Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-02 / 52. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1961. március 2. Hammar skj öld szabotálja a Biztonsági Tanács kongói határozatát New York (TASZSZ). Az ENSZ titkársága közzétette Hammarskjöld jelentését a Biztonsági Tanács legutóbbi kongói határozatának »végrehajtására teendő intézkedésekről«. A jelentésből kitűnik, hogy a határozat meghozatala óta eltelt hét után sem mutatkozik semmi jele annak, hogy teljesíteni akarják e határozatot. Konkrét intézkedések helyett, amelyek megfelelnének a határozat ama követelményének, hogy vonják ki haladéktalanul Kongóból az egész belga személyzetet, Hammarskjöld, a gyarmatosítók hű szolgája mindössze arra szorítkozott, hogy szóbelileg »figyelmeztette« Belgiumot: köteles »hatékony intézkedéseket foganatosítani» kongói katonai és egyéb személyzetének kivonására. Ámde ismeretes, hogy Hammarskjöld e »figyelmeztetése« mind ez ideig nem hatott a belga gyarmatosítókra, akik a hátuk mögött érzik NATO-be- 11 befolyásos partnereik támogatását. A jelentés azt bizonyítja, hogy a kongói ENSZ-parancs- nokság nem szándékozik semmiféle gyakorlati lépést tenni a népek akaratának teljesítésére. A népek ugyanis Lumumba miniszterelnök aljas gyilkosainak súlyos megbüntetését követelik. Hammarskjöld viszont, e gálád, gaztett részese csupán azt közli, hogy felkérte a nemzetközi bíróságot, jelölje ki Afrika, Ázsia és Latin-Ameri- ka egy-egy képviselőjét, s azok azután egy meghatározatlan időpontban, elfogulatlanul kivizsgálnák Lumumba kongói vezér és harcostársai meggyilkolásának ügyét«. Ugyanakkor a gyarmatosítók csatlósai és a kongói gyilkosok a kongói ENSZ-parancsnok- ság és Hammarskjöld támogatását felhasználva fokozzák népellenes tevékenységüket. Elisabethville-i jelentés szerint kedden katonai egyezményt írtak alá Katanga fővárosában. Az egyezmény a kongói nép függetlenségi harca ellen irányul. Aláírói — Csőmbe, Ileo és Kalondzsi — UPI-jelentés szerint elhatározták, hogy »állandó katonai kapcsolatot tartanak fenn egymással és közös haditerveket dolgoznak ki«. Ki támadja az ENSZ-t ? Az Izvesztyija szemleírói — mint a TASZSZ jelenti — megállapítják, hogy az Egyesült Államok politikája a független afrikai államok érdekei ellen irányul, és az a célja, hogy a kongói válságot a gyarmatosítók javára oldják meg. Az Egyesült Államok nem ítéli el a belga gyarmatosítókat a kongói' fejlemények miatt, sőt támogatja a belgák kongói ügynökeit, Csombét, Mobutut és Kaszavubut, és még a fegyvereket sem tagadja meg tőlük. . Az amerikai propagandának felkapott szólamává vált az utóbbi napokban, hogy »meg kell védeni« az ENSZ-t a Szovjetunió »támadásaival szemben«, mert a Szovjetunió »hadat üzent« az ENSZ-nek, amikor Hammarskjöldnek, Lumumba gyilkosának eltávolítását és az ENSZ szerkezetének átalakítását követeli. A lényeg nem csupán Hammarskjöld személye — jelentik ki az Izvesztyija szemleírói —, bármily visszataszító is a gyarmatosítóknak ez a lakája, aki gúnyt űzött magas tisztségéből. Az ENSZ »kongói akcióját« elejétől fogva a gyarmatosító hatalmak eszelték ki és hajtják végre. Világos, hogy az ENSZ ellen, létének alapjai ellen azok viselnek hadat, alak most, a kongói események után a világszervezetet újabb »akciókra« igyekeznek felhasználni a népek szabadsága és függetlensége ellen — hangsúlyozzák az Izvesztyija szemleírói., (MTI) Rusk nyilatkozaía New York (TASZSZ). Dean Rusk amerikai külügyminiszter kedden — Kennedy elnök jóváhagyásával — nyilatkozatot tett, amelyben rámutatott, bogy az Egyesült Államok szükségesnek tartja a nyugati védelmi közösség nem nukleáris eszközeinek megerősítését az atomütőerő egyidejű fenntartásával. Mint az UPI jelenti, Rusk a nyilatkozat megtétele előtt csaknem három órát töltött a szenátus külügyi bizottságának zárt ülésén. A külügyminiszter megcáfolta azt a sajtó- közleményt, amely szerint komoly felfogásbeli változtatást tart szükségesnek a hagyományos fegyverek fontosságának növelésére. — A kormány eltökélt szándéka, hogy együttműködjék szövetségeseivel a közös védelemben — mondotta Rusk. — Régóta úgy vélem, hogy ez megköveteli a nem nukleáris védelmi eszközök megerősítését, egyszersmind a nukleáris fegyverek fenntartását. Ezután kijelentette, hogy kormánya igyekszik enyhíteni a világban észlelhető feszültséget, és reméli, hogy »a legközelebbi hónapokban jelentős fejlődés érhető el ebben az irányban«. Az Egyesült Államok továbbra is szorgalmazni fogja a garanciákkal biztosított leszerelési intézkedések megvalósítását — mondotta. (MTI) Ötvenhat algériai vádlott a rennes-i hadbíróság előtt Verekedés a tárgyaláson Párizs (MTI). A remnes-i hadbíróság monstre-par tárgyalásába kezdett. 56 algériai ül a vádlottak padján. A tárgyalások bővelkednek incidensekben: az első napon az algériai vádlottak közül többen tak között verekedés . tört ki, több vádlott megsebesült. Az incidensek hírére a hadbíróság épülete előtt több száz főnyi tömeg gyűlt össze, Rennes munkásai és diákjai, és az algériai béke mellett tüntettek. Ferhat Abbasz nem juthatott el V. Mohammed temetésére ... Párizs (MTI). A párizsi politikai körökben és a francia sajtóban egyaránt nagy feltűnést keltett, hogy Ferhat Abbasz, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának elnöke kedden nem tudott eljutni Rabatba — repülőgépösszeköttetés híján — a marokkói király temetésére, és így, legalábbis kedden, elmaradt az észak-afrikai hármas »csúcstalálkozó«, amelynek létrejöttét Párizsban biztosra vetitek. A francia fővárosiban azt várták, hogy V. Mohammed temetése alkalmat ad Burgiba tunéziai elnöknek, hogy beszámoljon a De Gaulle tábornokkal folytatott tárgyalásairól. Mivel szerdán reggel Ferhat Abbasz — útban Marokkó felé — még mindig Madridban tartózkodott, és Burgiba elindulását Rábáiból a szerda déli órákra tűzték ki, valószínűtlennek tartják, hogy létrejöjjön az algériai és tunéziai vezetők találkozója. tálja Burgiba párizsi derűlátó nyilatkozatait: — A mi derűlátásunk nem ugyanazokon az indokokon alapul, mint Burgibáé. A tunéziai államfő nem első esetben fejezi ki egyetértését a De Gaulle- ista politikával. A meluni kudarc másnapján nyilvánosan is el kellett ismernie, hogy csalódott, amikor De Gaulle-ba vetette bizalmát. De ez nem akadályozta meg, hogy néhány hónappal később a népszavazás »igenje« mellett ne nyilatkozzék, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának vezetőivel szemben. Íme, ma ismét kezesként jelentkezik De Gaulle szándékai mellett, és felhívja az algériai vezetőket, tanúsítsanak De Gaulle iránt »megértést«, adják meg »szükséges segítségüket«. Mindez nem változtatja meg az algériai probléma alapvető adottságait. ! Az algériai békét nem ' Burgibával, hanem az al- . gériai kormánnyal kell I megteremteni. S még az sem elég, hogy a tárgyalások meginduljanak, az is kell, hogy eredményre vezessenek. Márpedig — figyelmeztet a l'Humanité — Debré legutóbbi kijelentése a Francia-Szaha- ráról nem jó előjel. Azt mutatja, hogy De Gaulle hivatalos álláspontja nem változott Melun óta. Igaz, hogy a francia burzsoázia rákényszerülhet az algériai béke megteremtésére. De mindent el fog követni azért, egészen az utolsó pillanatig, hogy fenntartsa uralmát valamilyen más formában, és így megvédje leglényegesebb kiváltságait Hruscsov és Brezsnyev távirata II. Hasszán marokkói királyhoz Burgiba visszautazik Svájcba, hogy mintegy 10—15 napig folytassa gyógyüdülését. Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya a hét végén fog Tuniszban összeülni, hogy tanulmányozza a Burgiba franciaországi útját követően előállott helyzetet. A l’Humanité így kommenMoszkva (TASZSZ). Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táviratot küldött 11. Hasszán marokkói királynak. A táviratban sze- rencsekívánatait fejezte ki II. Hasszán trónrakerülése alkalmából. A szovjet kormányfő kifejezte meggyőződését, hogy Marokkó és a Szovjetunió jó kapcsolatai továbbra is a kölcsönös megértés és barátság szellemében, a nemzetközi együttműködés és a béke megszilárdítása érdekében fejlődnek majd. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke szintén táviratban fejezte ki jókívánságait II. Hasszánnak. (MTI) Macmillan a munkáspárti képviselők felszólalásainak kereszttűzében London (TASZSZ—Reuter). Az angol alsóház keddi ülésén elsőnek Sydney Silverman munkáspárti képviselő szólalt fel. Szavait Macmillan miniszterelnökhöz-. intézve kijelentette: Az a tény, hogy Anglia gyakorlótereket bocsát a nyugatnémet hadsereg rendelkezésére, »sértő az angol nép többsége számára«. Macmillan elkerülte a választ. Greenwood és Allan munkáspárti képviselők követelték a miniszterelnöktől, adjon biztosítékot arra vonatkozólag, hogy az angol kormány a jövőben nem szándékozik atomkísérleteket folytatni, üdvözölAz angol alsóház ülése ni fogja a nemzetközi ellenőr- ’ ző állomások angol területen való felállítását, és közreműködik a nukleáris kísérletek megszüntetésére, vonatkozó nemzetközi egyezmények megkötésében. Macmillan válaszában arra a kijelentésre szorítkozott, hogy bár a két évig tartó háromhatalmi megbeszéléseken semmiféle megállapodás nem jött létre, ennek ellenére ez idő alatt a tárgyaló országok nem folytattak nukleáris kísérleteket. Gaits kell munkáspárti vezér megkérdezte Macmillantől, mi a véleménye arról, hogy a kongói »magánhadseregbe« 'angol állampolgárokat toboroznak. Macmillan a szó szoros értelmében kitért a válasz elől, mindössze annyit jegyzett meg, hogy az angol kormány nem hagyja jóvá az efajta tevékenységet. Ugyanakkor megkísérelte tisztára mosni a belga kormányt, amely — Macmillan állítása szerint — szintén nem támogatja a zsoldosok toborzását. A védelmi politikával kapcsolatban az ellenzék felvetette a bizalmi kérdést. A kormány többséget kapott a szavazásnál. (MTI) Cl a Nemietkózösség tzz. Nagy^ritanmáto/ tagjai Hű su/oníírrt őrületek n a Nemzeiközösség tagállamainak auarmatai V/Jgaszafóid DJ.U = Déi-AfrikaiUnió P-' Pakisztán (Mii-: Portugál keblükből az Algériai Köztársaság zöld-fehér félholdas lobogóját húzták élő, és ezzel tüntettek Algéria függetlensége mellett. A tárgyalás második napján az egyik vádlott megtagadta a válaszokat a hadbíróság elnökeinek kérdéseire, az elnök erre kiutasította a teremből. A többi vádlott ekkor helyéről felállva az .algériai forradalom himnuszát énekelve fejezte ki szolidaritását társával. A hadbíróság visszavonult, a fogházőrök és a vádlotFasiszta háborús bűnösöket ítéltek halálra Litvániában (TASZSZ). A Ütvén legfelső bíróság halálra ítélt három fasiszta tömeggyilkost — név- szerint Nikstaitist, Skliutast és Petrauskast — akik a német megszállás idején szovjet állampolgárok tízezreinek kivégzését irányították. (MTI) Nyolcvanötezer angol bányász sztrájkol London (MTI). Yorkshire megye szénbánya vidékén sztrájk tört ki, s futótűzként terjedt tovább. A jelen pillanatban 85 ezer támabányász szixáikol. A rhodesiai események és Ciprus csatlakozása a Brit Nemzetközösséghez újra előtérbe helyezik e laza államszövetség problémáit. A Brit Nemzetközösséget, azaz Nagy-Britannia, Ausztrália, a Dél-afrikai Unió, az ír ! Szabad Állam, Kanada, Üj- Foundland és Űj-Zéland laza államszövetségét 1926-ban hozták létre. Az első világháború egyik következményeként ugyanis Nagy-Britannia fehér domíniumai: Kanada, Ausztrália, Üj-Zéland — azaz azok a brit gyarmatok, ahol a színes bőrű lakosságot jóformán teljesen kiirtották — gazdaságilag és politikailag megerősödtek, és fennállt annak veszélye, hogy ezek az országok Nagy-Britannia befolyási övezetéből kiszakadnak. Az egykor leghatalmasabb gyarmati birodalom széthullási folyamatának megakadályozása volt tehát a Brit Nemzetközösség létrehozásának közvetlen célja. A második világháború után, a nemzeti függetlenségi mozgalmak fellendülésével Nagy-Britannia ázsiai és afrikai gyarmati pozíciója tovább gyengült. 1947-től kezdve már úgynevezett színes domíniumokat és gyarmatokat is, köztük Indiát, Pakisztánt, Ceylont, Ghánát és Malájföldet is kényszerült Nagy-Britannia a nemzetközösség soraiba felvenni. Nagy-Britannia ugyanis a felsorolt gyarmati területek függetlenségéhez csakis úgy »járult hozzá«, ha a területek a közösség keretében maradnak. A színes domíniumok felvételével egyidejűleg a Brit Nemzetközösség nevéből a »brit« szócskát törölték. A nemzetközösség jelenleg 12 tagból áll. Európában Nagy- Britannia és Észak-lrország (Írország, az Ír Szabad Állam 1949-ben vált ki a közösségből), Afrikában Ghana, Nigéria és a Dél-afrikai Unió, Ázsiában India, Pakisztán, Ceylon, Malájföld és Ciprus; Ausztrália és Üj-Zéland, valamint az amerikai kontinensen Kanada (Űj-Foundland Kanadához csatlakozott). A nemzetközösség területe a tagállamokhoz kapcsolódó gyarmatokkal és a lakatlan antarktiszi szektorokkal együtt kereken 36 millió négyzetkilométer, azaz a Föld szárazulatának egynegyede; a nemzet- közösség 720 millió főt, azaz a Föld lakosságának 26 százalékát foglalja magába. A nemzetközösséget politikailag a »brit koronához való hűség«, gazdaságilag a prefe- renciális-vámrendszer, tehát a tagállamok egymásközti kereskedelmében a legnagyobb kedvezmény elvének biztosítása és az úgynevezett sterling- blokk kapcsolja össze. A gazdasági egységet illetőleg Kanada már kiesett Nagy- Britannia pénzügyi ellenőrzése alól és a dollár-blokk tagja. Az Amerikai Egyesült Államok befolyása — Nagy-Britannia rovására — egyre erősödik a többi tagállam gazdasági életében is. A nemzetközösség politikai egysége is rendkívül megtépázott. Annak ellenére, hogy a brit korona »egyesíti« a tagállamokat, közülük többen, mint Pakisztán, India, Ghana a köztársasági államformát választották nemrégiben. Ismeretes továbbá, hogy Ghana, India, Ceylon az antiimperialis- ta semleges országok táborához tartozik. Erős az ellentét a Dél-afrikai Unió és a közösség színes tagállamai kőzett is az Uniónak a fasiszta faji megkülönböztetést képviselő politikája következtében. A Dél-afrikai Unió egyébként ezért a közösségből való kiválással fenyegetőzik. Az USA Nagy-Britannia megkerülésével az ANZUS elnevezésű agresszív katonai szerződés • keretei között Ausztráliával és Űj-Zélanddal közvetlenül áll katonai-politikai szövetségben. A felsorolt néhány kérdésen kívül Nagy-Britanniának külön problémát okoz az úgynevezett autonóm (függő) területek, mint Szingapúr, Brit Nyu- gat-India, valamint Rhodesia és Nyaszaíöld kérdése is. Nagy-Britanniának meg kell küzdenie a Brit Nyugat-Indiát alkotó tíz szövetségi terület összetartozásának problémájával, valamint a Rhodesiában és Nyaszaföldön — a Dél-afrikai Ünióhoz hasonlóan — különösen élessé váló, a néger és más színes bőrű népek ellen folytatott faji diszkriminációs politika megoldásával. A nemzetközösség Nagy-Britannia politikai és gazdasági vezetését kívánná biztosítani, ez azonban különböző okok miatt napról napra gyengül, és végül is a laza államszövetség teljes szétbomlásához vezet.
