Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-28 / 74. szám

X SOMOGYI NÉPLAP 2 i Kedd, 1961. március 88. Nyolc mandátumot vesztett a kormánypárt Jelentős! kommunista előretörés a belga választásokon Kosos közlemény Kennedy és Macmillan tanácskozásairól Megkezdődött a SEATO minisztertanácsának ülése Brüsszel (MTI). Az MTI Brüsszelbe küldött tudósítója jelenti: Belgiumban soha ennyi je­lölt nem állt sorompóba, soha ennyi párt nem versengett a mandátumokért — ez magya­rázza, hogy a szavazatszedő apparátus nem tudott idejében megbirkózni a feladattal. Hét­főn délelőtt még csak a man­dátumok megoszlásának nem hivatalos eredménye ismere­tes. Az eddigi kormánypárt — a kongói válságért, a »nyomor- törvényéit«, s az ellene kirob­bant óriási sztrájkért felelős Eyskerri-kormány keresztény­szociális pártja — mandátu­mokkal fizetett reakciós politi­kájáért: a képviselőházban nyolc mandátumot vesztett, és a jelek szerint odalett a sze­nátusban eddig élvezett ■ ab­szolút többség is. A szocialis­ták megtartották eddigi pozí­cióikat. A liberálisok is meg­maradtak az ország harmadik pártjának. A választások kimenetelé­nek jellemző vonása a kom­munisták jelentős szavazat- és mandátumnyeresége. Eddigi két mandátuma helyett öt képviselői hely jutott a Belga Kommunis­ta Pártnak, és egy kommu­nista szenátorjelöltet is megválasztottak. Nem volt egyetlen választó- kerület sem, ahol a kommu­nista szavazatok ne emelked­tek volna. Különösen átütő si­kere volt a pártnak Hainaut tartományban, a vasasok, a bányászok töfnegesen szavaz­tak a Belga Kommunista Párt­ra. Liége környékén is emel­kedett a párt szavazatainak száma és aránya. A szavazatok számának vég­leges alakulása a hétfő dél­előtti órákban még nem volt ismeretes. A mandátumok megoszlása a következő. Kép­viselőház: keresztényszociáli­sok 96 mandátum (veszteség 8), szocialisták 84 (változatlan), liberálisok 20 (veszteség 1), Nacionalista Flamand Párt 5 (nyereség 4), kommunisták 5 (nyereség 3), jobboldali füg­getlenek 2 (nyereség 1). Szenátus: A 106 közvetlen szavazással megválasztott sze­nátort mandátum így oszlik meg: kerasztényszociálisok 48, szocialisták 44, liberálisok 11, flamand nacionalisták 2, kom­munisták 1. A képviselők és a szenáto­rok megválasztásával egy idő­ben jelölték ki a kilenc tarto­mányi tanács tagjait is. A kommunisták 11 tarto­mányi tanácstag helyhez jutottak, nyolccal több ez az eddiginél. Különösein Hainaut tartomány­ban ért el sikert a párt, itt hattal több a kommunista ta­nácstag. A hétfő reggeli brüsszeli sajtó is aláhúzza a kommunis­ták szavazat- és mandátum­nyereségét. A keresztényszo­ciális Libre Belgique is veze­tő helyen állapítja meg, hogy a Belga Kommunista Párt előbbre jutott, a liberális Der- niére Heure és a szocialista Peuple is kénytelen elismerni, hogy a kommunista jelöltek megnövelték szavazataik szá­mát, a párt pedig több mint megkétszerezte mandátumai számát. A Drapeau Rouge, a Belga Kommunista Párt lapja a vá­lasztás kimenetelét kommen­tálva aláhúzza: Az ország nemet mondott a nyomortörvénynek és az Eyskens-kormány reak­ciós, rossz politikájának. A választások azonban még nem tették lehetővé, hogy dön­tő többség alakuljon ki a trösztök, a monopóliumok el­leni támadásra. A nehéz prob­lémák megoldása végett arra lenne szükség, hogy egy igazán baloldali politika valamennyi híve egyesítse erejét. A Dra- peau Rouge hangsúlyozza, hogy mindenesetre a vasárnapi választások a belga reakció el­ső kudarcát jelentik. A választások befejeztével, hétfőn délelőtt Eyskens mi­niszterelnök benyújtotta kor­mánya lemondását Baudoin királynak. Key Sast (MTI). Kennedy amerikai elnök és Macmillan angol miniszterel­nök vasárnap néhány órás megbeszélést folytatott a lao­szi helyzetről. A tanácskozásról szűkszavú közös közleményt adtak ki, amely kimondja, hogy a két vezető politikus egyetért a laoszi helyzet megítélésében. A közlemény felhívja a figyelmet a laoszi helyzet megromlására, és megoldásul a Szovjetunió elé terjesztett angol javaslatok megvalósítását sürgeti. Mint a Reuter hírül adja, a közlemény kibocsátása után a két államférfi újabb félórás megbeszélést tartott, azt köve­tően pedig Macmillan vissza­utazott Trinidadba, Kennedy elnök pedig visszatért Wa­shingtonba. Kennedyt megérkezésekor a repülőtéren Alphand francia nagykövet fogadta, és átadta neki De Gaulle Laoszra vonat­kozó üzenetét. De Gaulle az amerikai elnök szombati jegy­zékére válaszolt. Vasárnap este megérkezett Washingtonba Harrimán, Ken­nedy elnök utazó nagykövete is Nehru indiai miniszterelnök üzenetével. Ebben — Harriman szerint — Nehru sík rászáll Laosz semlegességének és béké­jének megteremtéséért, és sürgeti az Egyesült Államo­kat, működjék közre a béke helyreállításában. BANGKOK Nyugati hírügynökségek köz­lése szerint SEATO tagállamait, és ezért a külügyminiszter cselekvésre ösztökélte a SEATO-t. Ezután Holyoake újzélandi miniszterelnök szólalt fel, s bejelentette, hogy kormánya támogatja a laoszi kérdésre vonatkozó angol javaslatokat. A miniszterelnök nyílt beavatkozásra buzdí­totta a délkelet-ázsiai ag­resszív katonai tömböt, mondván, hogy a tárgyalások­nak csak akkor van értelmük, ha gyors megoldást hoznak. Ha ez nem történik meg, a SEATO-nak cselekednie kell — mondotta. \ Hasonló szellemben nyilat­kozott Menzies ausztráliai mi­niszterelnök is. Soha nem lá­tott »kommunista veszélyről« szónokolt, és azzal fenyegető­zött, hogy a SEATO szükség esetén »fegyveres erőszaktól sem riadhat vissza«. Serrano fülöp-szigeti kül­ügyminiszter a SEATO' »legválságosabb ülésszakának« nevezte a most összehívott értekezle­tet. Hangoztatta, hogy a délkelet- ázsiai országok »válaszúihoz érkeztek«. Ezután mondott beszédet Dean Rusk amerikai külügy­miniszter. Vészterhesnek ne­vezte a laoszi helyzetet, s ugyanakkor hangoztatta, hogy az Egyesült Államok minden lehető módon támogatni fogja az úgynevezett szabad nemze­teket. Felszólította a SEATO tagállamait, tegyenek »kollek­tív erőfeszítéseket«, s támo­gassák az amerikaiak elképze­léseit. Meglehetősen éles hangnem­ben beszélt Lord Home angol külügyminiszter is. Bár kez­detben az angol kormány bé­kés szándékairól szónokolt, később viszont azzal fenyege­tőzött, hogy a SEATO tagálla­mai veszélyben vannak, az ese­mények végső határukhoz kö­zelednek, és szükség esetén a délkelet-ázsiai katonai tömb és annak valamennyi tagja eleget kell tegyen kötelezettsé­geinek. Végül Couve De Murville francia külügyminiszter mon­dott rövid beszédet. A tanácskozás magyar idő szerint 5 óra 50 perckor ért vé­get. A küldöttek hétfőn dél­előtt zárt ajtók mögött újabb értekezletet tartottak. Nehru: A leszerelésnek teljesnek és általánosnak kell lennie Delhi (TASZSZ). Nehru in- olyannak tekinti a világot* diai miniszterelnök hétfői par- amilyen az a valóságban. Kuba népét senki sem foszthatja meg kivívott szabadságától és függetlenségétől Havanna (MTI). Havanná­ban a forradalmi sajtószervek ünnepséget rendeztek a Revo- lucion című lapnak a Nemzet­közi Üjságíró Szervezet dijá­val nemrég történt kitüntetése alkalmából. Az ünnepségen beszédet mondott Fidel Castro miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy a forradalom mélyreható történelmi átalakulások folya­mata, áriái L semmiféle erő nem tartóztathat fel. Castro .élesen elítélte a Ku­bából megszökött hazaáruló politikusokat, akik dollárért eladták magukat az amerikai imperializmusnak, és most annak irányításával támadást próbálnak előkészíteni a ku­bai nép ellen, hogy ismét ide­gen, uralom jármába kénysze­rítsek az országot. Kuba né­pét azonban — hangsúlyozta Fidel Castro — senki sem f őszi hatja meg kivívott szabad­ságától és függetlenségétől. Senki sem veheti ki a nép ke­zéből a fegyvert, hogy ismét rabszolgasorba döntse. Az im­perialistáktól, a jelenkor kaló­zaitól és nemzetközi gengszte­reitől azonban minden kitelik. Nem szabad elfelejtenünk — mondotta Castro —, hogy az imperialisták semmiféle tör­vényt nem tartanak tisztelet­ben, nem becsülnek egyetlen népet sem. A Kuba ellen szőtt imperia­lista agresszív tervekről, áruló Fidel Castro beszéde csapatok kubai partraszállítá- sára és kubai területen báb­kormány alakítására irányuló mesterkedésekről szólva Fidel Castro hangsúlyozta. hogy mindezek a tervek csak teljes kudarccal járhatnak. Rámuta­tott: Kuba elegendő mennyisé­gű fegyverrel rendelkezik, hogy szembeszálljon min­den olyan beavatkozással, amely határainak megsér-, tését célozná, és egyetlen’ ellenforradalmi kormány sem tarthatná magát 24 óránál tovább, ha nDíán Kuba területére lépne. Fidel Castro kiemelte a to­vábbiakban, hogy egy kuba- ellenes agresszió nemcsak he­lyi háború lenne, ahogyan azt az imperialisták remélnék. Egy Kuba elleni imperialista agresszió esetén ugyanis az egész kontinens fellázad az amerikai imperializ­mus ellen, és helyi háború helyett az im­perializmusnak kontinentális háborúval kell szembenéznie. A forradalmi harc lángja — folytatta Fidel Castro — most magasra csap szerte Ameriká­ban. Ebbe a harcba bekapcso­lódik az egész ébredő ameri­kai kontinens, és a forradalom zászlaja már nem csupán hat­millió kubai, hanem kétszáz­millió latin-amerikai zászlaja is. A forradalom nemcsak a mi ügyünk, hanem az egész kontinensé. Befejezésül Fidel Castro fel­hívta Kuba népét, hogy kettő­zött erőfeszítéseket fejtsen ki a forradalmi harc minden frontján, a termelésben, a nem­zetvédelem megszilárdításában, a dolgozók öntudatának és kul­turális színvonalának növelé­sében és a népoktatás fejlesz­tésében egyaránt. hétfőn hajnalban Bang­kokban megkezdődött a SEATO minisztertanácsá­nak ülése. Az értekezleten az amerikai, az angol, a francia, a thaiföldi, a pakisztáni és a fülöp-szigeti külügyminiszter, valamint az újzélandi és az ausztráliai mi­niszterelnök vesz részt. Meg­figyelőként Bangkokba érke­zett egy dél-vietnami küldött­ség is a dél-vietnami vezérkari főnök vezetésével. A részvevők a tanácskozás elnökévé Thanat Khoman thai­földi külügyminisztert válasz­tották meg. Khoman rövid beszédében kijelentette, hogy a laoszi helyzet veszélyezteti a lamenti beszédében kijelentet­te: v — A részleges leszerelés ide­je elmúlt, majd kijelentette, hogy véleménye szerint a Szovjetunión és az Egyesült Államokon kívül más orszá­goknak is részt kell venniük a leszerelési tárgyalásokon. A leszerelésnek teljesnek és ál­talánosnak kell lennie — hang­súlyozta. Az ENSZ jelenlegi felépíté­séről szólva Nehru rámutatott, hogy az nem felel meg a kor szellemének. Az ENSZ nem Guineában külföldi arany- és gyémántbányákat államosítottak Conakry (MTI). A Guineái Köztársaság kormánya álla­mosította a Soguinex és Minie­re de Bavla nevű külföldi arany- és gyémántkitermelő társaságokat, s átadta azok berendezését és felszerelését a nemrégiben alakult és az ipar­ügyi minisztérium hatáskörébe tartozó állami vállalatnak, melynek kizárólagos joga van a természeti kincsek kiaknázá­sára. Eddig a guineai gyémántot szinte csak kapitalista orszá­gokba szállították. Az 1960 januárjától augusztusig ter­jedő időszakra megadott ada­gok szerint a teljes arany- és gyémántexport mintegy 76,8 százaléka Belgiumba irányult. A külföldi vállalkozások hasznából Guineát csupán föld­bérleti díj illeti. A vállalatok például a múlt évben 63 mil­lió guineai frank értékű gyé­mántot és aranyat vittek ki az országból. Az egyoldalú ke­reskedelem abból adódott, hogy a bányavidékeken a ku­tatás belga, svájci és angol ellenőrzés alatt folyt. Az eddigi tulajdonosok kár­talanításáról a későbbiekben intézkednek. Guinea az államosítással nagyban hozzájárult az or­szág gazdasági függetlenségé­nek kivívásához. 991 Kern engedjük, hogy Kongót ezer ogerett-államocskára osszák Gizenga nyilatkozata « Stanleyville (MTI). A Tanjug tudósítójának je­lentése szerint a teljes rend és béke jellemzi az általános hely­zetet Kongó Keleti tartomá­nyában, s ez arról tanúskodik, hogy a Stanleyville-ben székelő központi kongói kormány pozíciói politikailag meg­szilárdultak. A törvényes kongói kor­mánynak a nyugati interven­ciósok és leopoldville-i béren­ceik rendkívüli nyomása elle­nére viszonylag rövid idő alatt sikerült megszervezni a nor­mális gazdasági és politikai életet a Keleti tartomány te­rületén. A központi kormány tekinté­lyének erősödése, tevékenysé­gének hatékonysága és Kongó egységének megőrzésére irá­nyuló törekvése nagymérték­ben hozzájárult a mindennapi élet normalizálásához. Ami még tegnap Stanleyvil­le-ben lehetetlennek látszott — tekintettel Mobutuék kato­nai és gazdasági nyomására —, mára már valósággá válik: új lapok jelennek meg, a közpon­ti kormány ellenőrzése alatt álló területen megszilárdul a katonai biztonság, felvetődött és megvitatják a külföldi ke­reskedelmi kapcsolatok meg­teremtését, valamint törvény­rendeleteket hoznak Kongó nemzeti egységének megerősí­tésére. — Természetesen még min­dig vannak nehézségeink — jelentette ki Antoin Gizenga, a törvényes kongói miniszter­elnök a Tanjug munkatársa­inak, aki több kérdést intézett hozzá Kongó belső fejlődésével és a jelenlegi válság politikai megoldásának lehetőségeivel kapcsolatban. — A kongói válság megoldá­sának útjában álló fő nehéz­ségek is megoldhatók, de csak a központi törvényes kormány­nyal együttműködve és annak beleegyezésével. — Gizenga ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a megoldás politikai té­ren keresendő, hogy megszűn­jék a további vérontás Kon­góban. Természetesen — foly­tatta Gizenga — a Lundula tá­bornok parancsnoksága alatt álló nemzeti hadsereg erősítése továbbra is az egyik legfőbb gondja marad a központi kor­mánynak. Stanleyville-ben nagy jelen­tőséget tulajdonítanak annak a ténynek, hogy állandóan növekszik azok­nak a Mobutu-féle kato­náknak a száma, akik fegyverestül adják meg magukat a nemzeti had­sereg egységeinek. Gizenga szavai szerint a par­lament összehívása lenne az egyik alkalmas módja a mai helyzet politikai megoldásá­nak. A parlament ülését Kon­góban, nemzeti területen, de valamilyen semleges helyen kellene megtartani, esetleg az ENSZ-csapatok védelme alatt. — Nem engedjük meg, hogy Kongót ezer operett-államocs- kára osszák — jelentette ki Gizenga miniszterelnök, majd részletesen elmondotta kor­mányának ezzel kapcsolatos nézeteit. — A nyugati hatalmaknak, valamint kongói bérenceiknek az az állítása, hogy a mi kor­mányunk kommunistabarát, voltaképpen imperialista kísér­let a hazafias kongói erők szétzúzására — jelentette ki Gizenga, majd hozzáfűzte: — A kongói kormány egyál­talában nem szándékozik egyik táborhoz sem csatlakozni. El­lenkezőleg, mi őszinte együtt­működésre vágypnk a világ minden nemzetével és orszá­gával. Gizenga megcáfolta azokat a koholmányokat is, amelyek szerint a Keleti tartományban éhínség van. Élelmiszerünk — mondotta — van elegendő, az időnkénti nehézségek azonban a rossz közlekedési viszonyok és a leonoldville-i gazdasági blokád következtében állnak elő. — Van elegendő kávénk, ri­zsünk és gumink — mondotta Gizenga. Rövidesen kereske­delmi tárgyalásokat kezdünk egyes ázsiai és afrikai orszá­gokkal. Az export pedig egye­dül a szállítási nehézségek le­küzdésétől függ. Nehru kijelentette, nem ért egyet azzal, hogy a Kínai Nép- köztársaság helyét az ENSZ- ben a csangikajsekisták bito­rolják. Állást foglalt a Mongol Népköztársaság felvétele mel­lett is., ............ A kongói helyzettel foglal­kozva a továbbiakban Nehru kijelentette, hogy az úgyneve­zett katangai kormányt a va­lóságban a belgák irányítják. Beszédének további részében Nehru a laoszi kérdést érintet­te. Ez a háború vagy a béke kérdése — mondotta. Emlékez­tetett arra, hogy a genfi egyez­mények értelmében az indokí­nai országoknak semlegesek­nek kell lenniük. Ugyanakkor kísérletek történtek ennek a semlegességi politikának a meghiúsítására. A laoszi hely­zet egyre veszélyesebbé válik. (MTI) Angola népe harcol a ponugá! gyarmati uralom ellen Peking (Üj Kína). Luandából érkező jelentések szerint roha­mosan fokozódik Angola népé­nek fegyveres harca a portugál gyarmati /uralom ellen. A múlt heti észak-angolai össze­tűzések után most a dél-ango­lai Nova Lfsboa bányavidékről jelentenek fegyveres harcokat; Közlik továbbá, hogy a Luan­dától mintegy száz kilométerre északkeletre az angolai haza­fiak támadást intéztek Qui- baxe helységben a rendőrség ellen. (MTI) Építőipari könnyű- és nehézgép-kezelői vizsgával rendelkező felveszünk. Jelentkezés: ÉM Somogy megyei Állami Építőipari V. Gépészete (Kaposvár, Berzsenyi u. 41.) (347) ______.

Next

/
Oldalképek
Tartalom