Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-05 / 31. szám

Vasárnap, 1961. február 5. 4 SOMOGYI NÉPLAP Felülvizsgálás előtt Hogyan készül a mérleg a Kaposvári Sütőipari Vállalatnál? Az 1900-as gazdasági évet most értékelik az üzemekben, összesítik azokat a számokat, amelyek a termelési tanácsko­zásokon az. eredményekről és az esetleges eredménytelenség­ről tanúskodnak. Közérthetően A Kaposvári Sütőipari Vál­lalatnál már elkészült a mér­leg. Jelenleg az üzemrészek gazdálkodásának mutatóit gyűjti össze a főkönyvelő egy óriási papírlapra. Fontosak a számok, de vajon ez minden? Nemmel felelnek a kérdésre. Nem, korántsem tennének ele­get kötelességük nek a vállalat vezetői, ha a termelési tanács­kozáson csupán a számrenge­teg felolvasására törekedné­nek. Ehelyett a legfontosabb mutatókat ismertetik, és kü­lönösen a »miértre" ügyelnek, vagyis arra, hogy egyetlen olyan számadat se szerepeljen a beszámolóban, amelynek alakulását részletesen, minden­ki száanára közérthetően meg ne indokolnának. Vajon lesz mit mondani ezekről a szá­mokról? Fillérek története Bár még nem vizsgálták fe­lül a mérlegeket, de már szinte bizonyos, hogy a Kaposvári Sütőipari Vállalat a megyei ta­nácsi ipar legjobban gazdál­kodó üzeme lesz a tavalyi eredmények alapján. 1957 óta szakadatlanul emelkedik gaz­dálkodásának színvonala. Mil­liós nyereséggel zárta a múlt évet is. Az igazgató, a főkönyvelő, a párttitkár, az sz. b.-e!nök most, midőn az eredmény indokolá­sába kezd, a fillérek nagyszerű történetét igyekszik megeleve­níteni a beszámolóban. Első­ként az újítások eredményes­ségét lehet ismertetni. Bátran beszélhetnek arról, hogyan alakítottak át a korábbi olaj­tüzelésű berendezéseket úgy, hogy olcsó, szintetikus úton előállított, nehéz tüzelőolajat is égethessenek velük. Nem kell eltitkolni, hogy ez nem egyedül Papp József újítónak, hanem valamennyi dolgozónak az érdeme is, hiszen ők is min­dent megtettek, hogy az újítást eredményesen alkalmazhassák, még lia ez eleinte csak annyi­ból állt is. hogy az újítók előtt az üzemek csoportvezetői fel­tárták az üzem, az olajtüzelés problémáit. A közös erőfeszítés meghozta gyümölcsét. A számadatok mögött azon­ban még több apró történet rejlik az eredmény alakulásá­ról: a fillérek története. Ami­kor a termelési tanácskozáson felolvassák majd, hogy az egyes pékségek önköltsége mennyivel csökkent, jó lesz, ha emlékeztet az igazgató azokra a pillanatokra, amikor megfontolták például, hogy ki- selejtezihető-e egy-egy sepirü vagy lapát, és mielőtt még újat kapott volna egy-egy üzem­rész, be kellett hozni az el­avult régit is. Érdeke volt ez minden dolgozónak, hiszen azért versenyeztek, hogy me­lyik pékség tudja a legalacso­nyabbra csökkenteni az ön­költséget. S amelyiknek a legjobb eredményt sikerült el­érni, az kapja meg a tízezer forint anyagi elismerést is. Szép eredménnyel járt a fillé­rekért folytatott küzdelem. (Takarékoskodás a villany-, a telefon-, a fuvar- és ki tudná még felsorolni, hányféle költ­séggel.) Érdemes lesz megemlíteni annak a csoportvezetőnek a példáját is, akit napokig nem hagyott nyugodni, hogy 150 forinttal több lett üzemének önköltsége. »Ütötte a vasat", Az Idegenforgalmi Hivatal nagy gondot tordít az országjárás megszervezésére Fodor János elvtárssal, a So­mogy megyei Tanács Idegen- forgalmi Hivatalának vezetőjé­vel múlt évi munkájukról, idei temjeikről beszélgettünk. El­mondotta, hogy tavaly me­gyénkből 681 különautóbusz indult 9600 személlyel, s ezek­nek mintegy 60 százaléka or­szágjáráson vett részt. Három külön vonat is indult. A barcsi Vörös Csillag Tsz tagjai és a TRANSZVILI. ka­posvári telepének dolgozói kü- lonvoriattal utaztak Fonyódra. A bogiári, a lengyeltóti és a balatonmáriai földművesszö- vetlfezet tagjai soproni autó­buszkiránduláson vettek részt. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat siófoki dolgozói a Dunántúlt utazták be buszu­szai. Igen sokan kirándultak A ggtelekre, Egerbe, Hévízre, Balatonfüredre. A csurgói gimnazisták, a tóközpusztai általános iskolások a Duna-ka- nyart látogatták meg. Az Ide­genforgalmi Hivatal 1960-ban 3 millió 100 ezer forintot köl­tött autóbusz- és vonatjegyre, szálloda- és egyéb költségekre. Az idén is nagy gondot for­dítanak az országjárás meg­szervezésére. A hivatal munka­társai rendszeresen látogatják a termelőszövetkezeteket, föld- művesszövetkeaeteket. Cél, hogy a mezőgazdaságban dol­gozók közül minél többen vezetőt. megismerjék új létesítmé­nyeinket, fővárosunkat. Az üzemek dolgozóinak utaz­tatását a szakszervezeti bizott­ságokkal együtt végzik. Tájét koztatót küldenek az úti prog­ramról és a költségekről a szakszervezeti bizottságoknak, s ezután kötik meg az üze­mekkel a szerződést. Az idén 28 különautóbuszt indítanak országjárásra. (Tavaly 26' in­dult.) Üzemek, sportegyesüle­tek kérésére külön is indíta­nak buszokat. Máris nagy az érdeklődés. A Pedagógusszak­szervezet a Duna-kanvarba akar kirándulást rendezni, s országjárásra indulnak a csurgói és barcsi iskolások is. Hogy minél több iskola kap­csolódjék be az országjárásba, az Idegenforgalmi Hivatal kör­levélben tájékoztatja az isko­lákat az utazás feltételeiről és a költségekről. 1960-hoz viszo­nyítva az idén legalább 20 százalékkal több személyt kí­vánnak az országjárásba be­vonni. A hivatal 17 idegenvezetője szakmai továbbképzésen vett részt, ahol Dunántúl városai­ról, tájairól, neveze'ességeikről tanultak. Ha a dunántúli ki­rándulásra indulók igénylik, az Idegenforgalmi Hivatal küld velük szakképzett idegen­Nyaraló előre gyártott elemekből Sokan tekintik meg a Berzse­nyi utcai TÜZÉP-telep udva­rán felállított, különböző szí­nekben pompázó kedves fahá­zikót. Az előre gyártott ele­mekből készült szétszedhető házikót a Kiskunhalasi Faipari Vállalat állítja elő, s a TÜ- ZÉP árusítja 18 ezer forintért. Összeállítása mindössze 2—3 órát vesz igénybe. Padlózata kemény fából, a fal belseje fa­rost-lemezből, külseje zsalus fenyőből készült. Egy 2x4 mé­teres szobából és egy 1,52x4 méteres nyitott, fedett terasz­ból áll. A szobában egy felhajtható asztal, egy ruhaszekrény, egy edényszekrény és négy fek­hely van. A fekhelyek felhajt­hatok, s nappal ülőhelynek használhatók. Az egyik az ágy­nemű tárolására is alkalmas. A TÜZÉP igazgatója szerint igen sokan érdeklődnek a nya­ralóház iránt. Az épület élet­tartama 20—25 év, ha rendsze résén festik, óvják az időjárás viszontagságaitól. hiszen ők nem így számították az önköltség alakulását, és ki­derült, hogy neki van igaza: a lakó is használta az üzem villanyát. Csakis ez a szívós, következetes küzdelem teremt­hette meg az eredményeket. De vajon elég-e, ha a ta­nácskozáson csak az üzem vezetői beszélnek? Mondják el a munkások A termelési tanácskozás — de különösen a múlt évet ér­tékelő — igen fontos esemény. A Sütőipari Vállalatnál az év első (a nyereségrészesedést ki­osztó) termelési értekezletén még azok is megjelennek, akik évközben nem éppen szorgalmas látogatónak számí­tanak. Tehát különösen ügyel­ni kell arra, hogy a tanácsko­zás ne legyen sematikus, unal­mas, a gazdálkodáshoz kevésbé értő emberek számára homá­lyos. A vállalat vezetői éppen ezért alaposan, vitaindító mó­don, közérthetően igyekeznek kevesebbet, de jól elmondani. Álláspontjuk, hogy beszélje­nek inkább a munkások a beszámolóban említett ered­ményekről, hibákról. Mondják el, hogy hogyan látják, hogyan értékelik az elmúlt esztendőt, mit javasoltak az idei év eredményesebbé tételére. A Kaposvári Sütőipari Vál­lalat vezetői, akik mindig megtalálták a módját annak, hogy a szerteszét levő üze­mek csoportvezetői révén ál­landóan kapcsolatban áll­janak az üzemek dolgo­zóival, ügyeljenek most ar­ra is, hogy a mérlegbe-, számoló elkészítése ne a fő­könyvelő »muszáj" feladata legyen. Segítsen elkészítésé­ben a szakszervezet, a párt- szervezet és azok a csoportve­zetők, akik a kemencéknél dolgoznak. Az ilyen beszámoló sok érdekességet mond majd, és kiváltja azokat a javaslato­kat, amelyek az idei terv is­meretében még jobb eredmé­nyek elősegítöi lehetnek. Szegedi Nándor Ä ktsz-eh fő feladata a lakosság Igényeinek kielégítése A ktsz-ek első feladata a la­kosság igényeinek kielégítése, s csak a fennmaradó kapacitás lekötésire vállalhatnak álla­mi és kereskedelmi megrende­léseket. Megyénk ktsz-eínek idei 192 millió 470 ezer forin­tos terve nagyrészt a javító és szolgáltató tevékenységre irá­nyul. Feladataik között az el­ső helyen a kislakásépítés áll. A szövetkezeteknek mindjob • ban be kell kapcsolódniuk a családihá2-épitkezésbe. Míg tavaly alig 10 millió forint ér­tékű szolgáltató építőipari tér vet kaptak, az idén már 19 és félmillióra emelkedett az elő­irányzott építőmunka értéke. Mivel csökkentették a közüle­ti építkezések számát — ami a szövetkezeti kapacitás orosz­lánrészét eddig lekötötte —, beruházás és létszámemelés nélkül is teljesíthető a meg­emelkedett terv. 1961-ben száz kislakást építenek a ktsz-ek Somogybán, s 1189 tonna ce­ment, 2200 négyzetméter par­kett, 46 köbméter faragott fa és 455 köbméter fenyő fűrészáru (hogy csak a lényegesebbeket említsük) várja az építkezé­sek kezdetét. Az építtetők 5 százalékos kedvezményben ré­szesülnek, ez is elősegíti a kis­lakásépítési program teljesítő sét. Az egyéb szolgáltató le/é- kenység kiszélesítéséért a vidé­ki, de különösen a járási szék­helyek ktsz-ei tovább bővítik a fiókhálózatot. A kisipari szö­vetkezet és kisiparos nélküli községekben lerakatokat léte­sítenek, ahol hetente legalább egyszer összegyűjtik a javítás­Ä bedolgozók is a vállalat alkalmazottai A Kaposvári Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalat kötött­áru-részlegének munkáját fő­leg bedolgozók látják el. Az új heresznyei üzem ugyan je­lentős mennyiségű fonalat dol­goz fel, de a pulóvereket, kar­digánokat és egyéb kötöttáru­kat még mindig a bedolgozó alkalmazottak készítik. 32 olyan kötőjük van, áld saját gépén otthonában dolgozik Nincs meghatározott munka­idejük, nem köti őket a mun­kahelyi fegyelem stb. Azonban ők is a vállalat alkalmazottai, tehát nekik is felelősséget kell Tíz új repülőgépet kapott Az Országos Növényvédelmi Szolgálat repülőgépes állomá­sa tíz új PZD-típusú, korszerű repülőgéppel gyarapodott. Az új gépek Lengyelországból ér­keztek a budaörsi repülőtérre. A növényvédelmi szolgálatnak jelenleg 22 korszerű repülőgép áll rendelkezésére. A megnö­vekedett repülőgéppark idei munkaterve kereken két és fél­szerese a múlt évinek: az idén legalább negyedmillió holdon végeznek fej trágyázást, nö­vényvédő permetezést, poro­zást, gyomirtást, valamint rizs­vetést. (MTI) érezniük az üzem jó hírnevé­nek megtartásáért. Fontos, hogy jó minőségben végezzék el az előírt munkát. A minő­ség néhány hónappal ezelőtt még gyakran kifogásolható volt. Többször adott vissza a szállítmányból néhányat a ke­reskedelem, s nemegyszer ala­csonyabb osztályba kellett so­rolni a készítményt. Ez csök­kentette a vállalat nyereségét. Az utóbbi időben megszigo­rították a készáru átvételét. A munka kiadásakor pedig a dol­gozókkal megbeszélik az eset­leges problémákat, ha meg új fazont kell készíteni, azt előre megköttetik a központban, s már mintát is mutatnak a rész­letes technológiai utasításhoz, így sikerült jelentősen javíta­ni a minőséget, s lépést tud­tak tartani a kereskedelem és a vásárlók növekvő igényeivel.' megbízást visszavonják. ra szoruló használati tárgya­kat (elsősorban a cipőket), s azokat a központi javítóban helyrehozva, egy hét múlva visszaviszik a megrendelőnek. A fiókhálózattal rendelkező ktsz-ek a gyors és zavartalan szállítás lebonyolítására kis (0,75 tonnás) gépkocsit kapnak. A Kaposvári Bőripari, a Mar­cali Vegyesipari, a Siófoki Szolgáltató és a Balatonboglá- ri KTsz már autóval szállítja a központba a környező közsé­gekből a hibás lábbeliket. Bővül a motor- és háztartá­si gépek szervizhálózata is. Eddig csak Kaposvárott, Siófo­kon, Tabon és Marcaliban fog­lalkoztak ezzel, de az idén mar valamennyi járásban lesz leg­alább egy szervizt vállaló szö­vetkezet. Érdekes ötlettel igyekeznek fellendíteni a ktsz-ek méretes részlegeinek munkáját. A szö­vetkezetek vezetői megegyez­lek a helyi fmsz-ekkel és a kiskereskedelmi vállalat bolt­jaival. hogy az eladók a ruha­anyagot vásárló vevőket tájé­koztatják: a ktsz-ben meny­nyiért, mennyi idő alatt és mi­lyen minőségben készítik el a ruhát. Eddig csak Tabon in­dult meg az fmsz felvilágosító munkája, de máris örvendetes eredmények mutatkoznak. Ki­derült, hogy sokan régebben is dolgoztattak volna a méretes részleggel, de mint minden új­tól, idegenkedtek ettől is. De már az első biztató szó elegen­dő volt ahhoz, hogy felkeres­sék a ktsz-t. A régi, úffvnevezett szakszö­vetkezetek továbbra is fenn­tartják profiljukat A Siófoki és a Kaposvári Asztalosipari KTsz, a Tabi Műszaki KTsz a 'övőben is készít bútorokat a kereskedelem számára (és így a helyi ellátást is segíti), ha azonban megnövekedne a szol­gáltató igény, akkor ezt a A «9szívkii*á.ly •# Barátaitól kapta ezt a nevet. A bíróságon, ahol már jól .is­merik, az ülnökök és a bírák Takács Lajosnak szólítják. Ka­posvári lakos. Alperesként áll a tárgyalóteremben hol apasá­gi kereset, hol tartásdíj meg­állapítása ügyében. Aktái már több kilót nyomnak. KÉT RÁDIÓS KÖR A Finommechanikai Válla­latnál összehangoltan, ered­ményesen dolgozik a 17 fiatal­ból álló rádiós kör, amelyet az MHS szervezett. A vállalat segíti a fiatalokat. Helyiséget és a kiképzésre időt biztosít számukra. Ellenőrzi, hogy rendszeresen megtartják-e a foglalkozásokat, figyelemmel kíséri a fiatalok előmenetelét. A fiúk csütörtök délutánon­ként jönnek össze. Megtanul­ják az R 20-as rádió kezelését és a morzézást. Többségük rá- dióműszerész-tamuló, s így a körön való részvételük szak­mába vágó, egyéni érdekük is. Átellenben, a Ruhaüzemben is ugyanebben az időben tart­ják az MHS rádiós köri foglal­kozásokat Itt lanyha az érdek, lődés. A körnek 15 tagja van; de csak két fiú szorgoskodott a foglalkozáson: Németh La­jos, aki a vendéglátóiparban dolgozik, és Sinkovics Gyula ruhaüzemi karbantartó műsze­rész. A többiekért úgy kellett külön elmenni. Ígérték, hogy ezután rendszeresen eljárnak a kör foglalkozásaira. Eddigi el­maradásuknak az volt az oka, hogy az üzemben új műszál« indult, és nem maradhattak ki a munkából. Innen is, onnan is hallatszanak hangok, hogy a vállalattól nem kapnak olyan támogatást az MHS-kö- rök, mint amilyen egy nagy üzemtől elvárható lenne. A két fiú minden foglalko­záson részt vesz oktatójukkal, Forrai Bélával együtt, aki maga is tanuló még a szakmá­ban, de már haladó fokon. A 2+1-es rádió építését tanul­ják. Mindhármukat a szakma szeretőbe fűti. A rádióskör tagjai egy 3+1-es készülék építése közben. Három fiatal lányt csapott be házasságot ígérve, és há­rom gyermek vádolja. Az első 1957. április 16-án, a második 1957. augusztus 8-án, a harma­dik 1959. szeptember 27-én született. Három gyermek, há­rom anya, egy apa... Beszélgetés, táncmulatság, mozi, színház, látogatás a leány szüleinél, ígéret a há­zasságra — ez volt a módsze­re. És hittek neki. K. 1., az el­ső gyermek édesanyja komoly kérőt utasított el miatta. Mi­kor Takács »célt ért", s követ­kezményekkel kellett számol­nia, tovább állt. Aztán újra udvarolni kez­dett. A K. I.-nél abbahagyott bazudozást H. K.-éknál foly­tatta. ök is hittek szavának. Becsületes embernek gondol­ták. Amikor az első gyermek megszületett, már útban volt a második. Takács meglátogatta a kisfiát, ajándékot vitt neki. K. I.-nek jegygyűrűt adott át. Mindezt azért tette, hogy a kö­vetkezményeket, ha csak egy időre is, elodázza. Azt remélte, hogy a lány a közeli házasság reményében nem kíván majd tartásdíjat, maga tartja el gyermekét. Elérkezett azonban az idő* amikor felelnie kellett mind­ezért. S hiába kötött házassá­got a harmadik gyermek any­jával, hiába hivatkozott a harmadik gyerekre, hiába ta­gadta meg az első kettőt, a felelősség alól nem sikerült kibújnia. A tárgyaláson vérvizsgálat elrendelését kérte. S amikor annak eredménye is rávallott* szitkozódni kezdett. Tanúkat sorolt fel, velük akarta bizo­nyítani, hogy a két lány má­sokkal folytatott szerelmi vi­szonyt. Takács azt hitte, elámul a bíróság, ha felsorolja tanúinak nevét, s eltekint a bizonyítás­tól. Tévedett. A bíróság gon­dos körültekintéssel döntött. Takács két gyermeke felvette npja nevét. Az apát kötelezték* hogy eltartásukról gondoskod­jék.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom