Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-02 / 284. szám

Péntek, I960, december 2. 5 SOMOGYI NÉPLAP Gondosabb tervezést! Az év utolsó hónapjába lép­tünk. Most már nehéz a mu­lasztottakat pótolni, megvalósí­tani mindazokat a feladatokat, melyeket a tabi járásban a községfejlesztési tervek készí­tésekor erre az évre célul tűz­tek ki. 7 millió forint... Eny- nyit terveztek felhasználni ar­ra, hogy a járás községeit fej­lesszék, kényelmesebbé tegyék az emberek életét. Utak, hi­dak, járdák készítésére 3,6 mjllió forintot, óvodák, isko­lák fejlesztésére 840 ezer fo­rintot, művelődési otthonokra 540 ezer forintot szántak. Az első félévben a község­fejlesztési alap 55 százalékát használták fel. Az év végéig azonban a terveknek csak 80 százalékát tudják megvalósí­tani, annak ellenére, hogy he­lyenként igen szép eredmények születtek. Nagyberény például már teljesítette községfej lesz-' tési tervét. Tabon több mint 6 kilométer hosszú aszfaltjár­da épült. Ugyancsak Nagybe- rényben, mivel nem volt ele­gendő cement, nem vártak tét­lenül, hanem a Somogy megyei Útépítő Vállalat segítségével sikeres kísérleteket folytattak homokaszfaltjárda készítésére. Mivel a kitűzött célokat nem sikerült és sok helyen már nem is sikerül teljesen megva­lósítani, arra hívjuk fel első­sorban a tabi, de más járások községi tanácsai vezetőinek is a figyelmét, hogy a jövő évi terveket igen gondosan készít­sék el. Fontolják meg jól, hogy újat akamak-e építeni, avagy csak régi épületet átalakítani; mennyi helyi anyaggal rendel­keznek, mennyi új anyagra lesz szükség. A terveket jó elő­re szerezzék meg, ne akkor kapkodjanak, amikor már a megvalósításra volna szükség. Idejében biztosítsák az anya­got is, hogy az építkezés kez­detére minden kéznél legyen. A tervszerűtlenség mindig megbosszulja magát. Andocson például óvodát szerettek volna létesíteni, de nem döntötték el előre, hogy mit és hogyan akarnak építeni. Később meg már hat-hétféle elképzelésük is volt, ezek megvalósításához pedig a járás nem járult hozzá, így az óvoda felépítését el kel­lett halasztani. Karádon kevés a pedagógus­lakás. Először egy régi épület átalakítása került szóba, majd újat akartak építeni, megvolt rá a pénz is. Végül mégis egy régi épületet vásároltak, azt alakították át. Igaz, sok pénzt takarítottak meg, csakhogy ezek a lakások még a legrosz­Megyénk valamennyi járásá­ban megkezdődött a KISZ-ok- tatás. 277 politikai körben in­dult meg a munka, és mintegy nyolc és fél ezer fiatal vesz részt az oktatáson. A legtöb­ben — 2019-en — a KISZ poli­tikai kör előadásait hallgatják, de igen népszerű a Világ tér­képe előtt oktatási forma mindkét évfolyama is. Közép­iskoláink fiataljai az Ifjúsági Akadémia érdekes és változa­tos előadásain vesznek részt Az oktatásokat vezető propa­gandisták tanácskozásán több érdekes ötlet hangzott el, amit szabb körülmények között la­kó pedagógusok tetszését sem nyerték meg. Ugyancsak Kará­don a villanyhálózat fejleszté­sét magánkisiparosra bízták. A járás azonban nem engedélyez­te a kisiparosnak a munkála­tok elvégzését. A Somogy me­gyei Épületszerelő Vállalat vi­szont már nem tudta vállalni, mert késve fordultak hozzá. Ezért a községfejlesztésre ter­vezett 683 ezer forintból az év végéig talán csak 150 ezer fo­rintot tudnak hasznosítani. A községfejlesztési terveket — mint minden tervet — azért készítik, hogy megvalósuljanak. Ennek pedig egyik alapfeltéte­le, hogy maga a terv alapos, jól átgondolt legyen. S®. L. sok helyen már meg is való­sítottak. Így például diafilm- vetítéssel, külföldön járt tu­risták élménybeszámolóival színesítik az előadásokat. A siófoki járás 1527 KISZ- fiatalja közül 1168 vesz részt az oktatáson. Ugyancsak ked­vező a kép a fonyódi járásban: 1125 KISZ-tagból 711 jelentet­te be részvételét. A barcsi já­rásból arról számoltak be, hogy például Barcs területi alapszer­vezeténél, Vízváron és Péter- hidán olyan fiatalok is elmen­tek az előadásokra, akik ko­rábban nem jelentkeztek. Nyolc és fél ezer fiafal vesz részt megyénkben politikai oktatáson Lakók és háztulajdonosok Némi túlzással azt mondhat­nánk: két »tábor« áll egymás­sal szemben: lakók és háztulaj­donosok. Erre a viszonyra jellemző ál­lapotok uralkodnak Kaposvá­rott a Damjanich utca 10. szám alatt. Az »Újvári-ügyben-“ szin­te két pártra szakadt az utca. Kovács Ernő háztulajdonos és dr. Újvári Jolán nyugdíjas ta­nár régi jó ismerősök voltak. Most mégis haragszanak egy­másra, pedig mindketten hibá­sak. Kovácsék házában meg­üresedett egy lakás. Ezt fel­ajánlották Újvári Jolánnak. Ő be is költözött a lakásba, mi­kor azonban a házigazda írás­beli megállapodást akart vele kötni, meghökkent. A Kovács kívánságait rögzítő papíron ugyanis az volt, hogy névlegesem 60, de a valóságban 250 forin­tot tartozik fizetni havonta, és három év múlva háromhónapi felmondási idő után köteles el­hagyni a lakást. Újvári Jolán nem írta alá a papírt. Azóta Kovács igyekszik megszaba­dulni tőle. Csúnya jelenetek és zaklatások követik egymást napról napra. Hasonló gondokkal küzd Ballér Györgyné a Béke utca 16. szám alatt. Nehéz eldön­teni, kinek van igaza: neki, a lakónak, vagy Siposs István háztulajdonosnak. Siposs meg­vette a családi házat remény­kedve: Ballérék majd csak el­költöznek. Mindketten meg­járták a szokásos utat, voltak a tanácsnál, a jogi csoportnál. Igazságot szolgáltatni pedig úgy, hogy az mindkét félnek megelégedésére szolgáljon, nem lehet. Érthető Siposséknak tv az igyekezete, hogy a sajátjuk­ban lakhassanak, ez viszont nem mehet a lakó rovására. Néhány sor Nagyvári János beadványából: »Lakó vagyok egy magánházban, és ezzel mindent elmondtam. Napiren­den levő jelenség a házigazda ilyenfajta kijelentése: Magá­nak ugróm, és átharapom a torkát.« Lakást ugyan ajánlott fel, nem is egyet a háztulajdo­nos, de azt Nagyváriék nem fogadták el, mert valamennyi rosszabb volt a jelenleginél, és az öttagú család sehogy sem fért volna el egyikben sem. A háztulajdonosok többsége igen rugalmasan kezeli azt a rendeletet, amely előírja, hogy csupán a bérlővel való meg­egyezés alapján foglalhatja el annak lakását, miután megfe­lelő cserelakást biztosított. A legtöbb esetben megveszik a házat — lakóval. Aztán re­ménykedni kezdenek: hátha (Tudósítónktól.) A marcali járás cigánytele­peinek vezetői a megyei és a járási tanács képviselőivel megbeszélést tartottak Marca­liban. Dr. Cserteg Sándor já­rási főorvos ismertette a já­rásban élő több mint ezer ci­gány életkörülményeit. Elmon­dotta, hogy a települések nagy része távol esik a falvaktól, s majd mindenütt hiányoznak a legalapvetőbb egészségügyi fel­tételek. Sok az írástudatlan, és A napokban a Béke Szálló különtermében adott számot tudásáról 34 földművesszövet­kezeti dolgozó. Ezzel a vizsgá­elmegy. A lakó elköltözését durva magatartással igyekez­nek »elősegíteni“. A háztulajdonos eljárhat a lakóval szemben, ha az nem fizeti a lakbért, vagy magatar­tása nem egyeztethető össze a szocialista együttélés szabá­lyaival. De mit tehet a lakó, ha a házigazda szítja az ellen­téteket,? Kétféle lehetősége van. A büntető perrendtartás alapján becsületsértési pert indíthat, vagy pedig élve az új Polgári Törvénykönyv adta le­hetőséggel, birtokháboritási keresletet adhat be. Bíróságaink már nem egy re- nitenskedö házigazdát megfé­keztek e törvény adta új lehe­tőséggel. sok gyermek nem jár iskolá­ba. Ezután a cigánytelepülések vezetői mondták el véleményü­ket és javaslataikat helyzetük javítására. Hangoztatták: igen fontos lenne, hogy a járási ta­nács segítséget nyújtson ál­landó munkahely szerzéséhez, valamint támogatást adjon ol­csó házhelyek vásárlásához. Ki­fogásolták, hogy néhány he­lyen a községi tanácsok vezetői még mindig hátrányos megkü­lönböztetésben részesítik őket. val fejeződött be a tízhónapos könyvelői tanfolyam. Igen örvendetes, hogy a hall­gatók soraiban nemcsak szám­viteli, hanem más beosztású, például kereskedelmi, vendég­látóipari dolgozók, üzemágve- zetók és igazgatósági elnökök is voltak. A képesített könyvelői vizs­gára jelentkező 34 jelölt kivé­tel nélkül megfelelt a követel­ményeknek. Átlageredményük 3,5 volt. Kitűnő eredménnyel végezte el a tanfolyamot Kár­páti Róbertné, a barcsi fmsz pénzügyi előadója. Jeles osz­tályzatot ért el Gombos Berna­dett balatonfenyvesi könyvelő, Alsecz Jánosné, a nagykorpáéi fmsz igazgatósági elnöke és >Szíjjártó Géza, a tabi fmsz dolgozója. A többiek közül 7 ért el jórendű eredményt. Új szaküzlet nyílik Lengyeltótiban! A föMmővesszovetkeíet 1966. december 3-án de. 9 órakor nyitja meg a község központjában leró felsőruházati szaküzletét. Több mint egymillió forintos árukészlet! Hatalmas áruválaszték! Minden kedves vásárlóját szeretettel várja a (2746) földmüvesgmővetkexet. N. S. Cigány vezetők értekezlete Marcaliban 34 foldművesszővefkezefi dolgozó vizsgázott a képesített könyvelői tanfolyamon (Tudósítónktól.) Többre is futná Gige adottságaiból A város és a falu közötti ka­pocs mind szorosabbá válik, lé­pésről lépésre omlik össze a kettő közé emelt évszázados válaszfal. Ennek a kapcsolat­nak a szociális, kulturális és egyéb összekötő szálakon kívül fontos gazdasági alapja is van, mégpedig az a mindenki által jól ismert tétel, hogy a város a falunak iparcikkeket ad, a falu pedig ellátja élelmiszer­rel a városi lakosságot. Néz­zük meg Gige esetében, milyen ez a gazdasági kapcsolat. Amiről megfeledkeznek... Gige egyénileg gazdálkodó község. Úgy fest az őt körül­ölelő termelőszövetkezetek kö­zött, mint egy kis sziget. Azt sem mondhatnánk, hogy elha­nyagolt sziget, mert igyekvő, törekvő emberek lakják. De sokszorozottan szükség is van erre a törekvésre, hiszen a nagyüzemi gazdaságokkal ver­senyezni az öt-hat holdas bir­tokoknak lehetetlen. Éppen ezért a maguk módján — szin­te minden család más és más utat járva — igyekszenek bol­dogulni. Egyben azonban meg­egyezik az egész község: ha érdekük úgy kívánja, minden­ről el tudnak feledkezni, főleg Hogy hogyan? Arra egy szó­val válaszol Neiser Imre bácsi, az ádándi földművesszövetke­zet műlépüzemének vezetője: kíváncsiságból. Ez harminc évvel ezelőtt történt. Drága volt akkor a műlép, s mivel szeretett méhészkedni, elhatá­rozta, hogy megpróbál ő is műlépet készíteni. Már az el­ső »kísérlet“ eredménnyel járt. Egy ideig saját szükségletét látta csak el, később azonban már méhésztársainak is dol­gozott. öt év óta pedig szinte való­ságos kis gyár ez az üzem. az értendő ezen, amit a város­tól kaptak. Félreértés ne es­sék, nem ezt akarjuk felróni, hiszen ma már természetes a fa­lun a motorkerékpár, a rádió, a televízió, az elegáns öltöz­ködés, de az már nem termé­szetes, hogy cserébe a piacon szinte megfizethetetlenül ma­gas árat kémek az élelmisze­rért ezek az egyéni gazdák, vagy piacra se viszik áruikat. A harmadik negyedévben 45 ezer tojást és 540 kg baromfi­húst várt a népgazdaság Gigé­től. Ezzel szemben 99 kg ba­romfit és 17 118 tojást kapott. De ezt a baromfimennyiséget is csak úgy tudta felvásárolni a kadarkúti földművesszövet­kezet, hogy 90 kg csirkére, 12 kacsára és 66 libára szerződést kötött. Hencse kisebb község, mint Gige — igaz, hogy ott termelőszövetkezetben gazdál­kodnak —, de ugyanennyi idő alatt a felvásárlónál 19 ezer tojás gyűlt össze. Nem volna baromfi Gigében? Dehogynem! Ugyanúgy van, mint másutt, csakhogy szívesebben fogadják a felvásárló helyett a pesti maszek kereskedőt, mert az, ha nem sokkal is, de néhány fillérrel többet ad áruikért. Arra természetesen nem gon­dolnak, hogy az a munkásasz- szcxny, aki maszeknál kényte­Minden felszerelés biztosítva van a kiváló minőségű műlép készítéséhez. A felszerelés ter­mészetesen kevés volna ehhez, de Imre bácsinak értékes szak­mai tapasztalatai is vannak. Több mint 1500 méhész keresi fel évente megrendeléssel az üzemet. Az évi termelés egy vagon kiváló minőségű műlép. Viszló Laci, a fiatal tanuló már nincs magára utalva e szép szakma elsajátításában. Amint képünkön látható, a legfontosabb műveletet, a min­tahengerlést Imre bácsi segít­ségével végzi. len vásárolni, mit fog fizetni ezért. Pedig felelősséggel tar­toznak ezért a gigeiek! A bezárt padlásajtók mögött... Tegyük mérlegre a község kenyérgabona-termését, és néz­zük meg, mit adtak a népgaz­daságnak. Bizony nem sokat. 640_ holdon termeltek kenyér- gabonát, mely pontos cséplési adatok szerint 47 vagon ter­mést adott. Ha ebből levonjuk a természetben befizetett adót, a cséplőrészt, a vetőmagot és a lakosság szükségletét, akkor kiderül, hogy a községben 10 vagon fölösleg maradt. Hol van ez a kenyérgabona, mikor az államnak mindössze 75 má­zsát adtak el, tehát még egy vagonnal sem?! Az igaz, hogy vittek piacra mondván, hogy 210 forint helyett esetleg 280 forintot is kapnak érte, de még ez sem fedi a fölös mennyisé­get. Nyilvánvaló a következte­tés, hogy nagyon sokan raktá­rozzák, tartalékolgatják gabo­nájukat megakadályozva, hogy az a közellátásban részt vevők asztalára kerüljön. Emellett havonta átlag nyolc és fél má­zsa lisztet és ugyanennyi ke­nyeret szállítanak a községbe. Spekulálgatnak az emberek: a sógoroknál, rokonoknál ösz- szedugják fejüket, aztán még egyet fordítanak a padlászá­rakon mondván, hátha tsz lesz, mi lesz aikikoir a kenyerükkel) Nevetséges, de felháborító is ez az okoskodás. Hiszen lát­ják, csak nem akarják tudomá­sul venni, hogy hogyan élnek a parasztok a termelőszövetke­zetekben, hogy hamisan cseng ez az önámító védekezés, mert aki dolgozik, annak mindenkor megvan a kenyere. Adhattak volna még De hát Gigében még a spe­kulálgajtásnál tartanak. A leg­hitelesebb bizonyíték erre a hízottsertés- és szarvasmarha­értékesítés idei tapasztalata. A községben élő 160 családnak 925 sertése van. 194 sertésre és 108 szarvasmarhára kötöttek szerződést. Becsületükre legyen mondva, eddig mindkettőből eleget tettek kötelezettségük­nek. De nem zengünk ódákat ezért, mert ha jobban megnéz­zük, megállapíthatjuk, hogy adhattak volna még az Állat- forgalmi révén közfogyasztás­ra. A jövő esztendőre pedig mindössze öt süldő hizlalásá­ra sikerült eddig szerződést kötni. Miért? Nemigen talál­ható megfelelő indok erre. összegezve az elmondotta­kat, megállapíthatjuk, hogy a gigeiek bizony nem adtak any- nyit a népgazdaságnak, mint amennyit az várt tőlük, s mint amennyit az ad őnekik. Ere­jükből ugyan futná többre is,- hát még ha összefognának egy­mással ... Vörös Márta APRÓHIRDETÉSEK Apróhirdetések ár»: hétköznap szavanként 1,— Ft, vasár- és ünnepnap 2,- Ft. Az első szó két szónak számít. Legkisebb hirdetés 10 - Ft. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lap- Kiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. sz. Telefon 15-16. A hirdető felek postán is feladhatják és telefonon is be­mondhatják hirdetéseiket. VEGYFS Javíttassa rádióját, rezsöját, mo° sógépét a Kaposvári Vas- és Mű­szaki KTsz-nél, Május 1. u. 3. sz. alatt. 24956 Bútorozott szobát keresünk kéé nőtestvér részére. Címeket 25157-es számra a Magyar Hirdetőbe. (25157) jjjjjj AD AS- VET EL |j|||j Beköltözhető háromszobás csa­ládi ház kerttel eladó. Marx Ká­roly u. 45. (25138) * darab fajtatiszta 5 hónapos tá­vozott plymuth jéree is egy kakas eladó. Kecel-hegy 21. sz. Vésed. (958) 2 darab príma samottos kályha eladó. Bem u. 36. (962) Nagyatádhoz kőzsei (kiserdőn) szabadkézből eladó 1 szoba, kony­ha, 900 n-61 erdő ée 3000 öl szántó­föld. Mozolai István, Kiserdő. (2751) Daráló viHanymottorral egybe­építve, 220 voltos áramhoz, kifo­gástalan állapotban eladó. Cím a Kiadóban. (964) 125-ös Csepel motorkerékpár sür- gősen eladó. Kaposvár, Iszák u. 29. Érdeklődni fél 5 után. (25144) Tenyésznutriák olcsón eladók. Kaposvár, Ady Endre u. 20. (965) 300 n-öl telek eladó. Kisróma­hegy 1. Érdeklődni ugyanott, Hor­tobágyiaknál. (25142) Nikkelezett, kisméretű asztaltüz- hely igényesnek eladó Kisfaludy a. 32. als«. (25150) Szigetvári o. 1. sz. ház részbeni beköltözhetőséggel eladó. (25154) Szoba-konyhás házrész beköltöz­hetőséggel riadó. Cím 25152-es szá­mon a Magyar Hirdetőben. (25152) Vennék körforgós nagy Singer férfi-varrógépet. Cím 25149-es szá­mon a Magyar Hirdetőben. (25149) Fajtatiszta, vérvizsgált, 7 hóna­pos, nagytestű fehér leghorn ka­kasok eladók. Bajcsy-Zsilinszky u. 11., emelet 2-es ajtó. (25151) 111 CSERE illiil .... S ürgősen elcserélném lengyeltóti 3 sz>oba-konyhából, mellékhelyi­ségből álló lakásomat kaposvári lakásért. Cím 25159-es számon a Magyar Hirdetőben. (25159) ÁLLÁS Marcali vagy nagyatádi szék­hellyel közgazdasági vagy mező- gazdasági technikumban érettségi­zett fiatalt gyakornoki munkakör­ben alkalmaz állami vállalat. Életrajzokat 25146-os szamra a Magyar Hirdetőbe kérünk. (25146) Megosztható lakást keresek. Ajánlatokat a 25156-os számra a Magyar Hirdetőbe. (25156) Termelőszövetkezetek, figyelem! Saját termésű boruknak kiméré­sét forgalmas helyen vállalom* Tóth, Balatonxzemes, Landler Je­nő U. 19. (25148) Varrógépek garanciális javítását vállalja Szabó műszerészül ester, Berzsenyi u. 30. (25137) A Somogy megyei Tatarozó Vállalat (Kaposvár, Május 1. utca 52c) azonnali belépésre NÁDAZÁST KERES kedvező fizetési feltéte­lekkel. Jelentkezés a vál­lalat központjában. Felvé­tel esetén útiköltséget té­rítünk. ______________ (25158)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom