Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-13 / 293. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, 1960. december IS. ZÁKÁNYT ELEPI BONYODALMAK — Kérem, nálunk nem lehet mást játszani, csak operettet. A szereplők — Mester Gyulával az élen — egyszerűen nem hajlandók más szerepet vállalni. Hiába, a mi »sztárjaink-“ ezen nőttek fel, a közönségnek is ez kell. .. így mentegetőzött Fodor Béla, a művelődési otthon igazgatója, amikor a járás kulturális vezetői megpróbálták lebeszélni őket begyöpösödött műsorpolitikájukról. A beszélgetés során érdekes »leltár« alakult ki a zákánytelepiek egyébként jó képességű és jobb sorsra érdemes színjátszó együttesének műsoráról. A sor a Csárdáskirálynővel kezdődik, folytatódik a Marica grófnővel, a Mágnás Miskával, az Érdekházassággal, a Bástyasétány 77-tel, és most legutóbb a különös vitára okot adó zenés népszínművel, a Csókos asszonnyal. — Tulajdonképpen nincs is zenekarunk — ismerte be Fo-. dór Béla —, s így, néhány szál hangszerrel nem sokra megyünk. Mégsem téríthetem le a csoportot erről az útról... — Miért? — Mert ezt igénylik. S ha azt mondom, hogy más is kéne, azzal vágnak vissza: »Miért engedték tíz éven át, miért nem szóltak korábban is? Most már nagyon nehéz visz- szaállni...« És valljuk meg, van ebben valami jogos bírálat is. Az emberek nehezen veszik tudomásul, hogy ami tavaly jó volt, az miért nem ajánlatos az idén. Akárhogy nézzük, ludasak ebben népművelést irányító szerveink is. A Csókos asszonynál ellenállásba ütköztek. Peperő Gyula népművelési felügyelő azt mondta nekik: — Ezt ne is tanuljátok tovább, nem adunk engedélyt rá... — No és? Akkor majd elmegyünk a megyéhez... — válaszolta valaki, s azt hitte, ezzel elintéződik a dolog. Igaz, hogy két évvel ezelőtt még tapasztalhattunk ilyet, előfordult, hogy a járás fölött a megye adott engedélyt olyan fércművek bemutatására, amelyeknek csak romboló hatását érezhette a közönség. De azóta sok minden történt, s a párt művelődéspolitikai irányelvei határozottabb irányítást követelnek. A dolog lényege mégis az, hogy a fentiek szerint csak az engedélyszerzésben látják a problémát zákánytelepi színjátszóink. A kultúrotthön-igazgató, aki már próbálkozott helyes útra vezetni a csoportot, úgy érzi, kissé tehetetlen a »sztárokkal« szemben. Viszont nagyon észszerű javaslata volt, amikor azt mondta: — Kérem, én szívesen össz- szehívom a csoportot. Jöjjön ki valaki a megyétől. Jöjjön, és mondja el, hogy ilyen Csókos asszonyokkal mennyi kárt, eszmei zavart okozhatunk az emberek fejében, mennyire semmitmondó, álhazafiaskodó »eszmék«, telített unalom árad az effajta népszínművekből, s mit tehetnénk mi a mi falunkban a szocialista kultúra terjesztéséért ... Jöjjön valaki, aki meg tudja értetni ezt az emberekkel, akire hallgatnak, s okos szava jobb belátásra bírhat mindenkit... A javaslat elhangzott, s mást mi sem tehetünk hozzá csupán ezúton tolmácsoljuk a nagyon őszinte szándékot sugárzó kívánságot, amit teljesíteni könnyebb, mint késve méltatlankodni a bonyodalmak miatt. Egy fillér hiány nélkül működik a ............ A MÁV Kaposvári Pályafenntartási Főnökségének műhelyében becsületboltot létesítettek a munkások. Erre a szakszervezeti bizottság javaslata után főként azért került sor, hogy ne kelljen különböző boltokba elszaladgálni, ha valakinek szüksége van valamire. Hiszen az idővel való takarékoskodás fontos a javítóműhelyben is, ahol a lakatosok, festők, bádogosok, hegesztők a MÁV állóeszközeit, berendezési tárgyait hozzák rendbe. A műhely munkájától nagyban függ a vasúti forgalom és szállítás zavartalan lebonyolítása. A szakszervezeti bizottság úgy vélte, hogy a javítóműhely dolgozói valamennyien öntudatosak, s fel lehet állítani egy olyan önkiszolgáló becsületboltot (pultot), amelyről ki-ki elveszi azt az árut, amire szüksége van, és otthagyja az érte járó pénzt. A munkások örömmel fogadták a kezdeményezést, és mindjárt csinos kis pultot eszkábáltak erre a célra. A becsületbolt egy hónapja működik már anélkül, hogy csak egy fillér érték és hiányozna az áruból vagy a pénzből. A sok megtakarított tízperc pedig meglátszik a jobb eredményeken. Farkas Lajos, Kaposvári Vasútállomás Teljesítette éves tervét az Elelmiszerkiskereskedelmi Vállalat Névnapra, születésnapra, évfordulóra, avatásra, karácsonyra ajándékozzon márkás KÍNAI TÖLIÖTOLLAT 12 karátos aranyhegyű, PAHKER-rendszerő kínai töltőtollak kaphatók nagy választékban minden papírszaküzletben. Egyéves garancia S (34291) A Somogy megyei Élélimi- szerkiskereskedelmi Vállalat december 5-re teljesítette 204 millió forintos éves tervét. Sokat tettek azért is, hogy a régi üzletek helyén megfelelő, korszerű boltokat nyissanak. Kaposvárott 13, vidéken 3 boltjukat alakították át önki- szolgálóvá. Korszerűsítették több kaposvári büféjüket, új húsboltot létesítettek a Zalka Máté utcában. Nemrégen nyílott meg a Domb utcai új önkiszolgáló élelmiszerbolt. Vidéken hat tejboltot, egy csemegeés egy kenyérboltot, a Balaton mentén öt pavilont állítottak fel. Az átalakítások, korszerűsítések költségeit — 360 ezer forintot — a vállalat viselte. A Május 1. utcában most épül egy új tejivó, a Honvéd utca elején pedig a régi élelmiszerboltot alakítják át önkiszolgálóvá. Mindkét üzletet december 27-én adják át rendeltetésének. Képünk a Domb utcai új önkiszolgáló élelmiszerboltot ábrázolja. Csaknem százmillió forintos nyereséggel zárták az évet az erdőgazdaságok Az erdőgazdaságoknál és az Erdei Termékeket Értékesítő Vállalatnál október elsejével zárult a gazdasági év. Az eredmények több tekintetben kiválóak. A most lezárt számítások szerint 98,8 millió forintos nyereséget sikerült elérni, s ebből 45,3 millió forint a terven félüli nyereség. (MTI) Dohányzás és ivás a negyvenedik életév után Statisztikai adatokból kitűnik, hogy a 40. életév után az ivás kevésbé árt az embereknek, mint a dohányzás. Ügy lászik, hogy a szervezet bizonyos mértékig immunizálódik a szűk keretek közé szorított alkoholfogyasztással szemben, míg a nikotin ebben a korban már fokozott mérgező hatást fejt ki, és gyengíti a szervezetet. Parasztok, erdőben élő emberek vagy tengerészek 40 éven túl is valamivel jobban viselik ed a nikotint a városiaknál, mert sokat vannak szabad levegőn, tüdejük jobban szellőzik, és ez némileg csökkenti a nikotin káros hatását. Jße.ail édemíigóhoz Kedves Asszonyom! Szívből örültünk mindannyian, amikor felszánt a vonatra, s éppen a mi kocsinkban kereseti helyet aranyos, 4—5 éves kislányának és 70 körül járó édesapjának. Kedves látvány egy bá os fiatalasszony, különösen ha olyan tisztelettel és szeretettel beszél az édesapjával, mint ön tette. Ám e szép összhangot hamarosan megbontotta néhány szó és mozdulat. A J^ocsiban egyetlen üres, illetve üresen hagyott hely volt (többen álltak), s ön leültette arra szöszke leánykáját. Amíg vagy 15 kilométeren át néztem a csa'ádi hármast: az üldögéld kislányt, a mellette álló, munkától megtörődött nagypapát és önt, eszembe jutott egy és más. Szépülő éledünk egyik központi kérdése az ifjú ág nevelése. Szinte napról napra hallunk, olvasunk félresik- lott életekről: rossz ú'ra tévedt lányokról, csibésszé, csavargóvá süllyedt fiúkról. Pedig sokuk mellett olyan szerető, gyermekükért minden áldozatra kész édesanyák és derék, munkás nagyapák álltak, mint ön és az ön édesapja. A kisihlott életek egyik (de talán legfőbb) oka: az önzés. S ezt az érzést ott, a vonaton ön élesztette, táplálta kislányában. Vajon az óvodában, az iskolában is azt látja majd kislánya, hogy első vagyok én? S mindenki más csak énwtánam következik? »Nem kell ezt a dolgot így eltúlozni — mondhatná ön —, majd megtanulja az én leányom is azt, amit meg kell tanulnia.« Nincs igaza, Asszonyom. A nevelést nem lehet elég korán elkezdeni! Közösségben élünk, s a közösségért dolgozunk. Ne nevelje hát önzővé gyermekét, mert ha azt teszi, a boldogtalanság felé irányítja forrón szeretett kislánya életét! Abban a reményben, hogy a jó tanácsot megszívleli, üdvözli ismeretlen ismerőse: Agyas Jenő Sv Új mezőgazdasági szakkönyvek A közeljövőben sok új mezőgazdasági szakkönyvet jelentet meg a Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat. Igen hamar elkelt Dobos—Jankó—Tóth—Vágsellyei Mezőgazdasági üzemtan című könyve. A nagy kereslet miatt most megjelenik a mű második kiadása. A könyv szocialista üzemeink gyakorlatából vonja le általános érvényű következtetéseit. A gépesítés tárgyköréből három új könyv meríti témáját. Mezőgazdasági gépek javítástechnológiája címmel Bruckner—Rákosi olyan összefoglaló művet írt, amilyen még nem jelent meg a magyar szakirodalomban. A Zetor 25—K traktorok kezelése és karbantartása című könyv elsősorban az állami gazdaságok és a gépállomások traktorosainak nyújt szakmai segítséget A számok tükrében vezeti le a gépesítés különböző formáinak hatását a jövedelmezőségre és a gazdaságosságra Voit Imre A növénytermesztés gazdaságos gépesítése című könyvében. Horn Miklós A bíborhere és termesztése című művében részletesen ismerteti e növény termesztésének valamennyi hazai problémáját A felszabadulás óta az első részletes összefoglaló mű Gruber Ferenc Rét és legelő című könyve, amely a növények általános és részletes jellemzését — sok kitűnő felvétellel illusztrálva — a rétek, legelők ápolásának, illetve feltörésének és újra telepítéséneíc munkáját ismerteti. Ugyancsak a közeljövőben kerül az olvasók elé igen gazdag tartalommal Manninger G. Adolf könyve Szántóföldi növények állati kártevői — különös tekintettel a nagyüzemi védekezésre címmel. Szovjet állattenyésztők tapasztalatait és módszereit foglalja össze A tenyésztői munka alapvető kérdései című előadásgyűjtemény, melynek elvi megállapításai igen hasznosak a hazai viszonyoknak megfelelő alkalmazás szempontjából. A gyümölcsfák ápolási munkáival és a növényvédelemmel foglalkozik részletesen Fenyves Pál A gyümölcsfák ápolása című könyvében. Második átdolgozott, bővített kiadásban jelenik meg a Kertészek kézikönyve. A must és a bor egyszerű kezelése című könyv a szüreteléstől kezdve írja le a szőlőfeldolgozás, a must- és borkészítés minden műveletét. Sok segítséget nyújt a 120 ábrával kiegészített könyv a szőlőtermesztéssel foglalkozó gazdaságoknak. Előző esztendők hasonló kiadásának folytatása a Kertészet és szőlészet zsebkönyve, mely most elsősorban szőlő- és gyümölcstermesztés- sei foglalkozik. Szintén a népszerűvé vált zsebkönyv-sorozatban jelenik meg A magyar mezőgazdaság zsebkönyve, mely főleg a termelőszövetkezeti tervek elkészítési sorrendjéhez ad útmutatást Sokféle témájú cikket, rendeletet szabványt tanulmányt elbeszélést és érdekességet tartalmaz az Ákos László szerkesztette Erdészek és vadászok zsebkönyve. Az erdészeken és hivatásos vadászokon kívül a könyv érdekes olvasmányt jelent a kedvtelésből vadászóknak, az erdőgazdaságok dolgozóinak és a természetjáróknak is. KOSZORÚCSKA Sokan jöttek. Matrózblú- zos lányok, ünnepélyes, sötétkék ruhás fiúk. S papák, mamák, nagyszülők, akik kíváncsiak voltak: vajon mit tanult a gyerek a tánciskolában, no meg arra is, hogy valóban olyan csinos-e a kislány, akivel a Jancsi táncolni szokott a vasárnapi össztáncokon, s tényleg olyan udvarias-e a fiú, akinek nevét Kati fülig pirosán mondta ki a múltkor. Tánciskola. Koszorúcska. A diákévek legszebb élményei. Az első valcer, az első randevú, az első csók... Ki tudja, mi minden »első« kapcsolódik ehhez a két szóhoz, melyet összefoglalva diáksze- relém néven szoktak emlegetni. Álljon most itt néhány villanásnyi kép a középiskolások koszorúcskájáról. Már vagy harmadszor sétál el előttem a fiú. Mereven néz a táncolok forgatagába. Keres valakit. Aztán felfedezi őt. Gyors nyakkendöiga- zítás, egy rakoncátlan pihe ott fehéredik a zakó fazonján, azt elegáns mozdulattal lepöcköli, s már indul is a lány felé. De kettőt sem lép, visszahőköl: — A tanár úr... — rebe- gi elhálóan szíve választottja táncosára célozva. S vár, míg elhallgat a zene, amikor pedig a fiatal tanár visszakíséri a kislányt a mama mellé, egy szempillantás alatt ott terem, hogy elragadja. — Már vártalak — suttogja a lány. S mosolya most már nem erőltetett, hanem szívből fakadó. És elnyeli őket a táncolok forgataga. Ülnek egymás mellett. Mama és lánya. Többen már járják a gyors rumbát, a fiúk nagy többsége pedig Szép Elemér tánctanár noszogatására most készül párt választani. A mama árgus szemmel figyel. Vajon ki lesz a lovag, aki elviszi Zsuzsikát? Arca egyre elkeseredettebb lesz. S ekkor megáll előttük egy magas, mosolygós gimnazista, felkérte Zsuzsát, és már lebbennek is tovább. A mama büszkén néz körül, egy ideig követi a párt szemével, de aztán eltűnnek, ő pedig tekintetével a messzeségbe réved. Talán arra gondol, hogy egykor öt is igy vitték el édesanyja mellől? Nincs »majomsziget«, mindenki táncol. Johann Strauss örökszép melódiáját, a Kék Duna keringőt játsszák, kecsesen libbennek a párok. Szemet gyönyörködtető a látvány. Magas, nyurga fiú alacsony copfos kislányt repít a karján, egy bájos szőke lányka pedig vidáman felkacag, mert hajában maradt a közéjük dobott konfetti. És ekkor világkörüli útra hívja a konferanszié a vendégeket, tekintsék meg, hogyan is táncoltak a nagyapák. Andalító tangót játszik a zenekar, s kiderül, hogy táncolása az egyház szerint ma már csak »bocsánatos bűn«. Sorra tovább következik a Cha-cha-cha, a Mexixe bre- zilien, a vidám cseh polka, az One stepp és a rumba, aztán a francia négyeshez sorakoznak fel a párok, hogy néhány perccel később az új magyar tánc, a Pestike fejezze be a sort. A bemutató véget ért. De nem ért véget a tánc, még csak most kezdődik igazán. Újra keringő következik, s a lágyan zsongó melódia rabul ejti a táncost, a nézőt egyaránt. Koszorúcska. Fiatalság... De jó is fiatalnak lenni! Polesz György Béri Sándor, a Csurgói Téglagyár kihordója naponta 14—15 ezer téglát hord ki a 40—45 fok meleg kemencéből. Pedig terve csak 10 ezer 600 téglát n* elő. Fütyürésző vámőrök Limburg holland határváros vámtisztviselői kénytelenek voltak elsajátítani a fütyöré- szés tudományát. Ezen a helyen ugyanis a csempészek főleg éneklő madarakat visznek be illegálisan Nyugat-Német- országba. A vámőrök ezért különböző madarak füttyét utánozva választ »provokálnak« a csempészek öltözékében és csomagjaiban 'elrejtett madaraktól. Legújabban a csempészek, hogy elkerüljék a lebukást, az eldugott madarck csőrét ragtapasszal zárják le. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Pos a Előfizethető a helyi postal iv í oknál és postáskézbesítöknél. Előfizetési díj egy hónapra 11,- Ft,
