Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-29 / 25. szám

SOMOGYI NßPLAP 2 Vasárnap, 1961. január 29, A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a hároméves terv teljesítéséről (Folytatás ue 1. oldalról.) dig — a fokozódó gépesítéssel egyidejűleg — jelentősen csök­kent. Az állami gazdaságokban a ?zarvasmarhaállomány je­lentősen nőtt, a sertésállomány csökkent. A lakosság megnövekedett vásárlóereje, a növekvő ex­portigények kielégítése a fel­vásárlás fokozását tette szük­ségessé. A nagyüzemi gazdál­kodás térhódítása lehetővé tet­té áz árutermelés növelését. A három év alatt az összes fel­vásárlás kb. 15 százalékkal nőtt. Több fontos cikk, mint pl. a kenyérgabona, a vágóser­tés, a tojás felvásárlása elma­radt az előirányzattól. A fél­vásárlási tervtől való elmara­dás, valamint a lakosság fo­gyasztásának az előirányzottnál nagyobb mérvű növekedése egyes mezőgazdasági termékek kivitelének csökkentését és egyes élelmiszerek behozatalá­nak fokozását tette szükséges­sé. VI. Közlekedés A hároméves terv időszaká­ban jelentős mértékben nőtt a közlekedési vállalatok szál­lítási teljesítménye, bővült a közlekedési hálózat, és nőtt a járműállomány.. 1960-ban a te­herforgalom 45 százalékkal, a személyforgalom 33 százalék­kal volt nagyobb mint 1957- ben. A vasutak áruszállítása a három év alatt 31 százalék­kal, utasforgalma. 45 százalék­kal emelkedett. Az 195S—60. években több mint 8000 új vasúti teherkocsit és több száz új személykocsit helyeztek üzembe, továbbá mintegy 100 dieselmozdonyt, motorkocsit és motorvonatot állítottak forga­lomba. Előrehaladt a tervidőszak fo­lyamán a közúti hálózat kor­szerűsítése is. Három év alatt közel 2000 km hosszú útsza­kaszt pormentes, bitumenes burkolattal láttak el. A terv­ben előirányzott Budapest— Tatabánya közötti betonburko­latú út építése nem fejeződött be. Az utasforgalmat lebonyolí­tó távolsági autóbuszok háló­zata 2500 km-rel bővült, jár­műparkja mintegy 1000 autó­busszal nőtt, utasforgalma csaknem megkétszereződött. VII. Külkereskedelem A tervidőszak során jelentő­sen bővültek az ország nem­zetközi gazdasági kapcsolatai. 1958 és 1960 között a behoza­tali forgalom évenként átlago­san 23 százalékkal, a kiviteli forgalom 13 százalékkal nőtt. A tervidőszakban — a ko­rábbi évekhez hasonlóan — a behozatal legnagyobb része anyag és félkésztermók volt, és növekedett a gépbehozatal. 1958-ban a behozott érték 70 százalékát tették - ki az anya­gok és a félkésztermékek és 17 százalékát a gépek, 1960-ban ez az arány 60 százalék, illet­ve 27 százalék volt. A kivitelben a gépipar ter­mékeinek aránya 1960-ban el­érte a 38 százalékot. VIII. A lakosság jövedelme és vásárlásai A hároméves terv időszaká­ban jelentősen — a tervezett­nél nagyobb mértékben — ja­vult a lakosság anyagi hely­zete. A munkások és alkalma­zottak egjr keresőre jutó reál­bére — a nyereségrészesedést is számításba véve — 1960-ban 10—11 százalékkal volt több, mint 1957-ben. (A hároméves terv — a nyereségrészesedés nélkül — 6 százalékos reálbér­növekedést irányzott elő.) Három év alatt a népgaz­daság különböző területein ke­reken 365 000 fővel — 14,5 szá­zalékkal — nőtt a munkások és az alkalmazottak száma. Az állami szektorban 1960-ban az iparban 156 000 fővel (16,7 szá­zalékkal), az építőiparban 29 000 fővel (15,3 százalékkal), a közlekedésben 45 000 fővel (18,6 százalékkal), a kereske­delemben 35 000 fővel (18,5 százalékkal) dolgoztak többen, mint 1957-ben. A foglalkoztatottság növeke­désén túlmenőén több bérügyi, továbbá a családi jövedelme­ket növelő egyéb intézkedés ja­vította a lakosság anyagi hely­zetét. Nyereségrészesedés cí­mén évről évre nagyobb ösz- szeget, három év alatt több mint 3 milliárd forintot fizet­tek ki a dolgozóknak. A mun­kások átlagos havi keresete — a nyereségrészesedés nélkül számítva — 1957—60 között az állami iparban 1486 forintról Í574 forintra, az állami építő­iparban 1513 forintról 1577 fo­rintra emelkedett. Az alacso­nyabb fizetési kategóriákba tartozó dolgozók száma csök­kent: az 1000 forintnál keve­sebbet keresők aránya 1957- ben 20,7 százalék, 1960-ban 12,9 százalék volt, 12,7 száza­lékról 18,4 százalékra nőtt a magasabb (2000 forint feletti) keresetűek aránya. Növekedett a kifizetett csa­ládi pótlékok összege. A nyug­díjak összege az 1957. évi 2,5 milliárdról 1960-ban több mint 4 milliárdra emelkedett. 1959- ben mintegy 78 Q00 általános és középiskolai pedagógus fi­zetését kb. 12 százalékkal és több mint 7500 orvos havi fi­zetését átlagosan 16,5 száza­lékkal emelték. 1960-ban emel­ték a tanácsok és a felsőokta­tási intézmények dolgozóinak fizetését. A tervidőszak során — a jö­vedelmek jelentős növekedése folytán — egyrészt nagymér­tékben (4 milliárd forinttal) nőtt a lakosság takarékbetét- állománya, másrészt jelentősen növekedtek vásárlásai. A fo­gyasztás egyre nagyobb hánya­dát kitevő kiskereskedelmi forgalom három év alatt a ter­vezett 14 százalékos növeke­déssel szemben mintegy 28 százalékkal nőtt, ezen belül az élelmiszerforgalom 24 száza­lékkal, a ruházati cikkeké 20 százalékkal, az ún. »tartós« fo­gyasztási és egyéb iparcikkek eladása 44 százalékkal emel­kedett. Az élelmiszerek közül első­sorban az élettani szempontból értékesebb élelmiszerek fo­gyasztása emelkedett. A kis­kereskedelmi eladás — mely a fogyasztásnak csak egy részét tartalmazza — 1960-ban pl. húsból kb. 25 százalékkal, tej­ből kb. 38 százalékkal, sajtból kb. 50 százalékkal volt több, mint 1957-ben. Az italok közül a bor- és a söreladás három év alatt kb. 20 százalékkal nőtt, a rum- és pálinkaeladás ugyan­akkor lényegesen csökkent. A hároméves terv időszaká­ban a ruházati forgalom a vártnál nagyobb mértékű volt. Jelentősen növekedett a kon­fekcionált ruházati cikkek vá­sárlása. A lakosság kereslete legin­kább a különböző tartós fo­gyasztási cikkekre — építési anyagokra, bútorokra, lakbe­rendezési és lakásfelszerelési cikkekre, járművekre stb. irá­nyult. A legtöbb műszaki és villamossági cikkből a terve­zettnél nagyobb mennyiség került forgalomba: pl. mosó­gépből 345 000 db, porszívó­gépből 70 000 db, padlókefélő gépből 27 000 db, televízió ve­vőkészülékből 112 000 db, mo­torkerékpárból 87 000 db, az I960, évi eladás bútorokból 141 százalékkal haladta meg az 1957. évit, és jelentősen nőtt a hangszerek, a könyvek és a kozmetikai cikkek forgal­ma is. Számos olyan cikk ke- ifilt forgalomba, amelyet kül­földről hoztunk be. Egyes cikkekből — például bútorok­ból, egyes rádió- és televízió vevőkészülék-típusokból — nem volt megfelelő a választék. IX. A lakossá# egészségügyi és kulturális ellátottsága Az. 1958—60. években to­vább javultak az egészségügyi viszonyok. A tervidőszak során — elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom növekedésével — lényegesen megnőtt azoknak a száma, akikre az általános társada­lombiztosítás kiterjed A terv­időszak végén az egész laitos- ságnak mintegy 85 százaléka volt. már jogosult a társada­lombiztosítási szolgáltatások igénybevételére. A tervidőszak során az orvosok száma ezer­ötszázzal (10,6 százalékkal), a kórházi ágyak száma kétezeröt­százai, a rendelőintézeti or­vosi munkaórák napi átlaga több mint 8 százalékkal emel­kedett. Lényegesen kiter­jesztették a kötelező védő­oltásokat, ennek folytán csök­kent a fertőző megbetegedések száma. Jelentősen csökkent a csecsemőhalandóság: míg 1938- ban ezer élveszülött közül 131 nem érte meg az egyéves kort, és 1957-ben az az arány 63 volt, addig 1960- ban ezer élveszülött közül 47 halt meg egyéves kora előtt. Az egészségügyi viszonyok ja­vulása megmutatkozik többek között abban is, hogy a vár­ható átlagos élettartam csak­nem eléri a hetven évet, ami tizennégy évvel több, mint a felszabadulás előtti utolsó nép- számlálás idején (1941-ben) volt. Az egészségügyi hálózat, illetve ellátás fejlesztése nem tartott lépésit azzal a szükség­lettel, amely a társadalombiz­tosítás kiterjesztése során fel­lépett. A tervidőszak során jelentős összegeket fordított az állam a gyermekek és az ifjúság neve­lésére. A bölcsődei férőhelyek száma kétezerkilencszázzal nőtt, és 1960 véffén minden ezer bölcsődés-korú (3 éven aluli) gyermek közül hatvanöt volt elhelyezhető bölcsődében. Az óvodáskorú gyermekek több mint harminc százaléka járt napközi ptthonokba. A tervidőszak végén az is­koláskorúak közül valameny- nyi oktatási intézményben lé­nyegesen többen tanulnak, mint három évvel ezelőtt. Az 1960—61. tanévben minteuy 1.4 millió tanuló jár általá­nos iskolába, a középisko­lai tanulók száma megközelíti a 250 000-et, az egyetemeknek, főiskoláknak, valamint az egyéb felső oktatási intézmé­nyeknek több mint 40 000 hall­gatója van. Az általános isko­lai tanulók száma 10,6 száza­lékkal, a középiskolai tanuló­ké 51,1 százalékkal, a felsőfo­kú oktatásban részvevőké 22.2 százalékkal haladja meg az 1957—58. tanévi szintet. Az 1960—61. tanévben az ipari, ke­reskedelmi, mezőgazdasági ta­nulók száma kereken 125 000 41 százalékkal több, mint az 1957—58. tanévben volt. A fiatalság szakmai, gyakor­lati tudásának megalapozására a hároméves tervidőszak első évében az általános iskolák felsőbb évfolyamán és az álta­lános gimnáziumokban poli­technikai oktatást vezettek be. Az 1960—61. tanévben az álta­lános iskolák V—VIII. osztá­lyos tanulóinak több mint agy- harmada, az általános gimná­ziumok nappali tagozatos ta­nulóinak a fele részesül poli­technikai oktatásban. A felső­fokú képzésben a műszaki tu­dományágak vannak előtérben. A műszaki egyetemekre jelen­leg tizenkétezren járnak. A tervidőszak három éve alatt 330 000 tanuló fejezte be általános iskolai tanulmányait, 96 000 középiskolás érettségi­zett. és 19 000 fiatal szerzett egyetemi, főiskolai diplomát. Ez idő szerint már évente há­romszor annyian tesznek érett­ségi vizsgát, illetve szereznek egyetemi, főiskolai oklevelet, mint a felszabadulás előtti években. A hároméves terv időszaká­ban számos új iskola épült: az általános iskolai osztályter­mek száma 2100-zal, a közép­iskoláké 495-4el gyarapodott. A tantermek számának növe­kedése azonban az általános iskolákban nem tartott lépést a tanulólétszám emelkedésével, és ezért az utóbbi két tanév­ben a tanterem-ellátottság át­menetileg rosszabbodott Az állam a hároméves terv időszakában fokozott gondot fordított a lakosság általános műveltségének a szervezett oktatáson túlmenő fejlesztésé­re is. Jelentősen nőtt a kiadott művek száma és példányszé- ma: az 1958—60. években ösz- szesen ötvenötezer mű' (könyv, zenemű, brosúra, stb.) jelent meg 160 millió példányban, melyből küencvenötmillió volt a könyvek példányszáma. Tovább bővült a kulturális intézmények hálózata is. A mozik száma három év alatt nésvszázzal nőtt. Több mint százötven mozit átalakítottak szélesvásznú vetítésire. Ebben az időszakban filmszínházaink több mint négyszázhúsz filmet mutattak be. Három év alatt negyvenhat magyar játékfilm készült, ezek közül öt nyert díjat a különböző nemzetközi filmfesztiválokon. Újjáépült a Miskolci Nemze­ti Színház, a Debreceni Cso­konai Színház Kamaraszínháza, valamint a Nyíregyházi Szín­ház, megkezdte működését az Odry Színpad. A rádióelőfizetők száma 1958—60-ig 450 000-rel emelke­dett, és 1960. végén meghalad­ta a 2 millió 200 ezret. A há­roméves terv első évében meg­indult a rendszeres televíziós adás. A Szabadság-heevi adó állomáson kívül Kékesen Szentesen, Pécsett, Sopronban Miskolcon közvetítő állomások épültek, 1960 végén már száz­négyezer volt a televíziótulaj­donosok száma. Budapest, 1961. január 29. Központi Statisztikai Hivatal Harcok as Egyenlítői tartományban Leopoldville (MTI). A Lu­mumba törvényes kormányát képviselő stanleyville-i hatósá­gok csapatai Búmba városa közelében, az Egyenlítői tar­tomány északnyugati részén megütköztek Mobutu zsoldo­saival. A Lundula vezette kor­mányhű egységek a Keleti tar­tományból az Egyenlítői tar­tományba hatoltak be, és ott harcba léptek a puccsisták ka­tonáival. Még nem bizonyos, vajon Búmba városa elesett-e, de ismeretessé vált, hogy a kormányhű erők Mobutu szá­mos ejtőernyősét foglyul ej­tették. Coquilhatvüle tartomá­nyi hatóságai — akik Kasza- vubut ismerik el —, sürgős csapatmegerősítést kértek. A ghanai és nigériai ENSZ- haderők katonái megtagadták 'az engedelmességet a fehér tiszteknek. A kongói ENSZ­főparancsnokság nem volt haj­landó nyilatkozni az incidens­ről, BRÜSSZEL A belga külügyminisztérium szóvivője pénteken azzal fe­nyegetőzött, hogy a belga gyarmattartók újabb terror- cselekményeket kezdenek Kon­góban. Nyíltan felszólította az ENSZ kongói parancsnokságát, erőszakkal szabadítsa ki a Lu- mumbához hű csapatok kezén levő nyolc belga katonát, akik — mint a szóvivő arcátlanul mondotta — a Ruanda Urundi gyámsági területről »véletle­nül« hatoltak be a kongói Ki­vu tartományba. A szóvivő ki­hívóan kijelentette, Belgium semmi körülmények között sem fogadhatja el az ENSZ- nek azt az állítását, hogy nem tudja »kiszabadítani« a nyolc belga katonák íz amerikai haditengerészet nem akadályozza a Santa Marsa útját A Kanári-szigetekről jelenti (MTI) A Santa Maria por­tugál óceánjáró szombaton magyar idő szerint hajnali egy óra tájban az Egyenlítő köz­vetlen közelében körülbelül 800 mérföldre Belem brazíliai kikötővárostól volt. A hajó fö­lött átrepült amerikai plló ák rádión érintkezésbe léptek Galvao kapitánnyal, aki beje­lentette, hogy hajlandó 48 órán belül partra tenni a hajó 586 utasát, ha megfelelő biztosíté­kot kap. Dennison tengernagy, az Egyesült Államok Atlanti­flottájának főparancsnoka még nem fejezte be a Galvao kapi­tánnyal rádión folytatott meg­beszéléseit az utasok partra- szállításának részleteiről. Az amerikai hadügyminisztérium arról biztosította Galvao ka­pitányt, hogy nem. gördít sem­miféle akadályt a hajó útja elé, ha az utasokat partraszál- litja. Az amerikai haditengeré­szet képviselője Fuerto Rico- ban bejelentette, hógy Denni­son tengernagy megbízásából Smith ellentengernagy szom­baton reggel repülőgépen Be­leimbe utazik. A Wilson ame­rikai romboló szintén úton van e brazíliai kikötőváros fe­lé, hogy Smith ellentenger­nagy rendelkezésére álljon. Humberto Delgado tábornok pénteken kinevezte Galvao ka­pitányt a Salazar-rendszer el- ’en irányuló forradalmi akció teljhatalmú megbízottjává és felhatalmazta nemzeti felsza­badító junta alakítására. A francia fővárosiban mű­ködő spanyol köztársasági me­nekült kormány péntek este kiadott nyilatkozatában támo­gatásáról biztosította Delgado tábornoknak a Salazar-rend- szer ellen irányuló mozgalmát. Diego Martinez Barrios, a menekült kormány elnöke — aki annakidején a Spanyol Köztársaság alelnöke volt — bejelentette, hogy tavaly egyezményt kötöttek a Delgado vezette portugál juntával az egész Ibériai-félsziget közös felszabadítására. A Reuter iroda közli, hogy a hajó 586 utasa közül 233 spanyol, 179 portugál, 87 ve­nezuelai, 44 holland, 35 ame­rikai, 4 kubai, 2 brazíliai, egy- egy olasz és panamai állam­polgár. az AP, hogy a Salazárék pa­rancsára Lisszabonból kifutott Lima nevű portugál romboló pénteken odaérkezett és üzem­anya gfel vétel után szombaton folytatja útját a Santa Maria felkutatására. • » NEW YORK Az afrikai kérdésekkel fog­lalkozó amerikai bizottság táv­iratot intézett Kennedy ame­rikai elnökhöz, Rusk külügy­miniszterhez, amelyben köve­teli, hogy az Egyesült Államok ne avatkozzék be a Santa Ma­ria-ügybe. Galvaot, a felkelők v'ezérét — mondja a továbbiakban a távirat —. 1951-ben bebörtö­nözték egy jelentés miatt, amelyben bírálta az Angolá­ban alkalmazott portugál kény­szermunka-rendszert. A hajó elfoglalása világosan a portu­gálok afrikai gyarmati politi­kája ellen irányul. A hajó el­foglalása széleskörű támoga­tásira talál Afrikában és az amerikai beavatkozást úgy ma­gyaráznák, hogy újabb bizo­nyíték az Egyesült Államok­nak a gyarmatosító rendszerrel való együttérzésére. Hazaérkezett az RB 47-es kémrepííiőoép két pilótája Washington (MTI). Mint az AP és az UPI jelenti, pénteken magyar idő szerint 18.00 órakor a Szovjetunióból Washington­ba érkezett John R. Mekemé százados és Freeman Bruce Olmstead százados, az RB— 47-es amerikai kémrepülőgép szabadon bocsátott két pilótá­ja. Mint ismeretes, a kémnepü- iőgépet tavaly július elsején lőtték le a Szovjetunió terüle­te felett. A két pilótát a washingtoni repülőtéren családtagjaik vár­ták, s üdvözlésükre megjelent Kennedy elnök is. Amerikai —ausztrál katonai tárgyalások Canberra (TASZSZ). Auszt­rália az utóbbi időkben kato­nai tárgyalásokat folytatott az Egyesült Államokkal. Mint ausztráliai lap jelentésekből ki­derül, e tárgyalások főként ar- 1 ra vonatkoztak, miként ve­gyen részt Ausztrália a Csen­des-óceán medencéjére vonat­kozó amerikai katonai tervek­ben. A melboume-i Herald tu- lósítója ausztráliai szakértők­re hivatkozva kijelenti, hogy a tervezett egyezmény értelmé­ben amerikai csapatokat he­lyezhetnek majd el Ausztrália területén, köztük rakétaalaku­latokat is. Február elején ame­rikai katonai szakértők érkez­nek Ausztráliába, hogy tanul­mányozzák amerikai célokat szolgáló haditengerészeti rá­dióállomás létesítésének lehe­tőségét. (MTI) Minden asztalra Almuska, Hírö*, Meggylé! Valódi gyümölcsből készült, dús C-vitamin tartalmú ÜDÍTŐ ITALOK. (128)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom