Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-24 / 47. szám

TIL AG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP .MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPOA XVIII. évfolyam, 47. szám. ÄRA 50 FILLÉR Péntek, 1961. február 24. évi költségvetés tárgyalásával tanácskozását az országgyűlés Az 1961. folytatta MAI SZlMUNR TARTALMÁBÓL: 1 Miért- csak 24 forint 90 fillér? 13. O.) OTTHONUNK (5. o.) A Phaedra kaposvári előadásáról (6. O.) ''IliiiliiiiiiililüliiilÜüli • üliHliÜ iliiiíii I! .. Az országgyűlés csütörtöki ülésén folytatta az 1961. évi költségvetés tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár Já,nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, Biszku Béla, Fe­hér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sán­dor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai; Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagjai; Benke Valéria, Csergő János, Czott- ner Sándor, dr. Doleschall Fri­gyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Fe­renc, Nyers Rezső, dr. Sík End­re, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. Az ülést 10 órakor Rónai Sándor, az országgyűlés elnö­ke nyitotta meg, majd elsőnek Erdei Ferenc képviselő szólalt fel. ERDEI FERENC: Az állami helyiipar számottevő részét adja az ország ipari termelésének A tanácsi vállalatok munká­jával, a helyiipar eredményei­vel és problémáival foglalko­zott. Rámutatott, hogy 1960- ban égetett téglából például 25,7 százalékát, égetett mész- ből 18,5, nyershúsból 44, mo­zaik cementlapból 12,5, kenyér­ből és péksüteményből 100 szá­zalékát adta a helyiipar az or­szág ipari termelésének. Az ál­lami építőipar teljes termelé­sének 13 százalékát a tanácsi építőipar oldotta meg. — A helyiipar fejlődése egyes megyékben különösen nagyarányú volt az elmúlt év­ben — folytatta. — Ez a helyi vezetők kezdeményezését, lel­kesedését és rátermettségét is dicséri. Szóvá kell azonban tennünk a helyiipar fejlődésé­nek néhány nem egészséges tü­netét. A tanácsi vállalatok munkájának termelékenysége korántsem emelkedett kielégí­tően. Az átlagos létszám pél­dául 1959-hez képest 9,5 szá­zalékkal nőtt, az egy dolgozó­ra jutó termelés csupán 3,8 százalékkal emelkedett. Ez ar­ra utal, hogy a tanácsi válla­latok munkájában vanntk problémák, mihamarabb meg kell találnunk megoldásukat. Ilyen például a vállalatok nem kielégítő szervezettsége, a szak­emberek hiánya, egyes helye­ken az anyagellátás fogyaté­kossága és az alacsony műsza­ki színvonal Fel szeretnénk hívni az illetékesek figyelmét arra is, hogy az ország helyiiparának fejlődésében nagy szerepet játszanak a tanácsi gaz­dálkodás anyagi alapjai. A helyi gazdálkodás anyagi forrásainak szűkülése nagyon is kihat a tanácsi vállalatok tevékenységére — hangoztatta. Erdei Ferenc ezután a költ­ségvetés tudományos kutatá­sokra szánt előirányzataival foglalkozott. Rámutatott, hogy 1961-ben államunk a költség- vetés kiadásainak több mint 2 százalékát biztosítja tudomá­nyos kutatásra. A tervszerű tudománypoliti­kához elengedhetetlen, hogy célszerűen, a fontossági sor­rendet megállapítva gazdál­kodjunk anyagi erőinkkel — folytatta. — Ehhez nagy segít­séget nyújt az országos távlati tudományos program összeállí­tása, azoknak a kutatási körök­nek kijelölése, amelyek nép­gazdaságunk szempontjából a legfontosabbak. Mint ismere­tes, 104 tudományos probléma­kör kimunkálásán dolgoznak a tudomány munkásai; vala­mennyi problémakörben a szakterület leghozzáértőbb em­bereiből alakított előkészítő bizottság tevékenykedik. A bi­zottságok összeállították prog­ramjukat, részletes kutatási tervüket, ezekben a hetekben, hónapokban egyeztetik elkép­zeléseiket. A munka nagyon biztatóan halad, minden bi­zonnyal jelentősen fellendíti a legfontosabb népgazdasági fel­adatok megoldását szolgáló tu-1 hogy a költségvetés előirány­dományos munkát. Vargha Ferencné I zatai az elmúlt év gazdasági Győr— I eredményeire épülnek, s hat­Sopron megyei képviselő hoz-1 hatósan alátámasztják az ez zászólásában megállapította,' évi feladatok végrehajtását. DR. HUTH TIVADAR: Kiemelkedő sikereket ért el a közegészségügy magyar Dr. Huth Tivadar Baranya megyei képviselő a hároméves terv egészségügyi eredményei­vel és az egészségügyi ellátás idei feladataival foglalkozott, Elmondotta, hogy a tervidő­szakban két és fél millióval több a biztosítottak száma, szép eredmények születtek a különböző pusztító népbeteg­ségek, fertőző betegségek elle­ni harcban. Az orvosi munka színvo­nalának, a szociális ellá­tás javulásának eredmé­nyeként észrevehetően nőtt hazánk lakosságának átla­gos életkora. Míg 1930-ban a 60 éven felü­liek aránya az egész lakosság­hoz viszonyítva 9,8 százalék volt, a múlt esztendőben már 14 százalékra emelkedett. A halálozások aránya 1938—1955 között 14,3 ezrelék volt, 1960- ban már csak 10 ezrelék. Ki­emelkedő siaereket ért el , a magyar egészségügy a gyer­mekbénulás elleni küzdelem­ben, s a vérbajt, a maláriát teljesen felszámolták. Javult a helyzet a tífuszos, diftériás és dizentériás megbetegedések te­rületén is. ' örömmel számolhatok be arról, hogy a tuberkulózis járvány hazánkban rohamosan csökkenő irányzatot mu­tat. A gümőkór elleni küzdelem jelentős fordulópontját jelenti az 1961. január elsején életbe lépett kormányrendelet, amely megteremti a reális feltétele­ket e veszélyes népbetegség teljes felszámolásához. A képviselő megemlítette, hogy a hároméves terv idején emelkedett az egészségügyi dolgozók létszáma, bővült a körzeti orvosi hálózat, számos nagy beruházást adtak át ren­deltetésének, s javult a beteg- ellátás. Mintegy két és fél ezerrel nőtt például a szakrende­lők napi munkaóráinak száma. 1961-ben újabb nagy lépést teszünk előre az egészségügy fejlesztésében. A költségvetés egészségügyi és szociális cé­lokra a tavalyinál 897 millió forinttal többet irányoz elő. Tovább javul a kórházak és a klinikák munkája. A beruhá­zások közül jelentős a Pécsi Orvostudományi Egyetem 400 ágyas klinikai épületének meg­NAGY DÄNIEL: kezdése, a Mecsekben 23 mii lió forint költséggel 300 ágyas tüdőszanatóriumot építünk, s folytatódik a sztálinvárosi, a fehérgyarmati, a miskolci kór­ház építkezése, bővül, új kön­töst kap számos más nagy fon­tosságú egészségügyi létesít­mény is. Az Országos Mentő- szolgálat az idén 100 új gép­kocsit kap. A budapesti László Kórház korszerű laboratóri­ummal gazdagodik, s befejező­dik az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, valamint a budapesti KÖJÁL izotóplaboratóriumának bőví­tése. A költségvetés a biztosí­tottak gyógykezelésére több mint egymilliárd forintot biz­tosít. Tovább javul a gyógy­szerellátása is. Dr. Huth Tivadar felszólalá­sa végén javasolta, hogy az 1961. évi költségvetést az or­szággyűlés fogadja el. Szijjártó Lajos Pest megyei képviselő a tanácsi felügyelet alatt álló iparvállalatok gaz­dálkodásáról beszélt. A költ­ségvetést elfogadta. Az állami gazdaságok nagy segítséget nyújtanak az újabb ts&ek gazdálkodásának megalapozásához Nagy Dániel Csongrád me­gyei képviselő néhány fontos mezőgazdasági kérdés szem­szögéből vizsgálta a költség- vetést. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének az utóbbi két évben elért ered­ményeivel kapcsolatban ki­emelte azt a nagyarányú se­gítséget, amelyet az állami gazdaságok nyújtottak és nyúj­tanak az újabban létrejött ter­melőszövetkezetek gazdálkodá­sának megalapozásához. Az el­múlt évben például az állami gazdaságok csaknem kétezer tenyész-szarvasmarhát, 70 ezer tenyész-sertést, 40 ezer te- nyész-juhot, több mint 400 ezer tenyész-baromfit és csaknem kétmillió naposcsibét adtak át a termelőszövetkezeteknek. Mindez — a szakemberek ál­tal nyújtott támogatással együtt — nagymértékben hoz­zájárul ahhoz, hogy az új ter­melőszövetkezetek ésszerűb­ben, helyesebb módszerekkel kezdhetik meg a közös mun­kát. A továbbiakban a homoki szőlő- és gyümölcstermesztés problémáival foglalkozott. TAKÄCS ANDRÁS: Problémát jelent a homo­kos területeken a talajerő pót­lása — fokozni kell ezeknek a vidékeknek a műtrágyaellátá­sát, s gondoskodni kell hatá­sos nővén yvédőszerekröl. Je­lentősnek említette meg a vegyszeres gyomirtás alkalma­zását. Az állami gazdaságok az elmúlt két évben kiterjedt nagyüzemi vizsgálatokat vé­geztek. A múlt esztendőben például már 36 ezer holdon alkalmazták ezt á módszert, az idén pedig mintegy 120 ezer holdra kívánják növelni az így művelt területet. Az eredmé­nyek kétségkívül megmutatják a vegyszeres gyomirtás számoa előnyét: a kapálás ezeken a területeken teljesen felesle­gessé válik, ami holdanként 374 forint megtakarítást jelent; az eddigi kísérletek bebizonyí­tották azt is, hogy a vegysze­res gyomirtással művelt föl­dek holdanként több mint 200 kilogrammal több termésj .ad­nak, mint a kapálással művelt területek. Befejezésül kérte a Földmű­velésügyi Minisztériumot és az érdekelt megyei és járási tanácsi szerveket, pártfogolják ezeket a kezdeményezéseket, s az állami gazdaságokkal együt­tesen támogassák a termelő­szövetkezeti útra lepett pa­rasztságot az új életforma ki­alakításában, a gazdálkodás megszervezésében. A költségvetést elfogadta. Befejeztük a mezőgazdaság átszervezését Takács András Somogy me- Tóth István, Borsod megye képviselője felszólalásában a tanácsok költségvetésével fog­lalkozott. A megyei és a megyei jogú városi tanácsok — mondotta — 1961-ben több mint 12 milliárd forinttal részesednek az állami költségvetésből, ami egyszere­gyei képviselő szűkebb hazája mezőgazdasági nagyüzemeinek fejlődéséről számolt be. So­mogybán, a marcali járásban tizenkét évvel ezelőtt három termelőszövetkezet megalaku­lásával indult a mozgalom, ma már a megye más részein Antonin Novotny látogatása Mezőhegyesen Koszorúzási ünnepség a gellérthegyi szovjet hősi emlékműnél A szovjet hadsereg megala­kulásának 43. évfordulója al­kalmából csütörtökön délelőtt koszorúzási ünnepség volt a gellérthegyi szovjet hősi em­lékműnél. A magyar és a szov­jet himnusz elhangzása után elsőként a Magyar Népköztár­saság fegyveres testületéi ne­vében Biszku Béla belügymi­niszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Czinege Lajos altábornagy, honvédelmi miniszter és Halas Lajos, a munkásőrség országos pa­rancsnoka koszorúzott. Ezt követően a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségének képviseletében V. I. Vsztyinov nagykövet és P. M. Capenko ezredes, katonai attasé, a ba­ráti országok Budapesten akk­reditált katonai attaséinak ne­vében Hu Pin-tufu ezredes, R. Balastik ezredes és M. Kallaur ezredes koszorúzott. Az ideig­lenesen Magyarországon állo­másozó szovjet csapatok pa­rancsnokságának képviseleté­ben M. • Ty. Nyikityin altábor­nagy hely ezett koszorút az em­lékmű talapzatára. (MTI). Antonin Novotny, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnöke csü­törtökön délelőtt felkereste a Mezőhegyes} Állami Gazdasá­got. Kíséretében volt Rudolf Strechaj, a Csehszlovák Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának póttagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, a cseh­szlovák kormány elnökhelyet­tese, Václav David, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja, kül­ügyminiszter, Stanislav Vlna miniszter, az állami tervbi­zottság első elnökhelyettese, Frantisek Faraga, a Szlovák Kommunista Párt galántai já­rási pártbizottságának első titkára, Vaclav Dolezal, a je- senicei termelőszövetkezet el­nöke és Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság magyarországi nagy­követe. A vendégeket elkísér­te Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az Elnöki Tanács tagja, Kris­tóf István, az Elnöki Tanács titkára, Hollai Imre, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője, Púja Frigyes külügyminiszter- helyettes, Marjai József, ha­zánk prágai nagykövete. A mezőhegyesi állomáson Antonin Novotny elnököt és kíséretét Losoncéi Pál föld­művelésügyi miniszter, Glau- ko Mátyás, a Békés megyei Pártbizottság első titkára, Arany Tóth Lajos, a Békés megyei Tanács VB-elnöke üd­vözölte. Glauko Mátyás tol­mácsolta a mezőhegyesi dol­gozók lelkes tapsa közepette a megye lakosságának meleg üd­vözletét. Novotny elnök vála­szában elmondotta, hogy hal­lottak már a Mezőhegyesi Ál­lami Gazdaság kiváló ered­ményeiről, s most nagy érdek­lődéssel szeretnék ezeket sze­mélyesen is megismerni. Az elnök és kísérete megtekintet­te az állami gazdaság tehené­szetét. Antonin Novotny külö­nösen érdeklődött a jersey- és a magyartarka-fajták keresz­tezésében élért eredmények iránt. Dr. Horn Artúr, az Ál­lattenyésztési Kutató Intézet kutatója szolgált felvilágosítá­sokkal a kísérletek eredmé­nyéről. A vendégek tiszteleté­re lovasbemutatót rendeztek, majd megismerkedtek a ba­romfitenyésztés mezőhegyesi eredményeivel. Délben Majo­ros János, a gazdaság igazga­tója ebéden látta vendégük No­votny elnököt és a kíséretében levő csehszlovák és magyar személyiségeket. (MTI) | is teljes egészében befejezték a mezőgazdaság átszervezését. A gépállomások fejlődése is általában megfelel a követel­ményeknek; ma már 127 erő­gép és 800 különféle munka­gép segíti a közös gazdaságok munkáját. Az eltelt időszak tapasztala­tai azonban több hibára is fel­hívták a figyelmüket— mon­dotta. — A mezőgazdasági nagyüzemek például sokfajta géphez jutottak, amelyekhez gyakran hiányzik a megfelelő alkatrész. Ezeket a géptípuso- Itat rendszerbe kellene foglal­ni, s gondoskodni a tartalék­alkatrészek pótlásáról. A gép­állomásoknál is felül kellene vizsgálni a meglevő géptípuso­kat, s a gazdálkodás igényei szerint megfelelő, új gépeket beállítani. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a legtöbb gépállomás be­rendezése korszerűsítésre szo­rul. Különösen gépjavító mű­helyekben van nagy hiány. Ézek létrehozásában a minisz- éri.um támogatását kérik. A költségvetést elfogadta. mind azt is mutatja: taná­csainknak mind nagyobb á szerepe a szociális, kulturális és egészségügyi feladatok meg­oldásában, a lakosság igényei­nek kielégítésében. A taná­csok hatásköre, önállósága a költségvetési gazdálkodásban is fokozatosan nő. Az államháztartásunk gaz­dálkodását bemutató számso­rok között megelégedéssel ol­vashatjuk, hogy az egészség- ügyi, szociális és kulturális előirányzatoknak több mint egyharmadát a tanácsok ön­állóan használhatják fel helyi céljaik, feladataik megoldásá­ra. A költségvetést elfogadta. Kovács Sándor Szabolcs- Szatmár megyei képviselő ar­ról beszélt, milyen hatalmas összegeket költ államunk a szocialista falvak gazdasági' és kulturális életének fejlesztő-, sére. Mint az előirányzatokból ki­tűnik, kulturális célokra eb­ben az évben csaknem hét- milliárd forintot költünk, s ehhez még hozzászámíthatjuk azokat az összegeket is, ame­(Foly tatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom