Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-14 / 62. szám

3S SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1961. március li Kállai Gyula elvtárs előadása Befejeződött a gyarmatosítók kongói bérenceinek értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) sadalmi rendjük azonnali pusztulását vonná maga után. Az amerikai milliárdoshoz, Cirus Eatonhoz hasonló tőké­sek száma gyarapodik. Ezek politikai szereplése növeli a két rendszer békés egymás mellett élésének lehetőségeit. A velük való együttműködés és szövetség a béke védelmét erősíti. A béke érdekében tehát olyan széles egységfront ala­kult ki, amely a szocialista vi- lágrtíndszertől kiindulva fel­öleli a tőkések egyes csoport­jait is. Ennek az egységfront­nak az ereje me hátrálásra késztetheti a háborús uszító- kat. A békéért áldozatos, szívós, mindennapos harcot kell foly­tatni. A béke védelmében vi­lágszerte tömöríteni kell a legszélesebb tömegeket. A bé­ke védelmének központi fel­adata ma az általános és tel­jes leszerelés kivívása. ‘A gyarmati népek felszaba­dulása során — folytatta a továbbiakban — napvilágra kerülnek az imperializmus összes régi, s ma elkövetett rómtettei. Kongóban például 3G millió bennszülött élt, ami­kor a belga gyarmatosítók rá­tették kezüket, ma pedig alig haladja meg a 13 milliót a bennszülött lakosság létszáma. A gyarmatosító hatalmak ter­mészetesen megpróbálják útját állni a nemzeti felszabadító mozgalmaknak. Ez a törekvé­sük azonban egyre kevesebb sikerrel jár. Ma már minden­ki látja, hogy az imperializ­mus gyarmati rendszere halál­ra van ítélve, és csak idő kérdése, hogy végképp meg­semmisüljön. A gyarmati népek felszaba­dulása a világ haladó erőit támogatja. Ez a felszabadulás Előadása további részében Kállai Gyula hangsúlyozta: A nemzetközi kommunista moz­galom egysége a békéért, a de­mokráciáért, a szocializmusért folytatott harc sikerének fon­tos, elengedhetetlen feltétele. Az egység a marxizmus—leni- nizmus torzításai ellen vívott harcban erősödik. Az 1957-es Moszkvai Nyilatkozat után nemzetközi méretű ideológiai harc bontakozott ki a revizio- nizmus ellen. A jugoszláv re­vizionistákat — akik a nem­zetközi munkásmozgalom el­méleti irányításának igényé­vel léptek fel — az egész nem­zetközi kommunista mozgalom elítélte. Megsemmisítő veresé­get szenvedett a revizionizmus azokban a pártokban is, ahol időleges befolyásra tett szert A Magyar Szocialista Mun­káspárt az 1957-es Moszkvai Nyilatkozat szellemében foly­tatta harcát. A revizionizmus ellen a marxizmus—-lenihiz- mus eszméinek talajáról lép­tünk fel A revizionizmus el­leni harc során küzdöttük le a 'dogmatizmus veszélyét is. Az ellenforradalom leverése, pár­tunk kétfrontos harca — amelyben a fő csapást a fő ve­szélyt jelentő revizionizmusra mértük — az egész nemzetkö­zi munkásmozgalmat fontos tanulságokkal gazdagította. Folitikai vonalunk helyességét Akmolinszk (TASZSZ). A szűzföld-övezet központjában, Akmolinszkban hétfőn meg­kezdődött a terület élenjáró mezőgazdasági dolgozóinak ér­tekezlete. Az értekezleten részt vesz Nyikita Hruscsov minisz­terelnök is. Az értekezlet 1200 részvevője között ott vannak a mezőgazdaság élenjáró dol­gozói, tudósok, a párt és szov­jet szervek képviselői. Tyihon Szokolov, a szűzföld- övezet pártbizottságának titká­ra beszámolójában elmondotta, hogy az 1961-es év a szűzföl­dek meghódításának második saakaszát nyitja meg Ennek a elképzelhetetlen a szocialista világremdszer léte és támoga­tása nélkül. A Szovjetunió és az egész szocialista tábor ott áll a szabadságukért küzdő gyarmati népek oldalán. A ma­gyar nép, amely a múltban maga is félgyarmati sorban élt, teljes szolidaritását fejezi ki a nemzeti függetlenségük kivívásáért és megszilárdítá­séért küzdő népekkel. A gyarmati sorból felszaba­dult országokban egyre gya­rapodnak azok az erők, ame­lyek síkra szállnak a nemzeti függetlenség gazdasági meg­szilárdításáért, a társadalmi előrehaladásért, mint a Moszk­vai Nyilatkozat megállapítja: egy sor volt gyarmati ország­ban megvan a lehetőség a nemzeti demokrácia államai­nak megteremtésére, vagyis olyan állam létrehozására, amely következetesen védel­mezi az ország politikai és gazdasági függetlenségét, vég­rehajtja a demokratikus for­radalom feladatait. A nemzeti demokratikus állam az anti- imperialista, nemzeti felszaba­dító, antifeudális, demokrati­kus harc győzelmének ered­ménye, ugyanakkor a társadal­mi haladás folytatásáért ví­vott harc formája is. Előadásának további részé­ben a kapitalizmusból a szo­cializmusba való átmenet új lehetőségeiről szólt a Moszkvai Nyilatkozat megállapításainak tükrében, majd részletesen ele­mezte a magyar munkásosz­tály, a párt harcait, s ezután rámutatott: a békés egymás mellett élés az osztályharc új, a kialakult erőviszonyoknak leginkább megfelelő formája a kapitalista és a szocialista vi­lágrendszer között. A béke megőrzése a legjobb feltétele­ket teremti a szocializmus győzelméhez az egész földön. mozgalom állásfoglalásai is igazolták. A moszkvai értekezlet és a Moszkvai Nyilatkozat tovább' erősítette a nemzetközi mun­kásmozgalom egységét. Az egység megőrzésének és to­vábbfejlesztésének fontos fel­tétele, hogy állandóan küzd- jünk politikai irányvonalunk tisztaságáért. Továbbra is két fronton kell harcolnunk — a revizionizmus és a dogmatiz­mus ellen. A nemzetközi kom­munista mozgalom számára továbbra is a revizionizmus jelenti a fő veszélyt. A ma­gyarországi ellenforadalom ta­pasztalatai is bizonyítják, hogy á revizionizmus a legalkalma­sabb ideológia a szocialista társadalmi rend belső eszmei bomlasztására és az ellenfor­radalom faltörő kosának sze­repét játszhaitja. A revizioniz- mus jelenti a fő veszélyt azért is, mert kifejezetten a nem­zetközi kommunista mozgalom és a szocialista tábor egysége ellen irányul. Különösen fon­tos az ellene való harc azért, mert a jugoszláv revizionisták a Moszkvai Nyilatkozat meg­jelenése óta újabb rágalmazási kampányt indítottak a szocia­lista tábor országai és a nem­zetközi kommunista mozga­tna ellen. Amikor a Moszkvai 1 yilatkozat eszméi az egész világon fellelkesítették a bé­kéért, a társadalmi haladásért küzdő emberek száz és száz­szakasznak a legfőbb tartalma a földterületek jobb, rendsze­resebb kihasználásának meg­szervezése, a mezőgazdaság minden ágazatának további fejlesztése és a mezőgazdasági dolgozók kulturális és létfel­tételeinek javítása. A titkár rámutatott, hogy a szűzföld-terület már a közel­jövőben évi 12,5 millió tonna kenyérgabonát, 420 000 tonna búst és 370 000 tonna tejet ter­mel. Ezenkívül előirányozták újabb hárommillió hektár szűzföld meghódítását. Az értekezlet folytatja mun­káját. (MTI) millióit, ugyanakkor a ju­goszláv revizionisták —■ az egész haladó emberiség véle­ményével ellentétben — a Moszkvai Nyilatkozatot káros­nak tartják nemcsak a szocia­lizmus, hanem a béke ügyé­re nézve is. Nagy károkat okozhat moz­galmunkban a dogmatizmus és a szektarianizmus is. A re­vizionizmus elleni harc nem ad menlevelet a dogmatizanus- nak. A szektáns, doigmatikus szemléletmód akadályozza az élet új jelenségeinek felisme­rését, gátolja az alkotó szellem kibontakoztatását. Pártunk továbbra is kétfron­tos küzdelmet folytat. Töret­lenül haladunk előre eddigi politikánk alapján, mert ezt az élet kipróbálta, a nemzet­közi munkásmozgalom gyakor­lata is igazolta. A testvérpártok időről időre nemzetközi értekezleteken cse­rélik ki tapasztalataikat. A nemzetköd értekezleten el­hangzott állásfoglalások — Kállai elvtárs hangsúlyozta: A az egész kommunista mozga­lom tapasztalatait gyűjtik csz- sze és általánosítják. Ezért a közösen hozott állásfoglalások betartása minden párt köte­lessége. A pártok önállósága és a kötelezettség a közös ál­lásfoglalások betartására — nincsenek egymással ellentét­ben, ellenkezőleg: ez képezi ma a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkás­párt, mint a nemzetközi kom­munista mozgalom egyik osz­taga, szent kötelességének te­kinti az egység ápolását és erősítését, a nemzetközi érte­kezleten kidolgozott közös ál­lásfoglalások betartását és kö­vetkezetes megvalósítását. A kommunista és munkás­pártok 1960. novemberében Moszkvában megtartott érte­kezletén egységes álláspontot foglaltak el a mai nemzetközi helyzet megítélésének vala­mennyi kérdésében — mon­dotta, majd e kérdések elem­zése után előadását így fejez­te be: Minden feltétele megvan an­nak, hogy szívós küzdelmek árán, de a békés egymás mel­lett élés körülményei között fokról fokra visszaszorítsuk a kapitalizmus pusztulásra érett erőit, és biztosítsuk a népék szabad, boldog életét; a szocia­lizmus világméretű győzelmét. Párizs (MTI). Az MTI pári­zsi tudósítója írja: A francia fővárosban is, Tu­niszban is azt várják a politi­kai megfigyelők, hogy ezen a héten döntő szakaszukba lép­hetnek az algériai problémá­val kapcsolatos diplomáciai manőverek. Kedden ül össze Tuniszban Ferhat Abbasz el­nökletével az Algériai Köztár­saság ideiglenes kormánya. A minisztertanácsi ülés valószí­nűleg a muzulmánok böjtjé­nek, a remadánmak végéig tart. Már hetek óta éppen a íremadán utáni napokra jelez­ték az algériai kérdésben je­lentős új fejlemények bekö­vetkeztét. Mind több értesülés lát nap­világot az elmúlt hetekben le­zajlott titkos és félhivatalos jellegű francia—algériai elő­készítő tárgyalásokról. A francia baloldali közvéle­mény igen jellemzőnek tartja, hogy De Gaulle a felderítő küldetéssel Pompidou-t bízta meg. Georges Pompidou a Rotschild-bankház igazgatója, emellett az egyik legnagyobb szahanai kőolajtársaság, a Francarep vezetője, és még több más francia mammutvál- lalat igazgató tanácsának tag­ja — a De Gaulle-rendszerben uralkodó szerepre jutott mo­nopoltőke hivatott képviselő­je. Nyilvánvaló, hogy szemé­lyében a francia monopóliu­mok első kézből származó ér­tesüléseket kívántak szerezni az Algériai Köztársaság ideig­lenes kormányának szándékai­ról a Szaharát illetően. Éppen a Szahara hovatarto- zandósága, valamint az algé­riai francia katonai támasz­Tananarive (MTI). A Malgas Köztársaság fővárosában, Ta- nanarive-ben vasárnap befeje­ződött a gyarmatosítók kongói bérenceinek értekezlete. Az ér­tekezleten a többi közt részt vett Kaszavubu, Ileo, Csőmbe, Kalondzsi és néhány tartomá­nyi vezető, nem jelent meg azonban Gizenga, a törvényes kormány vezetője. Nyugati hírügynökségek az értekezlet után kiadott hivata­los közleményt ismertetve je­lentették, hogy egyhangúlag elhatározták »a kongói államok konföderációjá­nak« megalakítását. Ennek a konföderációnak el­nökévé Kaszavubut választot­ták. Elhatározták továbbá hogy megalakítják az »államok tanácsát«, amelynek tagjai Kaszavubu és a »tagállamok« elnökei. Ez a szerv lenne hi­vatott »a konföderáció kül- és belpolitikájának irányítására«. Egy további szerv, az úgyne­vezett egybehangoló szervezet —■ a tulajdonképpeni kormány — felelős lenne az »államok tanácsa« által hozott határoza­tok végrehajtáséért. Az értekezlet szóvivője kö­zölte, hogy á Tananarive-ben hozott határozatokat még egy­szer megvitatja majd az »ál­lamfők« két hét múlva Bak- wangában, a Dél-Kaszai »bá­nyaállam« fővárosában tartan­dó újabb értekezlete. Ezután kerül majd sor a már régeb­ben tervbe vett »kerekasztal- értekezletre« Elisabefchville- ben. Nyugati jelentésekből az is kitűnik, hogy a most véget ért értekezleten nem hoztak döntést olyan kérdésekben, mint például az »államszövetség« neve, tagjainak pontos száma és a határok kérdése. Ezekben a kérdéseikben — a szóvivő szerint — a bakwan- ,gai értekezlet dönt majd. Az értekezlet részvevői fel­szólították az ENSZ-t, hogy »hatálytalanítsa a . Biztonsági Tanács február 21—i Kongóról hozott határozatát«. (Mint is­meretes, ez a határozat újból követelte az összes belga ka­tonai. személyek és politikai ta­nácsadók távozását Kongóból.) pontok jövendő sorsa és az a francia követelés, hogy a köz­vetlen tárgyalások megindulá­sa előtt fegyvernyugvás jöj­jön létre, jelentette az előzetes megbeszéléseken a francia és az algériai álláspont közti el­térés három fő pontját. Pári­zsi politikai megfigyelők vi­szont úgy tudják, hogy több más részletkérdésben meg­egyezés jöhetett létre. így pél­dául az Algériában élő európai kisebbség jogainak garantálá­sáról, egy átmeneti időszakra létrehozandó politikai és köz- igazgatási ideiglenes szervezet formáiról stb. A l’Humanité tuniszi tudó­sítója az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányához közel álló körök véleményét idézi: meg kell kezdődniük a fran­cia—algériai hivatalos tárgyalá­soknak! A jelek szerint e tár­gyalások nem a legmagasabb szinten indulnának meg. Az Afrique-Act.ion című tuniszi hetilap értesülése alapján a francia sajtó arról ír, hogy előbb Joxe francia áílammi- niszter találkozott az Algériai Köztársaság ideiglenes kor­mányénak egy tagjával vala­hol a svájci határ közelében. A francia—algériai tárgyalá­sok közeledtét jelezheti a pá­rizsi rendőrfőnök intézkedése, amellyel meg akarja akadá­lyozni, hogy a francia közvé­lemény hallathassa hangját, és nyomást fejtsen ki a tárgyalá­sok sikeréért. A rendőrprefek­tus betiltott minden gyűlést, amelynek tárgya az algériai kérdés lenne. A tilalom első­nek a diákszövetség keddre ki­tűzött nagygyűlését érinti. Kaszavubu az értekezlet be­fejeztével táviratot intézett Frederick Bolandhoz, az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszaká­nak elnökéhez és Hammar­skjöld főtitkárhoz. Ebben a táviratban tudomásukra hoz­za, hogy a tananarive-i érte­kezlet »bizonyos határozatokat hozott«, és hangoztatja, »ismét létrejött az egység Kongó bi­zonyos részei között, és elhá­rult a polgárháború veszélye«. Újságíróknak adott nyilatko­zatában Kaszavubu kijelentet­te, hogy »az államszövetség megalakulása« közös valutá­hoz és vámunióhoz vezet majd Kongóban«. Közölte továbbá, hogy katangai küldöttek veze­tésével haladéktalanul misszió utazik New Yorkba, és az ENSZ-közgyűlés elé terjeszti a tananarive-i értekezlet határo­zatait. Kaszavubu végül cinikusan megjegyezte, hogy »Gizenga Moszkva (MTI). N. Prozsogin a Pravdában a tananarive-i ér­tekezlettel foglalkozó hírma­gyarázatában rámutat, hogy a Malgas Köztársaság fővárosá­ban összegyűlt imperialista bá­bok félredobták álarcukat, és nyíltan bejelentették: az egy­séges Kongói Köztársaság he­lyén »a kongói államok« kon­föderációját akarják megte­remteni. Ily módon azok, akik Kongó képviselőinek szeretnék feltüntetni magukat, aláírták az imperialistáknak azt a tervét, hogy feldarabolják a fiatal köztársaságot, leszakítsák tes­New York (MTI). Mint az AP amerikai hírügynökség je­lenti, egy professzor, a nem­zetköz kapcsolatok szakértő­je nemrég meginterjúvolta az ENSZ-küldöttségek vezetőit a Kínai Népköztársaság tagsága kérdésében elfoglalt állás­kormányát is tájékoztatják a határozatokról, és ha Gizenga nem hajlandó együttműködni az államszövetséggel, akkor törvényen kívül helyezik«. Nyugati hírügynökségek el­ső kommentárjaiból az ország egysége ellen el­követett újabb merénylet fölött érzett megelégedés ellenére is kicsendül az aggodalom hangja. Ezt a legvilágosabban az AP hírmagyarázója fejezi ki, aki rámutat, hogy az értekezleten hozott határozatok ellenére »megválaszolatlan maradt az a kérdés, vajon Gizenga, a stanleyville-i kormány vezető­je, Lumumba politikai örököse elfogadja-e a határozatokat«. Az amerikai tudósító kényte­len elismerni, hogy Gizenga »jelentős kongói politikai ve­zető, aki nem vett részt az ér­tekezleten«. térál Katangát és Kaszait, a két leggazdagabb tartományt. Prozsogin megállapítja, hogy a belga és egyéb gyarmatosítók számára előnyös feldarabolás a Biztonsági Tanács határoza­tainak megsértését jelenti. Mint ismeretes, a Biztonsági Tanács több ízben állást fog­lalt a kongói állam egysége és függetlensége mellett. Mint a cikk írója megállapít­ja, a bábok és a pártfogóik döntése nem a kongói nép ha­tározata. Kongó egységes és egyetlen törvényes kormánya van. pontjukról. Az eredmény: mi», den tíz küldöttség vezetője kö­zül kilenc kijelentette, .meg­győződése, hogy az ENSZ- közgyűlés ez év szeptember 19-én kezdődő rendes ülés­szakán napirendre tűzi Kína ÉNSZ-tagságának kérdését. Termelőszövetkezetek! Állami Gazdaságok! Kísérleti és Tangazdaságok! Felhívjuk figyelmüket, hogy szabad raktárkészle­tünkből AZONNAL tudunk szállítani BÜ—2. typ. burgonyaültető gépet 15170,— Ft-os áron, illetve a második negyedévben KÁLLÓ—3. typ. burgonyaszedő gépet is, melynek ára 9717,— Ft. A gépek fontosabb műszaki adatai.: KÁLLÖ—3 BÜ—2 szélessége: ültetési mélység: sortávolság: 1680 mm 140—180 mm 700 mm szélessége: hossza: maximális munka­mélység 1500 mm 1100 mm 23-24 cm A vontatásához legalább 25 LE traktor szükséges. talajtól függően. Vontatásához 25 LE traktor szükséges. Fenti gépeket a NYÍREGYHÁZI MG GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT gyártja. Kérjük, megrendeléseiket mielőbb juttassák el me­gyei kirendeltségeinkhez vagy közvetlenül nagygép­osztályunk címére (Bp., VI., Bajcsy-Zs. u. 57.). A megrendeléshez a termelőszövetkezetek 90 napos ér­vényességű MNB fedezetigazolást is csatoljanak, a gazdaságok pedig a megrendelésükön tüntessék fel, hogy a gépet mily forrásból fizetik. A gépek vásárlá­sához kiutalás nem szükséges! FÖMAV NAGYGÉPFORGALMAZÁSI OSZTÁLY (3502) Továbbra is kétfrontos küzdelmet folytatunk é téren a nemzetközi mumkás­Hruscsov részvételével megkezdődött a szűzföld-övezet kiváló mezőgazdasági dolgozóinak értekezlete A hét végére jelentős eseményeket várnak az algériai kérdés ügyében A Pravda a tananarive-i ériehesleti ől Közvéleménykutatás Kína ENSZ-tagságának kérdésében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom