Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-02 / 28. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Csütörtök, 1961. február JL 160 süldőt, 40 anyakocát és 70 malacot látnak el Csima Lajos és Sostorics János ál­latgondozók a libickozmai Zöldmező Tsz-ben. Sok a javítanivaló a csurgói járás néhány pékségében (Tudósítónktól.) A Csurgói Járási Népi Ellen­őrzési Bizottság a közelmúlt­ban megvizsgálta a zákányi, a berzencei és az iharosberényi pékség munkáját, mivel több panasz érkezett, hogy sületlen, töredezett a kenyér. A pana­szok helytállóak — állapította meg a NEB. Zákányban pél­dául több kenyér súlya a 2 kg 10 dekát is meghaladta, s nem voltak megsülve eléggé. Bár­zenééről és Iharosberényről fe­detlen kocsin szállítják a ke­nyeret, Szentén emiatt több­ször nem vették át. A zákányi sütöde több dolgozójának nincs egészségügyi vizsgája. Berz=n- cén a lisztet, Iharosberényben a lisztet és a tüzelőt helytelenül tárolják — állapította meg a vizsgálat. A NEB a hibák gyors kijaví­tására szólította föl az illeté­keseket. Új iparitanuló-évfolyam indul a Textilművekben Mint ismeretes, a Textilmű­vek egyéves iparitan ülő-isko­lán biztosítja az utánpótlást. Egy év alatt a fiatalok megis­merkednek a termelés elméle­ti és gyakorlati tudnivalóival. Hatórás munkaidőben dolgoz nak, a tanulás idejére ösztön­díjat kannak. Az oktatást üze­mi műszakiak és szakmunká­sok végzik. Eddig egy évfolyam szaba­dult fel, egy pedig jelenleg is tanul. A vállalat vezetősége még ebben a hónapban meg­indítja az új évfolyamot. Mit végzett és mit tervez a Nagyatádi Járási Népfront-bizottság (Tudósítónktól.) A Hazafias Népfront Nagy­atádi Járási Bizottsága hétfőn délelőtt ülést tartott. Csurna Gyula elnök beszámolt a múlt év utolsó negyedében végzett munkájukról. Elmondotta, hogy 19 községi elnökségi ülést tartottak, s azokon a község­fejlesztési, a téli terveket és a termelőszövetkezettel kapcso­latos feladatokat beszélték meg. Novemberben alakult meg a járási béke operatív ' csoport nyolc taggal. Legfőbb felada­tának a rendszeres külpolitikai tájékoztatást," barátsági estek rendezését és békegy ülések szervezését tartja. Eddig egy barátsági estet és öt külpoliti­kai tájékoztatót rendeztek mintegy ötszáz részvevővel. A három hónap alatt egy ország­gyűlési képviselői, 4 megyei és 9 járási tanácstagi beszámolót tartottak. A járási népfront-bizottság idei első féléves tervét Szabó István járási titkár ismertette. Eszerint a Népfront részt vesz a téli terv végrehajtásában, foglalkozik a cigánylakosság helyzetével, népszerűsíti a nagyüzemi baromfitenyésztést, segít a tavaszi és nyári mező­gazdasági munkákra való fel­készülésben. A művelődésügyi feladatok között az első helyen az is­meretterjesztés szerepel. Két • havonta kül- és belpolitikai tá­jékoztatót tartanak a közsé­gekben. Nagyatádon és Lápo­don barátsági estet rendeznek. A tanácsok és népfront-bízottá ságok egvüttműködésének ösz- szehangolására februárban ta­nácsi munkacsoportot alakíta­nak. Ez szervezi meg majd a képviselői és tanácstagi beszá­molókat, a fogadóórákat, a ta­nácstagok tapasztalatcseréjét. Mezőgazdasági és községiéj- lesztési feladatként a népfront­bizottságok mindenütt megtár­gyalják a tsz-ek eredményeit. Társadalmi munkát szerveznek a rétek és legelők tisztítására, javítására. Társadalmi mun­ka szervezésével segítik a köz­ségfejlesztési tervek végrehaj­tását. ÍGY GAZDÁLKODTAK 1960-BAN A kercseligetiek erőssége Mielőtt a kercseligeti Búza­kalász zárszámadó közgyűlésé­re indultam volna, fellapoztam a tavalyi újságokat. Az 1960 január 27-i számban róluk hir­deti a cikk címe: »Mindkét ke­zükkel dolgoztak.« Ez az egyik magyarázata annak, hogy az 1959-es esztendőt 52 forint 41 filléres munkaegységgel zár­hatták. Ismertette a beszámo­ló a szövetkezet évtizedes fej­lődését, az 1,1 milliós tiszta va­gyon megszerzésének küzdel­meit. Megírtuk akkor, hogy 37 család 57 tagja szorgalmas munkájának, okos gazdálkodá­sának eredménye a magas ré­szesedés. Ha munkára szólított a mező, nem nézték, hétköz­nap van-e vagy ünnep, a na% vagy a hold világít-e az égen. Az 526 holdas közös gazdaság elismerést vívott ki magának. Elsősorban a falu népe sze­mében nőtt meg a tekintélye. A Búzakalász tagsága megta­nította a kercseligetieket arra, hogyan kell a szövetkezetei úgy megalapozni, hogy jó megélhetést biztosíthasson gaz­dáinak. Ezt azért hangsúlyoztuk ta­valy, mert akkor csatlakozott a kicsiny, de erős Búzakalász­hoz a falu nagyobb, gyengébb, egyéves szövetkezete, a Rá­kóczi. — Milyen kilátásokkal nézhetünk az egyesülést köve­tő első gazdasági év elé? Mi­ből lesz, és egyáltalán: meg- lesz-e a tervezett 40 forintos részesedés? — kérdezte a köz­gyűlésen a Búzakalász több tagja. Valóban: mire vitte ta­valy a megnagyobbodott Bú- zikalász? Most újra hallgatom Kovács János elnöki beszámolóját. — Az államnak eladott termé­nyért 677 ezer forintot kap­tunk — mondja. És sorolja, miből mennyit értékesítettek. — Eleget tettünk kötelezettsé­günknek, s minden szorgalmas család padlása, góréja meg­telt — hangsúlyozza. Brigádvezetők tanfolyama az Építőipari Vállalatnál Az építőipar előtt álló fel­adatok megkövetelik, hogy szakmailag jól képzett, polU’- kailag tájékozott munkások irányítsák az építkezéseket, akik ismerik a vállalat problé­máit, feladatait is. A Somogy megyei Építőipa­ri Vállalat a télen a központi munkásszállásokon oktatja a brigád vezetőket. Az egyhóna­pos tanfolyamon mintegy 150-en vesznek részt, s a nall­problémákkal, a munka- és bérfegyelem kérdéseivel fog­lalkoznak. Megismerkednek az egyösszegű rnunkautalványozás alkalmazásával is, hiszen az év első felében ezt sokfelé beveze­tik a vállalatnál. A brigádvezetők a tanuláson kívül termelőmunkát is vé­geznek. Azokon a napokon, amelyeken nincs oktatás, két brigádot alakítanak, s a váro­si, Illetve a toponári építkezé­sen dolgoznak. Igen ám, de értékesíteni, ré­szesedni csak abból lehet, amit megtermeltek. Kérdem is ké­sőbb az elnöktől: hogyan szok­tatta rendes munkára a Búza­kalász a Rákóczi Tsz volt tag­jait. — A törzs tagokra támasz­kodhattunk elsősorban — fe­leli. — Ha eljött a növényápo­lás ideje. Müller Józsefné meg Andok Györgyné csapata ki­adta kórusban a jelszót: »Gye­rünk, asszonyok, utánunk a mezőre«. S kétszer megkapál­ták mind a 235 hold kukoricát. Antal, Kalocsa Mihály, Kaizet András. Balázs Ferenc, Lakos Károly, Hauzer József, Preba- nícs István, Szenner Márton, Krum József, Pető Mátyás egytől egyig jó állattenyésztők voltak, s a közösben is gyümöl- csoztetik gyakorlati tudásukat. fimi az állattartást illeti, összegezhetjük ennek tapaszta­latait. Helyesen választották meg az adottságaiknak, lehető­ségeiknek legjobban megfelelő üzemágat, a marhahizlalást. Tóth László és Kovács János Aratáskor meg? Száznégy sza vágta a rendet. Olyan szövetkezetben, amely­ben a becsületes helytállásnak évtizedes hagyományai van­nak, ahol a munkafegyelmet tíz esztendő megannyi kemény nekigyürkőzése helyezte szi­lárd alapokra, ott nem ütheti fel a fejét, főként pedig nem uralkodhat el a tunyaság, a lődörgés, a dologkerülés. A kercseligeti Búzakalásznak ez az egyik legfőbb erőssége: a közös gazdálkodás tíz eszten­deje minden viharában meg- edzett, maroknyi tsz-nép ma­gával tudta ragadni a lassúbb tempóhoz szokott új szövetke­zeti gazdákat. 1959-ben azért vitték oly sokra, mert mindent az állat­tartásra tettek föl. Kialakítot­ták tenyészállományukat, s hí­zott állatot 909 ezer forint ér­tékben adhattak közfogyasztás­ra. Ez akkor volt. S mit tettek e téren tavaly? Olyat tettek, ami a legmerészebb terveidet is túlszárnyalta. Hizlalásra 40 szarvasmarhát irányoztak elő. BÉR KÉSI INDRAS 1 gatók különböző gazdasági «XjűŐcjCSieKNjeXJíXXJÍJíSíSÍXSSXXXSSÖSJaöSiNXJÍXXXXXXJCXJÖíXJÖÍJíXXSÍSÍJÍJ^ az év végéig 185-öt adtak át *az Állatforgalmi Vállalatnak De rajtad nem osztozkodom2mfs^®l millió forint ellenében, senkivel, nem tűröm el, hogy*Xa*=°sertést mf§ 290-et értéke- nevetséges legyek és ne tűrdS^tettek Állatért, állati termé • el te sem. Ebben a kérdésben*kért főbb mint kétmilliót kap- merev és könyörtelen vagyok,>tak ~ szemben a tervezett 1.2 mert számomra a szerelem és^1“ibiová!. Ebből könnyen kik- a hűség szent.« Ezeket mondtad űzethetik azt a 926 535 forintot, és komolyan gondoltad. De Pé-£arm a, munkaegységekre kész- ter nemcsak erre gondolt, és^enzként íar- főleg nem erre, hanem önma-~ wAt-.jii" r- gára. cAudás és hűség (28) Azzal az elhatározással in­dultam haza, hogy történjék bármi, mindent elmondok ne­ked őszintén. A hideg levegő, az arcomba csapódó szél azon­ban kijózanított. Gyalog ban­dukoltam hazafelé, s mint az alvajárók, nem láttam én sem a köröttem zajló életet, agya­mat egy kérdés foglalkoztatta. Mit kell tennem? Mit tegyek, hogy ne veszítselek el? Ez volt a végcél. Igen, bármi áron is meg kell, hogy tartsalak. En­nek kell mindent alárendelni. Szerelmes voltafti beléd, s nem akartalak elveszíteni., S úgy okoskodtam, hogy mi akkor is boldogok lehetünk, ha te nem vagy párttag és nem leszel mi­niszterhelyettes. Miért szüksé­ges párttagnak lenned? Te párttagság nélkül is kommu­nista maradsz. Főmérnök vagy, nem váltanak le és ami a leg­fontosabb, szabad vagy. De ha elmondom a pécsi ügyet, azt is el kell mondanom, hogy a börtönévek alatt megcsaltalak és ha ezt megtudod, elkergetsz magadtól. Ezt pedig nem vál­lalhattam, mert úgy éreztem hogy nélküled nem tudnék él­ni. Nem voltam biztos a dol­gomban és úgy döntöttem, hogy hazamenetelem előtt még felkeresem Koltait, tanácsot kérek tőle. Péter zavartan fogadott, fe­lesége nem volt odahaza. Azt a régi, fölényes nyugalmat, amely Péter jellemzője volt, már nyomaiban sem találtam, a lelkiismeretfurdalós, a féle­lem, hogy kitudódik az árulá­sa, a rettegés, mint falánk rág­csálók, felfalták ennek a vala­mikor erős embernek az ideg­zetét. Szinte emberfeletti har­cot kellett vívnia önmagában, hogy fegyelmezettnek, nyu- godtnak látszom Elmondtam a Simó elvtárstól hallottakat és elmondtam ké­telyeimet is. — Ágnes — mondta Péter kis idő múlva —, eszedbe ne jusson, hogy elárulj. Végzetes, és megbocsáthatatlan hibát követnél el. Igaz, hogy Pista visszakapná párttagságát, az is valószínű, hogy kineveznék miniszterhelyettesnek, de e? nem minden, mert ugyanakkor boldogtalanná tennéd őt. Nem bocsátaná meg sohasem hűt­lenségedet. Tudomásul kell venned, hogy férjed nem a megbocsátok kategóriájába te gyerekkorában is. Ha ügy tetszik, azt is mondhatnám, hogy Pista a szerelemben idea­lista. Te magad is ismered er­kölcsi felfogását. Megveti és gyűlöli azokat, akik a szerel­met tréfának tartják. Amíg Koltai beszélt, eszem­be jutott házasságunk első éj­szakája. Azt mondtad: — »Kis öreg, nem ismerem a múltadat, nem is érdekel. Az sem, hogy volt-e valakid és az sem, hogy ki volt. így szeretlek, múltad dal együtt. Egyet azonban meg kell ígérnünk egymásnak, mert a jövőnk már közös. Nem hazudozunk és nem lesznek titkaink. Arról nincsen bizto­sító levelem, hogy örökké sze­retni foglak, ilyen leveled ne­ked sincs. Nálad is, nálam is előfordulhat, hogy az évek so­rán beleszeretünk valakibe. De ha ez bekövetkezik, járjunk el becsületesen, de ne alázzuk meg egymást azzal, hogy titok­ban szerelmi viszonyt folyta­tunk mással, mert az undorí­tó és aljas. És megbocsáthatat­lan. Ha úgy érzed, mást sze­retsz, mást kívánsz, mondd meg. váljunk el. Ez így van tartozik. Ilyen volt a termesze- rendjén. így fogok tenni én is. — Sok mindenről van itt? szó, Ágnes — folytatta. —f Tönkretennéd magadat, bör­tönbe juttatnál engem, csalá­domat pedig a kétségbeesésbe^ Kétmillió forint a jószág ho­zama egy kereken ezer hói das szövetkezetben! Nagy té­tel ez. S ennyi állatnak sok széna meg abrak kell. Volt és van miből etetni. Tóth Lászl j kergetnéd. Egy percre se fe-5mezőgazdász érti a dolgát, ledd, miattad lettem áruló. És*Tudja mitól tejel ^ hízik azt se felejtsd el, hogy negy-5.. . „ , . . , . . venöt óta becsületesen dolgo-£,osza°' Szakmai javaslatai zom a pártért, úgy érzem, sokSa’apján a völgyeket meg o mindent jóvá tettem. Ezt az* domb oldalakat is elvetették utat most már következetesenJtafcarTOány,nagfi|aí A piUangó. végig kell járnunk. Bízzál ben-* , . nem. Minden rendelkezésemre*50*1 a szanto 15 százalékát fog- álló eszközzel, széles kitérje-J^ják el, ezekkel együtt a 20 désű összeköttetéseimmel se-*hold őszi keverék meg a 17 gíteni fogok Pistán. Marad fő-5hold csalamádé folyamatosan lesz anyagi gondotok s meglá-* ‘ takarmányt. Egész nya- tod, egy idő után Pista is$ron zöldsilói kaptak a marhák. magnyugszik. Azzal, hogy nemJíAz, átteleltetés nem okoz ki­váltjuk le, bizalmat szavazunk^iönösebb gondot ilyen gazda- neki. Arról is szó van, hogy*sácfban, ahol már a tavasz óta Bohus Gézát nevezzük ki igaz-|készülődtek a télre: 30 vagon tónak. Ez különösen jó ha-5já szénát raktak kazaiba> és 50 fással volna Pistára. Meglátod.S;iOÍd silókukoricát is termesz- a munka meggyógyítja őt éltettek. boldogan fogtok élni. Két-há-$ Még egy tényező kell az ál­rom év múlva pedig még párt giattartás sikeréhez: a lelkris- tag is lehet. Vmeretes gondozás. K :hge­(Folytatjuk.) '-•ten ez sem hiányzott. Krum Előfeltételeit viszont már ko ­rábban megteremtették. Fej­lesztették tenyészetüket, vá­sároltak hízóba fogható egye- deket, termesztettek elegendő takarmányt, a jószághoz leg­jobban értő emberekre bízták az állatgondozást. Mindez ugyancsak nagy erőssége a kercseligeti Búzakalásznak. Megint a kétmilliós bevétel­re térek vissza. Nem úgy sze­rezték ért a sok pénzt, hogy kiürítették az istállókat, óla­kat? De nem ám! Foglalt min­den állatféröhely most is. Szarvasmarhájuk száma 333, ebből minden 100 hold közös szántóra 33 jut! Marhát a ta­valyinál is többet, 220-at hiz­lalnak az idén. A TEGI-nek 25 vemhes üszőt szánnak. Kocát 40-et tartanak, a hizlaldában 202 süldő gömbölyödik. Nem, a pénzügyi tervet még nem készítették el erre az év­re, de art már kimondták: 1961-ben a tavalyinál több pénzt kapnak állatért, állati termékért. Az agronómus már beépítette a termelési tervbe 120 hold lucerna meg vörös­here felülvetését egyrészt a kiöregedett takarmánynövé­nyek pótlására, másrészt a pil­langósok területének további 3 százalékos növelésére. Gazdagabb a kercseligeti Eű­zakalász, mint az egyesüléskor. Olyan jól áll — minden tekin­tetben —, hogy a kaposvári ka­rósban csak a ráksi Üj Élet meg a kapospulai Ezüstkalász halad előtte, a többi mirfa utá­na következik — így mondja « közgyűlésen Suri Sándor járá­si tanácselnök. Az elismerés hallatára még fénylőbben csil­lognak a szemek. Elviseli a Búzakalász régi tagsága, nogy egy év alatt csak 9 forinttal esett vissza a munkaegységér­ték, s örül a Rákócziból átke­rült 156 család, hogy 17 forint­ról 43 forintra ugrott egysé­genkénti jövedelmük. Ki hitte volna ezt tavaly ilyenkor? Hitte az, aki ismerte a Búza­kalász szilárd anyagi alapjait, tagsága munkaszeretetei és szorgalmát, és bízni tudott ab­ban, hogy a kicsiny erő nagy- gyá hatalmasodik jó vezetéssel, összetartással, okos gazdálko­dással. Kutas József

Next

/
Oldalképek
Tartalom