Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-21 / 68. szám

VILÁG PROLET APJA! EGYESÜT JETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 68. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1961. március 21. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; Ne a tegnapot nézzék, ha a holnapról beszélnek Bedegkéren A vasárnap sportja Á tanítvány a fontos... (3. o.) (4. O.) (6. o.) :::::::: Záróünnepélyt tartottak a balatonboglári í értnél ősz öve Ékezeti Einökképző Szakiskolán Befejeződött a tanítás a ba- Iatonboglári Termelőszövetke­zeti Elnökképző Szakiskolán. Október óta 94 Somogy, Fejér és Zala megyei szövetkezeti vezető tanulmányozta itt a mezőgazdasági nagyüzemek irányításának szakmai tudni­valóit a zsámbéki elnökképző iskola tantervei alapján. Most lezárult az oktatás első féléve Az ugyancsak öthánapos má­sodik félév az ősszel kezdődik. A tegnap délután tartott zá- róünnepélyen részt vett Cse- terki Lajos, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Fejér megyei Pártbizottság első tit­kára, Somogy megye képvise­letében Szirmai Jenő, a me­gyei pártbizottság első titkára, dr László István, a megyei tanács elnöke, Illés Dezső, a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályának vezető­je. Az ünnepély elnökségében foglalt helyet Torma István, a Nagyatádi Járási Pártbizott­ság titkára, Benedek Pál, a Kaposvári Mezőgazdasági Technikum és az Elnökképző Szakiskola igazgatója, Takács István, a szakiskola helyettes igazgatója és Kiss Ferenc hall­gató, a fonyódi Magyar Tenger Tsz elnöke. Részt vettek az ünnepségen az elnökök hozzá­tartozói is. Az ünnepélyen Mórocz Edit balatonboglári úttörő elszaval­ta Tóth Árpád az Űj isten cí­mű költeményét, ezután Bene­dek elvtárs mondott megnyi­tót. Felolvasta azt a táviratot, amelyben Losonczi Pál, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, földművelésügyi miniszter jó­kívánságait fejezte ki az isko­la hallgatóinak. Ezt követően Szirmai elvtárs tartotta meg beszédét. Elöljáróban megem­lítette: — A legjobb egyéni pa­rasztokból lett tsz-elnökök csakhamar belátták, hogy nem elég a gazdálkodási tapasztalat, szükség van nagyobb elméleti, szakmai tudásra. Ezért jöttek erre az iskolára csaknem százan, köztük töb­ben olyanok is, akiknek a ha­ja már deresedik. A továbbiakban az iskolán szerzett ismeretek gyakorlati megvalósításához, a tsz-ek ve­zetéséhez adott útmutatást. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozta: — Az elnök ne egye­dül, ne csupán a vezetőségi ta­gok véleménye alapján irá­nyítsanak, hanem tartsák szem előtt, hogy a szövetkezet gazdája a tag­ság. Ha például az állattenyésztés fejlesztését akarják célul tűz­ni, tanácskozzanak a legjobb jószágnevelő gazdákkal. A nö­vényápolás megkezdése előtt pedig az asszonyokkal vitassák meg a tennivalókat. Keressék fel azokat a tagokat, akik ta­valy nem dolgoztak kellően a közösben, s egyezzenek meg velük az idei jobb munkát il­letően. Ezt követően a megye nö­vénytermesztésének és állatte­nyésztésének legfőbb idei cél­kitűzéseit ismertette, majd be­szédét e szavakkal fejezte be: — A tsz-elnököknek a falu új világának kialakításában nagy szerepük van. Amit tesznek, az az egyik legszebb emberi munka. Ezt az iskolán szerzett tudá­suk gyümölcsöztetésével a jö­vőben még sikeresebben vé­gezhetik. Kérem, hogy a könyveket otthon is forgassák, és készüljenek fel a második félévre. Munkájukat megköny- nyíti, ha a feleségek — akik szintén eljöttek e záróünne­pélyre — megértik, hogy mi­lyen nagy gond és felelősség nyugszik az elnök elvtársak vállán, és az esetenkénti zsör- tölődés helyett állandó buzdí­tást adnak önöknek. Az okta­tás befejeztével kívánom, hogy hazatérve az eddiginél ered­ményesebben irányítsák szö­vetkezetüket. A beszéd után Benedek élv­társ könyvjutalmat adott át a legjobb tanulmányi eredményt elért elnököknek. Az iskola hallgatói nevében a tanárok odaadó munkáját Szíjjártó Já­nos, a göllei Béke Tsz elnöke köszönte meg. Az ünnepségen a balatonlellei kultúrcsopart adott műsort. Újjáalakult a mezőgazdasági szakemberek megyei szakcsoportja A napokban alakult újjá a MEDOSZ Somogy megyei Bi­zottsága mellett működő szak­emberek szakcsoportja. Elnök­nek Ozsváth Károly nyugal­mazott mezőgazdasági mérnö­köt, titkárnak Fehér Istvánt, a Mezőgazdasági Technikum tanárát választották meg. A szakcsoport tagjai részt vesznek a megye mező- és er­dőgazdasági üzemei terveinek, termelési célkitűzéseinek ki­dolgozásában, figyelemmel kí­sérik a mezőgazdaság általá­nos termelési problémáit, a termelési feltételek biztosítá­sát és a munkaszervezést. Ja­vaslatokat adnak a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére, a gazdaságos termelés kialakí­tására. A szakcsoportnak fel­adata lesz elősegíteni az újí­tási feladattervek, pályázatok kiírását és az alkalmazható újítások bevezetését. A szakemberek elhatározták, hogy még nagyobb segítséget adnak a termelőszövetkezetek­nek. A közeljövőben öt tsz-ben megvizsgálják a mezőgazdá­szok helyzetét. A termelőszö­vetkezeti vezetők részére öt ál­lami gazdaságban tapasztalat­cserét szerveznek. Bemutatót elsőként a Kutasi Állami Gaz­daságban tartanak. A kiskor- pádi üzemegységben ismertetik a gyümölcstermesztési módsze­reket az érdeklődő tsz-vezetók- kel. A szakcsoport a mezőgazdá­szok érdekvédelmét is prog­ramjába vette. A megyei szak- szervezeti székház elkészülte után megszervezik a mezőgaz­dasági szakemberek klubját, s rendezvényeibe bevonják a tsz-ekben működő agronómu- sokat is. Emlékünnepség a Magyar Tanácsköztársaság 42. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa a Magyar Tanácsköztársaság létrejöttének 42. évfordulója alkalmából hétfőn emlékün­nepséget rendezett a Danuvia Szerszámgépgyár művelődési házában. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Kiss Károly, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, a Budapesti Pártbizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, Szatmári-Nagy Imre, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára. Az ünnepségen Orosz Nándor, a munkásmozgalom régi harco­sa, a Párttörténeti Intézet igazgatója mondott beszédet. Bevezetőben emlékeztetett arra, hegy a magyar nép több évszázados harcának, amelyet a külső ellenség és saját el­nyomói ellen vívott, legna­gyobb győzelme a Tanácsköz­társaság megteremtése volt. Nagy történelmi jelentőségű szolgálatot tettek a magyar dolgozóknak és helyesen is­merték fel a helyzetet azok az elvtársak, akik a munkás­ság akaratát teljesítve 1918 novemberében Kun Béla ve­zetésével megalakították a Kommunisták Magyarországi Pártját. Majd így folytatta: A mun­kások magukénak érezték a kommunista pártot, amely programjában választ adott a magyar történelem évszázados kérdéseire, s azonnal a prole­Ötszáz hóid paradicsom termelésére szerződtek a Nagyatádi Konzervgyár körzetében Kommunista nők aktívaülése Csurgón (Tudósítónktól.) Szombaton délelőtt a Csur­gói Járási Pártbizottságon ak- tívaértekezleten vettek részt a népfrontmozgalomban tevé­kenykedő kommunista asszo­nyok. Megjelent az értekezle­ten dr. Halász János, a Haza­fias Népfront megyei titkára is. A szépen feldíszített terem­ben úttörő-dobosok virágcsok­rokkal, szavalatokkal köszön­tötték a jelenlevőket, majd Borók Ferencné járási nép­fronttitkár üdvözölte nőtársait. Ezután Vass Lajos, a járási pártbizottság osztályvezetője tartott előadást. Ismertette a járás álalános és középiskolái­nak tanulmányi eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a pedagó­gusok egyre többet tesznek a tanulók világnézeti és munká­ra neveléséért. Ez is hozzájá­rult ahhoz, hogy az idén érett­ségiző gimnázistáknak mint­egy 30 százaléka a termelő- munkában kíván elhelyezked­ni. Hortobágyi István, a járási pár* bizottság titkára helyesel­te, hogy a népfront lehetővé tette a kommunista asszonyok, •nyák találkozóját, Ismertette gazdasági helyzetünket és a feladatokat, és azok megvalósí. tásához kérte a segítséget. Bárdossy Sándomé pedagógus az oktató-nevelő munkával foglalkozott. Elmondotta, hogy l teléhez. tapasztalatai szerint az ered­ményesség fontos feltétele a tartalmas munkaközösségi élet. Kérte a segítséget a felnőttok­tatás még eredményesebbé té­(Tudósítónktól.) A nagyatádi, a csurgói, a barcsi és a kaposvári járás tar­tozik a Nagyatádi Konzerv­gyár körzetébe. A gyár 600 hold paradicsom termését tud­ja feldolgozni az idén. Szerző­dést azonban eddig csak 500 holdra kötöttek a körzet ter­melőszövetkezetei és állami gazdaságai. Háromfán, Tarany- ban, Mikében, Csurgón, So- mogyudvarhelyen, Somogyszo- ban, Ötvöskónyiban és másutt általában a múlt évinél na­gyobb területet kötöttek le a közös gazdaságok, a barcsi já­rásban viszont elmaradás ta­pasztalható. A nagyüzemi paradicsomter­mesztés igen jövedelmező. Ha holdanként 100 mázsás átlag­termést veszünk alapul — ez pedig igen könnyen elérhető —, akkor 8 ezer forintot ér a hozam. Egy hold paradicsom összes munkája 3600—3800 fo­rintba kerüL A gazdaság te­hát legalább 4 ezer forint jö­vedelemhez jut. Ha megfelelő fajtát választanak, és a ter­mesztés fejlettebb módszereit alkalmazzák, 200 mázsás hoza­mot is elérhetnek. A mikei Rá. kóczi Tsz tavaly 220 mázsa pa­radicsomot adott el egy-egy holdról 22 ezer forintért. A kecskeméti merevszárú törpe­fajta paradicsom egyik-másik tsz-ben több mint 300 mázsás termést hozott. A csurgói Zrí­nyi Termelőszövetkezet a K 42-es fajtával kísérletezett — egy-egy holdján 150 mázsa termett. A paradicsom munka- igényes növény. A munkák el­végzésében jó segítőtársak a gyerekek és az idősebb tsz- tagok is. Megnőtt a kereslet a gyári paradicsomkészítmények iránt. A kereskedelem mind a kül­földi, mind a belföldi piacon évről évre nagyobb mennyisé­get értékesít. A Nagyatádi Konzervgyár is szállít külföld­re paradicsomkészitményeket. Idei exportterve teljesítéséhez az szükséges, hogy a tsz-ek még száz hold paradicsom ter­mesztésére vállalkozzanak. tariátus élére állt. Néhány hó­nap alatt elérte, hogy a mun­kásosztály túlnyomó többsége szakított a megalkuvással és rohamra indult a tőkés rend­szer megdöntésére. A polgári demokratikus forradalom győ­zelme után mindenütt megala­kultak a tanácsok, amelyek most már mint hatalmi szer­vek a munkásság és paraszt­ság forradalmi demokratikus diktatúráját valósították meg a reakciós államgépezettel szemben. 1919 márciusában nyíltan szembefordultak a kor­mánnyal, március 21-én pedig a budapesti munkástanács és katonatanács proklamálta a proletariátus diktatúráját. A hatalom átvétele békés úton ment végbe. Ez a tény nagy hatással volt a nemzet­közi munkásmozgalomra. Ma­gyarország példája megmutat­ta, hogy ahol az erőviszonyok megfelelően alakulnak, ott bé­kés úton is lehetséges a pro­letárforradalom győzelme«. Orosz Nándor ezután felso­rolta, hogy a Tanácsköztársa­ság rövid fennállása alatt is milyen sok eredményt ért el, milyen intézkedéseket hajtott végre a béke, a dolgozók ér­dekében, az ipar államosításá­tól, a nagybirtokok kisajátítá­sától a béremelésekig és a nemzetiségek egyenjogúságá­nak biztosításáig. Szólott a Horthy-fasizmusról, majd befejezésül ezeket mondotta: Népünk 1919-ben nem küz­dött hiába, a szocializmus ügye hazánkban a Szovjetunió dicső felszabadító harcával győzelemre jutott. A szocialis­ta országok népeivel együtt haladunk tovább azon az úton, amelyet nagy tanítómesterünk, Lenin jelölt meg, a kizsákmá­nyolástól mentes szocialista társadalom megteremtéséért harcoló népek számára. A beszéd uián felcsendült az Intemacionálé, majd ünnepi műsor következett. (MTI) Megtartották az úttörő kulturális szemle körzeti bemutatóit a fonyódi járásban Vasárnap délelőtt rendezték meg az úttörő kulturális szem­le körzeti bemutatóit a fonyó­di járásban. Balatanszentgyör- gyön, Fonyódon, Balatonlellén, Szöllősgyörökón, Lengyeltóti­ban, Somogytúrban és So- mogyváron 26 község és öt puszta úttörő művészeti cso­portjai és szólistái mutatták be tudásukat A hét körzeti be­Délelőtti sétán a csurgói nap­közis óvodások mutatón csaknem 1250 szereplő mérte össze erejét A körzeti bemutatóval egy időben tar­tották meg az úttörők szelle­mi öttusa-vetélkedőjét 30 csa­pat vett részt a bemutatókon. A balatonlellei, a lengyeltóti és a balatonszentgyörgyi kör­zeti bemutató sikerült a leg­jobban. Az idei úttörő kulturális szemle sokkal színvonalasabb volt, mint a tavalyi. Ez a mű- sorválasztásban, a választott számok előadásában mutatko­zott meg. Csak két iskola nem vett részt a szemlén — közle­kedési nehézségek miatt. A nagy és kis iskolák közötti különbség egyre inkább szűnő, ben van. Példa erre a tikosi énekkar szereplése. A több­ségében cigánygyerekekből ál­ló kórus kétszólamú dalokkal szerepelt. Az énekkarok közül a balatonberónyi, a fonyódi, a balatonboglári, a balatonlellei, a buzsáki együttes emelkedett ki. A zenekarok közül a bala­tonlellei zeneiskola együttese, a fonyódi úttörőzeüekar és a lengyeltóti iskola növendékei szerepelték legjobban. A népi iánccsoportok többnyire népi játékokkal léptek fel. Kiemel­kedett a buzsáki csoport Kuko­ricafosztó és Cigánytánc című műsorával, a leilei csoport a Kalocsai gyermeklakod almás­sal és a szöllősgyöröki együt­tes a Kapuvári verbunkkal. A körzeti bemutatókon leg­jobban szereplő csoportok és szólisták, valamint a szellemi öttusa-csapatok április 4-én mérik össze erejüket a Bala­tonboglári Járási Művelődési Házban. Tervjóváhagyó közgyűlés a viszi Zöldmező Termelőszövetkezetben Szombaton este tartotta meg tervjóváhagyó közgyűlését a múlt év decemberében alakult viszi Zöldmező Termelőszövet­kezet. A fiatal tsz-nek ez volt a második közgyűlése. A tag­ság megtárgyalta és jóváhagy­ta az 1961-es gazdasági tervet. ; A termelőszövetkezet villany- i motort, darálót, szecskavágót, irépavágét és lógereblyét sze­rez be az idén több mint tíz­ezer forint értékben. A terv szerint 200 mázsa burgonyát, 16 mázsa zabosbükkönyt, 240 mázsa napraforgót, 8 mázsa lucernát, 3 mázsa vöröshere- magot, 25 mázsa babot, 15 hí­zómarhát, 50 hízott sertést ad az államnak a tsz ebben az év» ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom