Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-08 / 57. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 57. szám. Ara 50 FÍI.LÉR Szerda, 1961. március 8. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Jól szervezett munkát kíván a komplexbrigád (3. o.) Olvasóink írják Pillangókisasszony Mi::::::;::: (5. O.) (6. o.) rr r ÜNNEPI VOt I I LES A CSIKY GERGELY SZÍNHÁZBAN A megyed és városi nőtanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a nemzetközi nőnap alkalmából tegnap este ünnepi nőgyűlést rendezett a Csiky Gergely Színházban. A széksorokban az üzemek, hivatalok kiváló nődolgozói, a nőtanácsok és nőbizottságok aktívái és a társadalmi élet más szereplői foglaltak helyet Az elnökségben helyet foglaltak Bíró Gyula, Hevesi János, dr. László István, Nagy Lajos, Németh Ferenc, Szőke Pál, az MSZMF megyei végrehajtó bizottságának tagjai; Balázs József né tsz-tag, Czák Jánosné megyei úttörőtitkár, dr. Gelencsér Ilona járásbíró, Gyurákovics Lajosné, a Textilművek dolgozója, dr. Halász János megyei népfront-titkár, Horváth Ferencné tsz-tag, Horváth Istvánná, a Sütőipari Vállalat dolgozója, Já- rányi Gyuláné, a Nőtanács városi titkára, Kelemen Ilona, a Nőtanács megyei titkára, Kiss Józsefné, az MSZBT megyei titkára, dr. Nárvísi Imréné, a Nőtanács megyei elnöke, Kapp Ferencné, az SZMT dolgozója, Radics Ferencné, a nagybajom! nőtanács elnöke, Satlai Lajosné tanító, dr. Sivó József kórházi főorvos, Szalai Istvánná, a Kefeüzem dolgosója, dr. Tallós Emil, a Megyei Bíróság elnöke, Vin- czellér Lajosné tsz-tag és Zujáncz Gusztáváé háziasszony. A gyűlést dr. Nánási Imréné, a Nőtanács megyei elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót dr. Tallós Emilnek, a gyűlés szónokának. Dr. Tallós Emil beszéde A nemzetközi nőnap harcban fogant és harcba hívó ünnepe a nőknek Világszerte az élet nagy kérdéseiről, az emberi jogokról, a háborúról és a békéről esik szó ezen a napon — kezdte beszédét az előadó, majd nagy vonalakban vázolta a nőmoz- galom félévszázados útját Ezután arról szólt, milyen nehéz sorban élnek még ma is a kapitalista országok asszonyai. — Bár a második világháború után egy^ tőkésországokban bizonyos sikereket ért el a nőmozgalom, ám gyökeres változás a nők helyzetében nem történt. A demokráciájára oly büszke Svájcban például a nőknek még ma sincs választójoguk. Számos tőkésállamban máig sem sikerült kiharcolni, hogy a nők a férfiakkal egyenlő bért kapjanak. Belgiumban a nők a férfiak bérének átlag 44—60 százalékát, Japánban 44 százalékát kapják. Jellemző, hogy például Nyuaat-Nérne tországban a munkanélküliek 75 százaléka, Franciaországban 65 százaléka, Olaszországban 87 százaléka nő. Portugáliában a terhesség hetedik hónapjában a munkásnőket elbocsátják. A japán textilipari dolgozók szakszervezetének jelentése szerint a dolgozó nők 50 százaléka a törvény előírása ellenére sem jut hozzá a napi ebédszünethez, 50—70 százaléka nem kap évi szabadságot, és majd 90 százaléka nem részesül szülési segélyben. Tallós elvtárs ezután a magyar nők helyzetével foglalkozott. — Hazánkban — folytatta — már a félszabadulás jelentősen megváltoztatta a nők helyzetét a proletárdiktatúra győzelme pedig végérvénye-en megszüntette azokat a politikai, gazdasági és társadalmi viszonyolcat, amelyekre a nők. alárendelt helyzetét meghatározó törvények épültek. Az 1949-ben életbe léptetett alkotmány kimondja. Hogy a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek, hogy a törvény előtt atz állampolgárok bármiféle hátrányos, nemek szerinti megkülönböztetése is megengedhetetlen A választójogi törvény értelmében minden 18. évét betöltő polgár, férfi és nő, egyaránt választó és választható. Napjainkig több mint 300 ezer nő helyezkedett el a népgazdaság különböző ágaiban. A vidék iparosodásával, a nők szakképzettségének növekedésével, a bölcsődék, óvodák hálózatának szélesedésével mindinkább megteremtődik az összhang a jelentkező női munkaerő és a népgazdaság munkaerő-szükséglete között is. Törvény íria elő, hogv népköztér- jaságunkban a nők minden állást, köztük bármely közszolgálati funkciót is betölthet- nek. Azonos munka mellett a nőket a férfiakkal azonos bér illeti meg. Az 1946-ban megalkotott törvény értelmében a nőket bármilyen tanintézetbe, iskolára vagy egyetemre a férfiakkal azonos feltételek alapján kell felvenni. E törvény érvényesülése az elmúlt években nagymértékben növelte a nők arányát a tanulóifjúságon belül. Míg 1925—26-ban a középiskolai tanulóknak csak egyötöde volt leány, ma már 54,4 százaléka az. A második világháború előtt az összes diplomásoknak még 10 százalékát sem tették ki a nők, jelenleg az egyetemeken, főiskolákon az összes hallgatók 38,8 százaléka nő. A nők egyenjogúságának tényleges megvalósítása szempontjából nagy jelentőségű a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény, amely a családon belül is megszünteti a nők alárendelt helyzetét. Anya- és gyermekvédelmi törvényeink világviszonylatban is az elsők között vannak. Törvény biztosítja az anyasági és a terhességi segélyt. A bölcsődék, napközi otthonok, gyermeküdülők, ha ma még nem fedezik is a növekvő szükségleteket, nagy segítséget adnak a dolgozó anyáknak ahhoz, hogy éljenek a munkához való jogukkal és más lehetőségekkel. A dolgozó nők — állapította meg a szónok —, akik a termelésben, a politikai, társadalmi és kulturális életben való részvételükkel fejlesztik műveltségüket, politikai öntudatukat, kivívták társadalmunk megbecsülését. Tallós elvtárs ezután arról beszélt, hogy a nők alárendelt helyzetének minden maradványát még nem sikerült közéletünkből eltüntetni. Ma is akadnak, akik kétségbe vonják a nők rátermettségét, különösen vezetőképességüket. Ez áll az elmaradottabb nőkre is, akik lebecsülik saját nemük képességeit. Társadalmi életünk azt követeli, hogy a nő lépjen ki a háztartás szűk köréből, minden erejének latbavetésével vegyen részt a közéletben és a kulturális feladatok megoldásában. A nő teljes felszabadulása, tényleges egyenjogúsága csakis a nőnek a társadalmi munkában való részvétele útján valósulhat meg. Nőmozgalmunknak elsősorban arra kell törekednie, hogy minél több asszonyt, leányt sorakoztasson fel a szocialista építés meggyorsításáért folyó nagy nemzeti ügy támogatására. A munkásnők politikai nevelése mellett különösen fontos a parasztasszonyok bevonása a szövetkezetek termelő és társadalmi tevékenységébe, a falu kulturális, politikai életébe. A nőmozgalomnak ki kell terjednie a társadalmi termelésen kívül maradt asszonyokra is, hisz gyors iramban alakuló világunk velük szemben is mind nagyobb igényeket támaszt. A szülői munkaközösségek, a gazdasszonykörök és nőtanácsok megannyi kitűnő keret arra, hogy minél több asszony felelősségérzetét felkeltsük a közügyek, városuk, községük, üzemük problémái iránt. — A kommunista és a munkáspártok legutóbbi moszkvai értekezlete — mondotta a szónok — választ adott korunk legégetőbb kérdésére: hogyan háríthatjuk el az atomháborút, hogyan biztosíthatjuk a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését. E nagy kérdés megoldása a népek számára félelem nélküli életet, a családok nyugalmát, jólétét, a kultúra felvirágzását jelentené. Éppen ezért egyik legfontosabb feladatunk az értekezleten elfogadott nyilatkozatok ismertetése, terjesztése a nők között. A nőmozgalom nagy és lelkesítő távlatot nyújtó célkitűzése továbbra is, hogy tudatosítsa és hatalmas erővé kovácsolja a béke ügye iránt talán a férfiaknál is fogékonyabb asszonyok békevágyát A család, bár új módon, o társadalom alapegysége marad a szocializmusban is, nélküle nem képzelhető el az új nemzedék nevelése. Nemegyszer látjuk, hogyan próbálja meg egyik-másik szülő áthárítani a társadalomra, az iskolára gyermeke nevelésének gondját. Nem egy példát látunk arra, milyen tragédiákat okoz némelyek szabadossága, az a magatartás, amelyet már nem korlátoz a polgári erkölcs, de még nem hat át a szocialista erkölcs sem. A gyermekek nevelése elsősorban a szülők, főképpen az anya feladata. Sokat tehetnek az anyák azért, hogy gyermekeik szocialista társadalmunk kiegyensúlyozott, boldog tagjaivá váljanak. Üj módon kell megvizsgálniuk leányaik nevelésének problémáit is. Korán beléjük kell oltani a tudatot, hogy alkotó szakma elsajátítására törekedjenek. Az egyenjogúság hangoztatása egyenrangú tudás nélkül nem sokat ér. A szerelem, a családalapítás is nagyobb sikerrel és boldogsággal kecsegtet, ha a nő is önálló, ha férjével egyenrangú munka- és érdeklődési köre, keresete van. A falusi anyák sokat tehetnek azért, hogy fiaik és leányaik szülőfalujukban, a mezőgazdaságban keressenek maguknak hivatást, szakmát. Az anyák, a szülők csak akkor tudják okoson és jól nevelni gyermekeiket, ha sohasem felejtik el, hogy a legjobb nevelési módszer a jó példaadás. Elengedhetetlen, hogy szorosan együttműködjenek az iskolával, támogassák a pedagógusok munkáját Elsősorban az anyák feladata olyan szellemet teremteni a családban, hogy megszilárduljon a harmónia, erősödjék a szülők, gyermekek egymás iránti felelőssége és kölcsönös megbecsülése. A családon belüli munkamegosztás nemcsak a dolgozó nők életét könnyíti meg, hanem segít abban is, hogy kialakuljon az új, szocialista típusú családi közösség. Ahhoz pedig, hogy az ifjúságot helyesen irányítsák, és a gyermekeket helyesen neveljék, szükséges, hogy az anyák tanuljanak és fejlődjenek. — A párt és a társadalom a szocializmus céljainak a megvalósításában számít a magyar nők támogatására, és kötelességének tekinti, hogy mindvégig harcoljon a nők teljes politikai, gazdasági és társadalmi egyenjogúsításának tényleges megvalósulásáért — fejezte be tetszéssel fogadott beszédét dr. Tallós Emil elvtárs. Ezt követően a Csiky Gergely Színház művészei a nőgyűlés részvevőinek bemutatták Sardou A szókimondó asz- szonyság című zenés vígjátékát Az állattenyésztés időszerű kérdéseiről tanácskozott a Földművelésügyi Minisztérium kollégiuma A Földművelésügyi Minisztérium kollégiuma kedden ülést tartott, amelyen megvitatta a sertésállomány múlt évi alakulását, a baromfitenyésztés helyzetét és a szarvas- marha-keresztezési kísérletek eredményeit. A kollégium megállapította, hogy a sertéstenyésztés fejlesztésére az elmúlt évben hozott intézkedések hatékonyaknak bizonyultak, s mind a koca-, mind az össz-sertésállo- mány növekedett. A kollégium határozatot hozott a keltető-kapacitás nagyarányú bővítésére, termelékenyebb baromfifajtáknak keresztezéssel történő előállítására, a takarmánykeverő üzemek hálózatának kiépítésére és a baromfitáp gyári előállítására. Megállapította, hogy a lakosság megnövekedett vásárlási igényeinek kielégítésére tovább kell szélesíteni a baromfi- és tojásértékesítési szerződéseket a háztáji és egyéni baromfitartókkal. A kollégium végül megállapította, hogy a hazai és a jersey szarvasmarhák keresztezésének kísérletei kedvező eredményeket hoztak, s határozatot hozott a keresztezések tervszerű folytatására. (MTI) A Belügyminisztérium országos tözrendészeti parancsnokság felhívása az erdőtüzek megelőzése érdekében A kedvező időjárás mind több kirándulót vonz a szabadba. A kirándulóknak ezekben a hetekben különösen vitázniuk kell a tűzesetek megelőzésére, mert ilyenkor egy eldobott, kellően el nem pltott cigaretta vagy a tűzra- kási tilalom megszegése igen veszélyes, hiszen ilyenkor gyullad meg legkönnyebben az erdő. A napokban bekövetkezett számos avar-, illetőleg erdőtűz szükségessé teszi, hogy társadalmi összefogással akadályozzuk meg a további tűzeseteket és védjük erdeinket a tűzkártól. A turisták különös figyelmet fordítsanak arra, hogy erdőben, rendkívüli fásításban és a hozzájuk tartozó területeken — tűzrakásra külön kijelölt helyek kivételével — tüzet ne rakjanak, égő gyufát, cigarettát vagy más tűzveszélyes tárgyat ne dobjanak el. A kijelölt helyen rakott tüzet távozás előtt tökéletesen oltsák el. (MTI) Termelőszövetkezeti asszonyok látogatása a földművelésügyi miniszternél A nemzetközi nőnap mából Losonczi Pál velésügyi miniszter alkal- I délelőtt baráti beszélgetésen földmű- I fogadta a termelőszövetkezeti kedden | asszonyok és a falusi nőtaná- csd aktivisták küldöttségét. A küldöttség tagjai elmondották, milyen körülmények között dolgoznak szövetkezetükben az asszonyok, beszámoltak a nők munkábavonását elősegítő módszerekről és az ezt még akadályozó okokról. Kérdésekre válaszolva a miniszter tájékoztatta a küldöttséget a termelőszövetkezetek további fejlődésével kapcsolatos feladatokról. (MTI) Thompson amerikai nagykövet szerdán Hruscsovhoz utazik Moszkva (MTI). L. Thompson, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, aki a Kennedy-konmány vezetőivel folytatott tanácskoczásai után nemrégen tért vissza állomáshelyére, a múlt héten kérte Gromiko külügyminiszterig hogy mielőbb találkozhassak Hruscsov miniszterelnökkel, Thompson Kennedy személyes üzenetét vitte magával Moszkvába Hruscsov számára. Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége kedden közölte, hogy Thompson nagykövet találkozik a vidéki körúton levő Hruscsov szovjet miniszterelnökkel, aki meghívta magához Thompsont. A közlemény nem tesz ernlí-: tést a találkozó helyéről, nyugati hírügynökségek úgy tudják azonban, hogy Hruscsov a szibériai Novoszibirszkben fogadja Thompsont, aki szer* dán indul útnak.
