Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-05 / 55. szám

SOMOGYI NÉPLAP 7 Yasárnap, 1961. március S. BÖLCSEK MOSOLYA Világirodalmi anekdoták Titkos lakáscím Verlaine-re egy este Cour­teline frantia humorista rá­akadt egy kiskocsmában. A költő annyira ittas volt már, hogy nem tudott hazatérni. Erre Courteline beültette egy bérkocsiba, és megkérdezte tő­le lakáscímét. Verlaine egy kicsit törte a fejét a saját lakcímén, de csak nem tudott rájönni.. Erre a hu­morista elmondotta sorra az összes párizsi kerületeket és sok utcanevet is, amelyek ép­pen eszébe jutottak. Hosszas találgatás után sikerült meg­állapítania, hogy Verlaine a Rue de la Roquette-ben la­kik. Most következett el a pon­tos címmegállapítás: — Hány szám alatt? — kér­dezte Courteline. A költő vállat vont, s azt fe­lelte: — Nem tudom. Most egeynként találgatta Courteline: — 1? Vállrándítás: — Nem! — 2? — Nem! — 3? — Nem! *— 4? — Nem! t— S? — Nem! Verlaine a 124. szám alatt la­kott. Kicsi szerep Sardou mindig maga rendezte színműveit. Amikor a Madame Sans-Gene-t kezdték próbálni, a színészek a megadott időben vala­mennyien együtt voltak a színpa­don. Mindenki kezében tartotta a szerepét, vékonyabb-vastagabb fü­zeteket. — Es ön, Gallpaux úr, önnek nincs meg a szerepe? — kérdezte a szerző az egyik színésztől. t Galipaux, akinek csak néhány szavas szerep jutott a darabban, és ki ezen igencsak bosszankodott, így válaszolt: — De igen, mester, itt van! — s kihúzott a mellényzsebéböl —■ egy levélbélyeget. Kertész Magda: VADONATÚJ POBEDA Ödön legszűkebb törzsközönsége közé tartozom. Mihelyt belépek, meghitt mosollyal, sőt kissé meghajtja finom, hideg dauerrel ki­művelt, ollóval fri­zurára vágott fejét, és egy jobb francia márki társalgási modorában kérdi: — A szokott, nagys- asszany? Mire én ugyan­csak jobb házból va­ló márkinő hang­ján: — szokott, (amin ' ugyebár, mint mindenki tud­hatja, mosás, hajvá­gás és berakás ér­tendő). E meghitt kapcso­lat során, miközben a csipeszeket adoga­tom, bepillantást ve­tünk egymás lelki életébe. Én elmesé­lem Ödönnek, hogy most vettem egy ru­hát az áruházban, ő meg nékem, hogy a neje most csdnálta- tobt hármat a Minő­ségi Minden Osztá­lyon és Kritikán Fe­lüli Exkluzív Sza­lonban, Én nyíltan feltárom töprengé­semet, hogy reka- miémat hozassam-e rendbe, vagy in­kább új kartanhu- zattal vonjam-e be két karo6szókemet? Ödön a huzatot jar vasolja, mert — mint mondja — épp most csináltatott egy barakk faragá- sú, gyöngyház bera- kásű mahagóni be­rendezést, és bi­zony-bizony a kéz­zel festett brokát­selyem már egy-két hét múlva koszoló- dásnak indult vol­na, ha nem huzat­ja be sietve külön­leges argentínai per­ionanyaggal. Az évek során e meghitt kandalló-, illetve csipeszmenti beszélgetésekben nyomon követhetem Ödön gyarapodását, és nem csekély elégtétellel tölt el, hogy az én szerény borravalóim is hoz­zájárulnak tollaso- dásához. A napokban, ahogy avatott kéz­zel kócositja haja­mat, a szokásos tár­salgást megnyitó kérdésemre: — Mi- zujs? Mizujs? — Ödön könnyedén fe­leli: — Kocsit vet­tem. Tisztelettel nézek fel tükörbeid kép­mására. Íme egy autótulajdonos rak­ja be a hajamat, ugyanazzal a kezé­vel, mellyel saját volánját és saját sebességmérőjét iga­zítja. Egy autótulaj­donosnak mégse adhatok két forint borravalót — Három forint — határozom el. — Régit vett? Ödön elnézően el­mosolyodik: — Vadonatújat — Négy forint — döntök. Kis Skodát? — ötszemélyes Pobedát. — Mennyed Atyáim! Gyönyörű, impozáns Pobedát. Majdnem elalélok a hódolat­tól ujjai alatt. — öt forint —< srófolom fel. — Nem volt olcsó mulatság. OTP-köl- csönt is vettem fel. Havi kétezer forin­tot fizethetek visz- sza. Ezt előteremte­ni! — Pillantása* amellyel a tükörben találkozom, pana­szos, és mintha va­lami ki nem mon­dott vágy, kérés £á- tyolosltaná el. — Hat forint — gondolom villám­gyorsan. — De egy fillérrel sem több. Az az egy forint* ami marad, kell a villamosra. Végeztünk. Felál­lóik. Ödön felsóhajt* és jelentősen sze­membe mélyeszti pillantását: — Tudja, mit költhetek most ben­zinre? Baromi pémzrt re van szükségem. Diszkrét, de hatá­rozott mozdulattal kinyújtott tenyeré­be csúsztatom egész pénzemet, mind a hét forintot. Üsse kő, gyalog megyek. Már egy fél órája ügetek, amikor a körúton egy vadőrt natúj, gyönyörű Po- beda siklik mellém* és ablakán kihajol valaki: Ödön. Egy francia már­ki lekötelezőén fi­nom mosolyával kérdezd: — Elvihetem» nagysasszony? Haladó hagyomány A balatonfenyvesi könyvtárban MMfStlüksJ.Ui 3?~ OásD bet.. Ezt az ötkilósat inát olvastam, kérek valami könny eb­Kép szöveg nélkül Minden költő legszebb ver­sei között találjuk azokat, me­lyeket nőkhöz írtak. Versek­kel szólnak a választotthoz, a feleséghez, az anyához. Gaz­dag választékból kerestük e verscímeket, melyek mind a nőkhöz íródtak, nekik szólnak. VÍZSZINTES: 1. Ilyen hely is van. 4. ötvenegy római számmal. 6. Vonatkozó név­más. 9. Kiejtett mássalhang­zó. 11 Magot szór. 14. Radnóti feleségéhez írt versének címe. 15. Foka. 20. Az üzletek. 21. Hely németül. 22. Feltételes mód jele. 24. Névutó. 26. Jó­zsef Attila költeménye. 27. Időmérő. 28. Ellentétes kötő­szó. 29. E.N.P. 31. Női név. 33. Címzés előtt használt rövidí­tés. 34. Nyelve. 35. ötlet 36. Fémes elem. 38. Szaglás szerve. 40. Alkotó művész. 41. Betaka­rít. 42. Afrika legjelentősebb folyója. 44. Két szó: asszonyi és bor oroszul. 47. Gondoz-e? 48. Kenőszer. 50. József Attila- vers címe. 51. Keleti állam. 52. Két római ötös. 54. Folyó Ke- let-Ázsiában. 56. Becézett Ilo­na. 57. Emelkedik. 58. Lébe mássalhangzói. 59. E.A.L. 61. Államszövetség. 63. Előkelő. 64. Kecskehang. 65. Burkolat. 67. Árasztó. 69. Rossz kíván­ság. 70. Majdnem lábra! 71. Dühös. 73. Hím libák. 75. For­dított növényrész. 76. Értékesí­tés. 78. Színárnyalat. 79. Fej és két énekhang. 80. Fáj. 82. NDK felcserélt betűi. 83. Fény­űzés. 84..Igekötő. 86. Kvarcot. 87. Szabály, törvény. 88. Más­salhangzó kiejtve. 89. Kémiai elem. 91. Laza. 92. Szúr. 94. Kendert tép. 95. Nagyon öreg. 96. Törtvonal röviden. 98. A DDT is ez. 101. Szívvel jár. 103. Veszteség. 105. Rög. 106. Hosszú bot. 108. Talajfajta. ' 109. Elverik. 110. Kórusfajta. FÜGGŐLEGES: 2. Névutó. 3. Gólyanév. 4. Folyadék. 5. Visz- sza: török név. 6. A hazát. 7. Juhász Gyula költeményének címe. 3. kortyolták. 9. Cím­zés előtt régen használt rövi­dítés. 10. Kötőszó. 11. Női név. 12. Tár,;, rágós mutatószó. 13. Petőfi n'lor egyik szép köl­temény utek címe. 15. Szemé­lyével, 16. Magyar király elő­Március 8: nőnap neve. 17. Részben rovom!! 18. Latin óra. 18/a. Petőfinek hit­veséhez szóló szép költeménye. 23. Fordítva jegyezni. 25. Ez — oroszul. 27. Vigyázó. 28. Dia­lektikus rövidítés!! 30. Vízi­sport. 32. Vég nélküli olasz fo­lyó!! 34. Szerző. 35. Fejedelmi szék. 37. Ugyefogyott 39. Ré­gi hosszmérték. 40. Erős kötő­szövete. 41. Szülöd. 43. Ritka férfinév. 45. Becézett Ilona. 46. Jegyez félmúltban. 47. Érték­kel bír. 49. Római istennő, Ju­piter felesége. 51. Keleti állam. 53. Simává tesz. 55. Ütemesen inog. 57. Vízlevezető. 58. Le­küzd. 60. Edény. 62. Vissza: lakatmárka. 63. Utazó. 64. Női név. 66. Régi fényképezőgép. 68. A XVIII. század elején vált híressé országgyűléséről. 69. Értékesítendő tárgyak. 70. Vi­lágító eszköz. 72. Vissza: álla­ti termék. 74. Juhász Gyula versének címe. 75. Vissza: el­fáradva sír. 77. Kívánó. 79. Csökkenő. 81. Libahangot ad. 83. Halfajta. 85. Előre halad. 88. Liszt és víz keveréke. 90. Személyének. 92. Bárányka. 93. Hatalmas keleti állam. 95. Víz oroszul. 97. Vízben élő ál­lat. 99. Félig szövök. 100. RGP. 101. Erős szesz. 102. Kötőszó. 104. Helyrag. 106. A 104 pár­ja. 107. Feltételes kötőszó. Pallos Eszter. (Rejtvényünk szórakoztató jelle­gű, tehát megfejtését beäriüdeni nem kell.) ü 1 2 3 18 4 5 nnn nnn 6 7 8 iiiiii :::::: 9 10 :::::: n 12 :::::: Üiii: 13 M üiili 14 15 16 17 18 :::::: 18/a S I Ü 19 IS 20 iiiiii 21 iiiiii z 22 23 iiiiii :::::: 24 25 iii 26 iiiiii 27 :::::: 28 29 30 lülü 31 32 :::::: nnn 33 iii 34 Üiiü 35 36 37 ül 38 39 iiiiii üiili 40 :::::: :::::: 41 42 43 iiiiii 44 45 46 :::::: assisi 47 ■ 48 49 mm :::::: 50 gnn s£s||i 51 jjjis 52 53 inin »nü 54 55 iiiiii 56 :::::: :::::: 57 iiiiii 58 59 60 ül 61 62 iiiiii ::::r iiiiii 63 Iii 64 65 66 :::::: iiiiii 67 68 vm csisii 69 iiiiii 70 71 72 [Ilii 73 74 :::::: iiiiii 75 76 77 nnn inn­78 üiili 79 Ü 80 81 :::::: 82 iiiiii 83 :::::: iiiiii 84 85 U:::: inni 86 iiiiii 87 iiiiii 88 89 90 jinn 91 j :::::: 92 93 iiiiii 94 95 Üiili Í96 97 ! iii 98 99 100 iiiiii 101 Iiiiii 102 ! iiiiii 1103 104 :::::: iiiiii 1105 | .... 1 06 107 108 |ii 109 li 110 Mikes György: FÁBÓL VASKARIKA Már régóta töröm a fejem: miért nincs fából vaskarika? Ez ügyben megkérdeztem néhány ismerősömet. E szigo­rúan tudományos kérdés hal­latára elsápadtak, gyanakod­va a tekintetemet fürkészték, majd gyengéden, szomorúan megsimogatták a fejem, és va­lami ostoba kifogással gyorsan továbbálltak. De választ egyi­kük sem adott erre az izgató kérdésre: miért nincs fából vaskarika? Azaz hogy egy vá­laszt kaptam: mert a ló nem darázs. Bevallom őszintén, na­pokig töprengtem, mi az össze­függés a ló, a fából készült vaskarika és a darázs között, de nem tudtam rájönni. Végül eszembe jutott egy ötlet, és cikket írtam a kővetkező cím­mel:-Miért nincs fából vaskari­ka?* A szatirikus hangú dolgozat­ban elmondtam az olvasónak, hogy már napok óta járom a várost, de nem tudok fából ké­szült vaskarikához jutni, pedig anélkül nem merek hazamen­ni. Tréfásan megírtam, hogy vándorlásaim során roggyanl térdű, eszelős tekintetű, rán- gatódzó fejű aggastyán lett be­lőlem, pedig amikor elindul­tam fábólt készült vaskarikát venni, még lobogó tekintetű, délceg léptű, hetyke bajszú fiatalember voltam, és pattogó nótaszóval meneteltem az ut­cán. A cikk végén feltettem a kérdést: »Miért nincs fából vaskarika? Feleljenek\az ille­tékesek!« Harmadnap, mint ahogy azt előre sejtettem, levelet hozott a posta. A levélben ez álit: "Hivatkozással »Miért nincs fából vaskarika?« című cikké­re, közöljük, hogy az ügyet ki­vizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy minket semmiféle felelős­ség nem terhel. Szándékunk­ban volt fából készült vaskari­kát gyártani, de különböző ob­jektív nehézségek miatt a gyár­tást nem indíthattuk be. Aa alábbiaJcban felsoroljuk a leg­fontosabb objektív nehézsége­ket: 1. A vaskarikához szükséges importfa-igénylésünket több­szöri sürgetésünk ellenére sem teljesítették. 2. Fakovácsok felvételén nem volt béralapunk. 3. A kereskedelem csak vas­ból készült fakarikákat volt hajlandó átvenni, fából készült vaskarikákat nem, 4. A tervezéshez szükséges suszter-körzőnk javítás alatt áll. Ígéretet kaptunk, hogy a suszter-körzőt még ez év fo­lyamán kijavítva visszakapjule, de mind ez idáig az ígéret csak ígéret maradt. 5. Nem tudtunk védőitalt biztosítani a karikafelelősök- nek. 6. A velünk kooperáló válla­lat fakarikák helyett tévedés­ből vad barikákat küldött. Ezek miatt az objektív ne­hézségek miatt nincs fából ké­szült vaskarika. A felelősség tehát, ismételjük, nem minket terhel. Kérjük ennek tudomá­sul vételét.« Tudomásul vettem. Most már tudom, miért nincs fából vaskarika. De ha fából készült vaskarika nincs is, magyará­zat mindig van. Még exportálhatnánk is be­lőle. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom