Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-07 / 56. szám

SOMOGYI NEPLAS 6 Kedd, 1861. március „Mérnök leszek // A fiúk kibővültek a sok fut- kosásban, gyors mozdulatok­kal ijedték le magukról a trikót, a futballcipőt. Szűcs Béla testnevelő tanár még ott maradt velük az edzés után. beszélgettek. Egyszer csak Juhász elvtárs, a konzervgyár igazgatója lépett be az ajtón A fiúkat váratlanul érte ez a látogatás. Kíváncsian »hegyez­ték fülüket«, nem volt túlsá­gosan ' nehéz elkapni néhány mondatfoszlányt: — Bélám, te ismered a fiú­kat, hallottál számításaikról. Tudnál-e javasolni nekünk va­lakit az üzembe? A többit máir nem hallották, mert a két férfi félrevonult, halkan beszélgettek. Csak ak­kor figyeltefk fel a fiúk, ami­kor Juhász elvtárs bizalmasan odaszólt Bogdán Ferinek, akit régebbről is ismert már. hisz gimnáziumi évei alatt szinte minden'nyáron az üzemben dolgozott: —r Nem volna kedved hoz­zánk jönni? És a barátaidnak? Egy év után elmehétnél egye­temre ... S ha közepesnél jobb az eredmény, havonta ötszáz forint társadalmi ösztöndíjat adna az üzem ..: Nem utolsó dolog, gondoljátok meg ..; Ezzel távozott is, választ sem várt. Amúgy se menne az olyan könnyen, kiváltképp érettségi és pályaválasztás előtt álló fiataloknál. Hanem a bogarat alaposan beledugta a fiúk fülébe, vagy legalábbis a Bogdán Feriébe, s ő nyom­ban elhatározta, hogy még az­nap megbeszéli szüleivel a dol­got. — Édesapám, mérnök leszek. Mit szólna hozzá? — Így állí­tott be a szülői házha. Anyja átölelte, apja elérzékenyülten bólintott, s Feri érettségi után két nappal mór jelentkezett P- ii»mhen. Örömmel fogad­mmmm ták, még aznap megkapta a munkakönyvét is. Aztán megkezdődött. a. mun­ka. Feri otthonosan, magabiz­tosan mozgott az üzemben. Először nyersanyagátvevő volt, aztán hívták az irodába: — Szeptembertől műszaki tanuló lessel — fogadta a gyártásvezető —, s egy év alatt, ha jól tanulsz, a kon­zervipari szakmából szakvizs­gát tehetsz. Majd mi megte­remtjük a lehetőségeket, csak igyekezz! Bogdán Ferinek felragyo­gott az arca. Akkor még nem gondolt ugyan a nehézségekre, de azóta már gyürkőzik velük nagy-nagy odaajdással. Minden fontosabb munkaterületre be­osztják, hogy magáévá tegye a szakmát. Negyedévenként Nagykőrösre jár beszámolni, s május—júniusban szakvizsgát tesz. Sokait kell tanulnia, köz­bén készül az egyetemi felvé­telre is, dolgozik szorgalma­san, s a futball, no persze, azt sem szabad egészen elhanya­golni ... Ahogy múlnak a hónapok, egyre sokasodik a fiú gondja Az már nem kétséges, hogy megpróbálkozik az egyetem­mel, csak meg nem tudott dönteni, hogy tulaj dóriképpen hová is pályázzon. Kissé félén­ken, szégyenlősen mondogatja, hogy neki sokkal rokonszenve­sebb a gépészeti pálya, de úgy tartja becsületesnek, hogy lemondjon erről. Miért? Mégis csak a Nagyatádi Konzervgyár karolta fel, s hálával tartozik ezért, nyilvánvalóan a konzerv­iparban vegyészmérnökre lesz szükség és nem gépészre. Le­het, hogy Juhász elvtárs azóta már beszélt vele, s megnyug­tatta. Mert a gyár vezetőinek éppen az a kérése, hogy gé­pészmérnökire jelentkezzék. Magyarázat is van rá bőven. A gépek száma állandóan nő, képzett, gyakorlati tapasztala­tokkal is rendelkező műszaki vezetőre lesz szükség, aki a technológiának megfelelően tudja majd irányítani a mun­kát .: . Nos hát, Bogdán Feri, nem kell lemondani a rokonszen­vesebb pályáról.. s J. B. 4 kompresszor melletti olajleválasztó tartály robbant a tejüzemben Ismeretes, hogy péntekien délután hat óra körül a Ka­posvári Tejipari Vállalat I-es telepén robbanás okozta súlyos baleset történt, és ennek kö­vetkeztében Bende Lajos kompresszorkezelő a helyszí­nen, Balogh József műszaki vezető pedig a kórházban meg­halt A szerencsétlenség harmadik sérültje, Farltas Imre már túl* jutott az életveszélyen. Főként a szemét érte sérülés, s ezért a szemészeti osztályon ápol­ják. Elmondotta, hogy a robbanás után nem veit lélegzetet, mert tisztában volt a felrobbant tartály­ból kiömlő gáz mérgező hatásával. Erejét megfeszítve igyekezett kimászni az ammóniák füg­gönyből. A baleseti osztály fő­orvosa megerősítette, hogy Farkas valóban ennek köszön­heti megmenekülését. Az am- móniák-gáz ugyanis annyira tömény volt, hogy Benőénél és Baloghnál a belélegzett meny- nyiség tüdővizenyőt váltott ki. A vizsgálat még tart a bal­eset okának kiderítésére. Azt már megállapították, hogy nem a kompresszor, ha­nem a közve‘len közelé­ben levő olajleválasztó tartály robbant fel. Ez szerves része a hűtőberen­dezésnek. Azt a célt szolgálja, hogy a kompresszorból a cső­vezetékbe nyomott ammóniák­ból letisztítsa az olajt» szeny- nyeződést Farkas Imre val­lomása szerint a gép megindu­lásakor észleltek működési za­varokat. A gép néhány percig »üresjáratban-« dolgozott. Miközben Bende igazított valamit rajt, történt a robbanás. A vegyi és egyéb vizsgála­tok most folynak. Ezek befe­jezésével derül majd ki, hogy a kompresszort beszerelő Élel­miszeripari Központi Szerelő Vállalat vagy a kezelők kö­vették-e el a hibát. A tejtermékek hűtését vég­ző kompresszor üzembe állí­tásában a Kaposvári Hűtőipari Vállalat dolgozói segítenek a tejüzemnek. Az új telekkönyvi rendeletről Az 54/1960. számú kormány- rendelet értelmében 1961. feb­ruár 1-én új telekkönyvi ren­delet lépett életbe. Az 1855-ben kiadott telek­könyvi rendtartást nemcsak azért kellett újjal felváltani, mert elévült, hanem azért is, mert a szocializmus építése so­rán a tulajdoni és használati viszonyokban bekövetkezett mélyreható változásók feltétle­nül szükségessé tették a te­lekkönyv átfogó, a szocialista viszonyoknak megfelelő rende­zését. Az ingatlanok átruházása to­vábbra is az eddigiek szerint történik. Az új rendelet azon­ban sok újat hozott a telek­könyv vezetésében. Fontos alapelve az új rendeletnek, Három napközi otthon munkáját vizsgálta meg a Siótoki Járási Népi Ellenőrzési Bizottság (Tudósítónktól.) A Siófoki Járási Népi Ellen­őrzési Bizottság megvizsgálta a •siófoki, a balatonszárszói és a balatonszemesi napközi otthon munkáját. Megállapította, hogy az előírásoknak megfelelően veszik fel a tanulókat, azonban nem jut hely minden igényjo­gosult jelentkezőnek. Balaton­szárszón és Balatonszemesen önköltséges tanulószobát léte­sítettek. Siófokon. — bár 40 gyereknek nem jutott év elején hely — sajnos nem sikerült önköltséges tanulószobát szer­vezni, a szülői munkaközösség ugyanis nem támogatta kielé­gítően az igazgató ebbeli tö­rekvését. Mindhárom napköziben meg­felelő oktató- és nevelőmurika folyik. Különösen a munkafog­lalkoztatások jók, főképp ott, ahol a napközi otthon szoros kapcsolatban áll az úttörőcsa­pattal, * ahol a termelőszövet­kezetbe járnak a gyerekek. Helytelen viszont, hogy a ta­nulók sokszor felügyelet nélkül játszanak az udvaron vagy az osztálytermekben. A napközi otthonok vezetői alsótagozatos nevelők, a felső­sekkel nem tudnak kielégítően foglalkozni. Helyes lenne', ha szaktanárok is vállalnának szakfelügyeletet a napköziben. A tanulók étkeztetése meg­felel a kívánalmaknak, meg kell azonban javítani az étkez­tetési körülményeket A NEB a vizsgálat tapaszta­latait megtárgyalta a járási ta­nács művelődésügyi csoportjá­nak munkatársaival, a községi tanácsok titkárával és az isko­laigazgatókkal. GYÁSZJELENTÉS I Mély fájdalommal tudatjuk, I hogy szeretett férjem, illetve I édesapám, BAI.OGH JÓZSEF I életének 62. évében tragikus I hirtelenséggel március 4-én I elhunyt. Temetése 7-én dél- I után 3 órakor lesz a Keleti j temetőben. özv. Balogh Jőzsefné 1<1.2831 és leánya. Sári. hogy a telekkönyv a bejegy­zett jogok, tények, körülmé­nyek fennállását hitelesen ta­núsítsa. Említésre méltó ren­delkezés az is, hogy a szerző­désen alapuló tulajdonjog, földhasználati és jelzálog csu­pán a telekkönyvi bejegyzéssel jön létre. Külön telekkönyvi számot kapnak a külterületi és belterületi ingatlanok. Bő­vebb szöveggel kell vezetni a telekkönyvet. A bejegyzések­nél hivatkozni kell az okirat keltére is, és pontosan fel kell tüntetni a szerződés jogcímét. Komoly előkészítő munkát kí­ván több község új telekköny­vi betétekkel való ellátása. Nagy munka lesz a termelő- szövetkezetek és az állami gaz­daságok ingatlanainak egy be­tétszám alatt való összegyűjté­se. Eddig ugyanis a tsz haszná­latában levő ingatlanok nem kaptak új telekkönyvi szá­mot. — Nagy segítségére lenne a< telekkönyvi hivataloknak, ha szükség esetén rendelkezésük­re bocsátani a lakosság az in­gatlanokra vonatkozó iratokat, szerződéseket vagy a telek­könyvi végzéseket. Ha pedig felvilágosításért mennek a bí­róságra, mindig vigyék ma­gukkal az említett iratokat is. GYÁSZJELENTÉS MÉSZÁROS KALMAN ny. MAV-felügyel6 55. életévében március 2-án 1 elhunyt. Temetése március [ 5-án volt Kaposvárott. Vöröskeresztes munka a siófoki gimnáziumban A siófoki gimnáziumban az idén is megalakult az ifjúsági vöröskeresztes alapszervezet. Havonta üléseznek. Nemrégen megindult a »Tiszta iskola, rendes osztályú-mozgalom. Minden hónap végén az alap- szervezet elnöke, Király Ilona tanár és az iskola igazgatója, Balia Zoltán végignézi a tan­termeket, s pontozással dönti el, melyik tanterem a legtisz­tább, melyik nyeri el a »ren­des osztály« címet A tízper­cekben vöröskeresztes tanulók vigyáznak a folyosók tisztasá­gára. A járási védőnő és az is­kolaorvos vezetésével február­ban megindult a »kismamák iskolája tanfolyam a IV. osz­tályos leányok részére. Az alapszervezetnek igen sokat segít a járási vöröskeresztes titkár. P. V. 4 évi börtönre ítéltél; Bakhaza volt tanácselnökét Bükki László 1959. augusz­tus 1-től 1960. október 1-ig Bakháza tanácselnöke volt. Ez idő alatt több, a tanács tulaj­donát képező dolgot adott el, hamis számlákat állított ki, és az így szerzett pénzt saját cél­jaira használta fel. A Nagyatádi Járásbíróság hivatali hatalommal való visz- szaélés, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasz­tás, árdrágító üzérkedés és ha­mis tanúzásra való rábírás bűntette miatt négyévi börtön-, 500 forint pénzbüntetésre ítél­te, és egyes jogok gyakorlásá­tól ötévi időtartamra eltiltotta. Az ítélet nem jogerős. Kérvény Idős, egyedül álló néni hagyta el nemrég a marcali kórházat. Meggyógyult, haza- mehetett a falujába, de lel­kére kötötték: sókat kell pi­hennie, hogy megerősödjék. Néhány nap múlva levelet kézbesített címére a postás. Az volt benne, hogy — ma­gánbeteg lévén — fizessen ennyi meg ennyi forintot ápo­lási költség fejében. Szegény néni! Miből fizessen? Hacsak a töredékével is rendelkezne a kért összegnek! Szomszédai biztatására el­ment tehát a községi tanács elnökéhez segítséget, tanácsot kérni. Az elnök meghallgatta, aztán a tanácstitkárhoz küld­te. Onnan a szociálpolitikai állandó bizottság elnökéhez utasították, ö azonban szintén nem foglalkozott érdemben az üggyel, hanem az adóügyi csoport vezetőjéhez irányítot­ta. Az pedig újra a tanácsel­nököt emlegette, de miután kiderült, hogy nála már volt, azt ajánlották, forduljon a já­rási tanács szociálpolitikai előadójához. Valaki ugyan olyasmire is biztatta, hogy. ír­jon kérvényt a tartozás el­engedése ügyében, még meg Is nevezte azt a falubeli írás­tudót, aki száz forintért cáyan szép kérvényeket szokott gyártani, de a néni inkább aj| előbbi tanácsot fogadta meg. Legyengülve az izgalmak­tól, a sok járkálástól, vonatra ült, és bement a járási szék­helyre. Sajnos itt sem járt szerencsével. Az illetékes, elő­adó ugyanis éppen szabadsá­gon volt — amint a folyosón elsiető hivatalnoktól megtud­ta —, és így elkeseredve, dol- gavégezetlenül ült ismét vo­natra. Otthon az úttól kimerülve újra ágynak dőlt. Szinte ret­tegett a kórházba szállításnak még a gondolatától is. Hogy­ne, hiszen még a régi költsé­geket sem fizette ki. Talán be sem fogadnák ... Végül — talán az utolsó percben — a nőtanács vezetői siettek segítségére. Valaki kö­zülük papírt, tollat fogott, né­hány sorban leírta a szeren­csétlen asszony körülményeit, és elküldte a kórháznak. Le­het, hogy a kórház ügyinté­zői véleményt kértek a ta­nácstól, vagy más úton sze­reztek értesülést a kérvény­ben foglaltak valódiságáról, de tény, hogy mentesítették a kórházi költségek megfizeté­se alól. A néni még gyengélkedik, de gyógyuloban van. — sk —« Á város húszéves fejlesztési programját tárgyalja meg a városi tanács v. b. nyilvános tanácsülésen a Városi Tanács nagytermében március 9-én reggel 9 órakor. A program foglalkozik a vá­ros lakó- és ipartelepeinek, sport-, kereskedelmi és kultu­rális létesítményeinek elhelye­zésével. A városi tanács szíve­sen várja az érdeklődőket er­re a nyilvános ülésre, hisz a program széleskörű megvitatá­sa rendkívül fontos. A viia alapján készítik majd el a vá­ros 20 éves fejlesztési tervét, mely kötelező érvényű lesz a közületek és a családi lakó­házak építése szempontjából is. A British Museum egyik szakértője egy ízben megadó sóhaj­jal. jelentette ki, hogy »minden mú­zeumigazgató életé­ben egyszer megis­métlődik a Flora-szo- bor esete». Ezzel a kijelentéssel Flóra gö­rög istennő »világhí­rű« viaszképmására utált, amelyet 50 év­vel ezelőtt a berlini Frigyes Múzeum százezer márkáért mint »Leonardo da Vinci-anűvet« vásá­rolt meg; utóbb kide­rült, hogy a szobor egy korabeli angol szobrász hamisítvá­nya. A londoni British Museumban nemrég igen tanulságos és szórakoztató kiállítás nyílt meg hires hami­sítványokból. A kata­lógus előszavában a múzeum vezetősége elismeri, hogy maga is nem egyszer »fel­ült« a hamisítóknak, de az is előfordult, hogy egyes nyilván­való hamisítványokat tanulmányi célokra szereztek be. A régészek megté­vesztésére készült nem is olyan régen az ún. Piltdown-ösem- ber, melynek »ma­radványait« az ang­liai Sussex grófság­ban 1912-ben »tárta fel« egy angol ügy­véd, Akkoriban úgy vélték, hogy ez a »Piltdown-ősember« á da t wini »hiányzó láncszem« a majom és az ember között. A kiállításon bemu­tatott koponyáról közben már megálla­pították, hogy egy orangután megfestett állkapcsa és fogazata. A kiállításon a összegekért »valódi azték műkincseket« vásároljanak. De Európába is gyakran kerültek ha­misítványok. a régi­ségkereskedők és ár­verési csarnokok ki­rakataiba. Így pl. hosszú ideig hiteles »római« mellszobrok­nak tartották az 1800 Hamisítványok parádéja J »klasszikus« hamisít­ványok között szere­pelnek olyan furcsa­ságok, amelyek az emberek babonás hi­tére spekulálnak. így pl. kél fél méter hosz- szú mumifikált »ten­geri sellő« (mellettük röntgenfelvétel, mely­ből kiderül, horn va­lójában félig majom­testről, félig hal­uszonyról van szó). Itt látható a legendás »egyszarvú« is, amely a XVII. században készült hamisítvány. Manapság minden turista tudja, hogy Egyiptomban nem ritkák a hamisított szkarabeusok vagy »fáraó-korabeli« is­tenszobrok. Mexikó­ban pedig különösen az amerikai turistá­kat veszik rá elősze­retettel, hogy óriási körül készült Július Caesar- és Néro-szob- rokat, 1860-pan pedig két római kőfaragó »valódi etruszk« ko­porsót gyártott, s az évtizedekig a British Museum egyik büsz­kesége volt. Az irodalmi hami­sítványok mostaná­ban már nem oly gyakoriak, de régeb­ben ezek is sűrűn fordultak elő. Így pl nagy port vert fel »Pontius Pilatus leve­le Lentulushoz«, amely a középkorban készült hamisítvány. Ugyancsak hamisít­vány az a nem létező latin szövegből »for­dított« párbeszéd, melyet Jézus a legfia­talabb tanítvánnyal, Jánossal folytat. Egy William Henry Ire­land nevű 17 éves könyvkereskedő ta­nom; 1800 körül Sha­kespeare-leveleket hamisított, és száz évvel ezelőtt nagy port vert fel egy »By­ron őrnagy« nevű ember, aki azt állí­totta önmagáról, hogy a nagy angol költő törvénytelen fia: Ita- lomszámra árulta az ismeretlen, saját gyártmányú »Byron- leveleket«. Még a londoni Times régi számait is hamisítot­ták, legtöbbször olya­nokat, \ amelyek Nel­son haláláról vagy a Waterlooi csatáról közöltek beszámoló­kat. A bélyeghamisítás viszont sohasem egy­szerűen aí szakértők becsapásáról, hanem mindig töVvényleien haszon szerzésére irányult. Ekálói is van azonban kivétel: a British Museum hamisítvány-ki állítá­sán szerepel egy so­rozat Angliában nyomtatott náci bé­lyeg, mellyel annak idején az angol fel­derítő szolgálat fgy- nökeit látták el, liogy Németországból Svájcba küldhessék jelentéseiket, és ne kelljen a német pos­tán beszerezniük bé­lyeg szükségletüket. (1224) Schlégel család. Értesítjük kedves vevőinket, hogy a kaposvári 110-es siémá nyomtatványboltunk március IS-tól 18-lg bezárólag leltárfelvételt tart. Leltárfelvétel ideje alatt mindennemű érokiszolgálás szünetel. Somogy megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat (114) A.2 MSZMP- Somogy vaiígV;ei Bizottsága és a Somogy megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: \ KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon t'5-ll« Kiadja a Somogyi Néplap) Lapkiadó Vállalat, Kapos * utr, Latinka s. u. 2. telefon 15fl6* Felelős kiadó: WIKTH LÁJipS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemé\ben, Kaposvár. Latinka S. ul 6. (F. v.: László Tibor) l Terjeszti: a Magyar Posta Elő­fizethető helyi no ivatn'okifiál és postáskézbusi tőknél, í Előfizetési díj egy hónapra ti,- Ifi»

Next

/
Oldalképek
Tartalom