Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-23 / 46. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1961. február Z% amennyinek hozzáértése! , hogy pont! Tűzzük napirendre az öntevékeny művészeti munka" nevelési kérdéseit FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Az ismeretek tágítása és elmélyítése, a szocialista ízlés, valamint az egészséges közösségi érzés és vitaszéliem kialakítása ... ebben fogalmaznám meg az öntevékeny művészeti munka és az öntevékeny művészeti csoportokban folyó nevelőmunka célját. A gyakorlatban — mint a tapasztalatok mutatják — baj van ezzel a céllal.' Ha szabad ' így kifejezni magam, öntevékeny művészeti életünk legközvetlenebb vezetői nem látják a fától az erdőt, á vállalt feladatok megvalósításának igyekezetében azt a többet, ami különösen szép rangra emelhetné tartalmában az öntevékeny művészeti ágak munkáját. Legtöbb művészeti csoportunk tevékenysége ugyanis kimerül a szereplésről szereplésre való felkészülésben, s ma még csak igen kevés szakvezető gondol arra, hogy a csoportok tagjaitól nemcsak elfogadni kell (áldozatos munkát, jó szándékot), hanem adni is kell ahhoz, hogy a műkedvelők kul- túrmunkájukat ne érezhessék bizonyos idő elteltével öncélúnak. Mint nemrég olvashattam egy füzetecskében, az öntevékeny művészeti csoportok munkájának célja nem lehet a közönségigóny szolgai kielégítése; a cél az adott művészeti csoport képességeinek kibontakoztatása, az önművelés, a közönség igényeinek helyes mederbe terelése, fejlesztése és nem is utolsósorban a világnézeti nevelés. Itt vetődik fel a kérdés: vajon eleget tudnak-e tenni hivatásuknak öntevékeny művészeti csoportjaink, ha közösségükben nem kapnak műveltségbeli és politikai felkészítést hivatásuk betöltéséhez? Megvallom, érdekelt, hogy a belső nevelés ügye hogyan áll színjátszóinknál, tánccsoportjainknál, népi együtteseinknél és kórusainknál. Érdekelt, hogy ez az öntevékeny művészeti életnek mélyebb tartalmat kölcsönző dolog hogyan is fest a gyakorlatban. Jó néhány együttes éves munkatervét néztem meg remélve, hogy a szorosan vett felkészülési munkák mellett találok ezekben a tervekben olyan pontokat is, amelyek* a nevelés szükségességének jegyében születtek. Lohadó kedvvel tapasztalhattam, hogy az éves tervek bőségük ellenére is soványak. Nem tartalmaznak mást, mint elvégzendő feladatokat és határidőket. Két kéz is soknak bizonyult azoknak a csoportoknak az összeszámolásához, amelyekben egyébbel is találkoztam, például vitákkal, művészettörténeti, társadalomtudományi vagy politikai vitával, előadással. Vagy egy-egy regény, film elemzésével. Öntevékeny művészeti életünk vezetői nem érzik még kellőképpen a belső nevelés fontosságát, azt, hogy ismereteket adjanak, bővítsenek. És amikor vezetőket emlegetek, a megye művelődési otthonainak, művelődési házainak szakköri vezetőire gondolok. Hogyan képzelik akkor az ízlésbeli nevelést, a helyes világszemlélet kialakítását? . A megkérdezetlek többsége elismeri a nevelés fontosságának létjogosultságát egy-egy művészeti csoportban, de mint mondották, ezt csak annyiban tudjáK megvalósítani, ameny- nyiben erre spontán lehetőség és idő adódik. A kérdés már most csak az, hogy véletlenszerűségre bízhatjuk-e a nevelés ügyét. Azt hiszem, hogy nem. Mivel magyarázható, hogy csak a szorosan vett munka tölti ki a művészeti csoportok működési terveit? Elmondanám. Mind ez ideig alig Kértünk számon a folyamatos tevékenységnél többet. Megelégedtünk azzal, hogy az öntevékeny művészeti mozgalom tömegmozgalommá szélesedett,, hogy alig van pusztai település, kislélekszámú falu, ahol ne munkálkodna kisebb-na- gyobb csapat a művészet vala- melyiK ágában. Egy időben valóban csak az volt a fontos, hogy minél többen találják meg helyüket a művészeti csoportokban, minél nagyobb legyen az öntevékeny művészkedők tábora, hadrendje. Szándékosan használtam a hadrend megjelölést, mert valóban arról volt szó, népművelő munkásainkat a kulturális forradalom szólította a művészet zászlaja alá. Erről sokat lehetne beszelni még, de ennyi talán utalásul elegendő. Hosszú időn át megelégedtünk a kevesebbel, azzal, hogy ilyen vagy olyan eredményeket tudtak felmutatni öntevékeny színjátszóink, táncosaink, dalosaink és népi együtteseink.. Szakvezetőinket (meg kell je-, gyezni, hogy sokkal kevesebben rendelkeznek szakképzett- séggel, mint ahányan csoportot vezetnek) nem is ösztönöztük arra, hogy munkájukban hangsúlyt kapjon a nevelés. Azok pedig igen Kevesen vannak, akije utasítások nélkül is az Vörös Csillag Zátonyra fut egy boldognak indult házasság. Miért? Napink é nagyon időszerű kérdését bonPróbaút colgatja a Máriássy sats. 3s£í“»*>* —jak. Tehát nemcsak a spontán nevelést, hanem a tudatosat Május 4—5—6: Közlekedési ankét Siófokon A Magyar Jogász Szövetség megyei tagjai — tájékoztatott bennünket dr. Tallós Emil, a Megyei Bíróság elnöke — május elején, még az üdülési idény megkezdése előtt országos jellegű közlekedési ankétet rendeznek Siófokon. Az ankét célja, hogy a közönség figyelmét a közlekedési problémákra irányítsa, s a közlekedési ügyekkel foglalkozó bi- rák, ügyészek, ügyvédek és más szakemberek egységes álláspontját kialakítsa. Az ankét — ha szükséges — új jogi intézkedéseket is javasol majd. E kezdeményezést helyesléssel fogadták az Igazságügyi Minisztériumban, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban, a Közlekedéstudományi Intézetben és mindenütt. Az ankétot, amely a maga nemében első lesz hazánkban, május 4—5—6-án rendezik meg, s azt dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter nyitja meg. Több érdekes előadás hangzik majd el. »A gépjármű- forgalom fejlődése hazánkban« címmel a KPM képviselője tart előadást. Előadás hangzik el »Az ittasság szerepe a közlekedésben«, ezt követően hozzászólás »Az ittasság élettani hatása« címmel. A feketefuvarok, a baleseti kártérítések, a hozzátartozók igénye is szóba kerül majd. Az ankétra valamennyi megye és a közlekedéssel foglalkozó valamennyi országos intézmény elküldi képviselőit. A szervező bizottság már megkezdte működését. Az ankéton elhangzó előadásokat, hozzászólásokat könyvben is kiadják. A szentjakabi iskola életéből A szentjakabi általános iskolában hetven — többségében cigány — gyermek tanul. Az iskola kulturális'élete az utóbbi időben megélénkült. Tizennyolc kisdobos vesz részt a zenei szakkör foglalkozásain. A gyerekek táncolni és xilofc- nozni tanulnak. A szentjakabi iskolások az ősszel ellátogattak Sztálin városba. .Most újabb ■ autóbuszkirándulásra készülnek, a tavasszal a főváros'ei? ismerkednek meg a gyerekek. Szorgalmasan gyűjtik a pénzt az útra, már hatezer forintjuk van takarékbélyegben. Amióta sötétítő függönyöket vásároltak a szülők, a negyedik osztályosok földrajj órája sokkal színesebb. A .vetítőgép megismerteti velük az anyagban hallott tájakat, városokat. A kisebbeknek pedig egy-egy színes mesefilmet mutatnak be a pedagógusok. Játékórán társasjátékok, sakk, malom, dominó kerül az asztalra, van mivel szórakozniuk a gyerekeknek. Csoportvezetőink jelentős^ többsége azt vallja, hogy arí szereplésekre való felkészülés^ során adódnak kitérők, amikor^ ezt vagy azt a problémát tisz-^ tázni kell. Ismét mások azt hangoztat-* jak, hogy ' nincs igény előadá-* sokra, vitákra. Nem hiszem* hogy véletlen az, hogji pont az* ilyen csoportok szorulnak év-* ről évre az újjászervezésre.^ Nincs, mi összetartsa a tago-^ kát, s előbb vagy utóbb, de^ észreveszik, hogy csak adnak,^ és cserében vajmi keveset kapnak az öntevékeny művészetig mozgalomtól. Véleményem szerint ezért- rendkívül fontos napirendre tűzni alapos felmérés után az öntevékeny művészeti munka nevelési kérdéseit. Itt jegyezném meg ismételten, hogy megyénkben több művészeti működik, mint szakképzettsége, van. Nem véletlen, hogy ezek a szaíkkörvezetők csodálkoznak legjobban, amikor szélgetés formájában a tésük alatt álló művészeti port tagjainak nevelését kéri tőlük számon az ember! a megyei tanács ügyi osztálya évek óta rendezi nyári továbbképző ta folyamait. Ám ezek a lyamok nem tudják azokat az igényeket, amiket öntevékeny művészeti mozg lem tartalmi előrelépése fel. Ezért is lenne szükség ra, hogy valahány járási velődési házunk a járás művészeti tői számára a lehetőségét Az ugyanis, hogy sen működő művészeti csapó tokát tarthatunk számon, mi csak egy része az elérni k vánt eredménynek, az előadásokat, szerepléseket produkáló munka magában már nem elegendő. László Ibolya Csehszlovák filmek külföldi sikere Csehszlovákia az elmúlt év ben 240 egész estét betöltő filmet exportált. Közülük 20-at az NDK-ba és Magyarországra, 18-at Bulgáriába, 13-at Kubába és a Szovjetunióba, Olaszországba, 5-öt Argentinéba, 4-et Mexikóba, Bolíviába, Izraelbe és Hollandiába, kívül 244 trükkfilmet, rajzfilmet, dokumentumfilmet és népszerű tudományos rövidfilmet is exportált. Közülük 54-et az NDK-ba, 53-at az NSZK- ba, 34-et Bulgáriába, 25-öt Lengyelországba és az Egyesült Államokba, 23-at Japánba, 20-at Indiába, Belgiumba, Magyarországra és Ceylonba. tatásra kerülő filmje. A történet Csepelen játszódik. Vetró János bejárató sofőr nyolc éve házas. Felesége elhidegült tőle, mert a férj hosz- szabb idő óta rendszeresen iszik. Az asszony beleszeret egy nála sokkal fiatalabb fiúba, s szerelméért elhagyja otthonát, gyermekét. Vetró a magányban még jobban elzüllik, annyira, hogy nem tartják alkalmasnak a gyerek nevelésére. Csik, a kisfiú intézetbe kerül. Vetrót épezek a kisfiától távol töltött napok ébresztik rá szülői felelősségére. Szinte napok alatt más emberré lesz. Elhatározza, hogy visszaszerzi gyermekét, tiszta életével kiérdemli, hogy újra ő nevelhesse Csiket. És az asz- szony? Ö is rájön, hogy hibázott, s már visszaállítaná a régi családi békét, érdeke löd ne férje munkája, problémái iránt, de már késő. Vetrőban elpattant, egy húr... Nem haragszik az asszonyra, csak nem hisz ígérgető, fogad- kozó szavainak. Megpróbál egyedül talpra állni. Hiteles és mélységesen igaz d film által felvetett alapkonfliktus. S megoldása megalkuvás nélküli: aki hibázik, vállalja a felelősséget, nézzen szembe a tényekkel és ha van ereje hozzá, szakítson mindazzal, ami régi, elavult . Orkán Románia felszaba- dulásának napjaiban játszódik a film. A hitleri hordákat maga előtt űzi a felszabadító szovjet hadsereg, és az egérfogóba került fasiszta csapatok minden útvonalon kiutat keresnek. 1943 augusztusában szabadult fel Románia, a politikai foglyok kiszabadultak börtönükből, megindult az építőmunka. A nyugati határszélen levő városka lakóit villámcsapásként pri az a hír, hogy nagyobb német alakulat közeledik a városhoz, innen akarnak Magyarországra jutni. A város lakói a kommunisták vezetésével megakadályozzák ezt a tervet. Feszült jelenetek váltják egymást. A párt soraiba befurakodott ellenség mindenáron meg akarja hiúsítani a kommunisták terveit. Célja elpusztítani a tartalék lőszert, fegyvertelenné tenni a védőket. A párt két legjobb harcosát lefogják a németek, és kivégzik. Érdekes ellentétként mutatja be a film, hogy miközben a város egész lakossága lövészárkot ás, barikádot épít, egy kis réteg, a volt uralkodó osztály hűséges kiszolgálói a kávéházban tanácskoznak arról, hogyan juthatnának újból uralomra... Szgbad Ifjúság Öt perc a paradicsomban Somogy! ffépfop Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11 Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: W1RTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítöknél. Előfizetési díj egy hónapra ii,-* Ft ^.székek, képek, Szokatlan, kicsit bizarr témát dolgoz fel ez a jugoszláv A háború legvéresebb esztendejében történt.... Lutzient és Stefant, a koncentrációs tábor két foglyát egy német generális házára esett bomba hatástalanítására vezénylik ki. A ■ bomba bármelyik pillanatban felrobbanhat, de ez nem tölti el borzalommal a fiúkat, hiszen a halál csak megváltást jelenthet mérhetetlen szenvedéseikre. A két elgyötört ember az üres, elhagyott házban egy pil lanatra megpihen. El- ámulnak a gazdag pompa láttán. A szekrényekben finom ruhák, a bárszekrény- ^ben italok, süppedő a fürdőszobában meleg víz... Ügy érzik, öt percre a paradicsomba jutottak, s elfeledkezve minden szörnyűségről, mohón habzsolják a »szabadságot«, civilizációt. De ez a feszültség a későbbiekben sem csökken. Egy francia deportált lány megjelenése megnyitja előttük a szökés lehetőségét. Előbb azonban fel kell robbantani a bombát. Kint német őrök Vigyáznak rájuk, de az élet igenlése számukra mindennél erősebb. S Lutzien vállalja a bomba fii- robbantását ...
