Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-14 / 294. szám

VILÁG PROLETÁR.!AI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap az r VISZ Ml > M EGYEI BIZOTTSÁGA ÉS i \ MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfol yarn, 294 s: zám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1960. december 14. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A pápa alkalmazkodik / (3. o.) Tudományos érdekességek (5. o.) Születőben levő népi együttesek (6. o.) adnak a MEZÖMAG-nak. Ha­sonlóan halad az aprómag be­takarítása a somogyzsitfai Hu­nyadi Tsz-ben. A barcsi járás már novem­ber elejére befejezte a csép- lést és a szállítást. A fonyódi és a marcali járásban már csak kis tételek várnak szál­lításra. Kivétel Somogyvámos község, ahol kaptak ugyan gé­peket, azok azonban kihaszná­latlanul álltak. A kaposvári járásban van a legnagyobb mennyiségű aprómag, a leg­számottevőbb terméskiesés mégis a siófoki és a tabi já­rásban tapasztalható. A tisztítótelepek karbantar­tási munkái miatt csak de­cember 24-ig szállíthat a vál­lalat. S aztán csak január vé­gén kezdik meg ismét a mun­kát. Az aprómagcséplés gyors befejezése minden tsz-nek ér­deke, elmaradásával az idei zárszámadáskor jelentős ősz- szegeket veszíthetnek el. Nagy népszerűségnek örvend az új pártszékház Buzsákon. A klubban televízió és könyvtár is van. Nemsokára tár­sasjátékokat is vásárolnak. December 20-ig be kell fejezni az aprómagvak cséplését A csapadékos időjárás miatt nagyon elhúzódott az apró­magvak cséplése. A késedelem a terményben tetemes veszte­séget okoz, pedig a belföldi szükségleten kívül jelentős ex­portigényt is ki kell elégíte­nünk. Szükséges tehát, hogy december 20-ig befejezzék az aprómagvak cséplését. A MEZÖMAG .Vállalat ed­dig 2680 mázsa vörösherét és 502 mázsa lucernát szállított a tisztítótelepre. Még 200 má­zsa elcsépelt aprómag vár szállításra. Mintegy 600 hold vörösheretermést és 200 hold lucernát kell még elcsépelni. Ahhoz, hogy e termést határ­időre felvásárolhassa a válla­lat, a termelőknek rendkívül gondosan kell megszervezni munkájukat. A gépállomások biztosítot­ták a munkák gyors befejezé­séhez szükséges gépeket A megyei tanács és a Gépállo­mások Megyei Igazgatósága felszólította a termelőket, hogy a gépek kapacitását a leg­messzebbmenőkig használják ki. A somogyszentpáli Békében három gép dolgozik. A vezető­ség példamutató munkaszer­vezéssel gondoskodik folyama­tos üzemelésükről. Az idén mintegy 200 mázsa termést A népgazdaság számít a tsz-ek fölösleges kukoricájára Egyik szövetkezeti gazdasá­gunk elnöke mondotta a mi­nap: »Állatállományunk részére biztosítjuk a takarmányt, s a munkaegységekre kiosztandó mennyiségen felüli fölösleges kukoricának minden szemét eladjuk a Termény forgalmi Vállalatnak. Biztos pénz, s ka­póra jön ilyenkor zárszámadás előtt. Örömmel teszünk eleget államunk kérésének is.« Így vélekednek mindazok az ön­tudatos szövetkezeti tagok, akik végiggondolták, mit je­lent számukra az állam min­denre kiterjedő segítsége, amellyel a fiatal közös gaz­daságokat támogatja. Rózsa Györggyel, a Ter­ményforgalmi Vállalat osz­tályvezetőjével a kaposvári és. a tabi járás néhány szövetke­zetében azt néztük meg, hol, mennyi kukoricát adtak el az államnak A somogysárdi Béke első éves szövetkezet. 150 mázsa szerződéses kukoricáját 1000 mázsára egészítette ki. 500 holdjuk jó termése — a terve­zett 19 mázsával szemben át­lag 30 mázsa — lehetővé tet­te, hogy a vállalattal további 3 vagon kukorica eladásáról tárgyaljanak. Számításba kell venni a tagságot is, hiszen a munkaegységre és a prémium­ként járó nagy osztalékot aligha tudják háztáji gazdasá­gukban mind felhasználni. Ha a vezetőség felvilágosítja a tagságot, minden bizonnyal még több kukoricát tudnak az államnak eladni. A jutái Szabadságban Gő­gös Péter, a Kaposvári Járási Tanács VB-elnckhelye.t se és Siposs Jenő, a kaposvári ki­rendeltség vezetője ottjár- tunkkor éppen azt magyaráz­ta Koller Kálmán fűkönyvelő­nek, mennyire helytelen a ve­zetőség terve, az tudniillik, hogy a földjáradékot kukori­cában osztják ki. Ez törvény- ellenes. Kizárólag a munka- képtelen tagoknak adható ki természetben a földjáradék. A megoldás egyszerű: a TV pénzre váltja a kukoricát, így máris szabályszerűen járhat­nak el. A gamási Aranykalászban Metzger Lajos azt állítja, rossz rolt a kukoricatermés náluk, s egy szemet sem tudnak el­adni az államnak. Pedig kö­rülbelül 80 vagonnal takaríta­nak be, szükségletük viszont nem több 30 vagonnál. A fennmaradó mennyiséget ki akarják osztani. A több mint 3000 holdon gazdálkodó tsz példát vehetne a 454 holdas kárai Május 1. Tsz-től, mely 80 mázsa kukorica eladására szerződött, s ahelyett már 226 mázsát szállított, vagy a ten­gődi Kossuthtól, mely a vető­kukoricáért cserébe kapott terményt is eladta a TV-nek. A somogyacsai Aranykalász pedig a szerződött mennyisé­gen felül még 4 és fél vagon­nal ígért. A kányái Alkotmány Tsz- ben Jovics István mezőgaz­Mint ismeretes, a hideg idő­járás arra kényszeríti az épí­tőipart, hogy másként szer­vezze, irányítsa a munkát, mint nyáron, mert a fagy sok munkafolyamat elvégzését akadályozza, vagy teszi lehe­tetlenné. A fagy ártalmait va­lamennyi építőipari dolgozó, elsősorban a műszakiak rész­letesen is megismerhetik a vállalattól nemrég küldött szakkönyvekből. Télen általá­ban az építőipari dolgozók többségét (akik egyébként ezért évközben fagypótlékot kapnak fizetésükhöz) szabad­ságra küldik. A kritikus hő­mérséklet mínusz 10 fok. En­nél hidegebb időben általában már csak igen kevés helyen lehet dolgozni az építőiparban. 10 fok felett azonban a zárt munkahelyek fűtéssel alkal­masak arra, hogy dolgozhas­sanak bennük. A télen a tavalyinál jóval több olyan építkezés lesz, amelyeken mínusz 10 fokig hasznos munkát végezhetnek. 35—40 ezer négyzetméter fea­dász ceruzát vesz elő és szá­mol. 50 vagon kukoricára számítanak. 44 vagon elég a takarmányozásra és a munka­egységekre. Hamarosan meg­születik az ígéret a 6 vagon fölösleges kukorica eladására. A somiak attól teszik függővé a kukoricaeladást, hogy a ta­gok hogyan kapcsolódnak be­le a háztáji sertésakcióba, ugyanis a tsz segíti őket ter­ménnyel. A Somogy megyei Termény- forgalmi Vállalat a szabad felvásárlási tervét eddig mint­egy 50 százalékra teljesítette. Államunk számít a termelő- szövetkezetekre, számít arra, hogy fölösleges kukoricájukat a Terményforgalmi Vállalat révén értékesítik. tés, mázolás, burkolás várja a Somogy megyei Építőipari Vállalat szakmunkásait. Ka­posvárott a lakás-, a csibekel­tető- és egyéb építkezéseknél mintegy 260, Nagyatádon 160, Somogyváron 80, Barcson 60, Babócsán 20, Siófokon 60, Marcaliban 25, Szöllősgyörö- kön 12 dolgozót foglalkoztat­hatnak téliesített munkában. A hideg időjárást felhasznál­ják arra, hogy az anyagot el­szállítsák azokba a falvakba, ahol jövőre tsz-istállók épül­nek. A fagyos talaj a legalkal­masabb ugyanis arra, hogy a járművek eljuthassanak a kö­ves utaktól távol eső helyekre. Azokból az anyagokból pedig, amelyeket a hidegben igen ne­héz vagy nem lehet szállítani, bement, oltott mész, kavics), már most megfelelő tartalékot képeznek. Az ÉM Somogy me­gyei Építőipari Vállalat dol­gozóinak 90 százalékát, ha a hőmérséklet mínusz 10 fok alá nem süllyed, egész télen foglalkoztatják. Ha a hőmérséklet nem süllyed mínusz 10 lók alá, az építőipar dolgozóinak többségét egész télen foglalkoztatják I A jövő évtől tervszerűbben gazdálkodnak a községfejlesztési alappal Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel módosította a tanácsok községfejlesztési mun­kájára vonatkozó rendelkezé­sek egy részét. A Magyar Táv­irati Iroda munkatársa felke­reste a kormány titkárságának tanácsi szervek osztályát, és megkérdezte: mi tette szüksé­gessé a változtatásokat? — A , községfejlesztési alap megteremtésétől napjainkig eltelt néhány év bebizonyítot­ta — hangzott a tájékoztatás —, hogy helyénvaló és szük­séges volt a tervszerű gazdál­kodás rendszerébe foglalni a sokáig kiaknázatlan helyi erő­forrásokat. Azokat a százmil­lió forintokat, amelyeket vég­eredményben az ország népe, a közösség ad össze, s ame­lyekről a lakosság dönti el, hogy mire költik. A községfejlesztési alap nagyszerű eszköznek bizo­nyult az állam gondosko­dásának kiegészítésére. Jóvoltából az elmúlt öt évben a községek százai soron kívül gyarapodhattak olyan beruhá­zásokkal, amelyekre bár szük­ség volt, mégis várniuk kellett volna, mert népgazdasági be­ruházásból csak később, nem­egyszer évek múltán valósul­tak volna meg. így tehát a községfejlesztési alapban is jól összetalálkozott az ország és a lakosság érdíke. Felismerte ezt a városok és fal­vak nép>e, s ennek a felisme­résinek jelentős része volt ab­ban, hogy évről évre gyarapodott az alap összege, s az idén már elérte a kétmilliárd forin­tot A növekecés azonban arányta­lannak bizonyult, feszültség keletkezett a községfejlesztési alap pénz- és anyagfedezete között. A tanácsok kezében ott volt a pénz, de egy részét nem tudták elkölteni. A költségveté­si évek végén mind nagyobb ; összegek maradtak felhaszná­latlanul, ugyanakkor a taná­csok nem tudták hiánytalanul valóra váltani a lakosságnak tett ígéreteiket. Az új törvényerejű rendelet ezen a tarthatatlan helyzeten kíván változtatni, amikor a községfejlesztési alap forrásainak rendezésével egyensúlyt teremt a ren­delkezésre álló építőanyag mennyisége, valamint a vá­rosok és falvak közsérfej- íesztési alapja között. Ezzel lehetővé teszi, hogy a tanácsok az eddiginél tervsze­rűbben használják fel a köz­ségfejlesztési alapot, s elejét veszi annak, hogy a városok, falvak vezetői adósak marad­janak a lakosságnak egy-egy ígéret valóra váltásával. Eddig a községfejlesztési alapból fe­dezett építkezések anyagszük­ségletének csupán körülbelül 50 százalékát biztosította a népgazdasági terv. A többit helyi erőforrásokból kellett a tanácsoknak előteremteniük, most ennél lényegesen maga­sabb a fedezet, a népgazdaság a szükség­let mintegy 80 százalékáról gondoskodik. Ennek eredményeként a taná­csok a hiányzó építőanyagot könnyebben pótolhatják a he­lyi anyagferrások megfelelő ki­használásával. A rendelet egy másik pontja azt határozza meg, hogy a köz­ségfejlesztési alap hogyan egé­szítse ki az állam gondoskodá­sát. Amióta az alap létezik, á községek jelentős részében gyakorlattá vált, hogy a helyi erőforrásokból hozzájárultak a központi jellegű beruházások­hoz, az iskolák, a filmszínhá­zak, a művelődési otthonok építésének vagy például a falvak villamosításának költ­ségeihez. Az Elnöki Tanács te­hát a törvényerejű rendeletben egy már kialakult gyakorlatot szentesített, amikor kimondot­ta, hogy a tanácsok a községfejlesz­tési alapból az építkezési költségek 15 százalékával járuljanak hozzá a helyi jel­legű szociális, kulturális, kommunális állami beru­házásokhoz. A községfejlesztési alap nem olyan összeg, amelyet már az év elején a tanácsok rendelke­zésére bocsátanak, bevételei eloszlanak az év minden hó­napjára. Ezért úgy rendelkez­tek, hogy a jövő évtől az alap 20 százalékát tartalékolni kell, ebből fedezik majd az át­húzódó munkák és a ko» vetkező év elején megkez­dett építkezések költségeit. Ezzel az intézkedéssel megte­remtették a megalapozottabb gazdálkodás feltételeit, s elejét vették annak, hogy egy-egy munkát hónapokra abba kell­jen hagyni, mert elfogyott a pénz. A tanácsok községfejlesztési munkájánál továbbra is szá­mítanak a lakosság segítségé­re. Az ország népe tavaly több mint 120 millió forint értékű munkát végzett, az idén pedig már eléri a 140 millió forintot a lakosság részéről felajánlott társadalmi munka értéke. A földművesszövetkezeti boltokban 250 millió forint értékű áruval van több az idén, mint tavaly ilyenkor A SZÖVOSZ elnökhelyettesének nyilatkozata a földművesszövetkezeti kereskedelem karácsonyi-téli felkészüléséről Az MTI munkatársa tájékoz­tatást kért Molnár Károlytól, a SZÖVOSZ elnökhelyettesétől a földművesszövetkezeti kereske­delem és vendéglátóipar kará­csonyi-téli felkészülésről. A földművesszövetkezetek boltjaiban 250 millió forint ér­tékű áruval több van az idén, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. Azokat a községeket is, amelyekben nincs szaküz­let, mozgóboltok keresik fel az ünnepek előtt. A vásárlás, az ajándékozás gondján kívánunk segíteni azzal, hogy az ünnepek előtt több száz divatbemutatót rendezünk a falvakban. Nyolc­van községben vásárlással egybekötött játék- és ajándék­tárgy-kiállítás lesz — mondot­ta a SZÖVOSZ elnökhelyette­se —, hatezer bizományosunk és a társadalmi könyvterjesz­tők mondhatni az egész ország területén megrendezik ebben az időszakban a bevált házról- házra árusítási akciót. Az igényeket a legtöbb cikk­ből ki tudjuk elégíteni. Elegen­dő mosógép és motorkerékpár lesz az üzletekben. A szokott­nál több kerékpár kerül forga­lomba. Jól felszereltük a lakbe­rendezési tárgyakat árusító szaküzle+eket is. Csillárt)''', tűzhelyből, elektromos készülé­kekből elegendő kerül forga lomba. Széles választék lesz férfi-, női- és gyermek-kon­fekció ruhából, nem számft»nk hányra felső és also-Tha-a'i cikkekből. Számításunk szerint kötött ruhából is, cipő-bői is ki tudjuk elégíteni az igénye­ket. Játék mintegy tízmillió fo­rint értékű van üzleteinkben. Könyvesboltjaink a várható igényeknek megfelelő mennyi­ségben hoznak forgalomba nor­mál- és mikrobarázdás hangle­mezeket. Csokoládéén;ból a múlt évi­nél tíz százalékkal több van üzleteinkben, de még így sem számolhatunk az igények tel­jes kielégítésére. Ezt a hiányt talán ellensúlyozza az, hogy különböző szaloncukrokból rendkívül bőséges a készletünk, fenyőfa ugyancsak 10 száza­lékkal lesz több, mint az el­múlt évben, s véleményünk szerint ez a mennyiség fedezi a keresletet. A falusi kereskedelemnek évről évre megismétlődő téli gondja a fűszerellálás. A hely­zet igen kedvező. A disznóölé­sekhez használatos összes fű­szerekből elegendő, mennyiség­gel rendelkezünk. Az idén bél­ből is javul az ellátás. A földművesszövetkezeti ven­déglátóipar is széleskörű elő­készületeket tett az ünnepi —i elsősorban a szilveszteri és újévi — forgalma lebonyolításá­ra. Csaknem ezer földművesszö­vetkezeti kisvendéglőben, cuk­rászdában és eszpresszóban rendeznek műsoros szilvesztert estet a fővárosi és a vidéki színházak művészeinek közre­működésével. A cukrászdák íz­léses édesség ajándékcsomago­kat készítenek. Előzetes rende­lésre bármilyen süteményt el­készítenek és házhoz szállíta­nak — fejezte be nyilatkozatát Molnár Károly. Az erdőgazdaságok 4230 gazdasági épülethez szállítottak faanyagot a termelőszövetkezeteknek Az erdőgazdaságok, amelyek szeptember 30-án fejezték be gazdasági évüket, 46 millió orint terven felüli nyereséget értek el. A költségszintjüket 1,4 százalékkal csökkentették. Jelentős segítséget adtak a termelőszövetkezeteknek. A tervezett 2200 istállóépület fa­anyaga helyett ugyanis 4230 gazdasági épülethez szállítot­tak előreszabott favázat. Ez 34 200 anyakoca, több mint 100 000 süldő, 47 600 növendék­marha, 70 000 juh és 657 000 csibe elhelyezését teszi lehető­vé. Az Országos Erdészeti Fő- 'gazgatóság 14 millió deviza- orint értékű importanyag megtakarítást ért el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom