Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-02 / 52. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 52. szám. ÄRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1961. március 2. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Pártonkívüliek szóltak (3. o.) 500 kilométer egy műszakban (5. o.) Egy szélhámos „karrierje' f6. o.) A% elmúlt három év munkájáról és as idei feladatokról tárgyalt a MEDOSZ megyei választmánya Tegnap a Mező- és Erdőgaz­dasági Dolgozók Országos Szakszervezetének Somogy me­gyei választmánya ülést tar­tott Részt vettek az ülésen Kovács István és Juhász Fe­renc, a MEDOSZ központi ve­zetőségének tagjai és Szőke Pál, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára is. Halustyik Mihály, a MEDOSZ megyei bizottsága elnökének megnyitó szavai után Horváth Zoltán megyei titkár mondott beszámolót az elmúlt három esztendő munkájáról és az 1961. évi feladatokról. Az elmúlt három év szak­szervezeti munkájának alap­elve volt a munkáshatalom erősítése, a dolgozók szociális és bérhelyzetének javítása, A megyei eredmények ismerteté­se előtt Horváth elvtárs szó­lott az országos feladatok tel­jesítéséről, majd hangsúlyozta: megyénkben a mezőgazdaság szocialista szektorában is szé­pen megmutatkozik az előre­haladás. Az állami gazdaságok eredményei a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényét, a fejlett ag­rotechnika alkalmazásának he­lyességét bizonyítják. Például állami gazdaságaink 1959-től 1960-ig 10,2-ről 13,2 mázsára növelték a búza holdanként! hozamát. Gépállomásaink dolgozóinak átlagkeresete olyan arányban nőtt, mint a traktoregységen­ként végzett munka. A megye erdőgazdaságai is becsülettel helytálltak a hároméves terv időszakában. A Közép-somogyi Erdőgazdaság másodízben sze­rezte meg az élüzem címet, és megközelítette ezt a szintet a zamárdi és a nagyatádi gazda­ság is. Szép eredményeket ho­zott az ifjúság versenymozgal­ma, melyben több mint 2000 fiatal vett részt. Két verseny­ző első helyezést szerzett az országos vetélkedésben is. A MEDOSZ megyei bizottsá­ga a SZOT XX. teljes ülésé­nek határozatai alapján jelöl­te meg az idei tennivalókat A mezőgazdasági termelés növe­lése végett szükséges a nagy termést adó növényfélék ve­tésterületének emelése, az ön­tözéses gazdálkodás kiterjesz­tése, az anyagi és műszaki esz­Somogyi juhászok is részt vettek a pécsi táj értekezleten Kedden tájértekezletet tar­tottak Pécsett Baranya, Tolna és Somogy megye állami gaz­dasági és termelőszövetkezeti juhászai. Az elhangzott előadá­sok alapján megvitatták a juhtenyésztés fejlesztésének időszerű kérdéseit. Milyen gyakorlati útmutatást adott ez a tanácskozás? Elsősorban állami gaink fogadhatják érdeklődés­sel a bejelenj est: elkészült és a gyakorlati próbákon bevált az első juhfejőgép. Amíg min­den nagyüzem megvásárolhat­ja, addig sok idő elmúlik. Ne várjanak a gépre, hanem ve­zessék be a kézi fejést minél több juhászaiban. A kísérletek tanúsága szerint 100 napos laktációban mintegy 30 liter tejet ad egy-egy anyabirka a gyapjú mennyiségének csök­kenése és minőségének romlá­sa nélkül. A fejés, a tej hasz­nosítása csökkenti a juhte­nyésztés költségeit. A gazdaságosság másik fon­tos tényezője — s ez Hófer Elvetették a mákot és a borsót a táskaiak A táskái Rákóczi Tsz gaz­dái jól tudják: a gazdag ter­més egyik legfőbb előfeltétele a szántóföldek talajerejének növelése. A fogatosok a télen ki hordtak a mezőre 100 holdra való trágyát. Most újabb 20 holdat istállótrágyáznak. Négy traktor folyamatosan szántja le a trágyát Február második felében megkezdték a kora tavasziak vetését. Elvetették a mákot 15 holdon, s tegnap végeztek a 10 hold borsó vetésével is. Sorrendben a sárgarépa- és a hagymamag vetése következik. A tavaszi kalászosok — az 50 hold zab és 30 hold árpa — talajának előkészítésével szin­tén jól haladnak. A 235 hold kenyérgabona fejtrágyázását idejében megkezdték. Eddig 90 hold búzára és rozsra szórták ki a pétisót, László törzskönyvezési felügye­lő szerint ma már több mint 200 somogyi termelőszövetke­zet figyelmébe ajánlható — a silótakarmány etetése. A siló termelés tervének összeállítá­sakor vegyék figyelembe a bir­kaállomány szükségletét is. Silótakarmánnyal ugyanis ol­csón tarthatók a juhok — ezt is igazolják a gyakorlati kísér­letek; közök helyes kihasználása, a munkaverseny kiszélesítése és a nagyüzemi munkaszervezés, munkafegyelem megszilárdítá­sa. Az olcsóbb termelés érde­ke megkívánja a tej literen­kénti önköltségének legalább 30 fillérrel való csökkentését. Az 1961-es év az erdőgazdasá­goktól az iparifa-klhozatal nö­velését, a gépállomásoktól pe­dig a munka minőségének ja­vítását várja. A célt csak úgy tudják elérni mezőgazdasági üzemeink, ha munkaversenyü­ket az éves tervfeladatokra építik, s minden dolgozóval megbeszélik vállalásaikat He­lyes, ha a gazdasági vezetők úgy állapítják meg a prémium- feltételeket, hogy azok az ed­diginél ösztönzőbben hassanak a termelékenységre. Az üzemi tanácsok hasznosan segíthetik a termelés növelését, ezért szükséges, hogy legalább fél­éves terv alapján végezzék ten­nivalóikat. Végezetül Horváth elvtárs a műszaki fejlesztés, az üzem­egészségügyi, munkavédelmi és kulturális feladatokról szólott. A beszámolót vita követte. Souvanna Plionma: „Kormányom ellenőrzése alatt tartja Laosz háromnegyed részét“ Párizs (TASZSZ). Az AFP közlése szerint Souvanna Phouma, a laoszi királyi kor­mány miniszterelnöke a felsza­badított laoszi területeken tett körutazás után visszatért Kam­bodzsa fővárosába, ahová a laoszi főváros eleste után tet­te át idegilenesen a székhe­lyét. Kijelentette, hogy kor­mánya ellenőrzés alatt tartja Laosz területének háromne­gyed részét, így a Phang Saly és Sam Neua tartományokat, Xieng Khauang és Luang Pra- bang tartományok nagy részét, valamint Dél-Laosz területé­nek jó részét. Bizakodással te­kintenek a jövőbe — mondot­ta a miniszterelnök. Souvanna Fhouma közölte, hogy Nosavan tábornok olda­lán háromezer csangkajsekista katona harcol. Emlékeztetett rá, hogy a lázadók támogatást kapnak Thaiföldtől, Dél-Viet- namtól és Tajvantól. »Remélem, az Egyesült Ä1-» lamok megérti, hogy késleke­dés nélkül helyre kell állítani Laoszban a békét. Ez minden­kinek érdeke« — hangoztatta végül a miniszterelnök (MTI) Kennedy sajtóértekezlete Washington (TASZSZ). Ken­nedy, az Egyesült Államok el­nöke szerdán megtartotta szo­kásos sajtóértekezletét. Ennek során számos kérdést tettek fel az elnöknek a leszerelésről és a szovjet—amerikai kapcsola­tokról. E kérdésekre válaszol­va Kennedy kijelentette, hogy véleménye szerint a leszere­lés és a szovjet—amerikai kap­csolatok megjavítása terén az első lépés lesz a nukleáris fegyverkísérletek megtiltására vonatkozó genfi tárgyalások március 21-i megújítása. Ken­nedy azt mondta, reménykedik e tárgyalások sikeres kimene­telében. Az Egyesült Államok elnöke a továbbiakban kijelentette, hogy kormánya a szovjet— amerikai kapcsolatok terén ez­után is olyan helyzetre törek­szik, amelynek alapján erő­södhetnének a remények a bé­ke fenntartásában. Ö és kor­mánya keresi és a jövőben is keresni fogja azokat a haté­kony módozatokat, amelyek a szovjet—amerikai kapcsolatok rendezéséhez, valamint a le­szerelés általános problémájá­nak fokozatos megoldásához vezetnek. Ezzel kapcsolatban a tudó­sítók kérték Kennedyt, mond­jon véleményt Mccloynak, az elnök leszerelési tanácsadójá­nak nyilatkozatáról. (Mccloy február 25-i beszédében olyan kijelentéseket tett, amelyeket a sajtó úgy értékelt, hogy Mccloy a leszerelést elutasító régi Eisenhower-politika foly­tatását sürgette.) A kérdésre válaszolva Ken­nedy tulajdonképpen deza- vuálta Mccloyt. Rámutatott arra, hogy az Egyesült Alla­Kialakítani új embert Ankét a megye pedagógusai részére Tegnap este a Felsőfokú Ta­nítóképző Intézetben a megye oktatási intézményeinek veze­tői, képviselői részére ankétet rendezett az MSZBT pedagó­giai szakosztálya és a megyei tanács művelődésügyi osztálya. Az ankét beszámolóját dr Ábent A nagyberki Kapos völgye Tsz kertészetében Ferenc, a Pedagógiai Tudomá­nyos Intézet igazgató helyette­se tartotta, aki tájékoztatta a részvevőket az OSZSZSZK pe­dagógusainak az elmúlt évben tartott kongresszusán tapasz­taltakról. Előadása elején a szovjet közoktatásban végbement ha­talmas fejlődésről beszélt, a szovjet-orosz iskolák közvetlen kapcsolatáról az üzemekkel, az élettel.- A kongresszus beszámo­lóiban, a hozzászólásokban, va­lamennyi szovjet pedagógus számára egyetlen feladat lett megjelölve — hangoztatta az előadó — segíteni a kommunista ember kialakítását, a fiatalok formálását. Erről szólott Hrus­csov elvtárs is, aki az új nem­zedék nevelését elválaszthatat­lannak tartotta a kommunista társadalom felépítésével járó többi feladattól. — Nem szabad lemondani a pedagógusoknak egyetlen fia­A nagyberki Kaposvölgye Tsz kertészetét az idén ötven holdra növelik. Képünkön: A korai növényeknek készí­tik elő a melegágyakat. Az ősszel 140 mázsa fejes káposztát vermeltek el ba­rázdákban. Most Kordé Gyuláné, Tarr Károlyné és Do­bos Józsefné felszedik, m-vj-l megtisztítják, és a piacra «állítják. tálról sem, mert szívós mun­kával mindenkinél lehet ered­ményt elérni Csökkenteni a tananyagot, jobb módszereket kialakítani, mellőzni a szájba­rágóst. Nagyobb gondot fordí­tani a családi nevelésre. A ne­velés és az iskola munkája az egész társadalom ügye — hangzott el a kongresszusom. Ezután élményeket, epizódo­kat mesélt el, amik a szovjet állam vezetőinek a pedagógu­sokkal való közvetlen kapcso­latát bizonyítják, s egyben azt, hogy mennyire fontosnak tart­ják megbecsülni a pedagógu­sok munkáját. — Hasznos volt a kangresz- szus valamennyi részvevő pedagógus számára — hangoztatta az előadó. így érezték ezt az ankétom részt vevő pedagógusok is, mert számos kérdés hangzott el a kongresszussal, a szovjet pe­dagógusok munkájával kap­csolatosan. mok kormánya most dolgozza ki álláspontját a leszerelés kérdésével kapcsolatban és ezért korai lenne arról beszél­ni, milyen lesz ez az álláspont. Kennedy hangsúlyozta, hogy Mccloy beszédét nem tekintet­te a kormány leszerelési poli­tikája kifejtésének, mert az Egyesült Államok még nem formulázta meg politikáját eb­ben a kérdésben és — mint Kennedy rámutatott — nyárig nem is fogja megíormulázni. A leszerelés kérdésével kap­csolatos válaszainak befejezé­séül az elnök kifejtette:-e kér­dések megoldásának előreha­ladása a felek jóakaratától és attól függ majd, hogy milyen realitássíd hajlandók megköze­líteni. További válaszaiban Kenne­dy kijelentette, üdvözöl min­den olyan erőfeszítést, amely arra irányul, hogy fokozza a szovjet és amerikai tudósok együttműködését, egyebek kö­zött a világűr meghódításában. Kennedy közölte, hogy az Egyesült Államok és a Szov­jetunió jelenleg tárgyalásokat folytat a szovjet—amerikai kulturális és tudományos cse­reprogram bővítéséről. Kennedy ugyanakkor a saj­tóértekezleten több kijelentést tett arról, hogy az Egyesült Államok fokozni akarja és meg akarja szilárdítani kül­földön állomásozó fegyveres erőit. E kijelentései elient- mondtak azoknak a megállapí­tásainak, amelyeket a leszere­lésről és arról tett, hogy a szovjet—amerikai viszony ja­vítására törekszik. Az egyik újságíró kérdésére válaszolva az amerikai elnök kifejtette az Egyesült Államok álláspontját a kongói esemé­nyekkel kapcsolatban. Kijelen­tette, hogy Kongóban a helyzet rendkívül labilis. Az elnök üd­vözölte a Biztonsági Tanács legutóbbi Kongóra vonatkozó határozatát és azt mondotta; hogy az Egyesült Államok el­várja az említett utasítások teljesítését. Tizenegy tonna fonalat készít naponta az új fonoda 1958-ban vetődött fel a ma­gyar fonóipar bővítésének gondolata. A hazai szövödék ellátása ugyanis egyre nagyobb erőfeszítést kívánt a fonodák­tól, s világossá vált, hogy rö­vid idő múlva az akkori ka­pacitás már semmi módon sem lesz megfelelő. A gazda­ságosság egy már meglevő üzem bővítése mellett szólt. Ily módon megtakarítható az irodák és szociális helyiségek építésére fordítandó összeg, és nincs szükség új gazdasági és műszaki vezetőkre. Az ország pamutipari válla­latai hozzáláttak a javaslatok kidolgozásához. A legkedve­zőbb tervet a Kaposvári Tex­tilművek nyújtotta be. Az aránylag olcsón megoldható bővítést a minisztérium elfo­gadta, s a tervbe vett 19 200 orsót Somogynak adták. 1958 májusában megkezdődtek a bővítési munkálatok. Még tartott az építkezés, mikor megérkeztek a gépek. A többi között ötven új gyűrűs­fonó jött a Szovjetunióból. 1959 májusában kezdődött a gépek beszerelése, majd no­vembertől fokozatosan megin­dult a termelés. Az első hóna­pokban még Miskolcról küld­tek félkész terméket, mert a gyűrűsfonó előgépeit csak ké­sőbben állították fel. A múlt év március közepére már min­den gépet beszereltek, és ettől kezdve saját anyagból dolgoz­nak. (Hasonló módon most a Kaposvári Textilművek segíti ki a szombathelyieket félkész termékkel.) Nagy gondot okozott az új munkaerők betanítása. Az ok­tatást még a régi üzemben vé­gezték, s mire elkészült a fo­nó 2., már nem volt idegen a dolgozóknak a fonógép, s is­merősként mozogtak a ter­mekben. A művezetőket gé­pész- és textiltechnikusokból képezték ki a vállalat tanfo­lyamán. Amióta megkezdődött a rendszeres munka, fokozatosan emelkedik a Kaposvári Textil­művek termelése. Az új fono­dában a 10,5 tonnás tervvel szemben ma már 11 torma a napi teljesítmény, s ezzel együtt 28 ezer kg fonalat ad a népgazdaságnak 24 óránkénti (Közepes fonalvastagsógot szá­mítva ez 1 millió 120 ezer lan hosszú fonal.) A 100 millió forintos költ­séggel épült új fonodarész 559 dolgozót foglalkoztat. Az elő­állított fonal szinte az ország valamennyi szövödéjébe eljut. Főleg ipari, műszaki szövete­ket és igen sok exportcikk«* készítenek belőle.

Next

/
Oldalképek
Tartalom