Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-14 / 62. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜT JETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 62. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1961. március 14. MAI SZ4MPNK TARTALMÁBÓL: Nemzetközi szemle A vasárnap sportja Békekölcsönsorsolá s (3. o.) (4. o.) (5. o.) *11 A tabi járás termelőszövetkezetei tavaly 23 és fél millió forintot költöttek beruházásokra A zárszámadások tapasztalatait vitatta meg a Tabi Járási Pártbizottság (Tudósítónktól) A tabi járásban összesítették a 42 termelőszövetkezet zár­számadáséinak eredményeit. Ennek alapján a járási pártbi­zottság szombati ülésén megvi_ tatta a szövetkezetek múlt évi gazdálkodásának tapasztala­tait. A szövetkezetek 23 millió 570 ezer forintot költöttek beruházásra, s ebből a sa­ját erő értéke 7 millió 300 ezer forint. Vásároltak egyebek között 8 traktort, hét pótkocsit és 22 MIA-, illetve MIB-motort. Építkezéssel és átalakítással 910 szarvasmarha- és 700 nö- vendékmarha-férőhelyet léte­sítettek. Javult a szakember­ellátottság is. Állami támoga­tással 10 mezőgazdász és 8 könyvelő került a járás tsz-ei- be, s így tavaly 33 mezőgazda- sági szakember működött a közös gazdaságokban. A főbb növényekből a tervezettnél magasabb át­lagtermést értek el. Búzá­ból 9,1, rozsból 7,6, őszi árpából 10,1 kukoricából 14,2 és cukorrépából 123,6 mázsát takarítottak be egy-egy holdról. Áruértékesitési előirányzatu­kat e terményekből teljesítet­ték, hízott állatot és állati ter­méket azonban a tervezettnél kevesebbet adtak közfogyasz­tásra. A tsz-ek tiszta vagyonának értéke egy év alatt 21 millió 700 ezer forinttal, összesen 52 millió 500 ezer forintra nőtt. Egy munkaegységre átlagosan 22 forint 19 fillér jutott. Ennél magasabb részesedést osztot­tak a többi között a zicsi Üj Élet és Búzakalász, a miklósi Vörös Csillag és Űj Barázda a nágocsi Szabadság és a ten­gődi Petőfi Tsz-ben. A pártbizottság a vita után megfelelő határozatokat ho­zott a gazdálkodás javítására. A határozatok leginkább az árutermelés növelésének fel­adatait szabják meg. Rozs* és búzafajta-kísérletek a csokonyavisontai Zöldmező Tsz-ben Dán József, a csokonyavi- santai Zöldmező Tsz mezőgaz­dásza már tavaly felvette a kapcsolatot a Növényfajtami- nősitő Tanács titkárságával ga­bonafajta-kísérletek céljából. A szövetkezet vezetői ugyanis elhatározták, hogy a következő években azokat a rozs- és bú­zafajtákat termelik, melyek az adott éghajlat és talaj mel­lett a legjobban beválnak, vagyis amelyek a legbiztonsá­gosabban termeszthetők, és a legnagyobb hozamot adják. A titkárság által küldött ve­tőmagvakból négyfajta rozsot: Fleischmannit, kisvárdait, kecs­kemétit és lovászpatonait 8—8 holdon vetettek el Búzából ki- lencfajta szerepelt a kísérlet­ben — köztük 2—2 szovjet- és olaszfajta — Bezosztája, Szko- roszpelka, Szanpasztore és Au­tonómia. Az őszi vetéseknél már most kitűnik a Fleisch- mann-fajta rozs jó beállottsá- ga. A szövetkezet homoktala­ján valószínűleg ez az igényte­len és nagy tömeget adó fajta éri a legjobb minősítést. A Fajtaminősítő Tanács ja­vaslatára két szovjet és három magyar kukoricafajtával is kí­sérleteznek majd. A vetőmag­vakat a Martonvásári Kutató Intézetből kapják. Megtartották a Latinka Sándor kulturális szemle fonyódi járási bemutatóját (Tudósítónktól.) Vasárnap ifjúsági találkozó­val egybekötve rendezték meg a balatonboglári Vikár Béla Művelődési Házban a fonyódi járás legjobb művészeti cso­portjai, szólistái részvételével a Latinka Sándor kulturális szemle járási döntőjét. Dél­előtt a szellemi öttusázók mér­ték össze tudásukat. Ordacse­hi, Látrány, Balatonkeresztúr, Balaton boglár, Somogyvár és Lengyeltóti csapata verseny­zett a járás legjobb szellemi öttusa-csapata címért. A for­dulatokban gazdag, izgalmas versenyben a balatonkeresztú- riak kerültek az első helyre, a második Balatan'ooglár csa­pata lett. A délelőtti órákiban nyílt meg a járás népművészeinek és a Vikár Béla Művelődési Ház képzőművész szakkörének kiállítása. Délután került sor a művé­szeti bemutatóra. A bíráló bi­zottságban helyet foglalt dr. László István, a megyei ta­nács v. b.-elnöke, dr. Németi László, a megyei tanács v. b.- elnökhelyettese, Nemes János, a járási pártbizottság titkára, dr. Bagó Gyula, a járási ta­nács v. b.-elnöke. Az egész délután tartó mű­sor felülmúlta az előző kultu­rális szemlén látottakat. ör­vendetesen megjavult a művé­szeti csoportok műsorpolitiká­ja. Felkészültségben is nagy fejlődésről tanúskodtak a ve­télkedők. A színjátszó, csopor­tok közül a kisbérén yiek Rei­ner Antal Lázadók című egy- felvonásosával, a balatonlellei- ek Tabi László Különleges vi­lágnap című vígjátékával (részleteket mutattak be) ki­váló teljesítményt nyújtottak. A hat énekkar közül a bala- toniboglári — Fasching Fe- rencné vezetésével — és a fo­nyódi — Németh Ernő vezeté­sével — emelkedett ki Öröm­mel üdvözöltük a már évek óta jól szereplő buzsáki népi együttes mellett a fonyódi és a nagybereki új népi együtte­sek kiváló szereplését. Nagy sikerrel szerepelt a balaton­boglári szimfonikus zenekar, a fonyódi fúvószenekar, a len­gyeltóti és a szöilőskislaki tánccsoport is. Kónya Emília versmondása (dr. Thomas Rahandraha: A költő) a szemle egyik kiváló eseménye volt. Az eredménykihirdetés után dr. Bagó Gyula, a járási ta­nács v. b.-elnöke a legjobb csoportoknak értékes díjakat és oklevelet adott áh Vízre bocsát­ják hajóikat a Vízvári Ál­talános Iskola hajómodelle­ző szakköré­nek tagjai. m 4*, A békéért, a demokráciáért, a szocializmusért vívott harc programja Kállai Gyula elvtárs előadása Kállai Gyula elvtárs, az MSZMF Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese hétfőn es­te a Magyar Néphadsereg Köz_ ponti Tiszti Házában, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiáján elő­adást tartott »A békéért, a de­mokráciáért, a szocializmusért vívott harc programja-« cím­mel. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük az előadást. A kommunista és munkás­pártok moszkvai értekezleté­nek dokumentumai eljutottak már a földkerekség minden né_ péhez — mondotta bevezetőjé­ben. — A Moszkvai Nyilatko­zat annak a politikai irányvo­nalnak a megerősítése és to­vábbfejlesztése, amelynek ki­dolgozását a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága és személyesen Hrus­csov elvtárs kezdte el. Ezt a politikai irányvonalat a maga teljességében először a Szov­jetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű XX. kongresszusán fogalmazták meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt a legteljesebb mértékben szolidáris ezzel az irányvonallal, és tevékenysé­gét ennek szellemében végzi. Kállai elvtárs ezután hang­súlyozta: A Moszkvai Nyilat­kozat a nemzetközi kommu­nista mozgalom harci prog­ramja, amely a legkedvezőbb feltételeket biztosítja ahhoz, hogy a szocialista világrend- szer országaiban a legeredmé­nyesebben folytassák a szocia­lizmus építését, a legszélesebb tömegek tömörüljenek a mun­kásosztály és a kommunista pártok köré; hogy minden gyarmati nép felszabaduljon; hogy a világ népeit már most megszabadítsuk a pusztító há­borúktól és örökre biztosítsuk a békét; s ahhoz, hogy a szo­cialista világrendszer a kapi­talizmussal folytatott békés gazdasági, politikai és kulturá­lis versenyben még inkább be­bizonyítsa fölényét, és a szo­cializmus az egész vilr'r n győzedelmesikedjék. A szocialista világrendszer fejlődésének új szakasza Előadásának második részé­ben korunk jellegéről, a tár­sadalmi haladás irányáról be­szélt. — Korunk fő jellegzetes­sége, hogy a szocialista világ­rendszer az emberi társadalom döntő tényezőjévé válik. A szocialista tábor országaiban elért nagyarányú gazdasági, pplUikai és társadalmi előre­haladás eredményeként az egész szocialista világrendszer fejlődésében új szakasz követ­kezett be. A szocialista világ- rendszer legnagyobb, legerő­sebb országa a Szovjetunió, a kommunista társadalom építé­sének korszakába lépett. A tá­bor többi országában pedig eredményesen halad a szocia­lizmus alapjainak lerakása; egyes országokban már le is rakták a szocializmus alapjait. A mezőgazdaság szocialista átalakításában — folytatta — mi is befejeztük a tömeges szervezőmunkát. A szocialista termelési viszonyok egész me­zőgazdaságunkban uralkodóvá váltak, ez a szocialista forrada­lom történelmi jelentőségű győzelme hazánkban. A szocializmus építésében az elmúlt három évben nagy si­kereket értünk el, s eljutot­tunk a szocialista társadalmi rend alapjai lerakásának be­fejezéséhez. További előreha­ladásunk programját a közel­jövőben országgyűlés elé ke­rülő második ötéves tervünk tartalmazza. A terv fő irányait a párt hetedik kongresszusa határoz­ta meg. Ezek az arányok vál­tozatlanok maradnak, de mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban, mind pedig a nemzeti jövedelem és az életszínvonal terén magasabbak lehetnek és magasabbak is lesznek cél­jaink, mint azt közel másfél éve elhatároztuk. Közben ugyanis az ipari termelés is gyorsabban növekedett, s a mezőgazdaság szocialista át­szervezése is gyorsabb volt a tervezettnél. Ez pedig újabb tartalékokat tárt fel, amelye­ket gyorsabb előrehaladásunk érdekében hasznosítunk. Az új ötéves tervet lényegében az egész népgazdaságban szo­a szocialista munkamegosztás­ból fakadó előnyökkel. Az öt­éves tervvel harcba indulunk a szocialista társadalom teljes felépítéséért, s ha jól dolgo­zunk, ezt a nagy történelmi feladatot a második ötéves terv időszakában meg is valósítjuk. A mi előrehaladásunk is iga­zolja a Moszkvai Nyilatkozat Egyesült Államokat. Az imperializmus a hanyatlás lejtőjén van megállapítását, amely szerint nemcsak a Szovjetunióban, ha­nem valamennyi szocialista országban megszűntek a kapi­talizmus visszaállításának tár­sadalmi és gazdasági lehetősé­gei, gyakorlatilag megszűnt a kapitalizmus restaurációjának minden lehetősége. A szocia­lizmus építésében elért vív­mányok a tábor valamennyi országában véglegesek és szi­lárd alapjait képezik az egyes szocialista országok, valamint az egész szocialista világrend- szer további gyors fejlődésé­nek. Ez a felismerés nagy erőt jelent a további munkához: a legszélesebb tömegekben erő­síti és mélyíti azt a tudatot* hogy helyes úton járunk, tet­teink a nemzeti és nemzetközi haladást segítik. Éppen ezért énről a kipróbált útról nem té­rünk le soha! Csak a szocializ­mus útja vezet előre, s minél gyorsabban haladunk rajta* annál hamarabb érjük el nagy céljainkat. A szocialista tábor országai­nak eredményei azt mutatják* hogy a szocializmus túlszár­nyalja a kapitalizmust az em­beri tevékenység legdöntőbb területein. A Szovjetunió ipá­in termelése az utóbbi hat év­ben csaknem ötször gyorsab­ban növekedett, mint az Egye­sült Államoké. S a szocialista világrendszer — elsősorban legerősebb hatalma, a szocia­lista Szovjetunió révén — ka­tonai erő tekintetében is túl­szárnyalta a kapitalista világ vezető országát, az Amerikai Míg a szocialista világrend- szer egyre gyorsuló ütemben fejlődik, addig a kapitalista vi­lágrendszer ereje, befolyása csökken. A kapitalizmus vilá­ga az általános válság újabb szakaszába lépett: az impe­rializmus elvesztette döntő be­folyását a világ fejlődésének irányítására; felbomlott a gyarmati rendszere; éleződnek az imperialista hatalmak kö­zötti ellentétek, és világszerte erősödik a dolgozó tömegek osztályharca. Az általános vál­ság új szakaszának gazdasági vonatkozásait jellemzően érzé­kelteti az Egyesült Államok új elnökének megállapítása: -A gazdasági élet jelenlegi ál­lapota erősen nyugtalanító — hangsúlyozta Kennedy üzene­te. — Az üzleti életben beje­lentett csődök száma a leg­magasabb szintet érte el a nagy gazdasági depresszió óta; a munkanélküliség mértéke el­érte az eddig tapasztalt maxi­mumot; röviden az amerikai gazdasági élet bajban van; gazdasági életünk a fejlődés tekintetében a földön az utol­sók közé került«. A kapitalizmus általános válságának újabb szakasza természetesen nem jelenti azt, hogy az imperializmus immár olyan gyenge, hogy nincs több* vagy csak kevés gondunk van vele. Az imperializmus még igen erős és nagy veszélyt je­lent az emberiségre. De ma már nem olyan korban élünk* amelyikben az imperialisták tervei akadálytalanul valóra válnának. Az imperializmus a hanyatlás lejtőjén van, s vele szemben hatalmas erők sora­koznak fel, amelyek határo­zottan visszautasítják terveit* szándékait. Korunkban olyan erőviszonyok alakultak ki* amelyek lehetővé teszik, hogy új módon, a béke, a demokrá­cia, a szocializmus javára oldjuk meg az emberiséget foglalkoztató kérdéseket. Széles egységfront alakult ki a béke érdekében Kállai elvtárs előadásának harmadik részében részletesen beszélt napjaink legfontosabb kérdésének, a béke megőrzé­sének, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élésének problé­máiról, A háború és béke kérdései­nek vizsgálatánál a világban levő összes jelenségeket és fo­lyamatokat figyelembe kell venni: azokat, amelyek a há­cialista termelési viszonyok ború, de azokat is, amelyek a alapján hajthatjuk végre. Má­sodik ötéves tervünk fontos jellemvonása, hogy szerves ré­sze a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsához tartozó or­szágok fejlődésének, számolhat béke irányába mutatnak. Csak e kettő egybevetéséből vonhatjuk le a megfelelő kö­vetkeztetéseket. A háború és béke kérdéseit ma már nem kizárólag az imperializmus szándékai döntik el, hanem a háborúra készülők és a béké­ért küzdők valóságos, reális erőviszonyai. A béke védelmé- ben szállnak síkra a szocia­lista világrendszer erői, a bé* ke legfőbb támaszának. a Szov­jetuniónak erői; a nemzetközi kommunista mozgalom; a sem* leges államok széles övezete. Soha nem látott méretekben bontakozott ki a békére vágyó tömegek szervezett, céltudatos mozgalma, s a béke védelmé­ben lépnek fel a tőkés orszá­gok burzsoáziájának azon jó­zanabb körei is, amelyek vilá­gosan felismerték, hogy a há­ború értékeik, tőkéjük és tár* (Folytatás a 2. oldalon) j

Next

/
Oldalképek
Tartalom