Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-24 / 20. szám

SOMOGYI NÉPLAP

2

Kedd, 1961. január 24.

Hruscsov beszéde as SZKP Központi Bizottságának teljes ülésén

Szuszlov beszámolója Központi Bizottságának

(Folytatás az 1. oldalról.) 1960-ban több mint 32 milliárd rubel tiszta jövedelemhez jutott.

Ilymódon a szűzföldek visz- ezafizették a meghódításukra fordított kiadásokat és. nagymértékben hozzájárulnak a felhalmozáshoz. Országosan az állam által beszerzett gabona- mennyiség negyven százalékát az új termőföldek adják.

N. Sz. Hruscsov a továbbiakban- a szovjet állattenyésztés fejlesztésének kérdéseiről szólva emlékeztetett arra, hogy az SZKP Központi Bizottságának 1953 szeptemberi plénuma után sok minden történt a mezőgazdaság ezen ágának fejlesztéséért.

1960-ban a társadalmi tulajdonban levő jószágállomány megnövekedett, és jóval többet vásároltak fel az állati termékekből is. Az 1959. évihez viszonyítva a beszerzett hús 372 ezer tonnával, a tej 1 382 000 tonnával, a tojás 828 000 000 darabbal volt több.

Ugyanakkor megállapította, hogy »az Utóbbi időben csőkéként a figyelem az állattenyésztés iránt. A múlt évben az állattenyésztési termékek termelésének növekedése elmaradt a hétéves tervben kitűzött feladatok mögött«. Az a tény, hogy egyes köztársaságok és területek az állattenyésztési termékek termelését illetően egy helyben topognak, sőt feladják a már meghódított pozíciókat, kizárólag azzal magyarázható, hogy csökkent a felelősségérzet a párt által kitűzött feladatok megoldásával szemben. Az OSZSZSZK- ban, Ukrajnában és Belorusz- sziában 1960-ban a hústermelés növekedése kisebb, mint 1959-ben volt. »Ennek nem az időjárási viszonyokban rejlik a magyarázata, hanem abban, hogy gyengült a figyelem az állattenyésztés, a szervező munka iránt« — hangsúlyozta Hruscsov. Megjegyezte, hogy bár nagy lehetőségek vannak a juhtenyésztésre, mégis több köztársaságban a juhtenyésztés fejlesztése nem áll jól. Kijelentette, semmivel sem lehet igazolni, hogy a kolhozokban és a szovhozokban csökkent a baromfihús-termelés növekedése. Példákat idézett, amelyek bizonyítják, milyen nagyszerű lehetőségek vannak a Szovjetunióban a baromfitenyésztésre, és hangsúlyozta, hogy ki kell használni a lehetőségeket.

Az SZKP Központi Bizottságának 1953 szeptemberi plénuma után jó eredmények mutatkoztak a tejtermelésben — állapította meg ezután Hruscsov, de hozzáfűzte, hogy sok terület és köztársaság nem tartotta meg az e téren elért szín- vonalat, 'mert gyengült a figyelem a tejelő állattenyésztés iránt. A tejtermelés növekedésének üteme meglassult, sőt sók területen csökkent.

— Ha nem tesszük meg a szükséges intézkedéseket, akkor nehézségeink támadnak a tejtermelésre vonatkozóan a hétéves tervben előírt feladatok teljesítése körül — hangsúlyozta Hruscsov, majd kijelentette: ahhoz, hogy teljesíthessük a hústermelés hétéves tervét, a hátralévő öt év folyamán biztosítani kell, hogy országos viszonylatban a hústermelés növekedése évenként 1 465 000 tonna legyen. Ez a sjiám reális — mondotta. — Ha jól dolgoznak, még ennél magasabb ütemet is el lehet érni. A hétéves terv hátralévő éveiben biztosítani kell azt is, hogy a tejtermelés évente 8 7C0 000 tonnával növekedjék.

Hruscsov hangsúlyozta: az ■állattenyésztés terén a fő feladat a tehénállomány gyarapítása és a tehenek hozamának növelése. Közölte, hogy az 1954-től 1960-ig terjedő időszakban a tehénállomány a gazdaságok minden kategóriájában 25 millióról 34,7 millióra növekedett, vagyis a szaporulat 38 százalék volt.

Országos viszonylatban a tehénállomány 1957—58-ban 4 300 000-rel. 1959—60-ban pedig 1 400 000-rel gyarapodott. Hogy ötvenmillió tehenünk legyen, a tehenek számát a hátralévő öt év alatt 15 millióval kelf növelni, vagyis évente átlag hárommilliós gyarapodást kell biztosítani.

Az állattenyésztés további ’fellendítésének legfontosabb

feltétele a jó takarmányozás — jelentette ki, majd megjegyezte, hogy az utóbbi években a kolhozokban és szovhozokban széles körben bevezették a kukoricatermelést és növekedett a takarmánytermelés. 1960-ban 186 millió tonna silótakarmányt tároltak, vagyis 25 százalékkal többet, mint 1959- ben. Mégis, figyelembe véve az állattenyésztés terén megoldandó feladatokat, a tárolt takarmánymennyiség korántsem elegendő. »Minden kolhozban és szovhozban ugyanúgy mindent el kell követni a takarmánytermel ésért, mint a gabonatermelésért.«

Hruscsov elvtárs ezután így folytatta: A mezőgazdasági termelés újítóinak tapasztalatai felbecsülhetetlen jelentőségűek a termelékenység emelése szempontjából. »A munka termelékenysége fejlődésünk legfőbb mutatója. Több terméket kevesebb munkaráfordítással — ez az a cél, amelynek elérésére kell fordítanunk erőfeszítéseinket.«

A Szovjetunióban jó. kommunista hagyomány alakult ki: tégy felajánlást és teljesítsd. A szovjet emberek nem a levegőbe beszélnek — mondotta. — A szovjet falvakban sok kiváló újító nőtt fel. »Nap mint nap kitűnő emberek tűnnek fel, kommunista munkabrigádok alakulnak. Az élenjárók megmutatják és bebizonyítják képességeiket és érdemeiket a kommunizmusért vívott harcban. A szovjet nép büszke ezekre az emberekre. Pártunk támaszkodik az ilyen emberekre.«

Vannak azonban olyan tények is — mondotta Hruscsov —, hogy egyes vezetők meggondolatlanul magas felajánlásokat tesznek. Bürokrata módra megírják ígéreteiket, de semmiféle szervezeti és politikai intézkedéssel nem támasztják alá vállalásaikat. Ezt csak felelőtlenségnek lehet neve»«!.

A párt megnőtt — folytatta Hruscsov —, a párt erős, felnőttek az emberek. Ezért bátran le kell váltani a kudarcot vallott egyéneket, akik nem- tudnak vagy nem akarnak ügy dolgozni, ahogyan , kell,

A városokban és falvakban szél® körben kibontakozik a pártkongresszus tiszteletére indított szocialista verseny. A mostani plénumon kftűzött feladatok végrehajtása, a hétéves terv határidő előtti teljesítése még jobban gyarapítja majd hazánk erejét, hatalmát, még magasabbra emíli pártunk, országunk tekintélyét az egész haladó emberiség előtt. Pártunk Lenin dicső és legyőzhetetlen zászlaja alatt, sohasem látott egységben és ösz- szefogásban halad XXIX. kongresszusa felé.

Elvtársak! A plénumon megvitattuk a mezőgazdaság további fejlesztésének kérdéseit. Ez a vita megmutatta az újabb sikerek útját. Kiderült, hogy egyes elvtársaink az elírt sikerek alapján kissé el bizakodtak és az utóbbi két évben rosszabbul dolgoztak. Ámde milyen gazdag lehetőségeink vannak! Ha értékeljük a lehetőségeket, mindent józanul és behátóan mérlegelünk, ha bíráló szemmel nézzük munkánkat, akkor gyorsan kiküszöböljük ezeket a hibákat és még biztosabb, szilárdabb léptekkel haladunk előre fejlődésünk újabb magaslatai felé.

Önök tudják elvtársak, hogy én optimista vagyok* és meggyőződésem, hogy a most következő öt év alatt utolérjük az Egyesült Államokat az egy lakosra jutó mezőgazdasági termelésben. Az egész kérdés azon fordul meg, hogyan szervezzük meg a munkát.

Így például ahhoz, hogy Amerikát utolérjük a hústermelésben, elegendő, hogy száz hektár mezőgazdasági területként vágósúlyban 42 mázsa húst termeljünk. 1959-ben száz hektárra 17 mázsa hús jutott. Ámde elvtársak, láthatják, hogy sok kolhoz, m^g a múltban elmaradottak is, két év alatt olyan színvonalat érhet el a hústermelésben, hogy minden száz hektár földterületre

nem képesek meglátni az újat, nevelni és felkarolni az új emberek millióit. Az igazi vezetők megmutatják képességeiket, a párt által megjelölt nagy feladatok megvalósítására tudják mozgósítani a kolhozparasztokat, a szovhozok dolgozóit. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a fiatal kádereket nevelni kell, de gondoskodni kell a tapasztalt. régi káderekről is, értékelni kell őket — fűzte hozzá. Tapintatosan és figyelmesen kell foglalkozni a káderekkel, jobban fel kell használni képességeiket és tapasztalataikat. Értékelni kell az embereket, értékelni kell a tapasztalt emberek tudását, az idős, tapasztalt kádereket társítani kell a fiatalokkal.

»Pártunk a kommunizmus építésének gigászi feladatait vázolja fel és valósítja meg — folytatta. — Most az a főfeladat, hogy megszervezzük az embereket, hogy a munkához való kommunista viszony és a szocialista együttélés szabályainak betartása szellemében végezzünk naponta mélyreható nevelőmunlát a tömegek körében.«

A kapitalizmus csökevényei ellen engesztelhetetlen harcra van szükség, és ebben a harcban a társadalmi ráhatást a szigorú adminisztratív intézkedésekkel kell egyesíteni. A fődolog azonban az emberek nevelése — hangsúlyozta Hruscsov.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára arra is felhívta a figyelmet, hogy fokozni kell a harcot a pazarlás ellen, a takarékosságért, a közpénzek jobb felhasználásáért. Helytelennek tartom — mondotta —, amikor egyes vezetők nem elsőrendű jelentőségű létesítmények építéséért lelkesednek.

Elvtársak!

Az egész párt, az egész nép lelkesedéssel és forró helyesléssel fogadta az SZKF XXII. kongresszusárak összehívásá-. rgl szóló' határozatot. A XXII. kcngres^us elfogadja majd az űj pártprogramot:

nyolcvan, sőt helyenként száz mázsa hús jut.

Mindenkit felszólítunk, hogy hazatérve megfelelő módon magyarázza meg az embereknek a rájuk váró feladatokat velük együtt határozzák meg, milyen úton-módon érik el a plénumunk határozatában kijelölt újabb magaslatokat. Ebben az irányban jó munkát kell végeznie minden párt- és tanácsi szervezetnek szakszervezetnek és ifjúsági szervezetnek.

A Központi Bizottság elnökségében mi megállapodtunk abban, hogy a legközelebbi napokban én magam Ukrajnába utazom, majd látogatást teszek Észak-Kaukázusbain. Grúziában. Azt hiszem, eljutok majd Voironyezsbe, a szibériai és kazahsztáni szűzföldekre, a Távol-Keletre is.

Azon leszek, hogy ezek a látogatások ösztönzőleg hassanak a mezőgazdasági termelés fokozásiára. Ahová eljutok majd, természetesen a hibákat is megbírálom, meg ne sértődjenek emiatt.

Ahhoz, hogy az embereket újabb munliahőstettekre lelkesítsük, mindig meg kell mondani nekik az igazat, meg kell mutatni, milyen úton-módon lehet elérni nagy eredményeket, Ha ez megtörténik, akkor az emberek bíznak, lelkesedéssel dolgoznak, új sikerekre törekszenek!

Bennünk kommunistákban megvan a bátorság, hogy mindig megmondjuk az igazat az embereknek, a népnek. Hazánkban megvannak az anyagi lehetőségek ahhoz, hogy még magasabbra emeljük népgazdaságunkat, megteremtsük a termékek bőségét a nép számára.

A szovjet nép erejében bízva, Lenin hagyatékához híven, szilárd léptekkel halad előre a nagy cél, a kommunizmus felé! (MTI)

Moszkva (TASZSZ). A Pravda hétfői száma közli Mihail Szuszlovnak, az SZKP Központi Bizottsága titkárának a Központi Bizottság januári plénumán a kommunista és munkáspártok képviselőinek

moszkvai tanácskozásáról

mondott beszámolóját. A beszámoló teljes szövege több mint egy oldalt tölt meg a lapban.

Szuszlov kijelentette, hogy a kommunista és munkáspártok képviselőinek Moszkvában lezajlott tanácskozása »sikeresen megoldotta a napirendjén szereplő feladatokat, és a marxizmus—leninizmus újabb hatalmas győzelme volt a nemzetközi kommunista mozgalomban«.

— A tanácskozás egész munkája — folytatta Szuszlov — a bátor forradalmi alkotószellem jegyében, korunk időszerű problémáinak kollektív kidolgozása jegyében folyt le. A tanácskozás újabb elméleti tételei és következtetései komoly lépést jelentenek a marxista—leninista elmélet fejlesztésében.

— A tanácskozás fő eredménye az volt, hogy kidolgozta és elfogadta a nemzetközi kommunista mozgalom nagy ideológiai és politikai győzelmét jelentő Nyilatkozatot és Felhívást.

— A Nyilatkozat megbízható iránytű minden marxista—leninista párt számára — mondotta Szuszlov, és hozzátette, hogy »az SZKP a múltban is szigorúan alkalmazkodott s a jövőben is alkalmazkodni fog a világ jelenlegi fejlődésének kérdéseivel kapcsolatban az értekezleten kidolgozott és elfogadott értékelésekhez és következtetésekhez, továbbra is védelmezni fogja a marxizmus —leninizmus alapelveit, és kérlelhetetlenül harcolni fog a revizionizmus és a dogmatiz- mus ellen«.

Szuszlov azt is elmondta, hogy »pártunk továbbra is mindenképpen elő fogja segíteni a nemzetközi kommunista mozgalom akarat- és akcióegységét«.

— A tanácskozás, még jobban megerősítette a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Kínai Kommunista Párt testvéri barátságát — jelentette ki Szuszlov. — E két pártnak, a nemzetközi kommunista mozgalom legnagyobb pártjainak összeforrottsága rendkívül nagy jelentőségű a közös ügyünk diadaláért vívott harcban.

Szuszlov hangsúlyozta, hogy a tanácskozás és az azon elfogadott dokumentumok »újabb hatalmas csapást mértek az imperializmusra. Ellenségeink a tanácskozás napjaiban titkos reményeket tápláltak, hogy nézeteltérés és széthúzás tárnod sorainkban. Ámde újból szégyenletesen elszámitották magukat.«

— A tanácskozáson elfogadott dokumentumok világtörténelmi jelentőségűék, és »az egész nemzetközi kommunista mozgalom egységes, közös platformját alkotják, ideológiai alapot jelentenek a mozgalom további összekovácsolása és újabb sikerei szempontjából...

Az előadó hangsúlyozta, hogy a novemberi tanácskozás mélyrehatóan tudományosan értékelte a társadalmi élet újabb folyamatait és jelenségeit, sok új fontos elméleti és politikai tételt dolgozott ki, amely tovább fejleszti a marxizmust— leninizmust. Ezek között, első hely illeti meg korunk jellegének tudományos meghatározását.

»Az emberi társadalom történelmi fejlődésének fő tartalmát, fő irányát és fő sajátosságait korunkban már nem az

imperializmus határozza meg, hanem a szocialista világrend- szer, azok az erők, amelyek az imperializmus ellen, a társadalom szocialista átalakításáért harcolnak« — jelentette ki Szuszlov; majd megjegyezte, hogy a szocialista rendszer országai jelenleg a Föld lakosságának körülbelül 35 százalékát (több mint egymilliárd ember) foglalják magukban. A Föld lakosságának 40 százaléka (1200 millió ember) azokban az országokban lakik, amelyek már felszabadultak a gyarmati rabság alól, vagy felszabadulásukért küzdenek. Az impe- rilista államokban a Föld lakosságának csak 25 százaléka (kb. 750 millió) ember él.

— Korunkban a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. A moszkvai tanácskozásnak ez a következtetése rendkívül nagy elméleti és gyakorlati jelentőségű — mondotta Szuszlov. — Üjabb, minden eddiginél kedvezőbb lehetőséget nyit meg a munkásosztály és minden ország népei előtt az imperializmus ellen a békéért, a nemzeti fel- szabadulásért és a szocializmusért vívott harcban.

Szuszlov megállapította, hogy a szocialista világrendszer a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957-ben megtartott tanácskozása óta újabb sikereket ért el a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben, nemzetközi tekintélye tovább növekedett. 1957- től 1959-ig a szocialista országok termelése 37,1 százalékkal, a tőkés országoké pedig mindössze 7,4 százalékkal növekedett. Ugyanezen idő alatt a Szovjetunió ipari termelése 23 százalékkal, az Egyesült Államoké viszont csupán 4,6 százalékkal nőtt.

Szuszlov hangsúlyozta, hogy a moszkvai tanácskozás még jobban megerősítette a hatalmas szocialista tábort: a szocializmus és a kommunizmus útján sikeresen haladó szabad, szuverén népek közösségét.

Az előadó megállapította: a moszkvai tanácskozás politikai szempontból azért is óriási jelentőségű volt, mert az egész világ kommunistáinak, a nemzetközi munkásosztálynak, a háború minden ellenzőjének figyelmét a népeket leginkább foglalkoztató kérdésre, a háború és a béke kérdésére összpontosította.

»Eljött az idő, amikor meg lehet akadályozni az imperialista agresszoroknak a világháború kirobbantására irányuló próbálkozásait, meg lehet akadályozni a világháborút; — jelentette ki a szónok, majd hangsúlyozta: ehhez a szocialista világtábor, a nemzetközi munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom és az összes békeszerető erők egyesült erőfeszítése szükséges.

— A nemzetközi kapcsolatok egyetlen helyes és ésszerű elve a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elve — mondotta a továbbiakban az előadó. Kijelentette, hogy a békés egymás mellett éléshez, a háború megakadályozásához vezető reális út az általános és teljes leszerelés. »E program megvalósítása azt jelenti, hogy megszüntetjük magának a hadviselésnek a lehetőségét.«

— A tanácskozás jelentősen gazdagította a nemzeti felsza* badítő mozgalom elméletét és gyakorlatát azzal, hogy kidolgozta a nemzeti felszabadító mozgalom további útjának és távlatainak kérdését — mondotta Szuszlov, majd kijelentette: »Elérkezett az idő a gyarmati rendszer minden formájának és megnyilvánulásának végleges megszüntetésére.«

az SZKP

plénumán

Szuszlov hangsúlyozta, a Szovjetunió népei nemzetközi kötelezettségüknek tartják, hogy minden anyagi, erkölcsi támogatást megadjanak azoknak a népeknek, amelyek a gyarmati elnyomás alóli felszabadulásért, a nemzeti megújhodásért küzdenek.

A fejlett tőkés országok kommunista és munkásmozgalmának kérdéseiről szólva. az előadó megállapította, hogy jelenleg a fő csapást — mint a moszkvai tanácskozás részvevői kijelentették — egyre határozottabban a fegyverkezési verseny főbűnöseire, a reakció és az agresszió támaszaira, a kapitalista monopóliumokra, továbbá az e monopóliumokat oltalmazó monopol államkapitalista rendszerre kell mérni.

A szocializmusba vezető átmenet formáiról szólva Szuszlov megjegyezte: »A szocialista forradalom minden ország belső fejlődésének, a szociális el- lentétek végső kiéleződésének eredményeként jön létre. Minden országban az adott történelmi feltételek szabják meg, hogy a szocializmusra való áttérés melyik módjára, a békés vagy nem békés módra van-e reális lehetőség. A szocializmusba való átmenet minden formájánál döntő feltétel volt minden esetben és marad továbbra is a kommunista élcsapat vezette munkásosztály politikai irányitó szerepe,«

Szuszlov hangsúlyozta, nagy politikai jelentősége van annak a tétéinek, hogy a kommunista pártok a marxista- leninista tanítást követve változatlanul fellépnek a forradalom exportja ellen, de ugyanakkor határozottan harcolnak az ellenforradalom imperialista exportja ellen is.

A kommunista világmozgalom további fejlődéséről és egységének további erősítéséről szólva Szuszlov kifejtette, hogy a kommunista pártok továbbra is minden erővel harcolnak a burzsoá ideológia, a nacionalizmus, a sovinizmus, az antikommuniz- mus minden formája ellen, a marxista—leninista eszmevilág diadaláért. A moszkvai tanácskozás hangsúlyozta, menynyire fontos a marxista—leninista pártok kétfrontos harca: a fő veszélyt jelentő revizionizmus és jobboldali opportunizmus, valamint a dogmaitiz- mus és a szektásság ellen.

A nemzetközi kommunista mozgalom egységének határozott védelme a marxizmus— leninizmus és a proletár nemzetköziség elvei alapján, minden olyan lépés megakádályo- zása, amely alááshatja ezt az egységet: a győzelem elengedhetetlen feltétele a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a békéért, a szocialista forradalom feladatainak sikeres megoldásáért, a szocializmus és a kommunizmus építéséért folytatott harcban — jelentette ki Szuszlov, és hangsúlyozta, hogy »ezeknek az elveknek a megszegése gyengítené a kommunizmus erőit«.

A szocializmus és a kommunizmus diadalának fő feltétele a szocialista táborhoz tartozó országok kommunista pártjainak szilárd egysége és összeforrottsága, a világ kommunista pártjainak egysége és összekovácsoltsága a szocialista országok népeinek törhetetlen szolidaritása és barátsága, a világ dolgozóinak proletár összetartása,

»Pártunk továbbra is fáradhatatlanul erősíteni fogja ezt az egységet, összefogást és barátságot« — hangsúlyozta végül Szuszlov. (MTI)

a kommunizmus építésének programját.

/