Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-16 / 270. szám

Szerda, I960, november lg. s somogyi véplap Komjáthy István: JN agyberki változás «I.) Orvosolják a bajokat Csurgói Faipari Vállalatnál fó\ tudóén, högy a szá­mok önmagukban nem sokat mondanák, ez­úttal azonban a nagyberki Ka- posvölgye Tsz néhány szám­szerű adatát nem mellőzhe­tem. Annál kevésbé, mert a továbbiakban azokhoz kötődik mondanivalóm lényege. A falu határa 3777 katasz- tralis hold. ahogy megértem, erősen kötött vályogtalaj, az erős dombokon megterem a lucerna, .és a mély fekvésű be­rekben, ha nein esik furton- furt, mint az idén is. ott sincs baj a terméssel. E jól termő határ ma már mind a tsz bir­toka, illetve azé a 284 családé, melyet jelen pillanatban, te­hát október 31-én nyilvántar­tanak. Ahogy- észreveszem, a tagok száma napról napra vál­tozik. Az alakuláskor, 195!). február 27-én 435-en voltak, akik beléptek az új életbe, most 466 tagót tartanak szá­mon. Eredményeik: Az elmúlt két esztendőben vásároltak Ivat gépet, köztük egy teherautót, egy lánctal­past és négy: Zetort. Építettek az idén egy ötven férőhelyes magtárpadlásos tehénistallót magás palatetóvel, jelenleg Kisberki legmagasabb épülete. Egy S2áz férőhelyes borjúistál­lót, egy húszas sertésólat az anyakocáknak, s létesítettek 2500 baromfi számára Szalacs- kapusztán csibetelepet. S mi­vel Kisberkinek eddig még nein volt kuli úrháza, az idén befejeznek egy klubszobát is, mely fundamentumától padlá­sáig társadalmi munka ered­ménye! És e sok beruházás mellett, ha a könyvelés előze­tes számításai nem csalnak, egyT munkaegység a zárszáma­dáskor 42—44 forintot ér majd a tavalyi 40 forint 50 fillérrel szemben. Tehát ahogy eure mondani szokás: A tsz-nek érik a szil­va! Bármibe kezd, minden si­kerül. » Egyhetes itt-tartózkodásom alatt a tagoktól panaszt hal­lottam, panaszuk leginkább a munkaszervezésre vonatkozott. De itt senki nem mondta: Azt kaptuk, amit a marcali festő. Tudniillik egy fillért se. Senki ázzál meg nem állított, hogy szeretne inkább máshol mun­kát vállalni! / Mi a titka eredményeiknek,1 az örvendetes gyarapodásnak? Kisberkiben a kölesrétföl- dön, a tsz-iroda mögött van az új tehénistálló. A tsz teher­autója odafarol a betonra, s mindjárt kezdetét veszi a be- kvártélyozás. A kisborjúk, mintha tudnák, mi követke­zik, nagy ijedten szaladgálnak, s egymást taposva bújnak a rekeszték legtávoli zugába. No, ne féljünk, nem vágó­hídra indulnak! Még mit nem! A négy gondozónak szinte ki­sír a szeméből a sajnálat. Itt marasztanák ókét. ha lehetne, de nem lehet, mert a szeretet­nél erősebb parancsnok diri­gál itt: az okszerű állatte­nyésztés törvénye, s az előírja, hogy,r a kisborjakat nyolc hét után át kell transzponálni a növendékistállóba, mely a nyá­ron készült el, s máris várja az új vendégeket! Egymás után felkerül tehát az öt kis- borjú a teherautóra. Nézem, milyen gonddal, körültekintés­sel végzik a bekvártélyozás ne­héz munkáját! A közeli széna- kazlaktól még a szénarakodók is átjönnek, és sebtében ta­náccsal szolgálnak. De kell is a tanács a gondozóknak! Elő­kerülnek a kötelek, a kisbor- jak a homloknál gondosan ösz- szekötődnek, még arra is vi­gyáznak, hogy valamelyik szél­ső meg ne sérüljön a vasalt oldaldeszkában. Jobbról is, balról is kötél fut körbe, és felkapaszkodik egy-egy ember, és simogatva, becézgetve csi- títja a jószágot. Még benn, Kapósban hallot­tam, hogy a nagyberki tsz-nek az okos, okszerű állattenyész­tésben van az ereje. Különben is a Kaposvölgye híres' állatte­nyésztő vidék, errefelé belter­jes gazdálkodás folyt már a ré­gi időkben is, amiről számos oklevél tesz tanúbizonyságot a nagyberki parasztport ákon! Hogy csak id. Vendel Józsefet, n c£ Csanya 1tátidéi Jánost és Ja- vós Erúát említsem! os, erről beszél itt min­den, a* okszerű állat­tenyésztésről! A tsz modern istállói, a jászolitatás megoldása, a formás, szerűre való jószág, a kiváló tehené­szet! De azt is látnom kell, és ezt a kisborják elszállításá­nak a mód ja is beszédesen pél­dázza: szíve is van a jószághoz a nagyberki tsz tagjainak! Itt égő tűzzel szereíik az állatot, s ha róluk van szó, nem saj­nálják a fáradságot. A szív és az er (ölem. ha ez a kettő párosul, csodát lehet művelni akkor! Az idén például a £>é)-du- nántüli Mezőgazdasági Kiállí­tásról, ahol három megye ver­sengett, két első díjat hoztak el, egyiket a napi 24 liter te­jet adó Vadas nevű tehenük, a másikat Csengő, a formás bi­kaborjú, a tsz büszkesége. Ta­valy: az őszi mezőgazdasági ki- állításoii ugyancsak két növen­dékbikával aratták sikert, ami anyagiakban is kifeiezést nyert: a két. állat 60 000 fo­rintért kelt el. A közös jószágállomány’ száaaszerű adatai is figyelmet érdemelnek. Megszámoltam 67 Szép téhenet (»sak tej pénzből havonta 25 Ó00 forintot seper­itek be!), hízik 21 göböly az is­tállóban, van 112 lovuk (a lö- vak állományé mutat egyedül csökkenő tendenciát. nemrégen még 198 lovuk volt). A jelen­legi sertésállónlány: 60 koca, 111 hízó, 350 süldomalac. Le­gel a Szalácskán ezenkívül 508 birkájuk, s van a csirkete­lepen március óta 2500 jércé- jük (illetve csak vőlt. mert épp a napokban adtak él 1500- at, ami újabb 45 060 forintot ho­zott a konyhára!). A töjásjöVe- delem maga 35 000 forint volt. z adatok garmadájá­ban turkálok á tsz- irodában. Vendel Bé­la, a tehetséges főkönyvelő, ahogy észreveszi, hogy’ legin­kább az állattenyésztésre vo­natkozó adatokat böngészem, hirtelen megkérdi: — Mit gondol, melyik üzem- ág a mi gyorssegélyünk? A növénytermelésre gondo­lok hirtelen, bár nem is igen tudóin, hogy kívüle létezik-e még egyéb is a tsz-ben. Azitán ájnulok ésak, amikor hallom a többit sorolni. Mi minden­nél nem foglalkoznak még az említetteken kívül! Íme: ker­tészet, szőlészet, és nem kevés pénzt jelent a kőműves-, bog­nár-, ácsibrigád és á kádár munkája! (A növénytermesz­tők, azáZ: »igazi munkások-«, ezekre mondják tréfásan: ló­gósgaléria! Persze nincs iga­zuk!) Hallom itt is, ott is: ártal­mas a sokfelé való szétapró­zódás, minek foglalkozik a tsz annyiféle aprósággal? Persze, csak bénn a városban hallom ezt mondogatni. Az itteni gya­korlat éppen az ellenkezőjét igazolja: Akkor követne el a Kaposvölgye Tsz hibát, ha bár akár egyik fajta munka- és gyarapodási, lehetőséget is ki­aknázatlanul hagyná! Magya­rán szólva: elcsapná a lógós- galériát! A határt kettészeli (Kisber­kit, Nagyberkit is, s a Kapos- híd sajnos még nem elég szo­ros összekötő kapocs a két fa­lu közt!) a természet adta ön- tözőcsatoma, a Kapos; bolond, aki ilyen helyen nem létesít öntözéses kertgazdaságot! Hogy a közeli Kaposvárról mint piaclehetőségröl ne is beszél­jek! Itt vigyáz a falura, mint fellegvár, mint vasárnapi me­nedék, a Szalacska-hegy ma­gas humusztartalmú földjével, melyben a híres Pannónia kin­cse terem (badacsonyival ve­tekedő bora épp' most forr fenn nagy kádakban, hordók­ban!) Vétek volna, ha nem lé­tesítenének szőlőgazdaságot, s a tagoknak a szölómunka te­rén szerzett szaktudását csak úgy hagynák elherdálódni! De nézzük a gyorssegélyt, a salátásokat, ahogy őket tréfá­san nevezik. Tavaly 20 holdon, az idén 40-en gazdálkodtak, közvetlen a Kapós-parton. Ter­mett az idén 600 mázsa ká­poszta, 290 mázsa paradicsom, 200 mázsa paprika, 32 mázsa uborka, azonkívül karfiol A' MEGYEI TANÁCS ipari . --------. sa-(Osztálya végre kézbe vette a a ta, veres káposzta, török-.) Csurgói Faipari Vállalat ügyei- paprika ínázsa&zámira. Minden,\ r»ek rendezését, t> hozzákezdtek második nap friss árut visz-.) a hibák felszámolásához. Ha nek a kaposvári piacra, ahol () nem is az utolsó, de rnipden- álLandó bódéjuk van. A ker-^képpen az utolsó előtti óra ez. íéazet jövedelme eléri a havi(f Elérkezett az ideje, hogy meg- • 0 000 forintot, s ellátja kész-4 próbálják egyenes mederbe te» pénzzel a szövetkezetét. 40|i felni a vállalat életét. Persze személy tálál itt állandó mun-<l most számolni kell megannyi kát, főleg öregek, gyerekes^ nehézséggel, s azokat nem lesz asszonyok, ami magában je-^kis dolog elhárítani, hisz évek lentós, mert így biztosítani# folyamán gyűltek össze, tudják a csökkent munkáké-# Egyre-masra kerülnek fel íoSftakk * WÍM0lí0nJ1'iSZÍ,!re °Úan Problémák, me- tafáróf* H^Sfélelo fOglalkoz-Jivek a termelést alapjaiban ga­J tolják. Nem végezhetnek jó /t szőlészet körülbelül J munkát ott, ahol a dolgozók (zt 6z év végére váltja? nagy részé nem érzi munka­be a hozzáfűzött re-? helynek az üzemet, csak amo- ményéket. Ebből az oltványok? Iván pihenőnek, ahol némi éladása után nein kevesebbet.? mellékkeresetre is szert tehet, mint 350 000 forintot várnak 4Ha valaki te*1™ akar ezellen TTcrvarür . 4 valamit, akkor megfenyegetik, Ugyan* ez év- tavaszán egy# hogy „ki ne menjen este a* ut_‘ hold oltványtelepet létesítettek? cára, mert...«, s így az jobb- 295 000 oltvánnyal! Ez maga-( na-k látja, ha csendben szemet ban is jelentős, mert a biza-# !,uny.a rendbontás láttán. Jel- 1™, . , ... 4 irmzó, hogy az ipari osztály lom jelkepe. A tsz jövőjébe? által csurgóra küldött muve­vetett bizalomé. Bár ezt a nagyi zető negyede” múlva kérte mennyiségű oltványt eladásra (visszahelyezését, mert nem nevelik (kerül belőle jócskán# bírta fenyegetéseket , „ * es az askalodasokat. Az ilyen külföldre, de az ország számos J fenyegetőzések szinte szokássá szövetkézetének és állami gaz-4 daságának szőlőjébe is), azért# saját maguknak is visszatarta-# nak belőle. Még a táVaszónJ négy hold új szőlőt telepítenek.)) Ez a Szóló csak 1963-ra fog te-# remni, ahogy Jávós Gyula, azj öltváttytélép Mathiász Jáhó&-^ egy személj’. átlagosan 170 to- díjjal kitüntetett brigádvezető-# í®5*- fogyaszt. A baromfiak és jétól megtudom, s ez bizony# a.^sz^™k h'^íbó} ^ ’ # több es több kerül asz;talunk­jo előre.vétett merész pilla-n-#ra A csirkehús kalóriaértéke tás. 41200, a libahúsé 2500. Pecse­Még beszelnem kellene a tsz# nyekacsából számottevő^ nienj: Cukorrépájáról (166 holdon tér­váltak a vállalatnál csakúgy, mint az ezzel rokon állandó acsarkodás. Az emberek egy­mást figyelik, hogy kibe mi­kor és miért köthetnének bele, így nem csoda, ha saját házuk tájáról megfeledkeznek, jólle­het akadna mindenkinek elég javítanivalója. De nincs egj’elértés a reze tők és a dolgozók között sem. sőt magában a vezetőségben sem. A vállalat vezetőinek eredménytelen rendelkezései következtében egyes közép- beosztásúak felette érzik ma­gukat a vállalat irányítóinak, s azok utasításait szükségtelen rosszként könj-velik el. Néme­lyik vezető meggondolatlan ki­jelentéseivel nemhogy támo­gatná, hanem gátolja a párt politikáját. Természetes, hogy mindezt látva a dolgozók bi­zalmatlanná válnak a vezetők­kel szemben, s még a józan szavakra sem hallgatnak. HOGY EZ IDÁIG FAJÚÉT, annak oka az is, hogy gyak­ran váltogatták egymást az igazgatók. Mire valamit, tehet­tek volna, már új ember került a vállalat élére, aki újabb m >d - szerekkel igyekezett rendet te­remteni. Oka ftiég, hogy a múlt év végéig nem volt mérnöke a Néhány szó a szakszerű baromfitenyésztésről Hazánkban évenként egy­melték), s az idei év nekord­nyiséget szállítunk külföldre. A libamáj égtéke vetekszik a fokföldi gyémánt világpiaci termést eredményezett, 190 má-# árával. zsával szolgait holdanként. 360# Eí»k ,a ^nyek es adatok is , . , , . . .. , . ,, . , # igazoljak, hogy szükséges es holdas kukoricájuk is fizet leg-\ célSzerű fejleszteni a baromfi- alább 100 vagonnal, 40 holdon# tenyésztést. A tabi járásban is pedig aranyi krumplijuk tor-# mind több termelőszövetkezet ...................................utáni ezt az ü zemágát. Eddig 5 tsz összesen moly gondot okoz. # g ezer előnevelt jércét rendelt-i!a sí“ < új’ gondot okoz. # g ezer előnevelt jércét /t felsorolt számadatok, # nieg. Ahhoz, hogy a nagj’üzemi C7T azt hiszem, beszélnek? baromfitenyésztés kellő jöve- I,™, * delmet adion. szükséges a fej­'m agukért, de én kább mögöttük az embert ke­resem, aki itt nem megy neki Vakon, mint a bogaras ökör a sűrűnek, hanem gondolkozik, mérlegel, s a belátása szerint cselekszik. Iparkodók, szorgal­masak a nagyberkiek, arról lépten-myóünon meggyőződhe­tem. Értem már, hogy miért érik' itt a szilva a tsz-nek, s ha, ehhez hozzáveszem, amiről tudok, hegy mindjárt a kezdet 1 kezdetén »raekiugróttak*, hogy nem tétováztak, és nőm ka­csingatták vissza, rtetn is szó­j-p. » delmet adjon, szükséges a fej lett módszereket alkalmazni. A kutatási eredmények ta­núsága szerint a pecsenyeka­csa-hizlalást meggyorsítja, ha a napi abrakhoz 40 százaléknyi zöld lucernát adagolunk. így azonos súlytöbbletet olcsóbb takarmányból nyerhetünk. A baromfitenyésztésnél azt kell figyelembe vennünk, hogy a kevés számú, de szakszerűen tartott állomány többet jöve­delme^ mint a nagy tömegű, gondozatlan, elhanyagolt állo­mány. Ügyszólván minden szö­vetkezetben megvannak az adottságok egy-két baromfifaj­ta tenyésztéséhez. Ha új telepe­ket létesítünk, ügyeljünk ar­rul tovább a titok magyarázat­ra. Ehhez járul még az olyan# ra, hogy a baromfiak számára megfontolt vezétők, mint pró/# minél alkalmasabb földterüle- ÍM-jos parttitkár, Vörös Ferenci teWet jelöljünk ki. A csíbene­instruktar munkája, no meg a bizalom a vezetésbem. De erről talán majd legközelebb! (Folytatjuk) velősnél nagy jelentősége van a mélyalom alkalmazásának. Baromfiak almozásához lég­ii jobb a száraz homok, de télen # célszerű szf ~ toreket vagy szalmát is felhasználni erre a célra. Óla zásnál négyzetméte­renként 3—4 tyúkot, 5—6 nö­vendéket, 16 csibét számítha­tunk. A helyesen épített és jól be­rendezett ólakban a csibék gyorsan nőnek, a kifejlett ba­romfiak sok tojást raknak. Ha hiányos a takarmárvozas, vagy rossz az előkészítés, az adagok összeállítása, és pontatlan, rendszertelen az elftes, csök­ken a termékhozam, s felüthe­tik fejüket a baromfibetegsé­gek. Helyes tartási, takarmányo­zási és gondozási körülmények mellett nagy haszonra tehetnek szert a termelőszövetkezetek a baromfi tenyésztési üzemágbol. Száraz Gyula tudományos kutató. vállalatnak. A műszaki veze­tés hiánya aztán laza normát, technológiai utasítás nélküli munkamenetét és egyéni anyagfelhasználást okozott. A laza normák és a technológiai utasítások hiánya lehetővé iél­ték, a lógásokat, az egyéni anyagfelhasználás pedig a lo­pásokat segítette elő. Az idén végre két mérnököt is kapott a vállalat.. Mindenki töltik vatta a bajok orvoslá­sát. A főmérnök — aki megbi- zott igazgató is lett — idejé­nek nagy részét a legkülönfé­lébb és a vállalattól jdegen munkával töltötte. A k izség államigazgatási és társadalmi szervei szinte »lecsaptak rá«, és azóta is hol ide, hol oda hívják értekezletekre meg egyebekre, s hivatásának el­látására, a főmérnöki és az, igazgatói teendőkre alig-alig jut ideje. így aztán nem je­lentett lényegesebb változást a légvárt mérnök megérkezése. Most, hogy a megyei tanács ■pari osztálj’a hozzáfogott a vállalat munkájának tüzete­sebb felülvizsgálatához, kide­rült, hogy’ a jelenlegi szerve­zeti felépítést alapjaiban meg kell változtatni. Az ipari osz­tály egy munkatársa végzi el az átszervezést, és segíti át a kezdeti nehézségeken a válla­latot. Szorfiorú, hogy a helj’i és a járási szervek nem figyeltek fel idejében Csurgó legna­gyobb ipari vállalatának prob­lémáira, hagyták azokat egyre súlyosbodni. A megj’ei tanács ipari osztálya régebben már kérte a járást, hogy bizonyos személycserét hajtson végre a vállalat vezetőségében, azon­ban — nem tudni miért — semmi sem történt. Most az­tán egyszerre és hirtelen kell mindent helyrehozni. AZ ELKÖVETKEZŐ VÁL­TOZÁSOK tudatában a dolg<v> zók is mintha fellélegzettek- volna. Sokat várnak a jövő­től. December 1-én a megyei tanács ipari osztályának mun­katársától kidolgozott új ter­vek szerint indul a munka. Addigra átszervezik a vállalat belső életét, elkészülnek az új technológiai utasítások, s a szükséges személycseréket is végrehajtják. * Roland Ferens A SÁRGARÉPA ÚTJA iiiii APRÓHIRDETÉS£K •555?=?= Mm ADAS-VÉTEL Bokor- és futórózsa kiváló szí­nekben kapható. Adelmann kerté­szet, Honvéd U. 36. (928) Egyszobás összkomfortos lakáso­mat elcserélném kétszoba-konyhá- sért is. Cím 25083-as számon a Ma­gyar Hirdetőben. (25083; ALLAS Jután, Dózsa Gy. u. 4. sz. alatt családi ház beköltözhetóséggel el­adó­______________________________í——^ 5 éves gyakorlattal rendelkező K aposméró, Zrínyi u. 14. sz. tehenész elhelyezkedne állami gaz- alatt lévő lakóház beköltözhetőseg-, dasagba munkásszállás és» üzemi gél eladó. (904) A balatonszárszói fmsz 1 db 12 soros, príma állapotban lévő vető­gépet, 1 db hengeres triőrt tsz-ek részére hitelátvállalással átad. (25078) Danuvia motorkerékpár sürgősen eladó. Gál Andor, Kanizsai u. 24. ' (25077) Jókarban lévő nagy Singer var­rógép eladó. Megtekinthető Igái­ban, Vöröshadsereg u. 181. sz. alatt. (25084) ■TTT.’.­CSERE Kétszobás összkomfortos lakáso­mat elcserélném budapestiért. Cím 25082-es számon a Magyar Hirde­tőben. 125082) étkezés biztosítása mellett. Bara­nyai István, Edde, Alsóbogátpusz- ta. (930) srn­VEGYES Gyapjúátréte] Kaposvárott egész éven át van, de mindig csak pén­teki napon. Fonalcsere is pénteki napokon lesz november 18-tól de-; cember 16-ig. Gyapj uforgalmi y., Kaposvár, Május 1. utca 15. szám. (24999) Dolgozó szülők gyermekének gondozását vállalom lakásomon. Hunyadi János u. 1., földszint 6. (25079) A Nagy atádi Kon­zervgyárba naponta több vagon sárgarépa érkezik. Az udvaron valóságos hegyet alkot már a beérkezett ré­pa. Hogy mit készíte­nek belőle? Sokan ta­lán arra gondolnak, hogy gyümölcsízhez keverik. Nem. Egészen más célra használják fel. A zöldséglevespor egyik alapanyagát ké­szítik el belőle, a szá­rított tárgarépát- De kísérjük csak figye­lemmel a répa útját. Először hatalmas ká­dakban mossák, majd géppel megtisztítják a felső rétegtől. Ezután főzik, hütik és szele­telik. A szeletelőből a szárítógépbe, onnan pedig a csomagolóba kerül. Naponta 60 má­zsa répát dolgoznak fel. A gépből 2 órán­ként 80 kg száraz répa kerül ki. I Kp:. ' Papp Anna és Hugyec Erzsébet a szárí­tógépre rakja a szeletelt nyers répát. A sárgarépát a gépi tisztítás után még átválogatják as ügyes kezű asszonyok és lányok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom