Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-25 / 72. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1961. március 2S. PÁLYÁT VÁLASZTOTTAK (Tudósítónktól.) Még néhány hónap, és bezárulnak az is­kolák kapui, vége lesz az 1960/6Í-es tanév­nek. Az általános is­kolákban az elmúlt hetekben ültek össze a társadalmi bizott­ságok, hogy megvitas­sák. eldöntsék, kik azok a tanulók, akiket továbbtanulásra ja­vasolnak. A Nagyatádi Kísér., leti Általános Iskola 98 végzős tanulója kö­zül 54-en jelentkeztek továbbtanulásra. A bizottság valamennyi jelentkező felvételét javasolta. 20 tanuló megy ipari pályára. — És mi lesz a többiekkel? — kér­deztük Selmeczy Mik­lós igazgatótól. Farkas Sándor szerelés közben. — ök sem kallódnak el, a mezőgazdaságban dolgoznak, és természetesen a továbbképző iskolában tanulnak két éven át — mondotta. A végzős nyolcadikosok kő zül megkérdeztünk néhányat, hova mennek a tanév befeje­zése után. Béres Etelka a következőket válaszolta: — Jó rendű tanuló vagyok. A textilipari technikumba kér­tem felvételemet. Textiltechni­kus vagy mérnök szeretnéd lenni. Édesanyám már 12 éves kora óta dolgozik a fonalgyár­ban. Sokat beszél nekem mun­kájáról. Megszerettem ezt a szakmát. Bízom benne, hogy a felvételim sikerül. Farkas Sándort kerékpársze­relés közben találtuk a szünet­ben az iskola előcsarnokában. Ö a gimnáziumba szeretne be­jutni. Hogy mit akar az érettsé­gi után csinálni? A géplakatos szakmába jelentkezik ipari ta­nulónak. Jó rendű, szorgalmas, szófogadó gyerek. Édesapja az erdészetben dolgozik. A szak­mát ő is ott szeretné megta­nulni. Sándor szabad idejében fúr-farag, mindig szerel, bar­kácsol valamit. Béres Etelka a .textiltechnikumba készül Harmadiknak egy kerekarcú, szőke cop- fos leányt kérdeztünk meg. Gelencsér Má­ria pálmaj őri kislány nem ákar tovább ta­nulni. Édesapja mel­lett az állami gazda­ságban dolgozik majd a növénytermesztő brigádban. Minden végzős nö­vendék megtalálja helyét az életben, ki­ki a saját kedvének, érdeklődési körének megfelelően. Sokan továbbtanulnak, töb_ ben dolgozni mennek. Mindegyiküket társa­dalmunk szerető gon­doskodása veszi kö_ rüL „Sárkányvér" kapható néhány nyugatnémet üzletben Johann Kruse hamburgi pe­dagógus, aki kimerítő tanul­mányodat végzett a boszor­kánymesterség és fekete má­gia előfordulásáról korunkban, kijelentette, hogy Nyugat-Né- metországban ma is vagy tíz­ezer ember foglalkozik efféle veszedelmes babonákkal. Kru­se egy teológusok és tudósok részvételével megtartott ham­burgi konferencián elmondotta hogy Nyugat-Németországban ma is vannak »üzletek-«, ahol olyán különös, kellékeket lehet beszerezni, mint pl. »sárkány- vér« vagy »ördögtrágya«. A boszorkányokban való hit nemcsak a falvakban fordul elő. Néhány évvel ezelőtt Ham­burgban letelepedett egy bá­nyász, akiről széles körben el­terjedt, hogy varázslatos re­ceptjeivel meg tudja szüntetni a »gonosz szellemek« befolyá­sát. A bányász »kezeléséhez« olyan praktikák tartoznak, mint pl. vérrel bemázolt pa- pírszeletkék, amelyeket nyitott sírba kell bedobni. Kruse a konferencián számos példát említett olyan emberekről, aki­ket korunkban Nyugat-Német- ország különböző területein boszorkányoknak minősítettek, kizárták a társadalomból, sőt esetenként súlyosan fenyeget­ték testi épségüket. Mint mon­dotta, nemegyszer előfordul, hogy ha egy parasztembernek tönkremegy az arató-kombájn­ja, ezt a balesetet »a boszorlcá- nyok« titkos működésének tu­lajdonítja. s Lövöldöző-mozi Máj na-Frankf urtban »►lövöldöző- mozit« rendeztek be a rendőrség részére. Itt olyan filmeket mutat­nak be, amelyekből a rendőrök megismerhetik a bűnözők üldözé­se közben előadódó különböző helyzeteket. A rendőrök rá is lő­hetnek a vásznon megjelenő gengszterekre, bizonyságot téve yorsan működő reflexióikról. Gelencsér Mária, a kis copíos. * A NŐKRŐL * Tolsztoj, aki annyi érdekes \és jól ábrázolt női alakot örökí­tett meg írásaiban, egyszer a J következőképpen nyilatkozott ta nőkről: J — Csak akkor mondom ki a fnőkről a végleges igazságot, *amikor egyik lábammal a sí- oromban leszek. Akkor majd be­szélek, de azonnal belebújok a Jkoporsómba, magamra húzom: * »Most aztán csinálhattok ve­ilem, amit akartok!« BARTÓK BÉLA SZÜLETÉSNAPJÁN OA évvel ezelőtt, 1881. március 25-én született Bartók Béla. Művelődéstörté­netünk egyik legnagyobb alak­jának élete indult él ezen a napon, aki emberségével, al­kotóművészetével, egész élet­művével a születése idejéhez fűződő képeket tárja felénk: rügyfakadás, magvetés, gyü- mölcsnemerités — megújulás, újjászületés. Ifjúsága valódi rügyfakadás, amelynek éltető melegét édes­anyja gondoskodó szaretete su­gározza feléje, és nyomában a gyermek megsejti küldetését: áldozatos, nagy életre kell fel­készülnie. Négyéves korában már komponál, órákat tölt hangszere mellett. Édesanyjá­tól ötéves korában megtanul­ja a kottaírást. Csupa öröm ez idő tájt az élete, gondolatai nincsenek feledésre ítélve, le­írhatja őket. Pozsonyi gimna­zista korában teljes odaadással tanul, jónevű tanárok tanítják zongorázni, és az intézeti ün­nepélyeken elragadtatott tap­sokat *kap. Mint érettségizett ifjú azzal a céllal iratkozik be a Budapesti Zeneművészeti Főiskolára, hogy annyira ma­gáévá tegye a muzsikát, amennyire csak lehetséges. Két tanszakot végez egyszerre, zon­gorát és zeneszerzést. Tanul­mányaiban tüneményes gyor­sasággal halad, korának egyik legkitűnőbb zongoraművészévé válik. Főhivatásaként azonban elsősorban a zeneszerzést ér­zi. Zeneszerzői tanulmányát betetőzi párizsi útja alkalmá­val Debussy megismerésével. így a zeneművészet és tudo­mány teljes fegyverzetének birtokában indul el, hogy a magyar muzsika magvetője, a magyar zeneműveszet megne- mesítője legyen. A zseni tökéletes éleslátásá­val méri fel az akkori óriási ellentétet zenei műveltség és zenei magyarság között. Az előbbinek kettőssége, kétfajta- sága, felemássága szíven üti. Az ún. magas műzene vagy komoly zene a hangversenyter­mek magyarnak hitt vagy ma­gyarrá erőszakolt zenéje kül­földi, nagyrészt német mintá­kat másolgatott a hanyatló ro­mantika nyelvezetével. Más­részt a kávéházi »cigányzene« uralta a zenei közitudatot, melynek dallamkészlete a szá­zadforduló táján teljesen el­vesztette a hagyományokhoz kapcsolódó értékét, és a dzsent. rik, a semmittevők dóridéinak lett kiszolgáló zenéje. Ebbe a görbe tükörbe beletekintve Bartókban megfogant a gondo­lat: megteremteni a zenei ma­gyarságot, megalkotni a ma­gyar műzenét. Ez az úttörő felismerés ve­zeti el nagy kortársával, Ko­dállyal együtt a legélőbb, leg­egyetemesebb zenei hagyo­mányhoz, az alaphoz, melyre bizton lehet építeni, a magyar népdalhoz. A z 1905. év a magyar szellemtörténet »nagy perc«-e, amikor megjelenik Ady Űj versek című kötete, amikor Móricz Zsigmond bon­togatja szárnyait, amikor Bar­tók Kodállyal együtt leás né- piségünk gyökeréig, és feltárul előtte a nép zenéjében egy több mint ezer éves, egységes, sajátosan magyar és művészi ÉRDEKESSÉGEK /­FURCSA FELIRATOK URCSASÁGOK ELMOZDÍTANI TILOS MÉLYÉRTELMÜ MEZTETÉS FIGYEL­Egy Bed rútban elhunyt frari- cia üzletember értékes régi porcelángyűjteményét a fran­cia államra hagyta. Hatalmas ládába csomagolva nemrég megérkezett a küldemény Pá­rizsba. A ládán a következő felirat volt: »A francia kor­mánynak, Párizs. Kéretik nem megdönteni!« ÉLELMES BIZTOSÍTÓ­TÁRSASÁG Mexikóban egy leleményes biztosítótársaság a futbaübí- rók öltözőjében plakátokat helyezett él a következő szö­veggel: »Az ön foglalkozása életveszélyes. Ne felejtsen el még a mérkőzés előtt nálunk baleseti és életbiztosítást köt­ni. Biztosítási ügynökünk a stadionban tartózkodik. Gon­doljon azokra, akiket szeret, és akikről gondoskodni akar!« KÜLÖNÖS TOLVAJ A Szöulban állomásozó- amerikai csapjatok parancs­noksága napok óta nyomoz egy különös tolvaj után, aki egy Szöul környéki út men­tén vagy száz méter drótveze­téket lopott le a villanypóz­nákról. A tolvaj az egyik vil­lanypóznára a következő cé­dulát tűzte: »Helyezzenek, két­százezer hüant (160 dollár) er­re a villanypóznára, és akkor azonnal visszaadom a vezeté­keket. Nem akarok lopni, de elbocsátottak a hadseregből, és ezért kénytelen vagyok va­lami pénzt szerezni, hogy el­tarthassam a családomat!« A califomiai Shasta-gáton a következő figyelmeztető fel­irat áll: »A kormány tulajdo­na. Elmozdítani tilos.« A gát súlya 12 millió tonna. HÖLGYEK, FIGYELEM! Az egyik amerikai napilap a következő tanácsot adja a nőknek az 1961. évi divatra vonatkozólag: »Ebben az esz­tendőben a nők legfontosabb tartozékai a lábak; a többi felszerelési tárgyat akár ott­hon is hagyhatják!« A MINDENNAPI ÉLET DIPLOMÁCIÁJA Egy clevelandi kisiparos a következő hirdetést akasztotta műhelyének kirakatába: »Szakszerűen megjavítjuk mindazokat a háztartási ké­szülékeket, amelyeket az ön férje már egyszer megjaví­tott.« néphagyomány. A két nagy elő» szőr indul a magyar zenetörté­net folyamán tudományos cél­lal kutató, gyűjtő útra. Eszten­dőket töltenek kicsi, kultúrhul- ladékoktól még meg nem fer­tőzött falvakban, a Dunántúl lankáin, a székelyföldi hava­sok közt, a Zoborvidéken, a Tisza—Duna közt, együtt élve,; együtt érezve a néppel, besi­mulva annak egyszerű, de ma- gasr' erkölcsiségű törvények által irányított életébe, gyűjt­ve népzenénk igazgyöngyeit, melyeket az irigy idők szándé­kosan rejtettek el a nemzet egyeteme elől, de amelyeket híven megőrzött a nép. Amikor Bartók jegyik gyűjtő útjáról hazatért, sugárzó örömmel momdtja barátainak: »Szegény vagyok, egy krajcárom sincs, de ez a több száz kotta'ap, amit magammal hoztam, mégis nekem minden kincsnél többet ér, mert ez a magyar nép lel­ke«. Megvoltak tehát a népiség gondolatának elpusztíthatatlan tartópillérei, és Bartók ezekre konstruálta a magyar zenemű­vészet hatalmas épületét; Szenvedélyesen hátat fordít a Strauss Richard-os, Wagner- utánérzéses stílusnak, nyelve­zetnek, formavilágnak, és ke­ze nyomán megújul zenénk, nagyszerű műzene-irodalm at teremt. Színpadi zenéjében (A kékszakállú herceg vára> Fából faragott királyfi, Cso­dálatos mandarin) először való­sul meg magyar dalműben a népdal példája nyomán művé­szi fokon a magyar énekbe­széd, a szép és nyelvileg—ze­neileg helyes szövegkezelés. Zenekari, szóló- és kamaraze­ne műveinek dinamikus sok- szólamúságával, a merész har­móniai és ritmikai reformok egész sorával a korabeli újító törekvések vezéregyéniségei közé emelkedik. A zenekari Concerto, a He­gedűverseny, a Cantata profana óriása lehajol a gyermekszí­vekhez — mert ez is az ő nagy­sága, hogy őszintén, igazán gyermek is tudott lenni —, és csodálatos gazdagságú gyermek­zeneirodalmat alkot (Gyerme­keknek sorozat, Mikrokozmosz, Kórusok), melyek ma is min­dennapi kenyere zenét tanuló és éneklő ifjúságunknak., JLf indezekből folyóan szá­munkra Kodály megál­lapítása az iránymutató: ’ »Ha majd egykor azokhoz is eljut Bartók művészete, akiktől ered: a dolgozó néphez, s az megérti, akkor lesz ő valóban a miénk akkor lesz általános és mély zenei műveltségünk«. Számunkra nincs szebb, esz­ményibb feladat, mint ennek a gondolatnak élni. Nyakas József zeneiskolai igazgató. ppw \bi% rn: ■-M* S Uí &. Családi házak építését, tatarozását rövid határidőre, kedvezménye»* áron biztosított anyagból (hozott anyagból is) vállalják az alábbi kisipari szövetkezetek: Ádándi Vegyesipari KTsz Babócsai Építőipari KTsz Barcsi Építőipari KTsz Balatonföldvári Építőipari KTsz Balatonlellei Vegyesipari KTsz Csokonyavisontai Vegyesipari KTsz Csurgói Építőipari KTsz Felsőmocsoládi Vegyesipari KTsz Fonyódi Vegyesipari KTsz Kadarkúti Vegyesipari KTsz Kaposvári Építőipari KTsz Kaposmérői Építőipari KTsz Lengyeltóti Vegyesipari KTsz Marcali Építőipari KTsz Mezőcsokonyai Vegyesipari KTsz Nagyatádi Építőipari KTsz Nagyhajóim Vegyesipari KTsz Siófoki Építőipari KTsz Somogyvári Vegyesipari KTsz Tabi Műszaki KTsz Kivitelezés előtt bizalommal forduljanak tervkészítésért és árajánlatért A SZÖVETKEZETEKHEZ. {3Sl0)

Next

/
Oldalképek
Tartalom