Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-29 / 25. szám

SOMOGYI NÍPIAP s Vasárnap, 1961. Janti&r SS. ÍGY GAZDÁLKODTAK 1960-BAN A zicsi Baízakalász sri a rap óriása Tátrái József Ha összesítjük ezeket a rész­ételben is szép eredményeket, viderül, hogy a Búzakalász növénytermesztése a tervezett­nél jóval nagyobb összeget — 348 711 forint helyett 629 144 "orintot hozott a közös kasz­ásába. Szervezettség jellemezte a közös munkát. Mindegyik nö­vénytermesztő brigádban — így abban is, amelyet Gerbo- vits János vezet — esténként megbeszélték a másnapi teen­dőket. Az új nap mindenkit azon a helyen talált, amelyet előre kijelöltek kapásterületet —- j 1959 tavaszán alakult meg Zicsen a Búzakalész Termelő- szövetkezet. Lépésről lépésre nyomon követhető, hogyan gyarapodott e jól szervezett közös gazdaság. Kellemes ér­zéssel beszél erről Tátrai Jó­zsef, a tsz elnöke. Az első esztendőt 222 789 fo­rintos oszthatatlan alappal zár­ta az 1360 holdas Búzakalász. A tagoknak munkaegységen­ként 26 forintot osztottak. Az elmúlt évben ugyanezt az ösz- szeget tervezték, s most a zár­számadás tövében bizonyossá vált, amiben egész évben re­ménykedtek: 30,24 forintot ér a munkaegység. A közös alap több mint kétszeresére, 498 268 forintra emelkedett. Ez a két adat már magában véve is jel­zi, hogy nagy változásokon, számottevő fejlődésen ment át ez a közös gazdaság. Milyen úton haladva jutottak el idáig? A gazdaság növényi ermelési ágát vizsgálva azonnal szem­betűnnek a szép termésered­mények. Mind a kalászosok, mind a kapásnövények — ki­véve a burgonyát — a terve­zett mennyiség fölött fizettek. A búza például 9 helyett 9,55, a roas 7 helyett 10,15, az őszi árpa 10 helyett 14,5, a napra­forgó 7 helyett 9,40, a kukorica — májusi morzsoltban számít­va — 14 helyett 20 mázsát adott holdanként. A szövetke­zet háromholdas szántóföldi kertészetében holdanként 60 helyett 103 mázsa paprikát szüreteltek. Így vált lehetővé, hogy a tervezettnél 80-nal töb­bet, 230 mázsa napraforgót tudtak szállítani, és a leszer­ződött 300 mázsával szemben 700 mázsa búzát és rozsot ad­tak az államnak. Gerbovits János telével lebontották tagokra. Csak az kaphatott prémiumot — 2 mázsa kukoricát, 3 mázsa répát és 10 munkaegységet —, aki a részére kimért kapóso­kat jól megmunkálta. Nem is volt szükség büntető intézke­désre, mindenki eleget tett kötelességének. Az asszonyok közül Hargittai Mihályné tűnt ki Sizorgalmas munkájával — 220 egységet írtak könyvébe. A növénytermesztéssel pár- húzamosan emelkedett mind magasabb szintre .a gazdaság állattenyésztése. A múlt év ‘ elején az állomány mindössze 92 szarvasmarhából és 29 ko­casüldőből állt. Most 101 szarvasmarhája, ugyanennyi süldője, 40 kocája és 36 hízó­sertése van a közösnek. 35 hí­zott marhát és terven felül 10 hasas üszőt értékesítettek ta­valy. 103 kg-os átlagsúlyban 220 hízót adtak közfogyasztás­ra. Állattenyésztésük a terve­zett 751 590 forinttal szemben 842 969 forinttal fizetett. Az állatállomány múlt évi erőteljes fejlődése megkövetel­te a közös férőhelyek gyarapí­tását. 1959-ben 90 ezer, a múlt évben ennek majd háromszo­rosa, 256 ezer forint volt a saját erőből megvalósított be­ruházások értéke. 20 férőhelyes sertésfiaztatót, 100 férőhelyes hizlaldát, 100 férőhelyes juh- hodályt, két-két górét és kutat, a sertésólnál takarmányelőké- szítőt építettek. 20 ezer forint­ért hídmérleget vásároltak, és a 100 férőhelyes növendékis­tálló építéséhez 40 ezer forint­tal járultak hozzá. A decem­berben vásárolt három traktor­hoz 63 ezer forintot ad1 ak. Ez volt az első gépvásárlásuk. Ha elmulasztják ezt a lehetőréget, 1,50 forinttal többet fizethet­tek volna egységenként a zár­számadáskor, de ez nem jelen­tett volna akkora előnyt, mint az, hogy az idén nem kell a gépállomásnak — úgy mint 1960-ban 296 ezer forintot fi­zetniük. Az eredményes növényter­mesztés, a fejlődés további út­ját megmutató állattenyésztés, az ésszerű, nagyrészt saját erős beruházások mind-mind azt mutatják, hogy a Búzaka’ász nagyot fejlődve, 1960-ban ala­pokat teremtett a további elő­relépéshez. A gazdaságban végbemenő változáséira4 "v°n A tercseligeti Búzakalász Tsz r3 570 forintért új kúkoricamorzso- lot vásárolt. Mül­ler Józselné, Hartmann Antal­ié, Jakab Fe- rencné és Hor­váth Jőzsefné az­óta vígabban mór zsolják a kukori­cát. £ MIÉRT...? II szokásosnál is nagyobb érdeklőués eiőzte meg Toro­nyiné tagjelölt-felvételének vi­táját. A párttagok hallottak róla, hogy jelentkezett a párt­ba, s a vélemények, álláspon­tok erősen megoszlottak abban a kérdésben: megérdemli-e, hogy felvegyék tagjelöltnek. azonban elhangzott egy-két majd csak ezt mondják: ez a afféle »nem hivatalos«, azaz Toronyiné még most sem köze­, , ____ __... ledik hozzánk, nem érdemli f elfele nem jutó ellenvele- meg] hogy vez^tö legy6n. Előzd mény. Egyikük-másikuk ne- meg őket, jelentkezz te magad hezményezte Toronyiné előlép- a pártba, hogy lássák, tetősét. — Van benne egy Kis gőg a fizikai munkásokkal szemben — mondták —, hoz­Úgyhogy a taggyűlés előtt min- zánk miért nem tud ol ked_ denki tudta, hatalmas vita ke- , . . . , / ,, rekedik majd: alkalmas-e To- ves lermi> mint a hivatalbeli ronyiné a tagjelöltségre, erő- kollégáihoz? — Egy másik el- södik-e általa a párt, ha a sza- lenvetés meg így hangzott: vázátok megnyitják a féltve „Hogyan lehet osztályvezető orzott kaput a bebocsátást ko . . . . . , rő előtt Toronyine, hiszen minden va­Toronyiné karcsú, barna, mo- sárnap templomba jár, s a gye- solygós arcú asszonyka, túl a rekeit beíratta hittanra.« De harmincán. Több mint tíz ev- az^Ln egykettőre végeszakadt vei ezelőtt került jelenlegi munkahelyére, s jól érzi ma- a mondogatasnak, ugyanis a gát, elcsalni sem lehetne má- bíráló megjegyzések eljutottak sik vállalathoz. Ügy érzi ma- a kommunisták fülébe is. S ők gát munkatársai között, mint- türelmesen megmagyarázták ha testvérek volnának. Nem, az embereknek, hogy Toronyi- egyáltalán nem veszekedő tér- né előléptetése nincs ellentét- mészetű. Mindenkivel jó vi- ben a párt politikájával. Toro­Hargittai Mihályné tükrözi a mind magasabb ré-. szesedés. 1959-ben 1 millió 41 ezer, most pedig 1 millió 425 ezer forintot kapnak a szövet­kezet tagjai. Szervezett, becsületes mun­kával, helyes gazdálkodási tervvel, egy akarattal, meg­értéssel így halad lépésről lé­pésire előre a zicsi Búzakalász Termelőszövetkezet. Vörös Márta szonyban van, s őt is kedveli mindenki. Munkáiéra sincs pa­nasz. Hiányozni csak nagyon kivételes esetekben hiányzott, szorgalmáról olyannyira is­mert, mint arcán a mosoly. Azelőtt a bérelszámolóban dol­gozott. Fél éve, amikor a nyug­díjba vonuló munkaügyi osz­tályvezető helyett utódot ke­restek, Toronyinéra, a szorgal­mas bérelszámolóra esett a vá­lasztás. Kinevezését a párt- szervezet egyetértőleg vette tudomásul. A munkások között nyiné szorgos, szakmailag kép­zett asszony, jóllehet akadnak kisebb hibái, ám párton kívü­li létére is tölthet be tisztséget. A kommunisták kiállása, őszin­te szavai bátorítást adtak az új osztályvezetőnek. Toronyiné a régi szorgalom­mal igyekezett ellátni az új be­osztással járó feladatokat. Em­berségesen bánt beosztottjai­val, úgyhogy tekintélye még nagyobb lett. Minden idejét lekötötte hivatali elfoglaltsága, s társadalmi munkára, akár;­változ­tál, és akkor bebiztosítod ma­gadat is meg beosztásod is. Jó káder leszel...« Toronyiné sohasem gondolt effélére, hiszen mindig eszé­ben volt, hogy kinevezésekor őt, a pártonkívülit, éppen a kommunisták védték meg a támadásoktól. Becsülte őket, de őszintén szólva önmagát nem tudta elképzelni kommu­nistaként Próbálta meggyőzni érzéseiről, álláspontjáról a »jó ismerőst«, a szülői ház barát­ját, végül is úgy gondolta, megpróbálkozik. Most itt áll a taggyűlés szí­ne előtt. Kérdésekkel ostro­molják. Különböző álláspontok hangzanak el. Jó munkáját, helyes magatartását elismerik. Valóban szeretik őt az embe­rek. De mindez nem elég. Ma­gában igazat ad azoknak, akik szemébe mondják: még idealis­ta módon gondolkodik. S az is igaz, hogy húzódozik a társa­dalmi munkától. Egy emlék elevenedik meg benne, amikor az egyik kom­munista asszony szinte a szí­véhez szólt: »Mi őszinte em­bernek ismertünk meg, amikor csak beosztott korában, nem- osztályvezető lettél. Nagyon jól ^igen jutott ideje. Az igazat tudtuk hogy nem vagy kom­“t —- M« sem vagy «, de SER KÉSI ANDRÁS natban valami csoda nem tör-^*3?. hogy most talán e téren is dudás és hűség (25) Ittam es szédítettem azokat, akik a közelembe kerültek, és hittem, hogy boldog vagyok. Megfeledkeztem Péterről, könnyűnek és felszabadultnak éreztem magam, s bánatomat már-már elmosta látható sike­rem. Te ott ültél a legszélső asztalnál az ablak mellett. Lát­szólag nem vettél tudomást rólam, nem kértél fel táncolni, mintha csak odatévedt idegen és nem a vállalat dolgozója let­tem volna. Hiába táncoltam el előtted többször is tüntetőén, te átnéztél rajtam, s legalább olyan tüntetőén nem vettél észre. Bosszantó és számomra megalázó volt ez, hiszen a ve­zető emberek közül már min­denki felkért, még a párttitkár is, csak te nem. Ugyanakkor másokkal örömmel táncoltál. Talán többet ittam a kelle­ténél, mert fejem kábult volt. Amikor a zenekar vezetője hölgy választ jelentett be, mint­ha varázsütés ért volna, egye­nesen hozzád mentem. Négy vagy öt fiatal mérnök kísért, állandó lovagjaim. Enyhén imbolyogva megáll­tam előtted. — Szabad? — kérdeztem. Nemet intettél a fejeddel. így még nem aláztak meg nyilvánosan, mint akkor. Nem tudtam, hogyan vonuljak visz- Nevetséges voltam, s a munkáslányok arcán látni vél­tem a gúnyos mosolyt. Való­színűleg az alkohol is akkor húzódott teljesen az agyamra, mert elvesztettem józanságo­mat és botrányt csaptam. Ar­ra már nem emlékszem, hogy miket kiáltoztam összevissza, de úgy rémlett, sértéseket vag­dostam a fejedhez. Láttad, hogy részeg vagyok. Felállt-ál. Szemed villámlott. Megragad­tad karomat, valamit mormol­tál fogaid között és feltűnés nélkül kitáncoltál velem a kertbe. Aztán arra emlékszem, hogy pofonütöttél. Azt hiszem, az a pofon térített magamhoz. Akkor este kísértél haza elő­ször. Ma is azt állítom, amikor megkérted a kezemet, még nem szerettelek. De hozzád men­tem, mert tiszteltelek, mert bosszút akartam állni Péteren, mert nem voltál közömbös, mert szükségem volt valakire. Akkor te már vasszorgalommal tanultál. Csodáltam akaraterő­det. Egyet higgy el. Nagyon meg­szerettelek. Nemcsak téged, apádat is. Sajnos, anyáddal soha sem tudtuk megérteni egymást. Soha. Mindig úgy éreztem, hogy kibékíthető'len ellentét lappang közöttünk. Jaj, de keserves körülmények között ismertem fel tévedése­met. Ennek ellenére boldog voltam közöttetek. Miért? Csaik sematikusain hangzó köz­helyeket tudnék írni. Már számtalanszor megírták regé­nyekben, színdarabokban azok­nak az értelmiségieknek az életútját, akik az öntudatos munkások közé kerülve er­kölcsükben, felfogásukban, szemléletükben asszimilálód­nak. Csak szavakat írok, de te megérted lényegét. Becsüle­tesség. Melegség. Emberség. Tisztaság. Szeretet. Önzetlen­ség. Ugye milyen sematikus? Dehát igaz. Még akkor is az, ha ezeket a tulajdonságokat szegletes, darabos, sokszor dur­va külső rejti magában. Koltairól sohesem beszéltem. Amikor te negyvenkilenc ta­vaszán — Péter végleges haza­jövetele után — bemutattad őt, idegenként üdvözöltük egy­mást. Röviden meséltél róla. Akkor tudtam meg, hogy gye­rekkorod óta ismered őt, s mint szavaidból kivettem, kü­lönösebben nem rajongtál érte. Most abbahagyom az írást. Töltőtollamat, a füzetemet el­rejtem a párnám alá, s ál­modni fogok. Fél óra múlva mellettem leszel... Itt voltál hát, csak én tu­dom, hogy utoljára láttuk egy­mást, ha csak az utolsó pilla­ténik. De nem, ebben sem re-j ménykedem. Csodák nincse-^ nek. Legyengült szervezetem] nem állhat ellent az utolsó ro­hamnak. Azt mondtad, holnap) is eljösz és holnapután is. Hol-: nap október 23-a lesz. Amikor) arról beszéltél, hogy holnapra], valami tüntetést, vagy felvonu-í lást szerveztek, szerettelek^ volna megkérni, ne menj el.: Maradj odahaza mindaddig,; amíg a füzetet, vallomásomat) meg nem kapod. Azitán olvasd^ el figyelmesen és csak azután^ határozd el, hogy mitévő légy.J Megdöbbentett zavaros be-£ széde. Tulajdonképpen nem5, “‘t— —, ,“r° tudom mit akarsz, nem isme-Skezd°dött, de a munkavedelerr. több a kötelessége. Nagy lelki nekünk így vagy jó. Légy hű inyugalommal dolgozott. Egvszer azonban valaki a •régi jó ismerősök« közül bo- •garat dugott a fülébe. Az isme- jrős kissé feketére ecsetelte •előtte a jövőt. »Nézd — mond- íta —, egy ideig megtűrnek be­josztásodban pártkönyv nélkül is a kommunisták, de egyszer önmagadhoz.« Égetnek a szavak, de a ta­nács igaz és bátorító: légy hű önmagadhoz, ne akarj másnak mutatkozni, mint amilyen a lelked mélyén vagy. Mert kü­lönben eivész a becsületed... Varga József Munkavédelem és baleset-e'hárííás a mezőgazdaságban Már a múlt év végén meg­rem szándékodat, céljaidat.’ Nem tudom, kikkel tartasz, kik] vesznek körül, kik azok, akik! a magyar szocializmusról be-j szelték tele a fejedet. Valami-] kor, amikor még erősen naeio-j nalista voltam, s apám politi-] kai befolyása alatt állván vi-. tatkoztam veled hazafiságró!,) szít akarván bizonyítani, hogy a kommunisták nem hazafiak,] te bebizonyítottad az ellenke­zőjét. A tények előtt megha-l teljes megszervezésére a ter­melőszövetkezetekben és a me­zőgazdasági üzemekben ebben az évben kerül sor Somogybán. A múlt héten fejeződött be Balatonbogláron az egyhetes baleset-elhárítási tanfolyam, amelyen a mezőgazdasági üze­mek szakszervezeti bizottságá­nak 33 munkavédelmi megbí-. zettia vett részt. A járási mezőgazdasági osz­tályokon munkavédelmi ellen­iért neveznek ki. Márciusi? le­toltam S amikor- azt kérdez-* áznak abból az anyagból. tern, how miért nincs ^amelyből azután ők tartanak gyár kommunizmus, mosolyog-5^^ a termeiőszövetkeze- va válaszoltál. »Kisoreg csak/^ munkavédelmi feielősei- kommumzmus van Tudod, haí; elnökeinek, mezőgazdá­valamelyik országban mar^szainak még a nagy munkák nemzeti szocializmusról, nem-megindulása előtt. így kellő zeti kommunizmusról papol-«id- áll ma;jd rendelkezésükre nak, ott mindig baj van otSa isz_tagck oktatására. Az elő- valami bűzlik. Sohase felej sd3adások mezőgazdasági, tejipa- el, hogy Szalasiék is remzeti/rj ^ általános óvóintézkedé- szocialistaK voltak.« Nem fejsekről szólnak. A nagyobb ter- lejtettem el tanításodat. íinielőszövetkezetekben a TIT (Folytatjuk.) és a szakszervezet rendezésé­ben külön előadásokat is tar­tanak a munkavédelemről és a baleset-elhárításról. A terme­lőszövetkezetek a pártfogó üze­mektől tanácsot, útmutatást, tapasztalat-átadást várnak a munkavédelem megszervezé­sében. A munkavédelem megelőzé­se a baleseteknek. Ha mégis megtörtént a baj, orvoslása az egészségügyi felelősök felada­ta. Ezért egészségügyi állomá­sokat létesítenek párhuzamo­san a munkavédelem szerve­zésével. 587 egészségügyi fele­lős működik a megye tsz-ei- ben. A tsz-ek állattenyésztő brigádjaiban közegészségügyi felelős, a növénytermesztésben elsősegélynyújtó dolgozik, ök a tasjai a szövetkezet egészség- ügyi állomásának. Feladatuk, hogy ügyeljenek a balesetvé­delmi fel szere’ésekre, vigyáz­zanak az istállók és tejks-re’és tisztaságára stb. Az egészség­űért felelősök részére a közel­múltban 117 tanfolyamot in­dított a Vöröskereszt. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom