Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-16 / 270. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szerda, 1960. november 18. Derű, leleményesség, kacagás a furfangosok bajnokságának megyei döntőjén Hétfőn este zsúfolásig meg-' Pálos Miidós a nehéz, nagy felkészültséget, tájékozottságot igénylő kérdéseket nevettető játékokkal, ügyességi felada­tokkal fűszerezte, s a nézőté­ren és a színpadon is nagy ka­cagást fakasztott a födő- és ka­lapválasztás, a pénzszámolás, a léggörnb-fúvás és kiváltképp a három legtehetségesebb fur­fangos: Galgóczi Attila, Tóth Ilona és Belinszki Imre szünet idejére kapott, megoldhatat­lannak látszó feladata. Egyi­küknek ugyanis szőke, mási­kuknak ősz, a hartnadiknak pedig kopasz nézőkből kellett verbuválni egy öttagú ének­kart, s szünet után bemutatni a színpadon karvezető képes­ségüket. A feladatot mégis megoldották, s a közönség szív­ből mulatott a »-kivételes zenei élmény« hallatán. végig a kaposvári közönség. J. B. és Operakalauz a munkapadon Számtankönyv Hogy hogyan kerül a címben említett két könyv a munka­padra, amelyen máskor a szer­számok és az alktrészek talál­hatók? Erre csak, akkor adha­tunk választ, ha egy kicsit visszamegyünk az év elejére. Ugyanis akkor írták le a szo­cialista címért küzdő brigádok a kulturális célkitűzéseket is tartalmazó felajánlásokat. Az sz. b.-titkár dossziéjában sora­kozó cédulák annyit árulnak el, hogy a TRANSZVILL 1-es telepén a brigádok a politikai oktatásban való részvételt, a műszaki, politikai és szépiro­dalmi könyvek ólvasását tűz­ték célul. A számtankönyv és az Operakalauz mintegy jelképe annak a tanulási kedvnek, amely a szocialista címért küzdő brigádokban megtalál­ható. Balogh Tibor brigádja a sze­relőcsarnokban dolgozik, ök voltak a kezdeményezők, ők határozták el először, hogy BAJ VAN A SZERVEZÉSSEL Mégpedig Kaposvárott is, vidéken is. Űjfent az ismeret- terjesztésről lesz szó, annak elkerülhető döccenőiröl. A téli terveket, elképzeléseket írásban rögzítették az üzemek, a községek, s hamarább vagy később hozzáláttak megvalósí­tásukhoz. Sajnos, az utóbbi nem megy mindenütt úgy, ahogy kellene. Kezdjük a kaposvári példákkal: November 9-én lett volna a Kaposvári Cukorgyárban a Munkásakadémia második előadása. A TIT szerint fél 5-kor, az üzem tudomása szerint 2 órakor. A dolgozók az utóbbi időpontban várakoztak türelmetlenül az előadóra, de hiába. Nem jelentkezett 2 órakor. De 5-kor sem! A Ruha­üzemben november 3-án került volna sor a Munkásakadé­mia második, november 10-én pedig harmadik előadására. Mindkét előadást műszakváltáskor kellett volna megtartani. Az előadók azonban nem jelentek meg. Az ismeretterejesztés sikerét veszélyezteti ez a szerve- , zetlenség. • — Az is előfordul, hogy az előadó megjelenik, csak éppen nincs kinek megtartania az előadást. Emiatt maradt el Hor­váth Zoltán tanár előadása a MÉK-nél a múlt hónapban. A kellő szervezés hiánya miatt nem indul meg a Kefeüzemben a Munkásakadémia. A mint 250 dolgozót foglalkoztató emben csak 18-an jelentkeztek. Ilyen kis létszámmal nem érdemes elkezdeni az előadássorozatot Nézzük a vidéki példákat. Zalán november 9-re tervezték az első ismeretterjesztő előadást. A járási tanács november 3-ra változtatta az időpontot. A nyitó előadást Csizmadia Jó­zsef, a járási mezőgazdasági osztály vezetője tartotta volna »A mezőgazdasági termésátlagok növelésének lehetőségei« címmel. Az iskolaigazgató azonban csak november 2-án kap­ta kézhez az előadás vázlatát, az előadó így nem vállalkozha­tott arra, hogy fél nap alatt felkészüljön. Az előadást bizony­talan időre elhalasztották. Tabon nagy plakátok hirdették, hogy 10-én este »Parasztmozgalmak Magyarországon« cím­mel előadás hangzik el a művelődési házban. Ehelyett La- diszlai Emil v. b.-titkár a községfejlesztési terveket ismertet­te. Az előbbi előadás azért maradt el, mert az előadó mind­össze két nappal előbb kapta meg az anyagot. S ha még azt is hozzátesszük, hogy talán húszán ha lézengtek a művelődé­si házban negyed nyolckor, pedig az előadást fél hétre hir­dették, megállapíthatjuk, nem volt jó a közönségszervezés sem. Nemcsak a művelődésügyi csoport ludas tehát — az elő­adásvázlatok és anyagok késői kiküldéséért —, hanem a mű­velődési ház vezetősége is — a gyenge szervezésért. Ha a va­lóban megtartásra kerülő előadást propagálják, biztosan töb­ben jelentek volna meg. Mindent összevetve: sem Kaposvárott, sem vidéken nem várhatunk sokat az ismeretterjesztéstől, 'ha a fejetlenséget mielőbb nem szüntetik meg. Füstölő bura és egyéb csodabogarak Az ókorban kikiáltott hét csoda már réges-régen tízre bővült, ha nem többre. S a csodák száma állandóan szaporo­dik. Az effélére éhező Tabon is talál olyan érdekességet, mely megérett a feljegyzésre. Az egyik ilyen unikum már a cím­ben is benne foglaltatik: füstölgő bura. Ezzel a páratlan ínyencséggel a most elkészült tahi gimnázium szolgál. Ez az egyik fő specialitása »á la építők módra«. Mert ugye, az egy­szerű emberi elme úgy gondolná, hogy a füst^a kéményen tá­vozik, lévén az az elvezető je. Persze csak gondolná, mert az építészét csodájaként egy jó tűzrakás után a burákon, sőt a villanykapcsolókon, konnektorokon is dől a füst. A művelő­dési házban ugyancsak füstölögnek a méregtől a könyvtáro­sok. Hogy miért? Ha a földszinten begyújtanak, a füst a könyvtár emeleti helyiségeiben köt ki. Minden illendőségre fittyet hányva a kályhákból gomolyog elő. Hiába minden szellőztetés, állandóan olyan füstszag terjeng, mintha leg­alábbis szalonnát sütnének nyárson a polcok mögött, vagy sonkát füstölnének. Minden bejövő azonnal felkapja az or­rát, s igyekszik gyorsan továbbállni. S a gimnázium már em­lített kapcsolói tudnak még egyéb mutatványt is. Fő attrak­ciójuk a szikrázás. Amint felkattintják őket, mintha Zeus bújt volna meg a falak mögött, olyan villámokat szór a meg­rettent fényt áhitozökra. A bura és a kapcsoló állítólag azért eregeti a füstkarikákat, mert lazán rakták a kémény tégláit, s a réseken tovaillan a füst más kijárást keresve. S nem lé­vén egy cseppet sem finnyás, megfelel neki a bura és a kap­csoló is, azon szivárog elő. A művelődési házban meg a füst- 1 cső keresztmetszete kicsi __Akár így van, akár nem, az épí­t ők egész télre beírták füsttel a nevüket a gimnázium és a művelődési ház szobáiba. S ez mindaddig ott marad, míg a hibákat meg nem szüntetik... L. G­REPÜLŐ-AUTÓ telt a Csiky Gergely Színház nézőtere. Ezúttal rendezték meg a furfangosok bajnoksá­gának Somogy és Veszprém megyei döntőjét, s bár késve kezdődött a játék, a továbbiak­ban jócskán kárpótolták a kö­zönséget Neves művészek mű­ködtek közre: Salamon Béla, Hollós Ilona, Breitner János és Balassa Tamás városunkban is ismert kisegyüttese. A mű­sorra azonban kevesebb szót vesztegethetünk, hisz funkció­ja is csupán az volt, hogy tar­kítja és élvezetesebbé, válto­zatosabbá tegye a játékot És ilyen tekintetben vendégeink nem maradtak adósak. A Ba- lassa-zenekar — talán a korlá­tozás miatt — most keveseb­bet mutatott erényeiből, mint korábbi vendégszereplése al­kalmával. Salamon Béla és az énekesek többször is elismerő tapsra ragadtatták a közönsé­get. Az est »főhőse« azonban — ha szabad igy mondani — Pá­los Miklós volt, aki igazán mozgalmassá, fordulatossá, s szellemes játékvezetésével de­rűssé varázsolta a vetélkedést; no és természetesen a bajnok­ság részvevői, akik igencsak izzadtak, s megérdemelten kaptáit vastapsot többször is meglehetősen nehéz kérdések­re adott válaszaikért, lelemé­nyességükért. Tíz versenyző, tíz furfangos várta izgatottan a kérdéseket, s köztük négy somogyi: Szántó István Csurgóról, Marti János főkönyvelő Tabról, Galgóczi Attila kaposvári textiltech- nikus és Fábri Anna, a leány­gimnázium in/c osztályának tanulója. Tudományos, művé­szeti, irodalmi kérdések röp­ködtek, s a nézőtéri felszissze- nésekből is arra lehetett kö­vetkeztetni, hogy bizony egyik- másik kérdés gondot okozott a közönség nagy többségének is. Hiába, döntőről volt szó, s öt­ezer forintért folyt a küzde­lem. Már az első kérdéseknél kibontakozott az élvonal, jól­lehet egyik-másik furfangos inkább kisegítő válaszaival szerezte a fél pontokat, így ju­tott a legjobbak közé. biztonsági helyzete tovább ja­vul. Ez természetesen össze­függ az anyagi biztonsággal és rendőrségünk bűnüldöző, illet­ve bűnt megelőző munkájával. Ma már mind kevesebb azok­nak a száma, akik bűncselek­mény elkövetése révén akarnak megélni. A bűnüldöző munka elsősorban a spekuláns üzérke­dők és az osztály idegen elemek törvényellenes tevékenységé­nek megakadályozására irá­nyul. Megyénkben évről évre csökken a bűncselekmények száma. Tavaly például 296 bűncselekménnyel kevesebb fordult elő, mint 1958-ban. Ez kétségtelenül növeli a megye lakosságának biztonságérzetét is. Változatlanul a lopás, a sik­kasztás, a társadalmi tulajdon hűtlen és hanyag kezelése, a csalás és a vagyonrongálás je­lenti a legnagyobb veszélyt. Kereskedelmünkben jelentke­zik a burkolt árdrágítás, az üzérkedés és a fiktív vételi jegyekkel való visszaélés. Igaz, hogy a társadalmi tu­lajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma jelen­tékenyen csökkent, mégsem le­hetünk elegedettek. Évente több millió forinttal károsít» ják meg a közösséget Említésre méltó, hogy nö­vekszik az okozott kár megté­rülésének aránya. 1958-ban a társadalmi tulajdonban okozott kárnak 62 százaléka, 1959-ben már 86 százaléka térült meg. Az a feladat, hogy tovább szé­lesítsük a társadalmi összefo­gást, és megelőzzük a társadal­mi tulajdonban történő tudatos kártevést. Javult a gépállomásokon és az állami gazdaságokban a kö­zösség vagyonának védelme. Gondos nyilvántartással, ellen­őrzéssel és felvilágosító szóval javítani kell a közvagyon vé­delmét a termelőszövetkeze­tekben is. Az utóbbi időben sem javult a közlekedés biztonsága. En­nek egyrészt az az oka, hogy megnőtt a forgalomban lévő gépjárművek száma, másrészt az, hogy úthálózatunk korsze­rűsítése lemaradt. A balesetek leggyakrabban a kerékpárosok és gyalogosok figyelmetlen, szabálytalan közlekedéséből, sok gépjárművezető gyakorlat­lanságából, a gyorshajtásból és az ittasságból adódnak. 1958­A »finisben« már nyilván­valóvá vált a kaposvári fiú, Galgóczi Attila fölénye. Vá­lasztékosán, igen nagy művé­szeti és politikai tájékozottság­ról árulkodón válaszolgatott. S végül nem is a közönség előre feltételezett és várható sovi­nizmusa, hanem kitűnő képes­ségei következményeként nyer­te meg a bajnokságot és a há­romezer forintot. A második és harmadik helyezett, a veszprémi Belinszki Imre és Tóth Ilona osztozott a fenn­maradó kétezer forinton.1 Valóban élvezetes és min­denki számára tanulságos volt ez az izgalmakban is bővelke­dő játék, melyhez hasonlókat — a sikerből következtetve — máskor is szívesen hallgatna megszerzik a szocialista bri­gád címet. Az »ötösfogat« tag­jai egytől egyig fiatalok, talán ez magyarázza roppant lelkes­ségüket, kitartásukat. — Két éve dolgozik velünk Papp Pista — mondja a bri­gád vezető. — Mindnyájan mondogattuk neki, hogy sze­rezze meg a szakmunkás-bizo­nyítványt, hiszen van hozzá esze. És Pista beiratkozott a hetedik általánosba... Éri Károly és Dombai Gyu­la technikumba akar menni. Az idén ugyan lecsúsztak róla, jövőre azonban feltétlenül be­ülnek az iskolapadba. A bri­gád »esze« Éri Károly. Fele­sége pedagógus, sokat tanul tőle. Amit tud, nem tartogatja magában, tovább adja a töb­bieknek. Nemrég egy . Operaka­lauzt kapott születésnapjára. Első dolga volt, hogy behozta a gyárba, s igyekezett a töb­biek érdeklődését felkelteni az ban megyénkben 128 ócke dési baleset történt. í J.;íáben már 202 volt, és ebből 21 ha­lálos! Ez év első hat hónapjá­ban 88 közlekedési baleset for­dult elő, amelynek következté­ben 6-an meghaltak, 60-an pe­dig súlyosan megsérültek. A rendőrség a társadalmi szerve­zetek bevonásával széleskörű közlekedésrendészeti oktatást szervez. Sok előadást tart a helyes és szabályos közlekedés­ről. Szükség van azonban arra is, hogy a megye lakossága na­gyobb körültekintéssel közle­kedjék a közutakon, megtartsa a közlekedési szabályokat, hi­szen a figyelmetlenség halálos veszedelmet jelent nemcsak a jármű vezetőjére, hanem má­sakra is. Az őszi és téli időszakban a sáros és síkos utak növelik a baleseti veszélyt. Gyakran elő­fordul, hogy a terményt hordó teherautók, zetorok, vontatók sáros kerékkel hajtanak fel a műútra, ebből származik a leg­több baleset. Szükségszerű, hogy ellenőrizzék az utakat, hogy kioktassák a gépjármű­vagy lovaskocsi-vezetőket, s hogy gondoskodjanak a kere­kek sártalanításáról. 1 N. S. Gondatlanság »Lassú Zsuzsika hároméves kaposvári kislányt elütötte egy motorkerékpár« — olvastuk a közlekedési balesetek statiszti­kájában. A kislányt kórházba szállították. A baleset oka: gondatlanság. Igen, gondatlanság. Lassú Zsuzsikát a Béke Övoda előtt elütötte egy motor. A kislányt óvodás testvérével együtt isko­lás testvére vezette az Arany utcából az óvodába. Zsuzsa előre szaladt, és mire testvérei utolérték, már megvolt a baj. A Lassú családban nem ez az első ilyen eset. Pár évvel ezelőtt az akkor még óvodás, legidősebb gyermeküket ütötte el jegy gépkocsi. Szerencsére mindkét eset kisebb sérülések­kel végződött. De végződhetett volna súlyosabban is. S vajon kit okoltak volna a szülők? Igaz, hogy mindketten dolgoz­nak, korán kelnek, de az óvo­dába már hat órától lehet vin­ni a gyermekeket. Helyes len­ne, ha az édesanya elkísérné kicsinyeit az óvodába. Megér­né a fáradságot a gyermekek biztonsága. operák iránt. Szó esik munka közben a filmekről, a színház­ról, sőt még a képzőművészet­ről is. A marós brigád tagjai mun­ka után rohannak az iskolába. Németh László csoportvezető beszélte rá Végh János bri­gádvezetőt és Királyfalvi Ár­pádot a továbbtanulásra. Az ő buzdítására iratkoztak be a Közgazdasági Technikumba. Végh János még a Gépipari Technikum levelező tagozatá­ra is beiratkozott. Barabás László is úgy döntött, jövőre tovább tanul a gépiparban. Érettségi után mind a hárman egyetemre szándékoznak men­ni. A tanulási láz olyan nagy, hogy nemegyszer a munkapad­ra kerül reggelente a matema­tikakönyv. Hárman-négyen összedugják a fejüket, amikor erre idő van, és közösen bir­kóznak meg a feladatokkal. Kertész Károlyné szocialista címért küzdő brigádja az ön­tödében dolgozik. Egyelőre ke­vesebb a kapcsolatuk a szín­házzal, mozival, irodalommal, mint az előbbi két brigádnak. Persze ez nem jelenti, hogy a héttagú Latinka-brigád nem állja a szavát. Amit vállaltak, azt még túl is teljesítették. Bogdán Sándor, Domonkos Kálmán most gyúrja a hetedik osztályt, Somogyi József és Rajz Ferenc a szakmunkás- vizsga letételére készüL — Nem a legkönnyebb idős fejjel iskolába járni — mond­ja Bogdán elvtárs. — De segít a brigád. Fehér János felaján­lotta, hogy mindkettőnket tá­mogat a számtantanulásban. A baráti segítség nélkül nem tud­nánk a nehéz anyaggal meg­birkózni. Az egyik brigád így, a másik úgy, de megállapítható, hogy mind a három becsülettel meg­valósította a vállalt kulturális célkitűzéseket. Lajos Géza Alekszej Szmolin szovjet autótervező, akinek verseny­autói több európai csúcsot tar­tanak, nemrég elkészítette a repülő-autó eredeti műszaki terveit. A repülő-autó folyó­hoz, vagy más akadályhoz érve a levegőbe emelkedik, és átre­pül felette. A repülés szétszedhető heli­kopter-légcsavar segítségével történik. A légcsavar a pogy- gyásztartóban van elhelyezve, és néhány pillanat alatt a gép­kocsi tetejére szerelhető.. A közönséges autómotor energiá­ja teljesen elegendő kis távol­ságokra való repüléshez. Szmolin a geológusok számá­ra kidolgozta a repülő-autó egy másik változatát is. Kismé­retű repülő-terepjárót, amely a tajgán, a sivatagokban és a távoli Északon kitűnően fel­használható. . Váratlan krzb szólás Egy amszterdami ú.' ágban tíz napon át a követi:-ző szö­vegű hirdetés jelent meg: »Hendrik, körforgóm, írjál! Mária.-« Egyik nap ugyanab­ban a lapban, ugyanazon a he­lyen a következő hirdetést tet­ték közzé: »Hendrik, írj neki már végre! Unom. Egy olva­sd.« Tovább javul megyénk közbiztonsága Megyénk közrendje és köz­1értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy korszerűen átalakított csemegeboltunkat (Május 1. utca 16., telefon: 11-90) ma reggel fél 9 órakor MEGYITOTTUK. Csemege Élelmiszer kereskedelmi Vállalat. (25085) A Somogy megyei Építőipari Vállalat kőműveseket és segédmunkásokat felvesz. Jelentkezni lehet a vállalat központjában (Kaposvár, Május 1. utca 57.) és a 3. ez. főépltésvezetőségen (Nagyatád, Baross n. 10.). (25062) Vidéki hirdetőink szóméra a felsorolt helyiségekben hirdetés-felvevőhelyeket létesítettünk. BARCS: Perl Imre, Bútorbolt. CSURGÓ: Peti Erzsébet, Könyvesbolt. FONYÓD: Beáta Lőrinc, Könyvesbolt. MARCALI,: Zavagyil Géza, Könyvesbolt. NAGYATÁD: Paczek Mihályné, Könyvesbolt. TAB. Küszter Ferenc, fmsz-áruház. A vidéken feladott hirdetés a feladástól számított 3. napon megjelenik. Somogy! Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KIS DEÁK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin in U. Telefon 15-10, 15-11, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kapós var, Latinka s. u. 2. Telefon 15-is. Felelős kiadó: WIKTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Eatinka S. u. 6. Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR Igazgató. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivai oknál és postáskézbesitöknél. Előfizetési dij egy hónapra 11,—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom