Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-18 / 42. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1961. február 18. A Biztonsági Tanács csütörtök délutáni ülése New York (MTI). A Biz­tonsági Tanács csütörtök dél­utáni ülésén elsőnek Le ivan­dó ws ki, a Lengyel Népköztár­saság képviselője szólalt fel. Határozottan elítélte Hammar­skjöld tevékenységét, aki a kongói nép ellenségeinek ját­szott a kezére, semmibe vette a Biztonsági Tanács határoza­tait. A lengyel kormány vélemé­nye szerint — jelentette ki Lewandowski — Hammar­skjöld nem maradhat tovább az ENSZ főtitkári tisztében; A lengyel kormány köve­teli Hammarskjöld lemon­dását, és kijelenti, hogy nem ismeri el az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáraként, és a jövő­ben nem tart fenn vele semmiféle kapcsolatot. A lengyel küldött a továb­biakban rámutatott, hegy az imperialisták jelenleg új ag- nesszíós lépésekre készülnek a kongói nép ellen. Kaszavubu új bábkormányt alakított, Ka- tangában idegenlégiót hoztak létre. A gyarmatosítók repülőgépe­ket és egyéb fegyvereket1 kül­denek Kongóba — mutatott rá a lengyel küldött —, és nyílt agresszióra készülnek azok el­lesi, akik hűek maradtak Kon­gó Gizenga vezette törvényes kormányához. Mindezeket fi­gyelembe véve a lengyel kül­döttség támogatja a szovjet kormány nyilatkozatát, amely szankciókat. követel Belgium ellen, és követeli a belga csa­patok azonnali eltávolítását Kongóból. Ezután F. Guirma, Felső- Volta képviselője emelkedett szólásra. Felháborodottan el­ítélte a gyarmatosítók kongói bűntetteit. »Lumumbának és harcos­társainak meggyilkolása után aligha mer valaki az ENSZ-hez fordulni segít­ségért« — mondotta. Alig hat hónap telt el a segítségkérés óta, s ez azzal végződött, hogy hazafia­kat gyilkoltak meg. E. Dadet, a Kongó Köztár­saság (volt Francia-Kongó) képviselője megkísérelte vé­delmébe venni a gyarmatosí­tóknak és azok kiszolgálóinak „Le az elnöki hatalommal!“ Maurice Thorez cikke a l'Humanitében Párizs (MTI). Francia poli­tikai körökben az utóbbi he­tekben sok szó esett a De Gaulle-ista alkotmány esetle­ges módosításáról. A Fran­cia Kommunista Párt állás­pontját Maurice Thorez, a párt főtitkára szögezi te a THumanité pénteki- számában közölt cikkében, amelynek ez a címé: »Le az elnöki hata­lommal!« Thorez bevezetőben megálla­pítja, hogy a De Gaulle-ista rendszer a parlamentet a sem­minél is kisébb jelentőségűre szorította. Ennek ellenére kü­lönös kampány ' indult meg a napokban a kormány, a végre­hajtó hatalom további megerő­sítésére. A különböző elgondo­lások között szerepel az a »"gyógyír«, hogy általános vá­lasztásokon válasszák meg a kormányfőt is. Ma — írja Thorez — nem módosítgatás kell, még kevés­bé egy olyan rendszer meg­erősítése, amely eddig is túl­ságosan megmutatta kártékony voltát. Arról van szó, hogy azt el kell vetni. .Mindent meg kell tenni a demokrácia hely­reállításáért és megújhodá­sáért. t Jelenleg az tűnik számunk­ra szükségesnek, hogy a nem­zetgyűlést az arányos válasz­tási rendszer szerint válasz­szák meg, s hogy tagjait a vá­lasztók bármely pillanatban visszahívhassák. Ami a kor­mányt illeti, a nép által vá­lasztottaknak tartozzék fele­lősséggel, lévén a nép válasz­tottal a nemzeti szuverenitás letéteményesei. A köztársasági elnök személyének általános választásokon megválasztása éppúgy, mint a jelenlegi el­nöki rendszerben a népszava­zás gyakorlata a személyre szóló népszavazás állandóvá tételét jelentené.' A nép vá- lasztottaival szemben így olyan ember korlátlan hatal­mát jelentené ez, aki állítólag osztályok és pártok fölött áll, valójában azonban nem más, mint a birtokos osztályok kép­viselője. Törvényerőre emelték az új lengyel Varsó (MTI). Kilencven kép- ' viselő kért szét a lengyel szejm terwitájában, amelynek során mélyrehatóan elemezték a népgazdaság valamennyi ágának jelenlegi helyzetét és fejlődésének távlatait. Az öt­napos tanácskozás végén — 1861. február 16-án — a kép­ötéves tervet tása. E célokra az országnak összesen 624 milliárd zlotyt kell áldoznia.** Az új ötéves terv tartós ala­pot teremt a lakosság élet­színvonalának állandó emelé­sére. A reálbérek öt év alatt 23 , százalékkal emelkednek majd. kongói tevékenységét. Felszó­lalása durva kirohanásokat tartataiazott azok ellen az af­rikai és ázsiai országok ellen, amelyek támogatják a kongói nép függetlenségi harcát. Gijegoo Newardena ceyloni küldött felszólalásában kije­lentette, hogy »visszataszító politikai bűncselekmény« volt meggyilkolni Lumumbát, aki kiharcolta a szabadságot népe számára. A ceyloni küldött azonban ezt a tényt úgy érté­kelte, mint a törvényes kon­gói kormány tényleges felszá­molását, és abból a hamis be­állításból kiindulva, hogy Kon­góban nincs, törvényes kor­mány, ötpontos programot ja­vasolt S kongói kérdés megol­dására. E program azonban nem felel meg a kongói nép érdekeinek. , A válasz jogán felszólaló guineai és ghanai küldött le­leplezte azt a szégyenletes sze­repet, amelyet a gyarmatosí­tók bérencei' a kongói tragikus eseményekben játszottak. Aims N. Thpepe, Kamerun képviselője, a következő szó­nok, kirohanásokra ragadtatta magát a casablancai értekez­leten részt vett afrikai orszá­gokkal szemben. Kijelentette, hogy a kongói helyzetért az említett értekezleten képviselt országok vezetői a felelősek. N. Thpepe durván támadta a Lumumba meggyilkolása al­kalmával kiadott szovjet kor­mánynyilatkozatot. Ugyanak­kor dicshimnuszokat zerxgede- zett az ENSZ főtitkáráról. In­dítványozta, hogy »hal?*i~kta- lanul« szakítsák meg a Bizton­sági Tanács kongói vitáját, és halasszák el a közgyűlés foly­tatólagos ülésszakáig. Gabon küldötte szintén elis- merésseí szólt Hammarskjóid­ról. Omar Adil sziudánd küldött kijelentette, hogy kormánya megbízásából követeli: a Biz­tonsági Tanács gondosan és késedelem nélkül vizsgálja ki Lumumba és harcostársai meg­gyilkolásának körülményeit azzal a céllal, hogy a bűnösök megérdemelt büntetésben ré­szesüljenek. Hangsúlyozta a továbbiak­ban. hogy a szudáni kormány esetlég felülvizsgálja a Kon­góban állomásozó síudani csa­patok kivonásának kérdését, ha az ENSZ kongói tevékeny­sége hatástalannak bizonyul. Szudán képviselője élesen el­ítélte a belga gyarmatosítók katangai bűncselekményeit. Mindaddig semmiféle. ENSZ'4 terv nem valósítható meg ha­tásosan Kongóban — mondta '— amíg megengedik a belga gyarmatosítók beavatkozását Kongó belügyeibe, és amíg le­hetővé teszik a belgák bűnré­szességét az ott elkövetett gyil­kosságokban. Adil felszólította Belgium »-barátait és szövetsé­geseit,« járjanak közbe ‘ a kongói belga beavatkozás meg­szüntetése végett. Ezzel a Biztonsági Tanács délutáni ülése véget ért. Újabb jelentések Kongóból Tüntetések, tiltakozások Elisabethville (MTI). Dayal, az ENSZ kongói képviselője a közelmúltban ultimátumban szólította fel Csombét, hogy szüntesse be a balubák ellen indított irtóhadjáratát. Dayal felháborodással ítélte el, hogy a katangai fegyveres erők tömegesen lemészárolják a törvényes kormányhoz hű balubákat. ✓ Mint az AP közli, Csőmbe arcátlanul visszautasította Da­yal felszólítását, tagadta a vá­dakat, azt állította, hogy csa­patai mindössze »rendűn tisz­togató akciót« hajtanak végre a Katangát és Kaszait össze­kötő vasútvonal mentén. BAKVANGA AFP-jelentés szerint Ka- londzsi, a Dél-Kaszai bánya­állam szakadár elnöke, csü­törtökön indítványozta, hogy Kongó alakuljon át államszö­vetséggé. Kalondzsi ezenkívül sürgette, hogy minél előbb tartsák meg Elisabethville-ben a »kerekasztal-ertekezletet«. TOULOUSE Toulouse-ban nagyszámú diák tüntetett a belga konzu­látus előtt. A rendőrök meg­próbálták a tüntetőket1 szét­oszlatni, összetűzésre került soij, és többen megsebesültek. A rendőrség öt diákot letar- íztatott. 3ERLIN Csütörtökön este a demok­ratikus Berlinben több ezer dolgozó és mintegy száz afri­kai vendég részvételével tilta­kozó nagygyűlést rendeztek, amelyen Herbert Warnke, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség elnöke mondott be­szédet. Hangoztatta, hogy a felbujtók a brüsszeli, a párizsi, a londoni, a New York-i és a nyugatnémet­országi bankokban és mo­nopóliumokban ülnek. Herbert Wamke részletesen foglalkozott Hammarskjöld szerepével is. és követelte, hogy haladéktalanul távozzék az ENSZ éléről. A nagygyűlés részvevői Gi­zenga miniszterelnökhöz kül­dött táviratukban biztosították a kongói népet arról, hogy a felszabadításáért folyó harcá­ban az NDK dolgozói tovább­ra is támogatják. Nagyszabású tiltakozó gyűlé­seket rendeztek csütörtökön Halléban, Dessauban és az NDK más nagyvárosaiban is. A felháborodás és a tilta­kozás egyre szélesedő hul­láma már átcsapott Nyú- gat-Berlinbe is, annak ellenéi«, hogy a szená­tus utasítására még két nap­pal ezelőtt titokban elrendel­ték a rendőrség riadókészült­ségét. Csütörtökön délután a nemzetközi imperializmus »frontvárosának« főutcáján, a Kurfürstendammon pillanatok alatt csoportok alakultak. A néma tüntetésben részt vevő emberek menetének élén »Szá­moljanak le Lúmumba gyilko­saival«, »Afrika az afrikaia­ké« feliratú táblákat és Lu­mumba képeit emelték a ma­gasba. Csakhamar azonban megérkeztek a szirénázó riadó- autók, és a rendőrök erőszak­kal szétoszlatták a tömeget. Lumumba képeit és a jelsza­vas táblákat pedig elkobozták. HAVANNA Kubában országszerte to­vább tart a felháborodott til­takozás Lumumba meggyilko­lása miatt. Csütörtökön Havanna Man az egyetem előtti téren hatalmas tüntetés zajlott le, amelyen részt vettek a főváros dolgo­zói, diákok, munkások, értel­miségiek. A gyűlésen Raul Roa külügyminiszter és Carlos Ra­fael Rodriguez, a Noticias De Hoy című lap szerkesztője szó­lalt fel. A szónokok az egész kubai nép érzelmeit fejezték ki, amikor követelték Lu­mumba gyilkosainak megbün­tetését, a gyarmatosítók kon­gói beavatkozásának felszámo­lását és annak lehetővé téte­lét, hogy a kongói nép maga döntsön sorsáról. Hírügynökségi jelentések szerint az iraki, a lengyel és a bolgár kormány nyilatko­zatban jelentette be. hogy a Kongói Köztársaság tör­vényes kormányaként a StanleyvUle-ben székelő Gizenga-kormányt ismeri el. Patrice Lumumba, Joseph Okito és Maurice Mpolo, a kongói szabadságharc három hőse elesett, de a harc tovább folyik, és az elesettek helyét a küzdőtélen új harcosok fog­lalják el — írja a moszkvai Trud Antoine Gizengáról pén­teken megjelent cikkében. Lumumba utódaként Gizen- ga került a törvényes kongói kormány élére. A 40 éves po­litikust az első központi kon­gói kormány alakítása alkal­mából, 1960. június 28-án. mi- niszrterelnökhelyettesé nevez­ték ki. Gizenga a Leopoldville tartományban lévő Kandalé falubán született. A középis­kola után a leopcldville-i egyetemen folytatta tanulmá­nyait, de harmadéves egyete­mista korában politikai tevé­kenysége miatt kizárták . az egyetemről. Ezt követően ak­tív szerepet töltött be a kon­gói nemzeti felszabadító moz­galomban. A bolgár kormány ezenkívül nyilatkozatban ítélte el a gyar­matosítók kongóellenes poli­tikáját, Hammarskjöld ENSZ- főtitkár lakájszerepét. A nyi­latkozat sürgeti Hammarskjöld leváltását, Mobutu és Csőmbe banditáinak azonnali lefegy­verzését, Lumumba gyilkosai­nak felelősségre vonását, a belga és az ENSZ-csapatok ki­vonását, valamint az agresszor Belgium elítélését. MOSZKVA (TASZSZ). A moszkvai egye­tem Lenin-hegyi épületében gyűlésre jöttek össze csütörtö­kön az egyetemen tanuló kül­földi diákok, hogy tiltakozza­nak a gyarmatosítók kongói bűntettei miatt. A gyűlésen a többi között felszólalt Ivan Petrovszkij akadémikus, az egyetem rektora, J evgenyij Dolmatovszkij költő. A felszó­lalók követelték Hammar­skjöld lemondását az ENSZ fő­titkári tisztségéről. Maszamba, az egyetemen ta­nuló egyik kongói diák kije­lentette, hogy a gyarmatosítók azért számoltak te Lumumbá- val és harcostársaival, mert e hazafiak akadályozták Kon­gó kirablását, és harcoltak a kongói nép leigázása ellen. KAIRÓ »Édesanyám, itt a legfőbb ideje, hogy öcsénkkel együtt hozzánk gyere, és velünk éljél itt, ahol nem kell rettegned senkitől« — írja anyjának Francois Lumumba, a meggyil­kolt kongói miniszterelnök leg­idősebb fia közvetlenül az­után, hogy a Kairóban élő há­rom. Lumumba-árvával megis­mertették apjuk tragikus sor­sát. Gizengát 1939 márciusában az imperialistaeUenes afrikai szolidaritási párt országos el­nökévé választották. 1960 augusztusában Gizenga vezette a Biztonsági Tanács kongói vitájában részt vett kongói küldöttséget. Gizenga a gyors és határo­zott megoldások híve. Amikor a kongói válság elmérgesedett, és akadályok gördültek a kor­mány tevékenysége elé, Gi­zenga az első között helyezke­dett szembe a külföldi beavat­kozással. Decemberben úgy döntött, hogy a kormány szék­helyét Stanleyville-be, Lu­mumba miniszterelnök fő tá­maszpontjára helyezi át. Gizenga a legsúlyosabb óráikban vette kezébe a kor­mány vezetését. Az a tény azonban, hogy éppen ebben az időben tüntették ki a bizalom­Az új kongói központi kormány elnökének pályafutása viselők’ egyhangúlag elfogad­ták az előterjesztett javaslatot és ezzel törvényerői« emelke­dett az 1961—65. évekre szóló A VÉNUSZ-RAKÉTA ÚTJA mai, egyéni képességeiről és kiváló tulajdonságairól is ta­núskodik. ötéves terv. A következő öt évben Len­gyelországban nagy' mértékben (az elmúlt öt évhez képest 53.2 százalékkal) emelkednek majd a beruházások. Ennék három oka van: a lakosság szaporodása (1965-ben 257 0Ó0 embert kell munkába állítani), a termelés korszerűsítése és a külkereskedelmi mérleg javí­Kennedy Brentanóval tárgyal Washington (MTI). Pénteken délután a Fehér Házban meg­kezdődött Kennedy elnök és Brentano nyugatnémet kül­ügyminiszter megbeszélése. Az elnök és a miniszter a zsákut­cába jutott amerikai—nyugat­német pénzügyi tárgyalások »roblémáját vitatja meg. 1961. február. 12-én a Szov­jetunióban a világűrkutatásd programnak megfelelően fel­bocsátották a VIII. sziputnyi- kot. Az óriási súlyú, többlép­csős mesterséges hold fedélzet téről ugyanaznap távirányítá­sú kozmikus rakétát indítottak el a szovjet rakétaszakembe­rek. A 643,5 kg súlyú, rádió­adó-vevővel és egy sor tudo­mányos műszerrel felszerelt automatikus bolygóközi állo­más másodpercenként 4000 méteres sebességgel száguld Földünk legközelebbi bolygó­társa, a Vénusz felé. A Vénusz — vagy közismert nevén az esthajnaicsillag — méretei hasonlóak bolygónké­hoz, de valamivel kisebbek an­nál. A Vénusz közepes távol­sága a Naptól 108 millió kilo­méter, keringési ideje 225 nap. A Föld közepes távolsága a Naptól 150 millió kilométer, keringési ideje egy év, azaz kereken 365 nap. Számos egyéb tényező mellett a két bolygó keringési sebessége kö­zötti különbséget így figyelem­196! fbbr.l2.to» 176 300 km \ III.S7PUTNVIK ' PjiivajA 07S1? 1981 felír. 13.10 «88 SSO kin be vették a szovjet tudósok a Vénusz-rakéta pályaelemeinek kiszámításánál. Döntően a ke­ringési sebesség közti különb­ség a magyarázója annak a körülménynek, hogy 1961. feb­ruár 12-én, a rakéta kilövése­kor a Vénusz a Földhöz viszo­nyítva mintegy 75 millió kilo­méterrel »hátrább« volt pályá­ján, míg a rakéta megérkezé­sekor, azaz május közepe utái^ az esthajnalcsillag pályasíkján már mintegy 60 millió kilomé­terrel »előbbre« halad a Föld­nél. •A szovjet Vénusz-rakéta helyzetéről hetenként tájékoz­tatják az erdd dödo ■ nagykö­zönséget. Február 13-ári az el­ső Vénusz-rakéta kereken 50Ö ezer kilométer távolságban volt a Földtől. Óriási bányarobbanás Johannesburg közelében Johannesburg (MTI). A Reu­ter jelenti, a JoharuuLuurgtól 16 kilométerre fekvő Dél-Roo- deport aranybányában pénte­ken a reggeli órákban hatal­mas erejű robbanás t'J.táht. Felrobbant mintegy fél tonna dinárait, amely elvágta a kül­világtól a 160 méteres mély­ségbe^ dolgozó munkasokat. A déli órákig 30 afrikai és 2 eu­rópai munkás holttestét hoz­ták felszínre, de minden bi­zonnyal életét vesztette a kö­zelben tartózkodó és dolgozó mintegy 200 munkás is. Üjabb jelentések szerint eddig még semmit nem .tudnak $ mentő- osztagok munkájának eredmé­nyéről. A bánya vezetőségének egy szóvivője közölte, hogy fogal­ma sincs, hányán vannak még a föld alatt, és valószínűleg so­ha nem fogják megtudni, hogy mi is 'történt velük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom