Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-05 / 55. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1961. március S. 5? Meglepetés“ brigád A közgazdasági technikum esti tagozata által rendezett táncos összejövetelen láttam először együtt Budai Jené tanárt és Végii János maróst, a TRANSZVILL egyik szocialista brigádjának tagját. Vajon hogy kerültek össze? Megdől egy állítás A marós brigád négy tagjának, Mihályfalvi Árpádnak, Végh Jánosnak, Barabás Lászlónak Nemes Imrének tetteit őrzi a brigádnapló. Mindjárt az első oldalakon ilyen mondatok kötik le a figyelmet: »A 3600 forint megtakarítást eredményező újításunkat elfogadták!« "Selejt nem volt.« »Családi összejövetelt tartottunk.« »Apák napja van (fizetésnap), senki se tvolt, a munka jól halad.« »Törő József mérnök, a brigád egyik patronálója előadást tartott a legújabb típusú marógépekről.« »Budai Jenő tanár ma itt volt a technikumból.« A közelmúlt azonban talán valamennyi régi naplólapnál izgalmasabb volt a marós brigád számára. Az az állítás ugyanis, hogy a Balogh brigád a legjobb az üzemben, megdőlt a legutóbbi értékeléskor. Kiderült, hogy náluk jobb is akad: a Szántó Imre nevét viselő marós brigád. A korábbi állítás megdöntése után nem véletlen, hogy az eddigi ismeretlenségből kiugrott marósokat »meglepetés« brigádnak nevezték el. Azelőtt nem gondolták, hogy ez a négy ember rendszeresen műszaki előadásokat hallgat, a közgazdász szemével mindennap elemzi, hogyan lehetne még termelékenyebben dolgozni. Nemigen vették észre, hogy milyen tervszerűen következnek egymás után az általuk beadott újítások; hogy felkeresték a Textilművekben a megye legjobb brigádját azzal a céllal, hogy leporolják azt a verseny zászlót, amelyről azt olvasták az újságban, hogy az üzemben nem megfelelően méltányolták, és így tovább. Pedig' idejük igen kevés, ha azt is figyelembe vesszük, hogy kettő közülük közgazdasági technikumba, egy rendszeresen idegen nyelvű órákra jár, Végh János pedig nemcsak a köz- gazdasági technikum esti tagozatának tanulója, hanem a Pécsi Gépipari Technikum levelező tagozatának hallgatója is. Amikor a tanárt is tanítják Elismerésre méltó az a tisztán látás, ahogy a fiatal Végh János és társai a maguk és üzemük munkáját szemlélik. Ebbe most már annyira belejöttek, hogy ösztönszerűen észreveszik, ha valami, mint ők mondják, nem a népgazdaság érdekét szolgálja, nem segíti elő a termelékenység növelését. A 16—17 ezer forintos önköltségcsökkentést eredményező újításaikkal éppen azokat a körülményeket igyekeztek megszüntetni, amelyek költségessé tették a munkát. Budai Jenő technikumi tanár gyakori látogatójuk a gyárban. Ez a fiatal, jó képességű ember azért megy közéjük, hogy sok hasznos tapasztalattal térjen haza egy-egy üzem- látogatás után. A marós brigádnál megismerheti az üzemi életnek sok apró, de mégis jelentős mozzanatát. Nemegyszer volt tanúja, hogyan készült el az újítás. Hamarosan láthatja majd a brigád legutóbbi ötletének megvalósulását is, közelebbről azt, hogyan csökkentik a rézkéses kengyelhez fabrikált szerkezet segítségével 13-ról 2 percre az átállási időt. S az sem baj, ha a tanár tudomást szerez az üzemi munka fogyatékosságairól is. Közösen több mindent könnyebben megoldhatnak. Persze azon már közösen se tudnak segíteni, hogy az anyagbeszerzők 15 helyett 17-es méretű betétes maró kereket vásároltak, s lötyög a forgató tengelyen, használhatatlan. Zömében azonban az, amit lát, amit tanul, szép, építő, fejleszti gyakorlati érzőiét. Igen, a tanár is tanulhat a marós brigádtól, amely lassan, lassan temérdek, újításával egészen átformálja, meggyorsítja a munkát A naplót tovább írják A brigád nagy lendülettel folytatja a munkát a naplót is tovább írják abban a biztos hitben, hogy egyik lapjára hamarosan az kerül majd, hogy a Balogh brigádon kívül más versenytársuk is akadt. Ehhez jobb műszaki feltételek is kellenek. Elsősorban az anyag- beszerzést kell szakszerűbbé tenni. A készárukhoz szükséges anyagok beszerzését fontosnak tartják, és csak másodrendű az alkatrészek biztosítása azokhoz a gépekhez, amelyekkel a készáruk alkatrészeit megmunkálják. Nemrég a művezető azt irta a megmunkálásra váró alumínium kismotorházalj műszaki lapjára utasításként hogy csavarokkal kell azokat a marógépre felfogni. Csavar azonban nem volt. Ezért a marós kénytelen volt satuba szorítani a motorházakat. Ezt azonban nem bírták ki. Nem szabad megtörténnie. hogy egy anyagbeszerző annyira tájékozatlan legyen szakmájában, hogy a keresett árut annak az utcának vagy üzletnek a nevén kérje, amelyikbe azzal küldték a brigádtagok, hogy ott megkapható. A Szántó Imre brigádnak nemrég azt mondta az új igazgató, hogy szándéka fellendíteni a brigádmunkát. Az említett hibák megszüntetésével kellene ezt elkezdeni. A termelékenyebb munkáért folyó küzdelemben részt vesznek a marós brigád tagjai, az iskola tanára és a Megyei Könyvtár egyik dolgozója. Jó lenne, ha részt venne benne az üzem is azzal, hogy megteremti a versenyhez szükséges feltételeket. Az a műszaki norma, amelynek bevezetését a brigád tagjai helyeselték, csak így lehet eredményes. Akkor a legközelebbi értékeléskor nem kell az eredményen meglepődniük az üzem vezetőinek, mert közösen, nyíltan, következetes munkával készítették edő a sikert Megjelent a Somogyi Almanach 6. kötete Megjelent a Somogyi Almanach 6. kötete Takáts Gyula költő szerkesztésében »Népek és versek útjain« címmel. A kötet irodalmi és művészettörténeti tanulmányokat foglal magában Somogy megye nagy szülötteiről, illetve azokról \ a nevezetes személyiségekről, akiknek élete vagy művei kapcsolatban vannak Somogy- gyal, így Rippl-Rónai Józsefről Martyn Ferencről, Csokonai Vitéz Mihályról és a Dorottyáról, Berzsenyi Dánielről, Janus Pannoniusról és Vikár Béláról. A marcali területi KISZ-szervezet színjátszói Tóth Miklós Boldogság- felelős című há- romfelvonásos víg- játékát próbálják. A képen Ihász Gizella és Buda' 4 rJ|r'‘ ||j^ * rjj Sjf . László látható. A vígjátékot Szahó Jenőné rendezésében ma mutatják be. ilk 3|f ék wmmmi I ü $ ■■ m . f ''' 1 Megalakult a Helyiipari Műszaki Tanács A megyei tanács klubjában összegyűltek a helyiipari vállalatok mérnökei, technikusai. Garami Béla, az ipari osztály vezetője mutatta be egymásnak a Bánya- és Építőanyagipari Egyesüléstől, a Finom- mechanikai Vállalattól, a Kaposvári Faipari Vállalattól, a Csurgói Faipari Vállalattól, a Húsüzemitől, a Patyolattól, a Nyomdaipari Vállalattól, a Sütőipari Vállalattól és a minőségvizsgálóktól megjelent műszakiakat. A találkozó célja az ismerkedésen kívül elsősorban az volt, hogy a műszakiak kicseréljék szakmai tapasztalataikat Megbeszélték azt is, hogy ezután közösen oldanak meg' sok olyan műszaki problémát, amelyhez nem elég egy válla-1 lat szakembereinek erőfeszítése. A több szem többet lát elv alapján vegyészek, gépészmérnökök, faipari, építőipali szakemberek mondják majd el véleményüket egyes vállalati problémákról, és közösein keresnek célravezető, olcsó megoldási lehetőségeket. Több kérdésben igen rövid idő alatt kapnak így szakvéleményt Szegedi Nándor anélkül, hogy el kellene olvasni az odavágó — sokszor igen hosszú — vegyipari, gépipari, építőipari irodalmat. A megbeszélésen jelenlevő mérnökök, technikusok úgy döntöttek, hogy Helyiipari Műszaki Tanács néven rendszeresen tartanak összejöveteleket. Klubéletet élnek. Hogy jó előre felkészülhessenek a soron következő vitákra, a megoldásra váró műszaki problémákról az ipari osztály tájékoztatja őket a hozzá beküldött jelzések alapján. fgy ki-ki több időt szentelhet annak, hogy a legjobb megoldást javasolja a megbeszélésen. Nem várnak mindig a legközelebbi összejövetelre, hanem ha olyan fontos problémáról kapnak értesítést, amelynek megvitatása sürgős, ,a lehető leggyorsabban megbeszélik. A csurgói járás löldiuOvesszöveiiiezgieinek éleiéből (Tudósítónktól.) Kereskedelmi hetet rendeznek március 12-től 18-ig az új árucikkek megismertetésére Csurgón. A kereskedelmi hét divatbemutatóval zárul. E rendezvényen kívül márciusban jármű-, háztartási vil- lamosgép-, rádió-, kozmetikai és kultúrcikk-, valamint lakberendezési kiállítást is tartanak. * * * A SZÖVQSZ kiadásában megjelenő 12 kötetes Kincses Könyvtár sorozatra a csurgói FJK könyvesboltja 80 előfizetést gyűjtött. A bizományosok közül Szilágyi Mik- lósné a Csurgói Faipari Vállalatnál 50 előfizetést szervezett. * * * Befejeződött az idényvégi kiárusítás a csurgói járásban. A 20—40 százalékkal csökkentett árú téli cikkekből 80 ezer forint értékűt adtak el a földművesszövetkezeti boltok. * * ♦ A járás föltíanűvesszövetkiezetei 9 vagon bab értékesítési szerződéskötését kapták feladatul erre az évre. Előirányzatukat már túlteljesítették. Eddig több mint 10 vagon étkezési babra szerződtek, Berzencén 600, Csurgón 135, Por- , rogon 150 mázsa a lekötött meny- * nyiség. A tárgyalóteremből Szülök a vádlottak padján KIVÁLÓ SZAKEMBER Sztgeti Jenőt, a kaposvári földmű- vesszövettoezet áruházának vezetőjét így emlegetik felettesei: »Kiváló szakember, jó üzletvezető. Tíz év alaét nem volt egyetlen forintnyi leltárhiánya sem.« Benyitunk az általa vezetett áruházba . Az üzlet zsúfolva vevőkkel. A vonatról, buszról csak néhány lépést kell tenniük a faluról érkezőknek, s máris válogathatnak a bőséges készletből. A polcok roskadásig tele. Négy-öt millió farkit értékű, két- háramezerféle áru található itt. Az eladók udvariasan, kész- Szigeti Jenő ségesen szolgálják ki a vásár- áruházvezető lókat. Középen, a nyitott-irodában, mint kapitány a parancsnoki hídon, áll avagy éppen dolgozik az áruház vezetője. Barátságosan üdvözöl mindenkit. Ha valahol akadozik a kiszolgálás, azonnal odasiet. A pénztárosnőt telefonhoz hívják, beül helyettesíteni. Arra is van ideje. hogy a büssüi tsz elnökétől eredményeikről érdeklődjön. — Mikor kezdte? — kérdem tőle. — 1923-ban a Somogy megyei Munkások Fogyasztási Szövetkezeténél lettem ta- nonc. Aztán dolgoztam magáncégeknél, Pesten a köztisztviselőknél, de mindig a szakmában. 1951-ben — alakulásakor — vettem át ezt az áruházat. Negyedévenként 4—5 milliós forgalmat bonyolítunk le. Egyegy piaci napon 800—1000 ve- durabszámot. Mindéin árut így vöt szolgálunk ki. Az átlagos vesznek át. A minőség ellennapi forgalom 70—100 ezer őrzéséről sem feledkeznek el. forint között váltakozik. Jó Nemrégen küldtek vissza a az áruellátás, bár egyik-másik Budapesti Divatmagykereske- ciktoből több is lehetne. delmi Vállalatnak egy tétel Sem a kiváló minőségű szán- ingszállítmányt, mert nem fe- dálokból, papucscipőkből, sem lelt meg a követelményeknek, az olcsó szandálokból nem tíz éve áll fenn az áruház, tudtunk elegendőt adni Kevés *z Sf«eti Jenő' ö • s ez íao alatt egyszer sem van a serdülő lányoknak való volt leltárhiánya. Ez azonban 35—36-os és a fiúknak való nem csupán az ő, hanem az 37—38-as cipőből. Nincs bá~ üzlet valamennyi dolgozóinak nyász zefíring, 40—50 forintos érdeme. Becsületes, munkó- könmyű női szövet, óndoboz, ban összeforrott kollektíva ala- Helytelen, hogy sok zöld szí- kult ki. S ezért kapott nem- nű rádiót küldenek. Nem elég csak Szigeti Jenő, hanem a magnetofanszalag meg a le- Krausz György és Novosszel mezjátszós rádió. Attila osztályvezető is »kiváló« Közben állandóan újabb ve- jelvényt. Tíz éve dolgozik itt vők jönnek. Szaporán csattog becsületesen Erdélyi Jánosáé a pénztárgép. Az ajtó mellett j&atóxo* VaSanda József né és uj áruit, mosógépeket raknak , le. De mielőtt az osztály át- János eladó is. vemmé, Szigeti Jenő ellenőrzi a Sz. L. m »Csendes őr az áruházban. A bíróság a tandíjat szólítja. Sziklai János tanár következik. — Osztályfőnöke vagyok az iparitanuló-iskolában a fiúnak. Tavaly szorgalma, magatartása jutalmául üdülni küldtük Pestre. Onnan írt egy levelet: »Köszönöm, hogy ide eljuthattam. Nagyon jó itt, de nagyon szomorú vagyok... Ha a többiek fürödni mennek, szégyellett velük menni, nincs törölközőm, amivel meglörülközzem, pénzem, hogy velük menjek múzeumot látogatni, színházba vagy moziba.« Csaikhamar ment a csomag, benne a törülköző, a pénz. Ekkor figyelt fel az iskola: mi bánthatja a 16 éves Kürti Istvánt. Miért is szeretné? 1944-ben, amikor született, anyja, Pusztai Erzsébet háztartási alkalmazott volt. Apja, Kürti István hegesztőmester katonaként szolgált. Egyéves korában anyja beadta a fiúit a pécsi memhelyre, Onnan hozta el özv. Tegler Istvánná kaposvári lakos. 12 éves koráig az állam fizette a nevelőszülőt. Ekkor az anya kérésére a bíróság 240 forint tartásdíj fizetésére kötelezte az apát. Ezt ő megtoldotta 60 forinttal, s ettől kezdve 6 adott 300 forintot havonkint a nevelőszülőnek. A múlt év őszén Pusztai Erzsébet magához akarta venni fiát az idős özvegyasszonytól. A fiú azonban nem ment. El- hidegült anyjától, akinek 15 évig nem volt rá szüksége. S mit tett az anya, amikor fia kijelentette, hogy nem hajlandó vele menni? Nem adta át az apa adta tartásdíjat, visszaküldte a pénzt, s még levelet is mellékelt: »A fiú már 16 éves, nem jár neki tartásdíj... Megél az maga is ...« 180 forint egy hónapra \ múlt év szeptemberétől if- Kürti István nem kapja a óság ál*al megítélt tar'ésdí■ Nevelőanyját otthagyta. 3 /.lályf önöké, Sziklai János sietett segítségére, elhelyezte az építők munkásszállásán. Most az iskolától kapott havi 180 forintos ösztöndíjból él. Ebből 120 forint a reggeli és a vacsora, napi 50 fillérért üzemében, a TRANSZVILL- nál ebédet kap. 45 forint marad szórakozásra, ruházkodásra... — Ez az egy ruhám van — mutatja a bíróságon. — A nagykabátot osztálytársaim vették. A cipőt az e havi keresetemből vásároltam, mert már nagyon rossz volt, azonban az ebédet nem tudtam befizetni. Ezért fordultam a bírósághoz, segítsenek, hogy amíg fel nem szabadulok, kötelezzék szüléimét, hogy biztosítsák megélhetésemet. Csak amit a bíróság megítél... — Nem az én fiam — védekezik idős Kürti. Egy papírt mutat, amit Fusztai Erzsébet 1946-ban írt alá tanúk előtt s amelyben kijelenti, hogy a gyermek nem Kürtitől származik. De ezt az anya már visZ- szavonta akkor, amikor ellene gyermektartási keresetet indított. Végül ezt mondja: »Részletekben törleszteni az elmaradást, s hajlandó vagyok ezután is rendesen fizetni.« Az anya, Pusztai Erzsébet áll a bíróság előtt. »Tudom, mi az anyai kötelességem . . . De csak azt vagyok hajlandó fizetni, amit a bíróság megítél...« — Többszöri sürgetésre nagylelkűen felajánlja, hogy havi száz forinttal hozzá l árul gyermeke megélhetéséhez. A járásbíróság dr. Nagy Jenő tanácsa hat hónapra elhalasztotta a döntést. Kioktatta a fiút, indítson polgári pert, mert a szülők fizetésük ?0 százalékáig kötelese!'': gyermekük eltartásához hozzájárulni. Hat hónap múlva újra szólítja majd őket. s akkor fog ítélni. Milyen’ szülők azok, akiket a bíróságon kell gvermakük iránti kötelességükre figyelmeztetni? S zalai László
