Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-02 / 284. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1960. december 2. Dobozy Imre Kossuth-díjas előadása a városi tanács nagytermében A Kaposvári Irodalmi Napok egyik legnagyobb érdeklődéssel várt eseményére iegnap este 18 órai kezdettel került sor a városi tanács nagytermében, ahol a kaposvári irodalombarátok népes hallgatósága számára Dobozy Imre Kossuth-díjas, a Magyar írók Szövetségének főtitkára tartott előadást "A mai magyar irodalom időszerű kérdésed« címmel. Az előadás díszelnökségében íróvendégeinken, az előadó Dobozy Imrén, Földeák Jánoson, Berkesi Andráson kívül helyet foglaltak városunk és megyénk politikai, közigazgatási és művelődésügyi vezetői, valamint Takáts Gyula, Somogyi Pál és Bellyei László somogyi írók is. Bevezetőben elmondotta az íróküldöttség tagjai nevében, hogy érdeklődő szeretettel fogadta el a küldöttség városunk meghívását, annál is inkább, mivel az ilyen találkozások alkalmával az író nemcsak olvasóival találkozik, hanem hőseivel is, a szocializmust építő emberrel. S ez minden vérbeli író számára öröm, sok ösztönzést ígérő alkalom. Hiszen a mai író legszentebb feladata a mának, a ma emberének művészi ábrázolása. E beköszöntő után Dobozy Imre ■ a mai magyar irodalom helyzetét vázolta fel igen szemléletes előadásában beszélve arról, hogy a vizsgálódó sokféle nézőpontról ítélheti meg ma élő íróink tevékenységét. Egy bizonyos, a mérlegelésben a teljesség igényével kimondhatjuk: a mai irodalom legjobb hagyományaink útját járja, íróink vállalják a nemzet gondjait, azzal a humánummal fordulnak korunk embere felé, mely mindig világirodalmi értékű műveket eredményezett avatott költők és írók alkotóműhelyeiben. A mai magyar irodalom nívóban is folytatója kíván lenni klasszikus irodalmi hagyományainknak. Ezután sorra vette a fejlődés különféle vonatkozásait. A mai magyar irodalom képe sok színű kép. Az írók műveikben — itt adja az alkotó ember legőszintébben önmagát — vállalják a szocializmust. A többség kezd a mai témák, a kor ábrázolása felé fordulni. Ez olyan külső — az olvasók részéről megnyilvánuló — és belső igény, ami elől nem tud a valamirevaló író kitérni. Nem véletlen, hogy azok a művek értek meg legnagyobb közönségsikert, amelyek mai problémákra adtak vagy igyekeztek választ adni. A hallgatóság nevében dr. Kerekes Andrásné elnökhelyettes mondott köszönetét Dobozy Imre írónak értékes előadásáért. Koszorúzás, városnéző sétán a Textilművekben, a Söketnéma Intézet óvodájában, a Cukorgyárban és a Cseri úti fiókkönyvtárban Tegnap a kora délelőtti órákban, Földeák János és Tatay Sándor helyezték el a Kaposvári Irodalmi Napokon résztvevő íróküldöttség koszorúját a Szabadság parki szovjet emlékmű talapzatán. A koszorú- zási ünnepség után, vendégeink városnéző sétára indultak, melynek első állomása városunk fiatal büszkesége, a Textilművek volt. Itt a vendégeket Róna elvtárs, a Textilművek igazgatója, Tönrekes József, az üzem személyügyi vezetője, Csepregi főmérnök és Németh Gyula, az üzemi pártbizottság titkára fogadták. Ezt követően, vendégeink nagy érdeklődéssel tekintették meg Németh Gyula elvtárs vezetésével a fennállásának 10. évfordulója előtt álló üzemet. A városnéző séta második állomásán, a Süketnéma Intézetben, az intézet igazgatója, Duránszky József köszöntötte az íróküldöttség tagjait, majd pedig bemutatta vendégeinek az intézet társadalmi összefogással épített óvodáját, mely nemcsak az országban, egész Közép-Európában egyedülálló létesítmény. A Kaposvári Cukorgyárban, ahol e napokban folyik a leghősiesebb termelési munka, Tabák András, a gyár igazgatója fogadta az íróküldöttséget, mely a vegyészmérnök kalauTegnap délután a Cseri városrészen öt órakor ünnepélyes avatóra gyűltek össze a környék lakói, a szomszédos üzemek dolgozói, a könyvtárépítés társadalmi segítői. Az ünnepélyes avatáson megjelent a városunkban tartózkodó íróküldöttség tagjai közül Földeák János, Molnár Géza író, Pál Ottó, az írószövetség munkatársa. Mikecz Tamás, a Munkás Színjátszó Stúdió tagja Mátyás Ferenc A könyv margójára című költeményét szavalta el zolása mellett tekintette meg a gyárat A Cukorgyárban tett látogatás után a Kaposvári Irodalmi Napok első fél napjának városnéző programja a Cseri úti új fiókkönyvtár meglátogatásával ért véget a karadélutáni órákban. megnyitóként. Ezután Földeák János, a Magyar Írók Szövetségének elnökségi tagja mondott ünnepi beszédet. Mikecz János, a városi tanács v. b.-elnöke átadta a könyvtárt rendeltetésének, a könyvtár kulcsát pedig a Megyei Könyvtár vezetőjének. Kellner Béla a megnyíló klub-könyvtár jelentőségéről beszélt, felidézve a Cser múltját és jelenét. Befejezésül a városi tanács elnöke emléklapokat osztott ki a társadalmi munkában részt vevő dolgozóknak. Ünnepélyesen felavatták a Cseri úti könyvtárt Hegedűs Géza a gyerekek között Izgatottan suttogó gyerekek várták tegnap az Ifjúsági Könyvtárban kedvenc olvasmányaik íróját, Hegedűs Gézát. Már hogyne lett volna izgalom, hiszen ilyen élményben még nem volt részük, hogy a valóságban is találkozzanak, beszélgessenek azzal, akinek nevével eddig csak a könyvekben találkoztak. Talán valamennyiük közül Tóth András, a Cseri úti Általános Iskola tanulója volt a legpirosabb, arcszíne vetekedett azzal a virággal, amit a kezében tartott, s amit néhány kedves üdvözlő szó kíséretében adott át Hegedűs Gézának. S mintha csak varázsigék lettek volna az író első szavai, a megillető- döttség egv-kettöre feloldódott. A tágra nyüt gyermekszemekben a kíváncsiságon túl ott csillogott az élmény öröme. És jöttek a kérdések. Gördülékenyen, kedélyesen folyt a beszélgetés. — Az író bácsi honnan veszi a könyv témáját? Menynyi idő alatt ír meg egy regényt? Melyik a legkedvesebb regénye? A felszabadulással kapcsolatban írt-e már? Hát 1848-ról? És Hegedűs Géza mindenre megadta a választ. Néha szellemes fordulatokkal fűszerezte a beszélgetést, ami természetesen nagy derültséget váltott ki a gyerekekből, no és mind meghittebb, barátságosat?!} mederbe terelte a társalgást. A hagyományos, jól ismert »'gyerekbemondás“ ez alkalommal sem maradt el. Egyformán derült az író és az ifjú olvasósereg egyik tanuló kérdésén: — Melyik az író bácsi legnagyobb regénye — és gyorsan hozzátette —, már a legvastagabb? A válasz itt sem maradt el. — A végvári harcokról nem tetszett írni, szívesen olvasnánk erről a témáról többet. És Somoggyal foglalkozott már írásaiban? Minden, minden érdekelte őket. Járt-e már Hegedűs Géza külföldön, írt-e útjairól, jó-e világot látni?... — Igen, jártam — mondta az író —, hasznos és jó dolog az, de ne felejtsétek, külföldre menni csak akkor érdemes, ha az ember saját hazáját már Fiatalokról írni A Megyei Könyvtár kölcsönző termében Berkesi András találkozott az olvasókkal. Az első beszélgetők a TRANSZ- VILL ifjú szocialista brigádjainak küldöttei: Pintér Erzsébet, Végh János, Mihályfalusi Árpád voltak. Tanácsot kértek, mit olvassanak. — Olvassanak minél többet — javasolta az író — ez fejleszti műveltségüket, ízlésüket. Elmondta, hogy a harmincas években textilgyári munkás volt, s csak a ponyvához jutott hozzá. Elmondja a továbbiakban európai, ázsiai utazásának élményeit, tapasztalatait Mányó Ildikó, másodikos gimnazista vágya, hogy újságíró lehessen. — Novellái, regényei igaz történetek, vagy pedig fantázia szülöttei — kérdezte meg. — Minden történetnek van igaz alapja, így íródott FB 86 című regényem. Börtönélmények, egy magyar fiatal disszidálásának megismerése alapján — hangzik a válasz. — Mennyit ír? — kérdezték meg mások. — Mindennap írok. Van úgy, hogy negyven, de van, hogy csak három oldalt. Egy novellámat negyedik éve írom, de jól ismeri, no és természetesen az anyanyelven kívül legalább két nyelven beszél. Ennek tanulását pedig most, a ti korotokban kell elkezdeni. Az arcok elgondolkodóvá váltak, s egy-két kis kobak mögött minden bizonnyal született valami elhatározás az író szavai nyomán. S mikor az első gyerek előállt autogram kérésével, egyszerre mozdultak meg a többiek is... fiataloknak... egy regényemet négy hét alatt befejeztem. Januárban kezdtem hozzá egy színdarabhoz, a napokban adtam át a színháznak. Közben autogramot, könyveibe dedikálást kémek, s az író szívesen tesz eleget e kérésnek is. Dedikálja Kassai Flórián kérésére Bunker című regényét. Bun- dur Gellértné jókívánságait tolmácsolja az író Októberi vihar című regényéhez, és kéri: — Fiatalokról írjon a fiataloknak, segítsen nevelésükben. — Írni fogok — válaszolta az író —, de ehhez alaposabban meg kell ismernem életüket. Amikor a TRANSZVILL fiataljaival beszélgetett, javasolta nekik: — Hívjanak brigádjukba írót, aki megismeri a fiatalok életét és ír róluk. Jó dolog ez. S bár a 41 éves Berkesi András sokat ír, hisz két és fél év alatt hét regénye jelent meg, tagja három szocialista brigádnak, iaazffató’a a Filmtudományi Intézetnek. Elfoglalt ember, sóikat utazik, de azért tőle és a többi írótól is kérjük: — írjanak fiataljainkról, nekik szóló könyveket Karódi rozmaringos Ügyes kezű asszonyok faluja Karád. S hogy munkáikat nemcsak itthon és a baráti országokban, hanem sok kapitalista országban is elismerik, azért az elismerés elsősorban Tauiner Ilonát illeti, aki majd harminc éve, hogy megszervezte és irányítja a karádi hímző asszonyok, leányok munkáját. 1934-ben, a község 800 éves fennállása alkalmából hozta ’étre Tautner Ilona a karáéi háziipari szövetkezetét. Kiállított népművészeti munkáik országos sikert arattak, és a kis csoport vezetőjét ezüst oklevéllel jutalmazták. A cél az alakuláskor nem az volt, hogy a szép karádi hímzéseket elterjesszék országszerte, hanem az, hogy elsősorban kenyeret adjanak a nehéz körülmények között élő családok kezébe. Sokáig nyolcvan—száz asszony dolgozott rendszeresen a háziipari szövetkezetben. A felszabadulás után tíz évig váltakozó sikerrel folyt a munka. 1948-ban hímzéseik eljutottak a párizsi világkiállításra is. aztán néhány évig ellanyhult az alkotókedv. Nem volt, aki irányítsa az asszonyokat. Ágyneműt, konyhagamitúrát, fényképalbum-borítót, ballagási szalagot, zsebkendőt, je y- kendőt, vitrintorítőt, . falvédőt, alátétet, könyvjelzőt kaádi rozmaringos, tölgyfalsveles, szíves mintákkal. Csak díszpárnából 27 félét, népi hímkáikat kiállították Moszkvában is. A majusba’i rendezett megyei kiállításon ..'mzé eiket kiváló oklevéllel jutalmazták. Az idén rendezett országos kiállításon Monti Emma, Posza Jánosné, B?nedek Józsefné második díjat. Pintér Kár:lyné harmadik dijat nyert. Díjazták 1957-ben lendült fel újra a munka. A brüsszeli világkiállításra készülve a HISZÖV és a Népművészeti Szövetkezet 200 Tautner Ilona előnyomás közben. Halász Gyulané kislányát, Zsuzsikát tanítja. díszpámát rendelt Karúdon. Ma 48-an dől górnak állandó tagként a hímző szakkörben. 1958-ban 60 ezer forint, 1959- ben 100 ezer, 1960-ban pedig 130 ezer forint munkabér-forgalmat értek el. Mi mindent készítettek? zéssel ellátott ingből pedig 45 félét tudnak készíteni. Munkáikból sok ott látható a Tihanyi Népművészeti Házban is: különböző hímzések, gyönyörű babák, amiket Horváth Gyuláné készített és öltöztetett nagy gonddal. Muna Gruber Józsefné készítette tólygyfaleveles sárga zsúrkész- letet is. Tautner Hona népi iparművész 1923 óta gyűjti Karúdon és környékén a népi hímzéseket, s használják fel őket munkájukban. Neki már nehezen megy a rajzolás, az előnyomás, ezért a rajzolásra Simon Marihált, az előnyomásra pedig Szipola Jánosnét tanította be. A hímzők között is sok az utánpótlás. Halász Gyuláné még fiatal asszony, de hímzései igen szépek, s nagy sikert arattak. Budapesten kívül a megye sok községébe készítenek munkákat, A nágocsi iskolának asztalterítő előnyomásokat. Segesdre az iskolai szakkörnek 15 díszpámát, Mennyére egy pedagógus házaspárnak konyhagamitúrát csinálnak. Tervezik, hogy a Tautner Ilona által 27 év alatt összegyűjtött hímzéseket feldolgozzák, s a megye hímző szakköreinek a rendelkezésére bocsátják. Szalai László Befejeződtek az őszi tagértekezlefek a fonyódi járás földművesszövetkezeteinél (Tudósítónktól.) Minden énízak&t kalappal köszönlsink! (5365) November 27-én véget értek a fonyódi járásban az őszi földművesszövetkezeti tagértekezletek. 29 községben tartottak gyűlést több mint 3000 földművesszövetkezeti tag részvételével. Az fmsz-ek vezetői általában jó eredményekről számolhattak be, a járás egésze ugyanis háromnegyed évi nyereségtervét 1 millió 596 ezer forinttal 108,5 százalékra telNyelcvan KISZ-szervezet könyvterjesztési versenye (Tudósítónktól.) A KISZ Somogy megyei Bizottsága és a MÉSZÖV kereskedelmi főosztálya könyvterjesztési versenyt hirdetett meg október utolsó hetére. A fiatalok házról házra járva versengtek: ki ér el jobb eredményt. A nyolcvan KISZ-szerve-et 50 ezer forint értékű könyvet adott ed egy hét alatt A marcali járásban 13 ezer, a csurgói járásban 12 ezer forint ára könyv lelt gazdára. A KISZ- szervezetek versenyében első lett a somogyszobi 5260 farint forgalommal Az öt legjobb között van a tabi, a nagyatádi, az iharosiberényi és a so- mogyudvarhelyi KlSZ-szerve- zet A megyei KISZ-bizottság és a MÉSZÖV a jövőben is megrendezi a könyvterjesztési versenyt. jesítette. A legjobb eredményt a lengyeltóti fmsz vezetősége közölhette tagságával: 1 millió 24 ezer forintot könyvelhettek a nyereség-rovatba. A földművesszövetkezeti tagok hozzászólásukban sokat foglalkoztak a felvásárlás és áruellátás kérdéseivel. A lengyeltóti fmsz-hez tartozó Hács községben például azt kérték, hogy adjanak a falunak marhahúst, ők cserébe nagyobb mennyiségű baromfit szállítanak. A somogyvári tagság a büfé-falatozóvá átalakított italbolt munkáját bírálta. A balatonlellei és a balatonszentgyörgyi fmsz-nél — ahol a vezetőség nem állt hivatása magaslatán — új vezetőséget választottak. A balatonfenvve- si fmsz november 13-án tartott tagértekezletén kimondta a fonyódi fmsz-szel való egyesülését. Somogyi Néplap Az MSZMP Somog.v megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Ka -svár, Latinka S. u. 2. Tele* n 15-16. Felelős kiadó: WlRTí-l TOS. Készült a Somogy megye omda- ipari Vállalat kaposvár; neben. Kaposvár. Latinka S u. 6. Nyomdáért felel LÁSZLÓ TIBOR ieaz atő. Terjeszti: a Magyar Po? a Előfizethető a helvi nőst*’ iv-t^ oknál és postáskézbesitőknél Előfizetési díj egy hónapra II,-