Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-24 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfo'yam, 20. s’im. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1961. január 24. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A szántás ürügyén (3. O.) Nemzetközi szemle (5. o.) Nyílt levél egy gyalázkodóhoz (6. o.j HRUSCSOV: A hétéves terv hátralevő öt éve alatt példátlanul gyors ütemet kell elérni a szovjet mezőgazdasági termelés fejlesztésében Moszkva (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára január 17-én beszédet mondott a Központi Bizottság bsvíie.t ütésén: »A népjólét emelése, a mezőgazdasági termelés további növelésének feladatai« címmel. Hruscsov elvtárs többi között a következőket mon­dotta: . Elvtársak! Az utóbbi években szabállyá vált nálunk, hogy a párt Köz­ponti Bizottsága rendszeresen bővített ülést tart a legfonto­sabb és az egész pártot érdek­lő kérdések, az ipar és a mező­gazdaság fejlesztésével, a nép­jólét szüntelen emelésével kap­csolatos problémák megvitatá­sára. Az SZKP Központi Bizottsá­gának minden bővített ülése nagy szerepet játszik pártunk életében, s a dolgozók mozgó­sításában a„ gazdasági építő­munka halaszthatatlan felada­taira, A Központi Bizottság mostani plénuma, amint ezt he­lyesen hangoztatták az itt fel­szólalt elvtársak, igen fontos helyet foglal el a párt és az or­szág életében. Az előkészüle­tek közben a szó szoros értel­mében az egész néppel megvi­tattuk a mezőgazdaság legha­laszthatatlanabb kérdéseit. Mindnyájan látjuk a nagy si­kereket, de látjuk a még meg­A hétéves terv első két eszten­dejében (1959—1960) az ipari termelés a tervezett 17 száza­lék helyett 22,1 százalékkal növekedett Az ipar terven fe­lül 11 300 millió új rubel ér­tékű cikkeket gyártott Ez a munkások, a mérnökök, a mű­szakiak, a tudósok nagy győ­zelme a szovjet ipar fejleszté­sében. Hruscsov ezután rámutatott, hogy különösen nagy eredmé­nyeket értek el a vezető ipar­ágak, így a vaskohászat. Mint mondotta, 1961-ben legalább 71 millió tonna acél gyártását vették tervbe, ami jó hatmil­lió tonnával több, mint az 1960. évi teljesítmény. A mezőgazdasági termelésről megállapította, hogy a Szovjet­unióban sohasem fejlődött olyan gyorsan, mint az elmúlt hét > esztendőben, 1953-tól 1960-ig 1960-ban a szovjet mezőgaz­daság 8,1 milliárd púd szemes­terményt termelt (1 pud=16,38 kg) az 1953. évi 5 milliárdhoz képest. Az 1960. évi hústermelés 8,7 millió tonna volt (1953-ban 5,8 millió). A tejtermelés 61,6 mil­lió tonnát ért el, míg 1953-ban csupán 36,5 millió tonna volt. A szemestermények állami fel­vásárlása 1953-hoz képest majdnem egymilliárd púddal, a hús felvásárlása kétszeresé­re, a tejfelvásárlás majdnem kért és félszeresére emelkedett. A mezőgazdaság szakadatlan fejlesztéséért vívott harc a kommunista társadalom felépí­tésének rendkívül fontos fel­tétele, valóban az egész nép ügye. Minden kommunista, minden szovjet ember megérti, hogy nem lehet felépíteni a szocializmust és a kommuniz­must nehézipar létrehozása, az ország villamosítása nélkül. Azt is mindenkinek fel kell is­mernie, hogy nem lehet fel­építeni a kommunizmust jól fejlett mezőgazdaság nélkül, amely biztosítani képes a ter­mékbőséget a nép számára. Ahhoz, hogy minden dolgo­zó jól élhessen, bőven kell rendelkeznünk éT "'--erekkel, ruhával, cipővel, lakással, mindazzal, ami az emberek levő komoly fogyatékosságokat is a népgazdaság eme létfon­tosságú ágazatának fejlődésé­ben. Ezen a teljes ülésen először a 15 szövetséges köztársaság vezetőinek beszámolója hang­zott el a mezőgazdasági terme­lés növelésére szolgáló tervek és szocialista vád látások telje­sítéséről. A teljes ülés részve­vői éles, elvi bírálatot gyako­roltak a mezőgazdaságfej lesz- tés vezetésében, a párt-, taná­csi és mezőgazdasági szervek munkamódszereiben észlelhető fogyatékosságok fölött. A Köz­ponti Bizottság tagjai, a köz­társaságok, a határterületek és a területek vezető funkcioná­riusai mellett igen jól beszél­tek a mezőgazdaság legjobb dolgozói és a tudósok is. Fel­tárták mezőgazdaságunk nagy tartalékait, megmutatták, ho­gyan kell jobban kiaknázni ezeket a tartalékokat. A XXI. kongresszus határo­zatait, nemkülönben kulturális igényeinek kielégíté­séhez szükséges. Ezért mind iparunknak, mind mezőgazda­ságunknak gyors ütemben kell fejlődnie, gyors ütemben kell előrehaladnia. ' Tekintettel arra, hogy a me­zőgazdaság nem fejlődik olyan gyors ütemben, ahogy az ipar fejlődik és ahogy a lakosság szükségleted nőnek, meg kell tennünk az intézkedéseket, hogy a hétéves tervidőszak hátralevő öt évében gyórsabb ütemet biztosítsunk a mező- gazdasági termelés fejlesztésé­ben. Ezért számottevően mó­dosítanunk kell a mezőgazda- sági rendeltetésű beruházáso­kat, hogy biztosítsuk — az időjárási feltételektől függet­lenül — a szükséges mennyi­ségű mezőgazdasági termékek felvásárlását. Most megvan er­re a lehetőségünk. Szovjet országunk hatalmas, korszerű ipart teremtett. Vi­lágviszonylatban a második helyet foglalja el az ipari ter­melésben és mindent előállít­hat, amire szükségünk van. Gazdasági életünk virágzó, gyors ütemben fejlődik. A szov­jet ország védelme megbízha­tó, szétzúzhatunk bármilyen el­lenséget, ha kísérletet tesz megtámadásunkra. Felmérhetetlenül megnőttek lehetőségeink, ami a nép szük­ségleteinek kielégítését illeti. A szovjet hatalom első éved­ben, az első ötéves tervek ide­jén a munkásosztálynak, a pa­rasztságnak, a dolgozó értel­miségnek országunk gazdasági erősítése céljából, ahogy mon­dani szokás, szorosabbra kel­lett húznia a nadrágszíjat. Most van lehetősége orszá­gunknak a lakosság anyagi és szellemi igényei teljesebb ki­elégítéséhez. A hétéves terv első két évé­ben, mint már mondottam, ipa­runk terven felül 11 milliárd 300 millió új rubel értékű ter­méket adott terven felül. Ez lehetővé tette számunkra, hogy a hétéves terv előirányzataihoz képest további beruházásokat eszközöljünk a közszükségleti cikkek termelésének növelősé­re, a népjólét fokozásával ösz- szefüggő ágazatok fejlesztésé­re. Elégséges például megem- 1 Itteni a következő számadato­kat: a hétéves terv első két évében a városokban és a munkás lakótelepeken 165 mil­lió négyzetméter alapterületű lakóház épült, illetve 4 600 000 lakás készült el. Falun a kol- hozparasztok és a falusi ér­telmiségiek ezekben az évek­ben több mint 1 400 000 házat építettek. A lakosságnak el­adott árumennyiség a tervben előírt 15,4 százalékkal szemben 19,6 százalékkal emelkedett. Népünknek minden joga meg­van ahhoz, hogy megnöveke­dett anyagi és szellemi szük­ségleteinek kielégítésére szá­míthasson. A jelenlegi körül­mények között mindent meg kell tenni, hogy kielégíthessük a nép megnövekedett igényeit. E létfontosságú feladat megol­dásában nagy szerep hárul a mezőgazdaságra. A hétéves terv hátralevő öt éve alatt példátlanul gyors ütemet kell elérni a szovjet mezőgazdasági termelés fej­lesztésében. A szovjet mező- gazdaság nagy sikerei ellené­re még mindig nem fejlődik olyan gyors ütemben, mint az ipar, nem tud összhangba jut­ni iparunk gyors fejlődésével és a lakosság igényeinek növe­kedésével — jelentette ki Hruscsov. Az utóbbi években megvál­toztak a viszonyok a Szovjet­unióban. A helyzet a mező­gazdaság fejlődésének gyor­sabb ütemét követeli meg. A mezőgazdasági termékek ter­melésének felül kell múlnia a lakosság részéről megnyilvá­nuló keresletet, Hruscsov elmondta, hogy a mezőgazdasági termelés fej­lesztésével kapcsolatos felada­tok megvitatása és a hibák bírálata a mostani plénumoo egészen más körülmények kö­zött folyik, mint az SZKF Központi Bizottságának 1953 szeptemberi plénumán. »Akkor arról volt szó, hogy a mezőgazdaság minden ágá­ban komoly lemaradás mutat­kozott. A mezőgazdaságban mutatkozó hibák fölött gya­korolt bírálatunkat az ellenség akikor a szovjet mezőgazdaság válságaként tüntette fel. Most egészen más a helyzet. Hibáin­kat a . szocialista gazdaság gyors fejlődésének közepette, a népgazdaság minden ágának nagy sikerei mellett bíráljuk.« Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára megállapí­totta, hogy a dolgozók jövedel­me öt év alatt, évi átlagban 24 200 millió új rubellel növe­kedett. A kolhozparasztok jö­vedelme szintén magasabb lett. 1959-ben a kolhozparasz­tok a kolhozokban végzett munkájukért 2300 millió rubel­lel több pénzt kaptak, mint 1955-ben. A reálbérek továbbra is növekedni fognak, így tehát fokozódik majd a kereslet az élelmiszerek és a közszükségleti cikkek iránt. Ez összhangban áll politikánk­kal — mondotta Hruscsov, majd megállapította: az or­szágban erősen megnövekedett a kereslet az élelmiszerek, el­sősorban a hús, a vaj, a tej iránt. Ipari munkások család­jainak költségvetéseit megvizs­gálva kiderült, hogy hat év alatt (1953—1959-ig) az egy főre jutó évi fogyasztás a kö­vetkezőképpen növekedett: hús 38 kilogrammról 54 ki­logrammra, vaj 4,7 kilogramm­!ról 6,4 kilogrammra, tej és tejtermék 88 kilogrammról 154 kilóra, örvendetes a fogyasztás ilyen mérvű növekedése, ez a szocializmus a valóságban. Ez ékes bizonyítéka annak, hogy a szovjet hatalom nemcsak politikai szabadságot hozott a dolgozóknak, hanem nagy anyagi javulást is. A nép jólétének szakadatlan emelése érdekében napról nap­ra komoly figyelmet kell for­dítani a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésére. Most meg­van a lehetőségünk, hogy a hétéves terv előírásain felül komolyan növeljük a mezőgaz­daság fejlesztését célzó beru­házásokat, valamint a mező- gazdaság fellendülését biztosí­tó ipar fejlesztésére előirány­zott beruházásókat is — fűzte hozzá a szónok. — Amikor további összege­ket fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére, azt a célt is ma­gunk elé kell tűznünk, hogy olyan körülményeket teremt­sünk, amelyek alapján úgy lehet folytatni a mezőgazdasá­gi termelést, hogy az ne függ­jön az időjárás szeszélyedtől. A mezőgazdasági termelést úgy kell megszervezni, hogy az minden évben az időjárási vi­szonyoktól függetlenül biztosít­sa számunkra a lakosság szük­ségleteit kielégítő termény- mennyiséget. Hruscsov kijelentette, hogy a terméshozamok biztosításá­nak a legmegbízhatóbb eszköze sok millió hektár föld öntözé­se és vízellátása. Az öntözött földterületek nagyarányú növelésére ugyan­olyan erőfeszítéseket kell ten­ni, mint a szűzföldek haszno­sítására tettünk_ Az öntözés eredményeként sok mill’ó hek­tár föld válik művelhetővé Közép-Ázsiában, OSZSZSZK, A szemestermelés további fellendítése — mondotta Hrus­csov elvtárs — döntő szerepet játszik a Szovjetunió egész mezőgazdaságának és ezen be­lül állattenyésztésének a fej­lesztésében. Hangoztatta, hogy a szűzíöldek meghódítása ered­ményeként jelentős mértékben emelkedett az országban a sze­mestermények hozama. Jelentősen emelkedett a sze­meste rmény beszerzés színvo­nala is. Hozzáfűzte: »Az igé­nyek annyira megnövekedtek, hogy ma már új módon kell felvetni az állami szemester- ménytartalékok fokozásának kérdését. Annyi szemester­ményt kell termelnünk, ameny- nyi az ország fejlődésének táv­latait figyelembe véve szüksé­ges.« Hruscsov adatokat' idézett, amelyek szerint az állam va­lamennyi szemesterményszük- ségletének kielégítésére a kö­zeljövőben 4 200 000 000 púdra kell emelni az évi szemester- ménybeszarzést. Kijelentette, hogy ez a feladat teljesen reá­lis, s a Szovjetunióban hatal­mas lehetőségek vannak a sze- mesterménytermelés növelésé­re. Ezek a lehetőségek vala­mennyi növényfajta- és min­denekelőtt a kukorica termés­hozamának emelésében rejle­nek. »A kukorica szemester- ménytermelesünk emelésének fő tartaléka« — hangsúlyozta Hruscsov. Majd elemezte azo­kat a tényezőket, amelyek Uk­rajnában, az Orosz Föderáció­Ukrajina déli részében és a Kaukázuson túli köztársasá­gokban. Az öntözéssel művelt földterületekből további egy­másfél milliárd púd szemes­terményt lehet »kihozni«, sőt, ha szükséges, még többet is. Ez azt jelenti, hogy az öntözé­ses területekről feltétlenül ki lehet elégíteni az ország sze- mesterményszükségletének 30- 40 százalékát. Ezzel kapcsolatban Hruscsov megjegyezte: leginkább azok­ban a körzetekben érdemes ál­dozni az öntözéses művelésre, ahol a legkedvezőbben térül­nek meg a befektetések. Ilyen körzetek közé sorolta Közép- Azsiát. A szovjet mezőgazdaságban most az a főfeladat, hogy a rendelkezésre álló lehetősége­ket a szemestermények, az ipari növények, a hús, a tej és más termékek termelésének erős növelésére használjuk fel mór az idén és a legközelebbi években. Hruscsov hangsúlyozta, horgy egészen újszerűén kell meg­szervezni a mezőgazdasógügyi minisztérium, valamint helyi szervei és a szakemberek mun­káját. A minisztérium munká­jában a leglényegesebb a tu­dományos intézmények irányí­tása, a tudomány továbbfej­lesztése és a legjobb mezőgaz­dasági dolgozók tapasztalatai­nak széleskörű meghonosítása a termelésben. A mezőgazdaságügyi minisz­térium tevékenységét elsősor­ban arra kell összpontosítani, hogy segítsen a kolhozoknak és a szovhozoknak az ország legkiválóbb gazdaságai által képviselt termelési színvonal elérésében. A minisztérium egyik legfőbb feladata a nö­vénynemesítő munka megszer­ban, a Moldvai SZSZK-ban és Grúziában biztosítják a sze­mestermények termelésének növelését. Rámutatott: ha öt­millió hektár kukorica vetés- területről hektáronként átlag ötven mázsa szemesterményt takarítanának be, az állam több mint egymilliárd púd sze­mesterménnyel többet vásárol­hat fel. »Állattenyésztésünknek éppen arra van szüksége.« A szónok bírálta az ukrajnai szemestermény-gazdálkodás hiányosságait és hibáit. Hang­súlyozta, hogy az ukrán sze­mes terménytermelés gyenge eredményei nem annyira a kedvezőtlen időjárási viszo­nyokból adódnak, mint inkább abból, hogy nem foglalkoznak kellőképpen az emberekkel. A fő kérdés a vezetés, a szervező munka — mondotta Hruscsov. Hruscsov ezután kijelentet­te: »Nem mondhatunk egy­másnak csupán kellemes dol­gokat, egymás szemébe kell mondani az igazságot. Meg kell érteni, hogy a vezetők hi­bái és helytelen cselekedetei a kolhoztagokat sújtják. Ha valaki nem érti a dolgát, ha nem tudja megszervezni mun­káját, adja át helyét a hozzá­értő embereknek.« A következő években — mondotta — a Szovjetunió fe- keteföld-övezetén túl eső vidé­kein legalább 500—600 millió púddal lehet emelni a szemes- terményei hozamát. Feltétlen ki kell használni ezt a tartalé­kot Az említett területeken a vezése és a vetőmagtermelés fejlesztése. Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára nyoma éko- san hangsúlyozta, hogv »szi­lárdabb tudományos megr la­pozást kell adni a mezőgaz la- sági termelés szervezésének«. Kijelentette, hogy még határo­zottabban kell meríteni a me* zőgazdaságtudományból, tá­mogatni kell a tudományt, amely kapcsolatban áll az élet­tel, segíti a termelést. Kü­lön felhívta a ügyeimet a legjobb mezőgazdasági dolgo­zók tapasztalataira. Javasolta e tapasztalatok általános ter­jesztését Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára sok olyan kiváló mezőgazdasági dolgozó nevét említette, akik nagysze­rű eredményeket értek el; Többek között megemlítette Bolinyukot, az Ukrajnában lé­vő tyemopoli terület Sztálin kolhozának munkacsapatveze­tőjét, aki hektáronként átlag 167 mázsa szemeskukoricát termelt. A vezető ne csak büszke le­gyen a kiváló dolgozókra, ha­nem tegyen is meg mindent azért, hogy sokezer köve őjük legyen. Nekünk is tanulnunk kell ezektől a kiváló emberek­től — mondotta Hruscsov. Célszerű volna létrehozni oinszágos társulást, amely a kolhozok és szovhozok techni­kai felszereléssel és .műtrágyá­val való ellátását intézi — folytatta Hruscsov. — Ez a társulás közvetítő lenne egy­felől az ipar, másfelől a kol­hozok és szovhozok között. Az iparnak — jelentette ki Hrus­csov — csak a kolhozok és szovhozok igényeinek megfele­lően, a kolhozok és szovhozok megrendelésére kellene gyárta­nia mezőgazdasági gépeket és felszereléseket vetésterületek körülbelül 30 millió hektárt tesznek ki. A szűz- és parlagföldek problémájáról szólva Hruscsov hangoztatta, hogy az államnak a szűz- és parlagföldek feltö­résére fordított kiadásai teljes egészükben, sőt messze azon túl is megtérültek. A párt az egész nép támoga­tásával megvalósította a szűz- földek meghódításának nagy programját 41 millió hektár új földet fogtunk művelés alá. Több száz nagy szovhoz léte­sült. A szűzföldi sztyeppék va­lósággal újjászületnek. 1945-től 1960-ig a Szovjet­unió arakról a területekről ahol művelés alá vették a szűz- és parlagföldeket, az 1949—53. évek átlagos begyűjtési szint­jéhez viszonyítva további 103,4 millió tonna szemesterményt nyert. Az állam ugyanezen idő alatt az említett vidékekről 4,9 millió tonnával több húst (élő­súlyban), 15,3 millió tonnával több tejet, 352 000 tonnával több gyapjút vásárolt fel. Ha az államnak a szűzföidek meghódításából származó be­vételeiből leszámítjuk a szűz- földekre fordított beruházáso­kat, kiderül, hogy az állam csupán az áru formájában nyert szemesterménnyel nem­csak hogy fedezi a szűzföldek vidékének valamennyi mező- gazdasági jellegű beruházását; hanem ezen túlmenően, 1954— (Folytatás a 2. oldalon.) a népgazdaságfejlesztés hétéves tervét sikerrel teljesítjük. Döntő szerepe van a szem est ermel esnek az állattenyésztés fellendítésében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom