Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-15 / 295. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1960. december 18» A szocialista országok, az ázsiai és afrikai államok nem hajlandók jóváhagyni az EHSZ-fititkár cselekedeteit Kongói vita a Biztonsági Tanács kedd éjszakai ülésén New York (MTI). A Bizton­sági Tanács kedd éjszakai ülé­sén foglalkozott a kongói hely­zettel. Az ülés elején Indoné­zia küldötte bejelentette, hogy a kormány elhatározta csapa­tainak visszavonását a kongói parancsnoksá'g keretéből. Ezután Zorin mondott csak- .nem egyórás beszédet. A hely­zetet elemezve kijelentette, hogy az ENSZ főtitkárának és az ENSZ kongói parancsnoksá­gának akciói» diszkreditálták az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét. A gyarmatosító hatal­mak és támogatóik — mondot­ta Zorin — azt állítják, hogy minden rendben van Kongó­ban, s hogy semmiféle sürgős intézkedésre nincs szükség; azt állítják, hogy minden tovább­ra is rendben lesz, ha az Egye­sült Nemzetek Szervezete nem avátkozik be Kongó belügyei- be. Igaz — mondják —, hogy Lumumbát és másokat bántal­maztak, de ilyesmi Kongó egyéb részében is történik, s ezért vöröskeresztes orvosokat kell odaküldeni, és intézkedni, bogy kevésbé verjék az embe­reket. Minden, ami Kongóban ma végbemegy, a kiváló ENSZ-főtitkár parancsnoksága alatt megy végbe, aki olyan sok sikert ért el Kongóban. Az Egyesült Államok azt is állítja. — mondotta Zo­rin —, hogy nem küldött Kongóba semmiféle kato­nai személyzetet. Ez egyál­talán nem csodálatos, mert az Egyesült Államoknak nincs erre szüksége, hiszen a kongói parancsnokság végrehajtja a washingtoni utasításokat, ha nem siáZ," akikor legálSbb 80 százalékban. Az ENSZ kongói parancsnokságának 86 tagja közül 45' tehát több mint a fe­le olyan országok állampolgá­ra, amelyek a NATO vagy más nyugati katonai tömb kereté­be tartoznak. 359 adminisztra­tív tisztviselő közül 240 ame­rikai vagy nyugati országok­ból való. Zorin ezután rámutatott, hogy más hangok is hallat­szottak a Biztonsági Tanács vitáján. Az ázsiai és afrikai ál­lamok, valamint a szocialista országok aggodalmukat fejez­ték ki a kongói helyzet miatt, és nem hajlandók jóváhagyni a főtitkár cselekedeteit. Ezen országok közé tartozik Jugoszlávia is — hangsúlyozta Zorin. A Szovjetunió képvise­lője ezt követően részletesén elemezte Hammarskjöld kü­lönféle kijelentéseit, és hang­súlyozta, hogy mindazon el­lentmondások miatt, amelyek e kijelentésekben fellelhetők, nem lehet Hammarskjöld sza­vait elfogadni. Arra sincs mód — mondotta —, hogy kiszéle­sítsük az ENSZ-főtitkár meg­bízását. Éppen ellenkezőleg, szigorúan körülhatárolt utasításokat kell neki ad­ni arra, hogy azonnal sza­badítsa ki Lumumbát, fegyverezzék le Mobutu bandáit. Az objektív tények azt mutat­ták — folytatta Zorin —, hogy a főtitkár kongói akciói teljes kudarcba fulladtak. Zorin ezután módosításokat terjesztett be a négy nyugati hatalom által korábban be­nyújtott határozati javaslat­hoz. Ezek a módosítások tel­jesen megváltoztatják a nyu­gati határozati javaslatot, és a többi között intézkednek Lu­mumba szabadonbocsátásáról és Mobutu csapatainak lefegy­verzéséről. Zorin beszédére Hammar­skjöld főtitkár ugyancsak hosszú beszédben válaszolt. Hammarskjöld válaszának lé­nyege az volt, hogy az ENSZ kongói akcióit folytatni kell, ellenkező esetben polgárhábo­rú fenyeget. Azzal fenyegető­zött, hogy az ENSZ kongói pa­rancsnokságának visszavonása Zorin felszólalása esetén több évig tartó polgár- háború színhelye lenne Kongó, és külföldi hatalmak ilyen vagy olyan formában beavat­koznának ebbe a polgárhábo­rúba. A főtitkár a továbbiakban igyekezett a felelősséget i az ENSZ-főtitkárságról a Bizton­sági Tanácsra és a közgyűlés­re hárítani mondván, hogy nem kapott kielégítő megbí­zást, sem kielégítő eszközöket az utasítások végrehajtására. Igyekezett Zorin állításaival szembeszállni, a nyilvánvaló tényeket azonban nem tudta megcáfolni. Azzal fejezte be felszólalását, hogy felkérte a Biztonsági Tanácsot, adjanak neki az eddiginél szélesebb kö­rű feladatokat. i Claude Corea ceyloni kül­dött Tunézia ENSZ-küldöttsé- gének támogatásával 9 pontból álló határozati javaslatot nyúj­tott be. A javaslat egyik leg­jelentősebb pontja arra kéri Hammarskjöldöt, lépjen fel a Kongóban letartóztatásban vagy fogságban levő »vala­mennyi politikai személyiség haladéktalan szabadonbocsátá- sáért«. Hangsúlyozta, Hammar- ^kjöldnek az ülésen elhangzott New York (ADN). Az ENSZ Biztonsági Tanácsának kedden este kezdődötti ülésén a hajnali órákban szavazásra került sor a kongói kérdésben benyújtott határozati' javaslatok' fölött. Hét küldött sorakozott fel az Argentína által benyújtott nyu­gati javaslat mellett, de erő­feszítésük nem járt eredmény­nyel, mert a teljesen tartalmatlan ja­vaslatot a Szovjetunió kül­dötte nem fogadta el. Mint ismeretes, a Biztonsági Tanácsban a benyújtott javas­latok határozatra emeléséhez az öt állandó tag — közöttük a Szovjetunió — egyöntetű állás- foglalása szükséges. Ezután szavaztak a küldöttek több kijelentése tisztázásra szorul. Hammarskjöld a Biztonsági Tanács keddi ülésén mondott első felszólalásának egyik ré­sze azokkal a nehézségekkel foglalkozott, amelyeket a Mo- butu-féle »hatóságok« gördí­tettek a kongói ENSZ-pa- rancsnokság utánpótló szállít­mányainak továbbítása elé. Szavaiból az is kiderül, hogy amikor a leopoldville-i ENSZ- parancsnokság hétfőn több ka­tonai gépkocsit és autóbuszt akart átrakatni, hogy azokat elindítsa Stanleyville felé, a kongói munkások megtagadták a szállítmány átrakását. Hammarskjöld egyébként emiatt nyomban tiltakozó le­velet intézett Kaszavubuhoz. Kocsa Popovics jugoszláv külügyminiszter és Krisna Me­nőn indiai hadügyminiszter kedden az esti órákban felke­reste Bolandot, az ENSZ-köz- gyűlés elnökét, és felkérte, tűz­ze a közgyűlés napirendjére a kongói kérdést, tekintet nélkül arra, hoz-e valamiféle határo­zatot a Biztonsági Tanács vagy sem. Jól értesült körök szerint va­lószínű, hogy a kongói kérdés a hét végén a közgyűlés elé keiül. a Szovjetunió határozati javas­lata felett, amelyet a nyugati javaslat pártolói elvetettek, te­hát szintén nem emelkedett határozatra. Ugyanezek a kül­döttek vetettek el a Szovjet-, uniónak a nyugati határozati javaslathoz fűzött módosító indítványát, majd Ceylon kompromisszumos javaslatát is, amelyet csak a Szovjetunió, Lengyelország és Ceylon kül­dötte támogatott. Az amerikai küldött gyaláz­kodó zárófelszólalása után Zo- ron szovjet külügyminiszter­helyettes mint a Biztonsági Ta­nács decemberi elnöke lezárta a Biztonsági Tanács vitáját a kongói kérdésről, amelyből semmilyen eredmény nem szü­letett. (MTI) KONGÓI HÍREK Az ENSZ-közgyűlés költség- vetési bizottságának keddi ülé­sén Jeremies jugoszláv küldött bejelentette, hogy Jugoszlávia nem hajlandó anyagilag hoz­zájárulni- a kongói ENSZ-költ- ségek fedezéséhez, sőt térítést követel a jugoszláv repülők szolgálataiért. Fenaux belga küldött ugyanott kijelentette, hogy Belgium »mérlegeli az, anyagi hozzájárulás kérdését, de csak akkor, ha az ENSZ- szei kielégítőbb viszonyt sike­rül kialakítania«. A küldöttek értésére adta, hogy Belgium még aktívabb támogatást vár a kongói nép ellen irányuló po­litikájában. Washington. Ghana washing­toni nagykövetsége kedden es­te hozta nyilvánosságra Nkru- mah ghanai elnök Hammar­skjöld ENSZ-főtitkárhoz inté­zett levelének másolatát. Nkrumah levelében megálla­pítja, hogy az ENSZ kongói parancsnoksága tehetetlen. »A leopoldville-i ENSZ-parancs- nokságon legalábbis ma a bel­gák és más külföldi ügynökök segítségére támaszkodó Mobu- tu-banda kénye-kedve szerint rángatja az ENSZ leopoldvil- le-i parancsnokságát, bár ez a banda a maga erejéből még saját katonáinak sem tud pa­rancsolni,« »Ezért a leghatározottabban sürgetem, hogy haladéktalanul változtassák meg az ENSZ ka­tonai kongói vezetését« — fe­jezi be levelét Nkrumah. Leopoldville. Gizenga, aki Lumumba kongói miniszterel­nök fogságának idejére vállal­ta Kongó törvényes kormányá­nak vezetését, bevonta a kor­mányba Louis Lumumbát, Lu­mumba miniszterelnök öcs- csét. ' Ecuador diplomáciai kapcsolatokat akar létesíteni a Szovjetunióval Quito (AP). Ecuador legné­pesebb városában, Gueyaquil- ban Ibarra elnök hétfőn este beszéded mondott egy ötven­ezer főnyi tömeggyű lésen. Az elnök kijelentette: mélységesen felháborító Amerikának az a szerepe, amelyet egy ecuadori —perui határvitával kapcsolat­ban játszik, és amely félreért­hetetlenül bizonyítja, hogy az Egyesült Államok meg akarja zavarni a dél-amerikai álla­mok közti viszonyt. Ibarra elnök nagy rokon- szenwel nyilatkozott Hruscsov miniszterelnökről. Az általános és teljes leszerelés szovjet ter­véről megállapította, hogy az »egy napon az egész világon győzni fog«. Véleménye szerint Ecuadornak minél hamarabb diplomáciai kapcsolatot kell létesítenie a Szovjetunióval. (MTI) DolgavégezeMI fejezte be kongói vitáját az ENSZ Biztonsági Tanácsa Szovjet jegyzék az Egyesült Államokhoz Laosz ügyében Moszkva (TASZSZ). Vaszilij Kuznyecov szovjet külügymi­niszterhelyettes kedden magá­hoz kérette Llewellyn Thomp- sont, az amerikai Egyesült Ál­lamok moszkvai nagykövetét, és átnyújtotta neki a szovjet kormány jegyzékét. A szovjet kormány a jegy­zékben határozottan elítéli az Egyesült Államok beavatkozá­sát Laosz belűgyeibe. A jegyzék ezután megálla­pítja, hogy az Egyesült Álla­mok az utóbbi időben közvet­lenül részt vesz a lázadók had­műveleteiben, amelyekkel meg akarják dönteni a törvényes kormányt. Az amerikaiak, akik lábbal tiporják a szuve­rén laoszi kormány jogait, nyíltan támogatják Phoumi Nosavan lázadó csoportját, fegyverrel, katonai felszerelés­sel, lőszerrel és, pénzzel látják el a pártütőket. Az amerikai kormány ezzel súlyosan megsérti az 1954. évi genfi értekezlet zárónyilatko­zatának 12. cikkelyét. Az Egye­sült Államok kormánya a Sou- vanna Phouma-kormány ellen elkövetett nyílt akcióval arra törekszik, hogy letérítse a lao­szi népet a maga .választotta útjáról. A szovjet kormány az ame­rikai kormányra hárítja a tel­jes felelősséget mindazokért a következményekért, amelyeket a Laosz ellen kifejtett agresz- sziós cselekmények előidézhet­nek — hangoztatja a jegyzék. (MTI) Yientianeban visszaszorítják Nosavan támadó erőit A Szovjetunió új kereskedelmi egyezményt kötött Ausztriával Moszkva (TASZSZ). Moszk­vában kedden aláírták a Szov­jetunió és Ausztria új, 1961— 65. évekre szóló kereskedelmi egyezményét. Az új egyezmény értelmében körülbelül másfélszeresére emelkedik a Szovjetunió és Ausztria árucseréje a legköze­lebbi öt évben. A Szovjetunió és Ausztria között sikeresen fejlődnek a kereskedelmi kapcsolatok. 1960-ban a szovjet és az oszt­rák külkereskedelmi szerveze­tek több mint kétmilliárd schilling értékben kötöttek szerződéseket. (MTI) Az NDK és Jugoszlávia kereskedelmi egyezményt kötött Berlin (ADN). Mint az ADN jelenti, Berlinben hétfőn írták alá a Német Demokratikus Köztársaság és Jugoszlávia ke­reskedelmi egyezményét az 1961—65. esztendőkre. A két ország árucseréje a fenti idő­szakban eléri a 2,5 milliárd márka értéket, de biztosítja annak lehetőségét is, hogy az egyezmény végrehajtásához évenként összeállítandó áru­jegyzék bővítése révén. a ter­vezett értéket túlszárnyalják. (MTI) Vientiane (MTI). Kong Le kapitány, a laoszi kormány­csapatok parancsnoka rádió­felhívást intézett a laoszi nép­hez, és felszólította, egy em­berként szálljon szembe az amerikaiak által irányított külső beavatkozással és a No- savan-klikk áruló tevékenysé­gével. A felhívás leleplezi, hogy Nosavanék, a »békés tárgya­lások ürügyével három napon át megakadályozták a laoszi kormánycsapatok támadását, és ez idő alatt összevonták erőiket. A lázadók hadseregé­ben részt vesznek amerikai, thaiföldi és dél-vietnami tisz­tek, valamint Csang Kaj-sek tisztjei is. A lázadók katonai egységei kedden délután behatoltak Vientiane városába, azonban Kong Le csapatai szerdán visz- szafoglalták a város központ­ját. Bár a lázadók túlerőben voltak, és a Mekong-folyó túl­só partjáról állandóan kapták az erősítéseket, mégsem tud­ták elfoglalni a várost — írja a TASZSZ. A kormánycsapatok a pak- sanei arcvonalon visszaverték a lázadók alakulatait, sok ka­tona és tiszt, akiket a Nosa­van-klikk erőszakkal tobor­zott, átállt a kormánycsapa­tokhoz. WASHINGTON Az Egyesült Államok rend­kívül helyesli a laoszi király­nak azt az elhatározása^ hogy elrendelte a lázadók nyugatba­rát kormányának felállítását és Souvanna Phouma semle­ges kormányának feloszlatását. BANGKOK Az Egyesült Államok ellen­őrzése alatt álló agresszív SEATO-tömb képviselőinek ' tanácsa rendkívüli ülést tartott, hogy új intézkedéseket hozzon a laoszi beavatkozással kapcso­latban. Az értekezlet azt állí­totta, hogy Laoszt »külső be­avatkozás« fenyegeti, és ezzel az ürüggyel akarta magyaráz­ni új intézkedéseinek elhatá­rozását. Thaiföldi lapjelentések sze­rint a SEATO egyik bizottsá­ga tárgyalásokat kezdett a thaiföldi hadsereg, haditenge­részet és légierő képviselőivel arról, hogy feburárban »közös hadgyakorlatot« tartanak Thai­földen, és a hadgyakorlat Cél­ja egy »Laosz elleni kommu­nista agresszió elhárítása« lesz. Az angol és francia sajtó Heusinger Párizs (MTI). Míg a párizsi polgári sajtó elhallgatja vagy igyekszik csökkenteni az ügy jelentőségét, a haladó lapok a felháborodás hangján ír­nak arról, hogy Heusinger volt náci tábornok került a NATO legmagasabb katonai hatósága elnöki tisztébe. A l’Humanité emlékeztet rá, hogy Adolf Heusingeir volt a hitleri Wehr­macht vezérkari hadműveleti osztályának parancsnoka, és a második világháborúban külö­nösen a keleti fronton elköve­tett háborús bűnökért felelős. A NATO-nak. hozzá méltó vezetője lesz! — írja a Libera­tion. Á haladó lap megállapít­ja, hogy eddig a NATO-ban a legmagasabb poszt, amit egy háborús bűnökkel vádolt né­met tiszt elérhetett, a közép­európai szárazföldi erők pa­rancsnoksága volt, ezt Speidel tábornokra bízták. Speidel azonban továbbra is az európai főparancsnok, Norstad tábor­nok alárendeltje maradt. Ez­után pedig akár a szendvicsben a húst a két kenyérszeiet, úgy fogja közre Norstadot két német tábornok. Az' egyik felettese, a másik az alantasa. Lehet, hogy neki tet­szik ez a helyzet. Nekünk nem. mert túlságosan jól ismerjük a két tábornokot. London (MTI). Az angol közvélemény pártkülönbség nélkül sú­lyos megdöbbenés és ag­godalom hangján ítéli el Heusinger kinevezését a NATO-főparanesnokság ve­zető állásába. A nemzetközi légkör szükség­telen megzavarását látják eb­ben, mégpedig különösen ké­nyes időben. A szélsőjobboldali Daily Mail párizsi tudósítója így ír erről: Heusinger, aki a német olda­lon harcolt a világháborúban, kinevezéséről most annak a bizottságnak a feje,' amely voltaképpen a •NATO-parancsnokokat — be­leértve Norstadot is — és sok más angol tisztet irányít. Heusinger pontosan akkor foglalja el új állását Washing­tonban, amikor azt várhatnák Kennedy új kormányától, hogy új kapcsolatokat igyekszik lé­tesíteni a Szovjetunióval. Szá­mos tábornok úgy is fogja ér­telmezni ezt a kinevezést, mint vésztjósló jelet, amely mutotja a Wehrmacht növekvő erejét a NATO-ban. Az erősen konzervatív Daily Express írja: Vezető NATO-áilásba nevez­ték ki azt a német tábornok? t, aki heves vihart robbantott ki azzal, hogy hadereje számára atomfegyvereket követelt. E ki­nevezés heves v'sszahatást fog kelteni szovjet részről, mert az oroszok úgy vélik, Heusinger újabb állásában szorgalmazni fogja korábbi követelését. Ezenkívül Hiller hadműveleti főnöke volt a szovjet arcvona- lon. Üj állásában feladata a stratégiai tervezés lesz atom­fegyverek számára a NATO­helyzetben lesz, hogy a katonai tervezést a nyugatnémet politi­kának megfelelő irányba terel­heti. A Daily Herald párizsi tudó­sítója írja: Az az ember, aki Hitler mellett ült, amidőn a bom­ba robbant, vezető állást kapott a NATO-ban. Kinevezését már bírálják a NATO katonai és politikai szakértői. Azt mondják, kihívó jellegű a Szovjetunióval szem­ben. A Daily Worker írja: Hitler volt tábornokai fon­tos győzelmet arattak Heusin­ger kinevezésével, “"aki a hábo­rús bűnösök névsorán szere­peit, és a háború folyamán nagyméretű büntető hadműve­leteket rendelt el szovjet ál­lampolgárok ellen. Churchill azt mondta, hogy a szovjet haderő tépte ki Hit­ler hadseregének belét. Tudjuk, hogy teljesen igaza volt. Most a hidegháborús stratégia gondol­kodói felelevenítik régi kudar­caikat; új háború tervezésével olyan '-»vvonalat szerveznek, am?' -kidején Hitlert ve­országokban. Eonnban úgy ér­zik, Heusinger olyan erős I reség’ce vitte. Újabb véres összetűzések Algériában Algír. (MTI). Algériában a francia megszálló csapatok és az ultrák újabb összetűzéseket provokáltak. Hírügynökségi je­lentések szerint szerda reggel­re a halálos áldozatok száma már százhuszonháromra emel­kedett. Kedden a kelet-algériai Bo­ne kikötővárosban röviddel De Gaulle elutazása előtt az algériaiak tüntettek az ország függetlensége mellett. A ro­hamrendőrség tüzet nyitott a tömegre. Hét muzulmán, meg­halt, tizenöt megsebesült. A nyugat-igériai Oranban a rendőrség és a katonaság ti­zennégy arabot sebesített meg. Algír Kasbah negyedében szerda hajnalban folytatódtak a tüntetések. A negyedben he­ves harc kezdődött. Az össze­tűzéseknek számos áldozata van. Szalam libanoni miniszterel­nök a parlamentben kijelentet­te, kormánya hajlandó ötszáz­ezer libanoni fontot az algé­riai szabadságharcosok rendel­kezésére bocsátani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom