Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-02 / 52. szám

Csütörtök, 1961. március 2. 3 SOMOGYI NÉPLAP A Csurgói Fa­ipari Vállalat­nál hidraulikus gőzprést állí­tottak üzembe. A 360 atmosz­féra nyomású géppel bútorla­pokat présel­nek. Évente 300 ezer forintot takarítanak meg vele. & Pártonkívüliek szóltak — Jólesik, hogy gondoltak rám, s pártonikívüli létemre engem is meghívtak erre az értekezletre — kezdte hozzá­szólását Szíjjártó Sándorné fo­nón ő azon a megbeszélésen, amelyet Németh Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság titkára vezetett a Textilművekben. De a többi asszony, lány is sietett megjegyezni, hogy szívük sze rintinek tartják ezt a tanács­kozást Azt érzik belőle, hogy a párt kíváncsi véleményükre. Tetszés szerint szólt ki-ki a gyár, a város problémáiról, a bel- és külpolitikai kérdések­ről. Legtöbbjük természetesen üzemük gondjaival, eredmé­nyeivel, a várossal foglalkoz­tak. Sok szó esett a munkaer­kölcsről, az ifjúságról, főként arról a sok fiatalról, aki nem­rég került az üzembe, ök bi­zony gyakran fegyelmezetlen- kednek, ezért elsősorban ne­velni kell őket — figyeljék csak meg — mondta az egyik asszony — az idősebbeket az üzemben, ök is hányszor viselkednek úgy. ahogy nem szabadna, s hasz­nálnak nyomdafestéket nem tűrő szavakat munkatársaik­kal, feletteseikkel szemben. És hányszor pazarolnak. Nos, azt hiszem, előbb önmagunk hibáit kell megszüntetnünk, csak így mutathatunk példát a fiatalok­nak. A termelésen, a munkán kí­vül beszéltek másról is. Aki nálunk dolgozik — foglaltak állást az asszonyok —, az jól él. Jóllehet akad még néhány probléma. De nem lehet min­dent egyszerre. Az a fő, hogy a párt megtette a szükséges lépéseket a megoldáshoz. Itt van például a lakáskérdés. Egymás után épülnek az eme­letes házak, s a kormány igen nagy összegeket fordít a kis­lakásépítkezés elősegítésére is. Aki egészséges, és munkakö­rülményei lehetővé teszik, an­nak nem is szabad arra vág­nia, hogy az állam adjon neki lakást. Kovács Józsefné saját példá­ját említette meg: nemrég vált el iszákos férjétől. Két gyer­mekével magára maradt, de nem várja az államtól a lakás­ki utalót. Maga épít — kölcsön­ből. Persze egy-két évig na­gyon meg keil majd gondolnia, mire adja ki pénzét. Félreértés ne essék, koplalnia nem kell, csak takarékosan élni. Aki ta­karékos, meggondolt, az boldo­gul. Bakonyi Antalné segéd­munkás könnyezett örömében, amikor a Kovácsné által el­mondottakat támasztotta alá azzal, hogy igen, ő is valóra váltotta azt, amiről szülei a felszabadulás előtt álmodoztak. Családi házat épített... — Boldogok vagyunk ebben az országban, bármit monda­nak is Nyugaton — kapcsoló­dott a beszélgetésbe Tán- czosné. — Mi tudjuk, honnan indultunk el. Ha a múltra gon­dolok, szinte hallom a nagysá­ga hangját, aki annak idején összeszidott, mert cipőtisztítás közben elaludtam a kimerült­ségtől. De hol van ez már? A kés adóügyi hatóság csak ak­kor engedélyezi, ha a felújítás, saját ágyunkban alszunk, és nyugodtan hajtjuk álomra fe­jünket. Belpolitikánk helyességét, a pártnak a tömegektől támoga­tott politikáját tükrözik az em­lített szavak. S mi a vélemé­nyük a nemzetközi helyzetről? Nem diplomaták beszéltek e tanácskozáson, hanem egyszerű munkásasszonyok. Kovácsné például, bár sok mindennel nincs egészen tisztában, a dol­gok lényegét mégis jól látja. — Szívesen venném — mondta a mostanában sokat emlegetett Kennedyről —, ha ez az ember nem milliomos volna. Korai még arról beszél­ni, vajon szakit-e elődei rossz politikájával. Tettei döntik majd el, hogy az emberiség ja­vát szolgálja-e, a szocialista országokkal való békés együtt­élés elvét vallja-e. Mindeneset­re már az is nagy megnyugvá­sára szolgált a világnak, hogy Eisenhower, ez az esztelen po­litikus távozott... E kötetlen beszélgetés csu­pán egy volt azok közül, ame­lyeket a városi pártbizottság rendez a pártonkívüliek rész­vételével. Tanulságait így fog­lalhatnánk össze: minden üzemben és faluban azt várják a pártonkívüliek, hogy számít­sanak rájuk, építsenek véle­ményükre a pártszervezetek. Az összefogáson alapuló kö­zös munka nagy erő az ország­építésben éppúgy, mint az em­beriség boldogulásáért folyta­tott harcban. Szegedi Nándor Kötbérből nem lesz csirke Biztosra vették a barcsi já­rásban, hogy február végén megérkeznek az első naposcsi­be-szállítmányok. Péter Mihály, a járási tanács elnökhelyettese tájékoztatta munkatárs unkát, hogy a termelőszövetkezetek felkészültek a baromfinevelés­re. A babócsai Üj Világ és a szentborbási Béke Tsz szom­batra, február 25-re várta az első eresztést: 2—2 ezer napos­csibét. Erről hírt is adtunk la­punkban. Utólag viszont az de­rült ki, hogy egyik szövetkezet sem kapott egyetlen fia csibét sem. Egyszerűen azért, mert a Nagyatádi Keltető Állomás nem tudott miből adni. A Kaposvári Baromfifeldol­gozó Vállalat szerződést kö­tött húscsibenevelésre a terme­lőszövetkezetekkel, s megren­delte a naposcsibéket a megye három keltető állomásától. A keltető állomások közül a ka­posvári már több csibét adott, mint amennyit a szerződésben erre az időre vállalt; a fonyó- di tartja az ütemet; a nagyatá­di viszont — ezt a hetet is szá­mítva — mintegy 50 ezer na­poscsibével adós! Tojáshiányra hivatkoznak, de megnyugtatás­ként hozzáteszik: a lemaradás miatt — a szerződés értelmé­ben megfizetik a kötbért. A kötbéren viszont senki sem nyer, azon mindenki veszít. A keltető állomás azért, mert fö­lösleges kiadásba veri magát; a tsz azért, mert ha késve kap csibét, elhúzódik a felnevelés és az értékesítés ideje; a BAR- NÉV ALL meg azért, mert ter­ve, exportterve van, s azt nem kötbérrel, hanem baromfihús­sal akarja teljesíteni. Előrelátóbban készüljön fel a jövőben szerződéses kötele­zettségének teljesítésére a Nagyatádi Keltető Állomás! Sikeresen halad a termelőszövetkezetek összevonása Szlovákiában Szlovákiában a közelmúltban ?36 termelőszövetkezet 105 nagy termelőszövetkezeti gazdasággá egyesült. Az egyesült termelőszö­vetkezetek földterülete átlagbaji 462 hektár. A tapasztalatok szerint az egyesített termelőszövetkezetek kis termelőszövetkezetekhez vi­szonyítva sokkál jobb termésered­ményeket érnek el, és az eddiginél jóval gazdaságosabban kihasznál­ják a gépesítési eszközöket. Mielőbb végleges terveket Elmúlt február 28-a, lejárt a termelőszövetkezeti tervek megerősítésének határideje Elkészültek-e ezzel a munkával a mezőgazdasági osztályok? Dehogy készültek el, a tennivalók zöme áthúzódott márciusra. A járásoknak ugyanis közben a zárszámadások összesítésével kellett foglalkozniuk. Persze szükséges mielőbb összeállítani a zárszámadások járási, me­gyei mérlegét, hadd készüljön el a lehető legkorábban az országos összesítés. Ez rendjén van. A szöveges értékelést, a gazdasági beszámolók tapasztalatainak összefoglalójáfazonr- ban későbbre kérhette volna a Földművelésügyi Miniszté­rium. Lehet, hogy arra számítottak: minden megkészül egy­szerre, a maga idejében. Ez a remény azonban nem vált, nem válhatott valóra. Hozzáfogni hozzáfogtak a tervkészítéshez minden régi közös gazdaságban. A termelési részt felülvizsgálták a járá­sok. A terv végleges kimunkálása és megerősítése viszont a közeli napok fontos dolga. A marcali járás 34 tsz-e közül 29 már a közgyűlés elé terjesztheti idei gazdálkodásának tervét. A siófoki és a csurgói járásban is jól haladnak a munkával a megerősítő bizottságok. A barcsi járásban még csak 6 terme­lőszövetkezet tervét hagyta jóvá a mezőgazdasági osztály. A tabi járásban pedig egyetlen tsz tervét sem erősítették meg. A megye 21 új szövetkezete és 8 termelőszövetkezeti csoport­ja csak a tervezés kezdeténél tart. összesítve: a 257 régi tsz közül 191 készítette el tervét, s február 28-ig 92 tervet erősí­tettek meg a járások. A tapasztalt szövetkezeti vezetők azt tartják: megalapo­zott tervvel kezdeni a gazdasági évet — fél siker. Ám a ter­vet akkor tekinthetjük véglegesnek, ha a közgyűlésen elfo­gadta a tagság. Miután a tsz-gazdák megismerték az évi kö­zös célkitűzéseket, meg tudják határozni saját maguk és csa­ládjuk tennivalóit is. Ha erre, a munkára való felkészülésre nincs elég idő, akkor az a veszély fenyeget, hogy csak pa­píron marad a még oly jól összeállított éves terv is. Sürgeti az időjárás is a tervmegerősítés befejezését. Szántanak megyeszerte, több helyen már vetik a kora tava­sziakat; mi lesz, ha a járás újabb meg újabb hasznos javas­lata alapján változtatni kell a vetésterven, holott annak vég­rehajtásához már hozzáfogtak. Minden érv amellett szól, hogy sürgősen erősítsék meg a tsz-terveket a járási mezőgazdasági osztályok. A sietség azon­ban nem engedhet meg elnagyolást. Olyan felületes tervet nem lehet jóváhagyni, amelyben már eleve mérleghiányos zárszámadást irányoztak elő — mert nem vették számba elég gondosan tennivalóikat, lehetőségeiket. Az sincs rendjén, hogy például a csornaiak holdanként 120 mázsás cukorrépa­hozamot terveztek, jóllehet tavaly ennél másfélszerte többet termeltek. A gamásiak meg 50 mázsás burgonyatermést irá­nyoztak elő — s bizonyára ők méltatlankodnának a leghan- gcsabban, ha csak ennyit fizetne földjük egy-egy holdja. Itt a tavaszi munkák kezdete — az időjárás nem vár, hanem sürget. Sürgeti a tervek végleges formába öntését, ki­hirdetését, mert enélkül nincs meg az az iránytű, amely egész évre előre mutatja a termelés és gazdálkodás útját- módját minden régi és új tsz-ben. J* Kik részesülhetnek rendkívüli felújítási, tatarozási házadókedvezményben ? A rendkívüli felújítási ház­adókedvezmény' azokat a ház­tulajdonosokat illeti meg, akik a felújítási, tatarozási, illetve helyreállítási munkálatokat 1965. december 31-ig bejelen­tik, illetve megkezdik. A ren­delet hangsúlyozza, hogy a házadókedvezményt az illeté­HORVflTH JÓZSEF: ARANYKALITKA (8) A pallér uralkodott érzésein, torkolta le a pallér. — Hova s igyekezett nyugodtan felelni, tetted az eszeidet? Mit mon- — Hej, Mária, a sok a jóból dunk a világnak, homnét a rá- is megárt Látod, a szerencse való, mi? nem az ajtón, hanem az abla- — Mit? Hát gyűjtögettünk, kon át lopakodott be hozzánk, vagy... vagy sorsjegyen nyer- Bizony, én is szeretném tudni, tűk. Ügy van! Több mint húsz Másnap szótlanul jártak- keltek egymás mellett. A pal­lért fájdalom rágta. Mit tett az asszonyával? A vélt szerencse csak boldogtalanságot hozott rá. Mi lesz ebből, istenem? Harmadnap este szorosan e mi lesz most velünk. Tudod te. esztendeje sors jegyezünk, miért felesége mellé telepedett. — Beszélgessünk. Valamit ki kell találnunk, Mária. — Azt csinálsz, amit akarsz mit ér ez a tíz rúd arany? Én ne nyerhettünk volna egyszer nem tudom, de azt hiszem, tíz is? Nem most, már régebben, olyan palotát megér, mint ami- de nem nyúltunk a pénzhez, lyen a Bartalisé volt. Vagy Nem akartuk, hogy megtudja — vont vállat az asszony, de a még többet is. a világ a szerencsénket, ne- ’ ' A pallér most már szenve- hogy elkunyerálják lölünk a délyesen suttogott, szárnyaira rokonok, a kuncsorgók. kapta a képzelet: A pallér agya pattanásig fe­— Több ez, mint amit vala- szült. Talán van abban valami, mikor Is remélhettünk, Mária, amit az asszony mond. De pallér érezte, hogy duzzog, s indulatainak villámai feléje TTu. ^ fikádat- rothadjak en meg a nyomoru­Hiszen rajtaveszíthet. Sejtel­me sincs, hogyan értékesíthet­né az aranynak akár csak tőre-: dákét is anélkül, hogy feltűn-: ne valakinek. De Matej káné: most már felizzott szenvedély-: Iyel nógatta: — Nem Itt, Csóka váron Menj fel Pestre. Ott. Vigyél egy darabot magaddal, add el. Legalább pár ezer pengőt sze­rezz. — Ha jaj, nehéz ez, Mária, nagyon nehéz. — Ügy? És nekem nem ne­héz? A zabáim valót előterem­teni nem nehéz? A rongyaidat: foltozgatni könnyű? Persze hiszen azt én csinálom, nem te. Ameddig muszáj volt, tűr­tem szótlanul, de most? Miért tatarozás stb. költsége az 5000 forintot eléri vagy meghaladja. A társasház, valamint a szövetkezeti lakóház közös tu­lajdonban levő épületrészein és központi berendezésein vég­zett felújítás esetén házadó­kedvezmény akkor jár, ha a felújítás költsége — a lakások számától függően — szinten ként (alagsor, földszint, eme­let) két lakásig az 5000 forin­tot, öt lakásig a 10 000 forintot, öt lakáson felül pedig a 15 ezer forintot eléri vagy meghalad­ja. Ha a ráfordítás összege 5—10 ezer forint, a házadókedvez­mény az évenként esedékes házadó 50 százalékáig, ha pe­dig a ráfordítás a 10 ezer fo­rintot meghaladja, a kedvez­mény értéke a házadó 70 szá­zalékáig terjed. A felújítás, tatarozás stb. alapján kapható házadóked- Jvezmény a tulajdonost legfel­jebb tíz évig illeti meg. A kedvezményt a felújítás befe­jezését követő év január 1-től lehet igénybe venni. Nem jár házadókedvezmény azok után a felújítási költségek után, amelyek biztosításból vagy kártalanításból megterülnek, illetve, amelyeket az építés­ügyi hatóság a tulajdonos ter­hére végeztet el. Ha a felújítást a bérlő vé­gezteti el, a házadókedvez­mény alapjául az az összeg szolgál, amelyet a tulajdonos bérbeszámítás útján a bérlő­nek megtérít. A bérlőt terhelő javítási munkák után azonban házadókedvezménynek nincs helye. A tulajdonosnak a házadó­kedvezményre vonatkozó igé­nyét a felújítás megkezdése előtt legalább nyolc nappal be kell jelentenie a városi vagy községi tanács adóügyi csoport­jánál. Mellékelni kell a fel­újítás részletes költségvetését és az építési engedély számát. cikáznak. — Csak okosan, feleség. Nemcsak az ón dolgom ez, tu­dod-e? Az mind közös. Fele az ságban, amikor.. A pallér ajka elé emelt uj- jával csitította a már-már han­gosan kiabáló asszonyt. Ma- tejkáné visszafogta hangjót: — Igen, azt mondd meg, De a fene tudja, most mégsem mégsem... Most építkezzen, enyem> leie a nea gazdagnak, hanem nagyon is amikor a front közeleg az or- Maga sem tudta, miért rög- ___ ______ __ s zegénynek érzem magamat szághatárokhoz? És ha romba tönözte ezt az ötletet. De lát- miért vagyok én "köteles "még Lehetne csuda kis házunk, dől mindenük? Ki építkezik ta, hogy Matejkáné feláll, áll most js úgy élni, mintha kol- kerttel, termő gyümölcsfákkal, ilyenkor? És ami immár a leg- mozdulatlanul, és magába mé- úusok lennénk. Mi gazdagok motorbiciklit is vehetnénk, és főbb baj, hogyan fékezze meg lyed. A pallér mosolyt erőlte- Vasvunk nekünk vagyonunk neked rengeteg szép ruhát. a felesége elszabadult indula- tett magára: ......................- ■­T udod, mindig arról álmodoz- tait? tunk, hogy egyszer majd ma- _ Te Mária, légy hát okos. gunknak építünk. Gyönyörű- Ha felfedezik nálunk ezt a van, Matejka András! És aki — Nahát, most már megér- nem tud mit kezdeni a szeren­ség volna egy takaros, tágas családi ház, olyat építenék, amilyet még soha, hajaj! De... Gondolatai megszakadtak, az álmok örvényéből a kövecses partra vetődött. — Nem lehet, nem lehet Most még nem. Az asszonyból, mint a láng­nyelv, csapott ki az eszelős szenvedély: — Miért nem? Kinek ml kő­ié ahhoz, hogy mi ... — Hallgass, szerencsétlen! — kincset, úgy bánnak el ve­lünk, mint egy hullarablóval. Akasztófára akarsz juttatni? Matejka elhallgatott. Könny ted, hegy együtt kell valamit kitalálnunk. Én... azt szeret­ném, ha a szerencsénk boldog­sággá válna. A te boldogságod­dá. Matejka nem is sejtette, pergett a szeméből, összeesett hogy felesége #el volt készülve ez az arc megint, redők futot­tak végig a bőrén, s mintha hirtelen megfonnyadt volna. Egyikük sem hunyta le a szemét ezen az éjszakán. A zsák meg a ládikó a ruhásszek­rény áljában lapult, minden­féle ócska limlom hevert a te­tején. cséjével, legjobb, ha felköti magát. Az asszony bevágta maga mögött az ajtót, s egyedül hagyta a pallért kínjaival. Ma­tejka meg volt döbbenve. Ho­gyan is mondta az asszony: »Mi gazdagok vagyunk, ne­van. ..« peckes a válaszra. Hiszen két napja igyekszik tervekbe fonni kósza künk vagyonunk gondolatait Mennyi gőg, mennyi — Hát akkor csinálj belőle fennhéjázás vegyült a jiangjá- pénzt. Nem az egészből, csak Mintha nem is az ő felesé- valamennyit. Legalább pár Se szólott volna. Hát így ki­ezer pengőt. forgatja az embert a vagyon Matejka töprengett. Köny- tuc*ata? nyű ezt mondani, de hogyan? (Folytatjuk.) Kereszt helyett... Az egyik termelőszövetke­zet zárszámadásán így szólt a pénztáros egy barna bőrű emberhez: — Ide tegye, Pali bátyám, azt a keresztet úgy, ahogyan a belépési nyilatkozatára tet­te. És az öreg teknővájó las­sú, de biztos mozdulatokkal rajzolta a betűket szépen sorba: Sánta Pál. A pénztáros csodálkozva ingatta fejét. Az öreg észre­vette ezt a csodálkozást, és mosolygott. — A fiam tanított meg rá. Nem alcartam, de azt mond­ta: legalább ennyit meg kell tanulnom, ha többet már az öregségem miatt nem tudok is. Hát megtanultam. Mert ugye, ez már mégsem ke­reszt, ez már név! H. F. Kommunista szülők lalá'&ozója az általános Iskolákban Kaposvár valamennyi álta­lános iskolájában megtai lőt­ték a kommunista szülőknek a városi pártbizottság kezde­ményezte értekezletét. E ta­lálkozók célja az volt, hogy a párttagok megismerjék az is­kola életét, és a továbbiakban hatékonyabban segíthessék az cktató- nevelő munkát. Több helyen a megbeszélések rész­vevői elhatározták, hogy na­gyobb támogatást nyújtanak a szülői munkaközösségeknek és a pedagógusoknak. Vállal­ták, hogy meglátogatják azo­kat a családokat, ahol prob­lémák adódnak a gyermekne­velésben. A kommunista szülők talál­kozóit mindenütt a segíteni akarás és a felnövekvő nem­zedék neveléséért való fele­lősségérzet jellemezte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom