Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-14 / 38. szám

SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1961. február 14. Feltárulnak a világűr titkai '(•Folytatás az i. gidairól) Milyen megelégedéssel, em­beri büszkeséggel fogadjuk a Szovjetuniónak ezt a nagysze­rű sikerét. / A Szovjetunió elsőnek nyitotta meg a világ né­pei előtt a végtelen7 ma­gasba vezető utat, és el­sőnek hódítja meg a vi­lágűrt az emberiség szá­mára az egész emberi ci­vilizáció érdekében. Az emberiségnek mindent kell tudnia a világmindenség­ről. Semmi sem akadályozhat­ja meg a haladás erőinek tö­rekvését a világmindenség megismerésére. Ebben a nagyszerű, nemes harcban a szocialista világ, a Szovjetunió az első. Minden haladó ember csakis sikeres utat kívánhat ezek után az első szovjet űrállomásnak a Vénusz felé vezető útján — fejeződik be a szófiai rádió vasárnap esti kommentárja. Cupido és Vénus» májusi randevúja Párizs. Az MTI párizsi tu­dósítója jelenti vasárnap éjfél­kor: ” A francia rádió késő esti híradásaiban vezető helyen számolt be a szovjet tudomány újabb világraszóló sikeréről. A rádió hírmagyarázója aláhúz­ta, hogy most nemcsak új óriás- szputnyikot bocsátottak fel a szovjet - tudósok, hanem első ízben visz magával az űrhajó önműködő bolygóközi állomást, és első esetben vették célba a szovjet űrkutatók a Vénuszt. Annak szemléltetésére, mekko­ra .pontossággal kellett elindí­taniuk útjára az űrhajót és az önműködő bolygóközi állo­mást, a rádió ezt a hasonlatot választotta: Mintha egy algíri legyet kellene eltalálni puskával — Párizsból... 1600 kilométeres távolságból egy légy — erre az arányra »egyszerűsíthető« az a feladat, amelyet a szovjet tudósoknak meg kellett oldaniuk. A francia rádióhallgatók kö­rében népszerű magánrádi ó, az Europe I. tudományos munka­társa rögtönzött előadásban is­mertette a szovjet tudomány új diadalának jelentőségét,- és rámutatott', hogy igen nagy eredmények várhatók az önmű­ködő bolygóközi állomástól; a Vénuszt ugyanis a csillagászok sem ismerik, rendkívül sűrű atmoszféra veszi körül a boly­gót. Franciás szellemességgel az Europe I. sietett nevet adni a szovjet űrhajónak és önmű­ködő bolygóközi állomásának: »Cupidónak« nevezte el, és megjegyezte: Cupido és Vé­nusz randevúját májusra tűz­ték ki. • Az Europe I. beszámolt ról is, hogy ar­az egész tudományos világ óriási lelkesedéssel fogad- . ta a szovjet tudósok újabb kimagasló teljesítményét. Hozzáfűzte, szinte már meg­szokták a szovjet tudósoktól, hogy mindig újabb és nehe­zebb feladatokat tűznek maguk elé. A Párizsba érkező jelentések arra vallanak, hogy politikai síkon is igen nagy hatása mu­tatkozik a szovjet tudósok si­kerének. Kennedy amerikai elnö­köt például haladéktala­nul értesítették az új szputnyik és az önműkö­dő bolygóközi állomás fel­bocsátásáról. Valamennyi párizsi' lap hét­fői száma plakátbetűs címek­kel közli a szenzációs hírt. A l’íjumanité élén is ez olvasha­tó: »A szovjet önműködő boly­góközi állomás, a Vénusz felé halad.« A francia kormány válasza és Alább szovjet kormánynyilatkozat a repillfigépincidens ügyében Magyar nyilatkozat a bolygóközi állomás felbocsátásáról Nagy Ernő, a MTESZ köz­ponti asztronautikai szakosztá­lyának titkára a Vénusz-raké­ta felbocsátásával kapcsolato­san a kővetkezőket mondotta el a Magyar Távirati Iroda munkatársának: A Vénusz-rakéta indítása technikai' szempontból az űr­kutatásban eddig megvalósí­tott legnehezebb feladat. Előbb a, nyolcadik^ szputnyikot jut­tatták egy mesterséges hold­pályára, majd — földi pa­rancsra — erről a pályáról in­dítottál: tovább magát a Vé­ri usz-raké tát. A nyolcadik szputnyik pá­lyájának részlegei egyelőire még nem ismeretesek, feltételezhető azonban, hogy a korábbi szov­jet szpu tny ikokhoz hasonló jellegű, tehát főleg hasonló hajlásszögű, pályán haladha­tott. Errol a pályáról kellett azután a Vénusz-rakétát oly módon elindítani, hogy fel- gyorsulásának végére egyrészt a Föld-—Vénusz közös pálya­síkba kerüljön, másrészt se­bessége el is érje a kívánt ér­téket. Ez a kettős feladat csak úgy valósítható meg, ha a Vé- nusz-rakéta. repülés közben való indításának időpontját nemcsak a lehető legnagyobb pontossággal előre' megválaszt­ják, hanem ha a rakéta a szá­mításoknak megfelelően, kése­delem nélkül, rögtön be is gyújt, és végrehajtja az előírt programot. A kísérlet sikere azt bizonyítja, hogy ezt a rend­kívül nehéz feladatot a szov­jet rakétatechnikusoknak si­került megoldaniuk. Az ilyen, kétlépcsős indítás esetén, amelynél mindegyik lépcsőben egy-egy többfokoza­tú rakéta van, minden követ­kező fokozatnak örökölnie kell az előző fokozatok összesített sebességét, hogy az utolsó fo­kozat a meghatározott pályán a kívánt sebességet elérje. Ez­úttal is így kellett tenni. Nem lehetett szó arról, hogy a Föld •körül keringő mesterséges holdról a Vénusz-rákéta pél­dául oldalirányban induljon el: a nyolcadik szputnyik pályáját érintő görbe mentén, a nyol­cadik szputnyik pályamenü sebességét • teljes mértékben megörökölve kellett útját megkezdenie. Ha arra gondo­lunk, hogy a szputnyik kerin­gése során pályájának ellenté­tes oldalán ugyanilyen nagysá­gú, de éppen ellentétes irányú sebességgel halad, beláthatjuk, •mennyire fontos volt az indí­tás pontos helyének, a pálya megfelelő pontjának kiválasz­tása és megtartása. Csakis így vált lehetségessé, hogy a Vé­nusz-rakéta végül is a terve­zésnél kiválasztott, aránylag nagy sebességet prje el. A kísérlet célja valószínűleg az, hogy a rakétát a Vénusz közvetlen közelségébe juttas­sák el. Ezt a közvetlen közel­séget a csillagászok a bolygó vonzási szférájának nevezik, ami a Vénusz esetében körül­belül 600 000 kilométer suga­rú gömb. Ha a rakéta ebbe a gömbbe eljut, akkor pályáját a Vénusz jelentős mértékben módosítani fogja, s közben a rakéta a Vénusszal kapcsola­tos néhány fizikai és égi me­chanikai mérést végezhet ed. A kísérlet sikere szempont­jából rendkívül fontos a hír­adástechnikai berendezések ki­fogástalan működése. A koráb­bi szovjet űrkutatási kísérle­tektől eltérőleg most a lehető legrövidebb hullámhosszot vá­lasztották, a 922 megaherzet, vagyis a 32,5 centiméteres hullámhosszot. Ez mái' erősen a mikrohullámú tartományba esik, míg az összes előző szov­jet és amerikai űrkísérletekben ultrarövid hullámú berendezé­sekkel dolgoztak. A mikrohul­lámok terjedési tulajdonságai sok szempontból lehetővé te­szik a rakéta helyzetének pon­tosabb megállapításét is, már­pedig éppen ez a kísérlet egyik célja. Ugyanakikor ilyen kis hullárphosszon, rendkívül szűk frekvenciasávban, kisebb ener­giával is óriási távolságokat lehet áthidalni. A rakéta indí­tásának körülményeit eleve úgy választották meg, hogy a Föld, a rakéta és a Vénusz- bolygó a továbbiak során egé­szen addig, amíg a rakéta el­jut a Vénuszig egymáshoz egyre közelebb kerüljenek, te­hát a rakéta rádiójeleinek vé­teli körülményei nem hosszab­bodnak lényegesen. így remél­hető, hogy több tízmillió kilo­méteren keresztül sikerül fenntartani az összeköttetést, ami feltétlenül világrekordot jelent a rádiózás eddigi törté­netében — fejezte be nyilatko­zatát Nagy Ernő, az MTESZ központi asztronautikai szak­osztályának titkára. (MTI) Moszkva (TASZSZ). Gromi- ko szovjet külügyminiszter szombaton fogadta De la Grandville-t, Franciaország moszkvai ideiglenes ügyvivő­jét, és a szovjet kormány ne­vében újabb nyilatkozatban kategorikusan visszautasította a francia- kormánynak azt a kísérletét, hogy igazolja a Brezsnyev különrepülőgépe el­len intézett banditatámadást. A francia kormány válasza így hangzott: »Igaz, hogy a szovjet kor­mány közölte Párizzsal Brezs- nyev úr Iljusin—18 típusú re­pülőgépének menettervét, azonban — amint a folyó nyo­mozás kiderítette — ezt a ter­vet nem tartották be teljesen, s a szovjet repülőgép a meg­adott útiránytól dél felé eltért. Emiatt a francia légierő kény­telen volt azonosítani a szov­jet repülőgépet. Nemzetközi hullámhosszon két hívást kül­dött, a szovjet gép azonban nem válaszolt ezekre. A szov­jet jegyzék állításával ellen­tétben egyetlen francia repü­lőgép sem »nyitott tüzet« a szovjet gépre. Mindössze két figyelmeztető sorozatot adtak le; ezek azonban nem fenye­gették a repülőgép biztonsá­gát. A francia kormány várja a vizsgálat végleges eredményét, és ezt ismertetni fogja a szov­jet kormánnyal. Mégis min­denesetre már most őszinte sajnálkozásáról óhajtja bizto­sítani a szovjet kormányt.« A szovjet kormánynyilatko­zat megállapítja, hogy a Szov­jetunió kormánya tudomásul veszi a francia kormány saj­nálkozását. Ugyanakkor köve­teli a francia kormánytól, hogy büntesse meg a vétkese­ket, hasson oda, hogy a jö­vőben ilyen provokáció ne fordulhasson elő, s a további vizsgálat eredményeiről érte­sítse a szovjet kormányt. Egyetlen állam sem korlá­tozhatja a nyílt tenger feletti repülés szabadságát, nem dik­tálhatja önkényesen má^j or­szágok repülőgépeinek útirá­nyát nemzetközi vizek felett, ha nem akarja a nemzetközi jogot megszegni — hangoztat­ja a szovjet kormánynyilatko­zat, majd rámutat, hogy a kü- lönrepülőgép pontosan követte a francia hatóságokkal előze­tesen közölt menetirányt és a percekre kiszámított időgrafi­kont. Az II—18-as ezenkívül rádióösszeköttetést tartott fenn Algír város repülőterével, s ,a francia hatóságok nagyon jól tudták, miféle gépről van szó. Brezsnyev repülőgépé ra­gyogó napfényben haladt, s nagy távolságról is jól látszot­tak rajta a szovjet polgári lé­giflotta, az Aeroflot jelzései. A francia vadászgép példátlan támadása nem más, mint a nemzetközi banditizmus cse­lekménye. Kockázatps eljárás, ha bárki is leplezni akarja az ilyenfajta cselekményeket és megpróbálja tisztára mosni a vétkeseket — hangoztatja a szovjet kormánynyilatkozat. (MTI) Kennedy Adenauerhez intézett levelében ismét fokozott pénzügyi hozzájárulást sürgetett Bonn (MTI). Bonni politikai körökben élénk találgatások folynak Kennedy elnöknek Adenauer kancellárhoz inté­zett levelével kapcsolatban. A kancellár a levelet még a múlt hét közepén. Fárizsba indulá­sa előtt kapta kézhez, a levél szövegét azonban mindezideig nem hozták nyilvánosságra. A kiszivárgott értesülések szerint Kennedy levelében a NATO-n belüli egység szükségességét hangsúlyozta, s nyilvánvalóan a párizsi tanácskozásokra cé­lozva, állítólag arra hívta fel a figyelmet, hogy »a NÁTO egyes tagjai közötti külön meg­állapodások ne veszélyeztessék az atlanti egységet.« Hír sze­rint azt is .hangsúlyozta Ken­Megkezdődött az Albán Munkapárt negyedik kongresszusa Tirana (TASZSZ). Hétfőn az albán nemzetgyűlés épületé­ben megkezdte munkáját az Albán Munkapárt negyedik kongresszusa. Mehmet Shehu- nak, a politikai bizottság, tag­jának rövid megnyitója után a küldöttek egyperces néma fel­állással áldoztak Harry Pol­liit, Wilhelm Pieck, Eugene Dennis és a harmadik kong­resszus óta elhúnyt több más kiemelkedő munkásmozgalmi harcos emlékének. A kongresszus munkájában 748 szavazati és 54 tanácsko­zási joggal rendelkező küldött vesz részt. Jelen van 24 kül­földi kommunista és munkás­párt küldöttsége is. A küldöttek jóváhagyták a kongresszus napirendjét: 1. K*központi bizottság’ be­számolója. Előadó. Enver Hod- zsa. az Albán Munkapárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára; 2. A központi revíziós bi­zottság beszámolója; 3. A harmadik ötéves terv. Előadó: Mehmet Shehu mi­niszterelnök, a politikai bizott­ság tagja. 4. A vezetőszerveik megvá­lasztása. Enver Hodzsa, az első napi­rendi pont előadója, megkezd­te beszámolójának ismerteté­sét. (MTI) A lisszaboni kormány újabb ejtőernyős századot vezényelt Angolába Lisszabon (MTI). A Reuter- iroda a Lusitania portugál hír- ügynökség jelentése alapján közli, hogy Luandában, Ango­la fővárosában és környékén a portugál gyarmati' rendőrség folytatja a legutóbbi megmoz­dulásokban részt vett fegyve­res csoportok »felgöngyölíté­sét«. A tíz nappal ezelőtt kezdő­dött első összetűzés óta a ha­lálos áldozatok száma 38 főre emelkedett. Cenzúrát vezettek be és hírzárlatot rendeltek el, s ugyanakkor kicsinyíteni pró­bálják a gyarmati uralom el­len megindult mozgalom jelen­tőségét. A portugál hírügynök­ség ázt jelenti, hogy még csu­pán mintegy 30 tagú fegyveres csoport »felszámolásáról« van szó, de ugyanakkor az UPI közli, hogy a lisszaboni kor­mány újabb ejtőernyős száza­dot vezényelt angolai csapatai­nak megerősítésére. Ez már a második ejtőernyős század, amelyet a lisszaboni hatóságok február 4-e óta Angolába ren­deltek. Az Űj Kína hírügynökség je­lenti, hogy Oportóban, Pcwrtu-. gália második legnagyobb vá­rosában hetven politikus va­sárnap kiadott nyilatkozatában követeli a Salazar-kormány tá­vozását és az alapvető szabad­ságjogok biztosítását. Meggyilkolták Lnmunibát Elisabethville (MTI). Hétfőn délután, alig néhány órával a Biztonsági Tanács kongói vi­tája előtt, Munongo, Katanga tartomány szakadár »kormá­nyának« belügyminisztere rendkívüli sajtóértekezleten bejelentette, hogy Lumumbát, a Kongói Köztársaság törvé­nyes miniszterelnökét, vala­mint két társát, Mpolót, az if­júsági ügyek miniszterét és Okitót, a kongói szenátus el­nökhelyettesét megölték. A hírt a nagy nyugati hír- ügynökségek, az ADN és a Tanjug egyaránt közük. Csőmbe és hatóságai, mint ismeretes, feltűnő Vnódon két nappal ezelőtt közölték, hogy Lumumba és két társa »meg­szökött« börtönéből és vérdi­jat tűztek ki fejükre. Munon­go azt állítja, hogy »egy benn­szülött falu lakosai lemészárol­ták a három menekülőt«. A falu nevét azonban nem volt hajlandó elárulni. Kijelentette, hogy »az áldozatok kilétét minden kétséget kizáróan meg­állapították, holttestüket pedig azonnal eltemették egy hely­re, amelyet mi nem vagyunk hajlandók közelebbről megha­tározni«. nedy elnök,"'hogy a. NATO- tagállamoknak pénzügyileg is hozzá kell járulniuk a NATO megerősítéséhez. Ezt az utóbbi célzást aligha érthetik léire Bonnban, ahol különben is kínos feltűnést keltett a New York Times leg­utóbbi cikke, amely az ameri­kai—nyugatnémet pénzügyi tárgyalásokkal kapcsolatban kifejezetten fenyegető hangot ütött meg Bonnal szemben. »Még csak egy kis felhő van a láthatárom — írta az ame­rikai lap —. de ha ezt köl­csönös egyetértéssel és együtt­működéssel nem oszlatják szét, esetleg olyan viharfelhővé tor­nyosulhat, mely megreszkettet- heti az atlanti közösséget.« A Deutsche Woche című müncheni hetilap ezzel kap­csolatban rámutat: az ameri­kai követelések teljesítése olyan megterhelést róna a nyugatnémet költségvetésre, amely előbb-utóbb áremelke­déshez vezetne s ez rendkívül kellemetlen perspektíva a vá­lasztások küszöbén a kormány számára. Bonn azonban előbb- utóbb kénytelen lesz .lenyelni ezt a keserű pilulát, s még csak nem is panaszkodhat, hi­szen ez logikus következme- nye lesz eddigi politikájának, annak, hogy mindeddig maka­csul elutasított minden olyan javaslatot, mely a közép-euró­pai feszültség enyhítésére irá­nyult és washingtoni szövetsé­gesét csak a hidegháború foly­tatására sarkallta — állapítja meg a müncheni lap. Jelentés a laoszi harcokról Hanoi (TASZSZ). A laoszi lázadóknak néhány nappal ez­előtt a Rizsesköcsög-síkság el­len indított támadását sikerült megállítani. A kormánycsapa­tok és a Patet Lao-egységek el­lenállásába ütközött lázadók nem tudnak előrehaladni és nagy veszteséget szenvednek. (MTI) Az Egyesült Államok fél Kuba példájától Havanna (TASZSZ). Az ál­lami eüenőrzés alatt álló ku­bai vállalatok munkás» és mű­szaki tanácsainak Havannában tartott háromnapos országos értekezletén nagy beszédet mondott FidfeZ Castro. — A mélyreható átalakulá­sok eredményeképpen Kubá­ban ma már a nép munkájá­val létrehozott anyagi értékek nem maroknyi kizsákmányoló kényelmét, hanem a nép javát szolgálják, >—■ Olyan gazdasággal dol­gozhatunk — jelentette ki Fi­dél Castro —, amelynek nagy­része a népé. Az Egyesült Államokban fo­lyó kubaellenés kampányról szólva Fidel Castro ezeket mondotta. — Jól emlékezünk, milyen hadjárat folyt a Szovjetunió ellen, amikor azt hangoztat­ták, hogy ott »vasfüggöny« van. Most maga az Egyesült Államok zárkózott vasfüggöny mögé, megtiltva az amerikai­aknak, hogy Kubába utazza­nak. Az Egyesült Államok nem akarja, hogy a déli nége­rek lássák az országunkban megvalósult társadalmi egyen­jogúságot. Nem akarja, hogy ellátogassanak hozzánk a be­csületes amerikaiak. Mit mu­tat ez? Azt, hogy az Egyesült Államok vereséget szenvedett, hogy fél az igazságtól, fél Ku­ba példájától, fel befolyásától nemcsak Latin-Amerifeában, hanem magában az Egyesült Államokban is, (MTI) Nagyszabású megemlékezések a szovjet—kínai barátsági egyezmény évfordulójáról Moszkvában Moszkva (MTI). Az egész Szovjetunióban megemlékez­nek a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti barát­sági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási egyez­mény aláírásának 11. évfordu­lójáról. Moszkvában nagysza­bású díszünnepséget rendez­nek. Az ünnepségen részt vesz a kínai—szovjet baráti tár­saság küldöttsége, amely Csamg Szit-nak, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizott­sága póttagjának vezetésével érkezett a Szovjetunióba. Az évfordulóiról az egész szovjet sajtó megemlékezik. A lapok kínai tárgyú riportokat közölnek. A Pravda hétfői számában Nyi kolaj Tyihonov, az ismert szovjet költő, a Szovjet Békebizotlság elnöke írt cikket »A nagy barátság ereje« címmel. •Az egyezmény aláírásának évfordulója alkalmából a filmszínházak és a televíziós adóáüomások kínai filmeket tűznek műsorukra. Kínai tár­gyú színdarabokat játszanak számos moszkvai színházban is. ■ * r

Next

/
Oldalképek
Tartalom