A méhészek egy éven át vár­ják az akácvirágzást, a méz­gyűjtés legfőbb időszakát. A szakemberek előrejelzése alap­ján az akác virágzása megyénk déli részén május első hetében várható. Az idén tehát a szo­kásosnál két héttel előbb vi­rágba borulnak az akácok. Ez évtizedenként egyszer fordul elő. A virágzás előtti időszakban a 48 méhész szakcsoportnál és' a kaposvári szakszövetkezetnél serényen készülődnek. A mű- lépeket beszerezték, és a csa­ládokat előkészítették a nagy munkára. A megyei méhész szakbizottság megtárgyalta a legfontosabb feladatokat. Be­szervezik a még kívül állókat a szakcsoportokba, és tapasz­talatcseréket, szakelőadásokat rendeznek. Felhívták a méhészek figyel­mét, hogy megyénkben is ér­demes vándorolhatni, mert a déli akácerdőkben 6—10 nap­pal előbb kezdődik a virágzás, mint a megye északi részén. A vándoroltatás a méztermelést 50—80 százalékkal növelheti. Telepítési engedélyt az egyes erdőségekben az erdőgazdaság ad a méhészeknek, ha a helyi szakcsoport elnökétől már megkapták az engedélyt. Ugyanis el akarják kerülni, hogy aránylag kis területen sok méhcsalád települjön le. • • ,9Onboss&un.ó“ bot tok Az állami kereskedelem és a íöldművesszövetkezetek a múlt évben igen sok üzletet alakítottak át önkiszolgálóvá. Most utólag azonban megá’lapítható, hogy az talakítás igen sok esetben indokolatlan és heyte'er volt. Senki srm akarta vállalni, hogy bátran megm ndja: ez ésszerűtlen, fölösleges pénzkidobás. Nehogy ez a vád érje: »Akadályozza a modem kereskedelmi forma kialakítását«. Sok átalakított boltban a vevők és az eladók nem érzik jól magukat. Bár a forma önkiszolgáló, a kiszolgálás rt égis á régi, »Tessék parancsolni« — mondja az eladó —, s a ve­vő kérésére ő helyezi el az árut kosarában. Szulokon most alakítják át az fmsz élelmiszerből ’ i - ’ 25 ezer forintos költséggel. A MÉSZÖV tervei szerint min ön­kiszolgáló bolt nyílik majd meg. Készítik a berendezést, ár az adottságok nem megfelelőek. Az üzlethelyiség kicsi, ma- gán házban van, tulajdonosa nem enged ajtót vágatni rajta. Igen sok állami és földművesszövetkezeti boltnak nincs megfelelő raktára, tároló polca. Vizsgálják felül az illetékesek, hogy mindenütt helyesen határoztak-e, amikor az önkiszolgáló módszer bevezetéséről döntöttek. Csak ott létesítsenek önkiszolgáló boltot, ahol arra lehetőség van. Semmi szükség a még sokáig megfelelő pulto­kat, berendezési tárgyakat elvagdalni vagy kidobálni, s he­lyettük újakat készíteni, s tízezer forintokon nern önkiszol­gáló, hanem — a szakemberek és vevők szerint is — »ön­bosszantó« boltokat létesíteni. Ezen a pénzen inkább tataroz­zanak, építsenek raktárakat, készíttessenek polcokat. S csak a célnak megfelelő üzleteket alakítsanak át önkiszolgáló boltokká, ahová a vevő és az eladó is megelégedéssel lép be. Sz. L. Á Barcsi Vegyesipari KTsz a lakosság szolgálatában A Barcsi Vegyesipari KTsz 1951-ben alakult 23 taggal. Ma 93 a tagok létszáma. A ktsz- nek konfekció-szabó, cipész, női és férfi méretes szabó, női és férfifodrász, gépkocsiszere­lő, gumivulkanizáló és fényké­pész részlege van. 1960-ban 4 millió 470 ezer forintos tervet teljesítettek. Az elmúlt évben a ktsz 189 ezer forint nyereségre tett Munkába lendülnek a barcsi járás MHS alapszervezetei A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség a barcsi járásban nem sok eredménnyel dicse­kedhet. Igaz, 16 községben van alapszervezete, de a 650 tag eddig jóformán semmit sem dolgozott. Ennek egyik oka, hogy nem volt, aki a szerveze­tek munkájával törődjön. A járási elnökök rendszerint más fontos tisztséget töltöttek be, akik keveset foglalkozhattak az MHS munkájával. Néhány hete Jeszek Ferencet választották meg elnöknek. — Legfontosabb feladatunk, hogy felrázzuk, munkába lendítsük az alapszervezeteket — mon­dotta. — Űj alapszervezeteket egyelőre nem akarunk létesíte­ni, a meglevőkben szeretnénk a nők számát növelni, ugyanis csak'öt nő van a 16 alapszer- vezetben. A KISZ járási bizottságával közös munkatervet dolgoztak ki. Az összefogásnak máris mutatkozik az eredménye. Jól sikerült az első járási sport- lövőverseny. KomlÖ6dxól segít­séget kértek a kiképzések meg­indításához. Csokonyavisantán 30 taggal motoroskört indítot­tak. A bélaváriak Tóth Fe­renc elnök és Hamar ies Imre lövészcsapatvezető jó munkájá­nak eredményeképpen második helyen végeztek a járási lóver­senyben. Hónért István, a so- mogytarnócai lövészkor veze­tője is jól dolgozik. A járási elnökségi üléseket a jövőben rendszeresen megtart­ják. Munkába lendítik az alap- szervezeteket, növelik a nők számát, mind a 16 községben alakítanak lövészkört. Felké­szülnek a honvédelmi napra, amit a közeljövőben Csokonya­visontán rendeznek meg. Megtartjuk a vándorzászlót — ígérik az Építőipari Vállalat fiataljai A múlt évben nagy sikere­ket érlek el az Építőipari Vál­lalat fiataljai a szocialista ver­sen ymozgalom ban . Jó munká­jáért a megyei KlSZ-bizott- ság vándorzászlóval jutalmaz­ta a legjobb eredményt elért ifjúsági brigádot. Most újra értékes felajánlá­sokat tettek az építőipari fiata­lok. összevont brigádgyűlósem elhatározták: ebben az évben 500 ezer forint értékű társadal­mi munkát végeznek a város­ban folyó építkezéseken, s el­érik, hogy a vándorzászló to­vábbra is az ő birtokukban marad. A fiatalok úgy döntöttek, hogy szombatonként, valamint a nyári szünidő egy részében végzik el ezt a jelentős társa­dalmi munkát. Fehér Ferenc, a vállalat igazgatója a brigádgyűlésen megígérte: a társadalmi munka egy részét kifizeti a fiatalok­nak, s így valóra válthatják régi tervüket, kirándulásra in­dulhatnak. A gyűlésen a fiatalok azt is elhatározták, hogy takarékos­sági versenyre hívják ki a megye valamennyi KISZ- és tenulóbrigádját. Jó takarmány a sertéstáp — mégsem visxik? Sorban állnak a vontatók a tapsonyi takarmánykeverő üzem előtt. Hozzák a kukori­cát, viszik a szakszerűen ösz- székevert, a különféle tápanya­gokban dús takarmányt. 8 óra tol 12-re nőtt az itt dolgo­zók műszakideje, mert csak így tudják kielégíteni a közös gaz­daságok igényeit. Egykettőre népszerű lett ez a takarmány- keverék a gazdaságokban, rá­jöttek, milyen eredményes, milyen ugrásszerű fejlődést biztosít. Mégis akad néhány olyan szövetkezet, amely jóval keve­sebb keveréket szállított el, mint amennyire szerződést kö­tött. Mi lehet ennek az oka? A nagyszakácsi Béke Tsz ag- ronómusa nem győzi dicsérni a tájtármány áé vérék hatását, pe­dig még alig használtak fel be­lőle. Az ok tehát nem abban rejlik, hogy nem vált be az ab­rakkeverék, sót, attól tartanak, hogy nem kaphatnak folyama­tosan, és akkor törés keletke­zik az állatok szépen nekilen­dült fejlődésében. Hanem az utóbbi időben nagyon össze­torlódtak a szállítási munkák, s nem volt lehetőség arra, hogy az üzembe menjenek. A marcali Vörös Csillag más nehézségekkel küzd: nincs kel­lő mennyiségű csere terményük. Nem volna kukoricájuk? De­hogynem! Csak valami hiba történt: a padlásokon levő ku­korica egy része egy kis pe­nészt kapott. Némi fáradsággal kiválaszthatnák a jót, egyrészt megmentve a további romlás­tól, másrészt az érte kapott Április 24 —29-ig gyermekbénulás elleni védőoltás Hétfőtől szombatig megyénk­ben mintegy 81 ezer gyermeket részesítenek gyermekbénulás elleni védőoltásban. Az 1958. január 1-e és 1960. november 30-a között születettek har­madszor, az 1960. december 1-e—19Ö1. február 28-a között születettek első alkalommal, az 1950. szeptember 1-e—1957. december 31-e között születet­tek pedig ismételten kapnak Sabin-cseppeket. Kaposvárott az említett kor­osztályba tartozó tanulókat és óvodásakat az iskolaorvos az iskolában, illetve az óvodában, az óvodába nem járó, 3 éven felüli gyermekeket a körzeti orvos a rendelési időben oltja. A 3 éven aluli gyermekek szü­leit az Egészségvédelmi Szol­gálat meghívóval értesíti az oltás helyéről és időpontjáról. A bölcsődékben, gyermekottho­nokban, kórházban tartózkodó­kat az említett intézetekben részesítik védőoltásban. Az oltás veszélytelen, tehát minden gyermek megkaphatja a Sabin-cseppeket. takarmánykeverék sokkal töb­bet érne az állatoknak, mint az egyoldalú kukoricaetetés. A somogyszentpáli Békében meg egészen furcsa felfogás lett úrrá. Eleinte idegenkedtek az ismeretlen új takarmánytól, a meggyőző szó hatására azon­ban megkötötték a szerződést. Maguk is tapasztalták, hogy érdemes volt. Azt hinné az em­ber, ezek után simán ment minden. De nem így történt. A szentpáliak megsértődtek, mert egy szállítás alkalmával nem kaptak annyi keveréket, amennyit kértek, mivel nem volt ott a kívánt fedezet. Így — minden elfogadható ok nél­kül — elhatározták, hogy nem használnak többé keveréket. Arra persze nem gondoltak, hogy nem a törvényes előíráso­kat megtartó üzemnek, hanem saját maguknak ártanak. Még nem késő, jó lenne ezen elgon­dolkodni a Békében, hiszen maguk is látják, hogy az ab­rakkeverék takarmányozásé­nak abbahagyását megsínylet­ték az állatok. Nincs az a szövetkezet, ahol úgy el tudnák készíteni a ta­karmányt, minit ebben az üzemben — ez a tapasztalat Bárónkén is meg Niklán is. A boronkai Zöldmező már az ösz- szes szerződéses marira tápot el­szállította, sertéstápot még kap. Náluk az volt a baj, hogy nem állapodjak meg jó előre az üzemmel a szállítás napjá­ban, s bizony előfordult, hogy potyafuvart tettek. Ezután ne­gyedévre előre pontos ütem­tervet készítenek, és aszerint cserélik ki a takarmányt. Így tesznek a niklaiak is. Náluk talán a sertéseken mérhető le legjobban a fejlődés. Már-már kétségbeestek a Berzsenyi Tsz tagjai, hogy a fiatal süldőállo­mány a növés helyett edszéle­siedik, eltokásodik. Ekkor ke­rült sor a sertéstáp alkalmazá­sára, s azóta mintha csoda tör­tént volna: nőnek a sertések. Az eredmény már az első tíz nap után jelentkezett, s érthe­tően ragaszkodnak ahhoz, hogy ezután is sertéstáppal takar- mányozzák az állatokat. E néhány tapasztalat is bizo­nyítja az abrakkeverék eteté­sének fölényét az egyoldalú takarmányozással szemben. Mint a példákból kiderül, egy­két helyen mégis tétováznak, pedig látni való, hogy ennek nincs értelme. Ésszerűtlenségre vall az ilyen cselekedet. Ezek a szövetkezetek is fontolják meg újra a dolgot, s vigyék el azt a mennyiségű abrakkeveré­ket, amire szerződtek. V. M. szert. 75 000 forintot osztottak ki részesedésként a tagoknak. Dömsödi Imréné fényképész 1480, Molnár Imre férfiszabó 1663, Rózsás József szabász 2160, Ketz Rudolfné női fod­rász 2185 forintot kapott. A szövetkezet törzsgárdájából ki­emelkednek jó munkájukkal Kelemen László, Tausz Gyula és Pavelics Imre cipészek, Fei- fer János, Csovelek Ferenc szabók. Molnár Vendel elnök, aki a megalakulás óta irányít­ja a ktsz-t, a »Szövetkezet ki­váló dolgozója« jelvénnyel ren­delkezik. Nem feledkeztek el a szakmai utánpótlás biztosí­tásáról sem. Eddig 15 tanulót szabadítottak fel, most 12 ta­nulójuk van. A ktsz a lakosság igényeinek jobb kielégítése céljából a já­rás több községében vállaló he» lyet létesít. A múlt évben 156 000 forint költséggel gumivullianizáló műhelyt létesítettek. Ez nagy segítséget jelent a járás gép­állomásainak, termelőszövetke­zeteinek; a rossz, használha­tatlan gumikat azelőtt Pécsre vagy Kaposvárra kellett vin­niük vulkanizáltatni. Munká­jukat azonban nehezíti, hogy az Autónagykereskedelmi Vál­lalat a futózáshoz kért anyag­nak mindössze egyötödét kül­di. Fejleszti, korszerűsiti régi üzleteit, és újakat nyit, gépe­ket vásárol a ktsz az idén. So- mogytarnócán férfifodrász-, Szulokon nődfodrász-üzletet nyitnak. Barcson mosodát, fes­tőműhelyt létesítenek. Illusztrált étlap gyermekek számára Hannoverben egy vendéglő­ben illusztrált étlapokat készí­tettek gyermekek számára. A fogásokat gyermekorvosi uta­sítások alapján állítják össze, az adagokat a kicsinyek étvá­gyához mérik és az árak is alacsonyabbak. Az újításnak nagy sikere van. NYAKKENDŐ m w*w&'Wm m Nyakkendők: műselyemhől 13—23 Ft, félselyemből 30- tisztaselyemből 50—66 Ft.- 55 Ft, (1082)

Next

/
Oldalképek
Tartalom