Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-13 / 268. szám

SOMOGYI NfiPLAP 4 Vasárnap, 1960. november TV fl kisiparosokat ellenőrizte a Siótoki Járási Népi Ellenőrzési Bizottság (Tudósítónktól.) A Siói oki Járási NEB a kö­zelmúltban több kisiparos mű­ködését ellenőrizte. A vizsgá­latok során kiderült, hogy a kisipar gyakorlásáról szóló törvény utasításait sokan csak részben tartják meg. Helyes, hogy a kisiparosok legfőképpen magánosoknak dolgoznak, és közreműködnek a kislakásépítési, a helyreállí­tási és a tatarozási munkála­tokban. Emellett azonban több probléma is felvetődik. Sokan az előírt nyilvántartási kötele­zettségnek nem tesznek eleget, sőt gyakran szabályiért esek ef követnek el. Megfeledkeznek az árvetésről, nem őrzik meg az anyagszámlákat, emiatt az anyagok beszerzése nem ellen­őrizhető, a pénztárkönyvet vagy nem, vagy hiányosan ve­zetik. Akad olyan kisiparos, aki több alkalmazottat tart, mint amennyit a rendelkezések megengednek, s olyan is, aki pontatlanul végzi munkaválla­lóinak az SZTK-ba való beje­lentését. A NEB a vizsgálat anyagát az érdekeltek jelenlétében részletesen megtárgyalta, és javasolta, hogy a mulasztókat, szabálysértőket vonják felelős­ségre. álc a Uaiafyut. Tóthék színházba készültek. Másnap hajnalban Pestre altattak utazni. Órájuk éppen most mondta fel a szolgálatot. Kölcsönkérték Horváthék éb­resztő-óráját. A szomszéd nagy előzékenyen felhúzta az időmérő jószágod;, miután megtudta, hogy hajnali há­romnegyed ötkor akarnak kelni, tóthné betette retikül- jébe a ketyegő alkalmatossá­got, s férjével együtt rohant a színház drámai előadására. Amikor a nézőtérre pissze­nés nélküli csend telepedett, abban a pillanatban felóer- regertt az egyik páholyban az ébresztő óra ... Tartós harag lett belőle. Az órát a posta juttatta vissza Horváthékhoz..; Helyi erőforrások Vita a község fejlesztésről Olyan községfejiesztési ankélot tai toltak Maicaliban a Közal­kalmazottak Szakszervezeté­nek rendezésében, amely egy­részt a marcali járás falvai­nak a községfejlesztésben el­ért sikereit dicsérte, másrészt segítséget, útmutatást adott a megye többi járásának. Dr. Kassai János, a 'megyei tanács titkára azért Marcaliban mon­dotta el vitaindítóját a köz- ségfejlesztésröl, mert az idén ez a járás teljesítette legsike­resebben községfejlesztési fel­adatait. Noha a marcali járás az el­ső a községfejlesztcsben, még itt is sok a tennivaló — mint ezt a járási tanácstitkár ön­kritikusan be is ismerte. Első­sorban nem azért sok a tenni­való, mert még akad olyan ember, alti nem látja világo­san, hogy a községfejlesztési hozzájárulás olyan pénz, amelyből művelődési ház, or­voslakás, óvoda, járda, vil­lanyhálózat stb. épül — te­hát a községben marad —, ha­nem azért, mert sok akadály gördül még időnként a község­fejlesztési tervek teljesítése elé. A nem mindig kedvező anyagellátás, a társadalmi munka megszervezése, a ter­veztetés, a létesítmények fon­tossági sorrendjének megálla­pítása, a kivitelezés gondjai nehezítik a munkát. A lakosság többsége szívesen adja községfejieszíésie azt a csekély hozzájárulást, ami eb­ből ráesik, mert látja, hogy a ICO—150 tojás árának 'befize­tésével elérik, hogy nem ke}l sárban gyalogolniuk a falu ut­cáin, hogy művelődési ház, or­voslakás stb. épül. Ézt bizo­nyítja az a tény is, hogy az idén kilenc hónap alatt — mint Kassai elvtárs megálla­pította — több pénz (50 millió forint) folyt be községfejlesz­tésre, mint az előző évben ösz- szesen. Tennészetesen lendü­letet ad a községíejlesztésnek az állam támogatása is, amely lehetővé teszi, hogy a sok ap­ró községfejlesztési célra adott forintból gyorsabban készül­jön el egy-egy olyan nagyobb létesítmény, amely csökkenti a falu és a város közötti különb­séget. Éppen a községfejlesztési munka fellendülésének, taná­csaink, népfrontbizottságaink egyre több tapasztalatának kö­szönhető, hogy a marcali pn- két — amelyen a marcali já­rás községi tanácstitkárain kí­vül a népfront-bizottságok képviselői és a nyolc járási tanácstitkár is részt vett — sokoldalú volt, és főként az­zal foglalkozott, hogyan lehet­ne a leggyorsabban megolda­ni a problémákat. Nem egyedül a vései tanács képviselője mon­dotta el, hogy eredményeiket elsősorban a lakossággal való szoros együttműködésnek kö­szönhetik. S ez természetes, hiszen sikerre elsősorban ott számíthatnak, ahol a falu la­kói nemcsak akkor hallanak a községfejlesztésről, amikor a pénzt vagy a társadalmi mun­kát kérik tőlük, hanepi ott, ahol az első pillanattól kezd­ve részt vesznek a közös mun­kákban, ahol kikérik vélemé­nyüket arról, hogy mit, hol, miért építsenek. Azzal ugyan­is, hogy a községi tanácsülés, a népfront-bizottság ezt meg­tárgyalja, még nem lesz az építésből közügy, hanem csak akkor, ha az elgondolásokat is­mertetik minden lakóval, és véleményt kérnek tőlük. Ek­kor igen, ekkor lehet a több­segítségére számítani. Ezt seg bizonyítja Tapsony, Pusztako­vácsi, Vése, Nagyberény pél­dája, ahol a falu fejlesztése a községpolitika egyik lényeges eleme. • Van anyaghiány? Igen. Ne­héz is áthidalni, de át lehet, ha a tanácsnak nem mellékes kérdés ez, mert akkor a ru­galmasság sem hiányzik. S a sok anyagot igénylő munkát olyannal cserélik fel, amely­hez elsősorban munka és1 nem anyag kell. (Vízelvezetője rend­betétele stb.) Ha nincs elég anyag, meg lehet a feladatot cserélni, de sohasem önkénye­sen. hanem a falu egyetértésé­ivel. A tapasztalat azt mutatja sokat leik" ''ük. mint pl hogy ahol a helyi anyagforrá­VÚpilgúnu izemmel ■. • Régebben az a szokás dívott az újságárusaiénál, hogy dob­ra verték a hátborzongatóbb gyilkossági híreket és a bot­ránykrónikák kirívóbb esetéit- Ve a tiél}ány mondatos bíró­sági tudósítást is a követke­zőképpen, kürtölték világgá: — ‘Borzalmas gyermékgyil- kosság a fővárosban! Az élénkebb fantáziájú já­rókelők heródesi kegyetlensé­get sejtve pillanatok alatt szétkapkodták a rikkancsok líjságkötegeit. Az üzlet az Üzlet... Mariska, nénitől hallottam, fiogy ö akkor adott el igen sok újságot, amikor Vass mi­niszter öngyilkos lett. Színész­nőt szeretett.. . Meg akkor is, amikor sokan belefulladtak a Dunába. Úgy történt az eset, hogy amikor tetőpontjá­ra ért a duhajkodás az egyik kikötött halászcsárdában, va­laki tréfából elkiáltotta ma­gát: »Süllyedünk!« A társaság beleugrált a vízbe, s mire se­gítség érkezett, többen meg­fulladtak ... A jó újságárus felverj a csendet. Észbe kapott Maris­ka néni, hogy míg velem be­szélt, elhanyagolta a vevőket. Nyomban rázendített: — Itt a Népszava, Népsza­badság, Magyar Nemzet a leg­újabb hírekkel, lottószámok­kal, időjárásjelentéssel! Aztán magyarázóan oda- szolt hozzám: — Látja, aranyoskám, hogy veszik, hogy kapkodják? Biz­tosan megint kilőttek egy űrrakétát, vagy a rákkutatás­ról írtak. Nagyon sok újságot eladok olyankor, amikor Hruscsov elutazik valahová, vagy amikor az ENSZ össze­ül... Beülünk a bódéba, meghit­ten beszélgetünk. — Mőst többen olvasnak újságot —' kezefi Mqrisfca né­ni. — Emlékszem, a felszaba­dulás előtt kávéházakban, mulatókban, kaszinókban árvitám újsqgqt. Akkoriba?/ csak az »úri emberek« olyas- ták a lapokat. Most meg min­denki. — És Marjska néni melyik újságot olvassa szívesen? — puhatolózom óvatosan. Szé­gyenlősen mondja: — A Nők Lapjában a Lelki Patyolat rovatot; böngészem előszeretettel. Az Esti Hírla­pot is rendszeresen lapozga­tom, abban sok érdekes ol­vasnivaló van. Beszélgetésünket mindunta­lan megszakítják a vásárlók. Nincs olyan vevő, aki szó nélkül távozhatna a standtól. Mert ha egyikiik-rnásikuk ész­revétlenül prőb-ál e]oldalogni, Mariska néni »lefüleli« őket kérdéseivel: — Hát aztán hogy megy a házasélet? — kérdezi egy idős bácsikától, áki mostanában nősült. Az iijeíő feszeng, Ma­riska néni meg büszke tájé­kozottságára. Tudja, hogy ki, mikor, kihez ment férjhez, milyen a házaséletük. A nagy­szülők rajonganak-e a kis unokáért vagy nmn. De ki győzné megjegyezni első hal­lásra a város családjainak genealógiáját? Tovább indultam egy csen­des mellékutcán az állomás irányában. — Hétfői Hírek, Sport! — Visszhangzott felém az alvég­ről egy alacsony termetű, fi­ligrán ember hangja. — Kérek egy Élet és Tudo­mányt — szakítottam félbe Horváth István bácsit, váro­sunk másik régi újságárusát. Mit mondhat ő az emberek­ről, aki egész életét közöttük töltötte? Niklán is, ott nincs szükség központi anyagra... Egyébként is a községfejlesztés egyik lé­nyeges feladata, hogy a helyi anyagokat hasznosítsa, s azo­kat ng a TÜZÉP-telepekről, a lakosság kislakásépítésének ro­vására szerezzék be. »Saját erőből« — ez a bűvös jelsza­va a községfejlesztésnek, s ez nagyon is reális gondolat, mert saját erőből lehet nemcsak anyagot felkutatni, hanem épít­kezni is. Ugyancsak Nagyberényben saját rezsiben csináltatta meg a járdát a tanács, s 90 helyett csak 37 forintba került egy- egy négyzetméter. Megérte? Igen. Csupán arra kell vigyáz­ni, hogy ne mindenáron saját rezsiben építkezzünk. Ahol vállalati munkára1 van szükség, ott nem szabad veszélyeztetni az eredményt azzal, hogy ok­vetlenül saját rezsiben végzik el a feladatot. Körültekintésre, rugalmasságra van szükség mindenben, még a tervek el­készítésében is. Sok községi tanács a saját kárán tanulta meg, hogy nem szabad ezreket kidobni kalmár szellemű ma­gántervezőknek. Előfordul ugyanis, hogy az ilyen terv nem illeszkedett bele a köz­ségrendezési elképzelésekbe. A Hazafias Népfront kebelében megalakult műszaki bizottság­nak éppen az lesz a feladata, hogy falufelelősei révén kap­csolatot tartson a tanácsokkal, s társadalmi munkában készít­sen el egy-egy kisebb tervet, a lakosság segítségével meg­szabja a község rendezési ter­vét, hogy az új létesítmények ennek megfelelően illeszkedje­nek a falvak utcáiba, tereibe. Községfejlesztési munkánk a legjobb úton van ahhoz, hogy betöltse feladatát, rendel­tetését: gyorsítsa a falu kom­munális, kulturális fejlődését, eltüntesse a falu és a város közti különbsége^. A falvak lakói éppen ezért szívesen vesznek részt a munkában, ha látják, hogy azt jói megszer­vezték. Pusztakovácsin kívül még számtalan falu példája bizonyítja, hogy a mezőgazda­ság szocialista átszervezésével megszaporodtak a községfej- leszfési m.unka fellendítésének «****•**»■ lehetőségei. A termelőszövet :.«.*.**.*.*.*•*•*? izetek.tagjai mindinkább kö- zösségi szellemben gondolkoz­ik nak és dolgoznak, s megértik, j£hogy a sok kéz, á közös akarat S'eredményes. Az így létrehozott : építményeket jobban meg is becsülik az emberek, mert sa­ját munkájukat látják bennük Ótt persze, mint Hosszúvízen i§, ahol hetedrendű kérdésnek tekintik a községfejlesztést, s még tervet sem készi'tenejt, ros. Jóska bácsinak például & 32 éve hordok újságot. * — Milyen Jóska bácsinak? — Azt nem tudom. Én csak Ézáértéssál. a közösség erejére Tenyeremben van a vá- 5 nem várható éreqmény sem. " ............. A községfejlesztés népszerű, s zép és hálás munka, ha szív­vel, lélekkel, körfiltekintő hoz- yzáértéssel, a közösség erejére ff.támaszkodya végzik. Éz a mar­cali ankét legfőbb tanujsága. |Ezért el is érte célját: 'ígtfufT® |a figyelmet a községfejleszt és ^legcélszerűbb módjaira./ és hoz- tzásegítette 1 a tanácsokat a tö- |megkapcsplat elmélyítéséhez. Szegedi Nándor vevőimet, meg Kele­ugy tsmere/n a hogy Jóslta bácsi men bácsi... — Hétfői Hjrek, Sport! — kiáltja torkaszakadlából, mi­helyt egy másik ember feltű­nik az utcán. Rám ügyet sem vet tovább. Benézek a Kossuth téri kis újságárus-házacskába. Idős, fekete kendős asszony fogad. Szabó néni. — Melyik újság a legnép­szerűbb városunkban? — ér­deklődöm. — Tudom is én! Hirtelené- ben nem tudom, melyiket mondjam elsőnek. Talán a Ludas Matyi, a Népszabad­ság, az Esti Hírlap. De a leg­nagyobb példányszámban a Somog?ji Néplapot adom el. Naponta 400-at. De hát öreg vagyok én rriár, 75 éves. Nyug- 3- díjba megyek. Harminc éve r vagyok újságárus. Egész nap itt lenni nagy töredelem már ilyen öregasszonynak. A fiam fog felváltani. Megismerkedem a fiával is. Néhány éve űzi a szakmái, ö is újságárusként akar nyug­díjba menni. Ügy látszik, az újságárus szakma családi foglalkozás, apáról fiúfa száll, s fvqposuárí is hagyományai vannak. t*app Ilona A Finommecha­nikai és Gépjavító Vállalat marcal kirendeltségének lakatos részlegénél havonta 100—120 istállóhoz készíte­nek bilisnő ablako kát a Vasnagyke­reskedelmi Vállala' részére. Képünkön: Bognár Dezső a ki­szabott vásablako- kat hegeszti össze. A részleg már a jövő évi nyaralás­ra is gondol. Napo­zó-nyugágyakat ké­szítenek az üdülők részére. Képün­kön: Horváth Ká­roly és Kontra Sándor a csőváz közé vásznat varr. Bírósági hírek Úralopősből próbált megélni Schrenk Tamás kaposvári lakos, 19 éves, de már renge­teg helyen volt munkában. Utoljára a Kaposvári Textil- mű veknél dolgozott, de ez év márciusában ezt a helyét is elhagyta, és azóta nem vgllalt munkát. Abból tartotta fenn niag^t, hogy egy óvatlan pilla- hatban ellopta ismerősei kar­óráját, és értékesítette azokat. A Kaposvári Járásbíróság Schrenk Tamást hatrendbeli lopás, csalás és közveszélyes munkakerülés miatt 1 évi és 1 hónapi börtönre ítélte, § egyes jogainak gyakorlásától 3 évre eltiltotta. Az ítélet jog­erős. Szőlőt lopott Pacskó Károlyv.é balaton« szárszói lakos ez év augusztu­sában több társával együtt szőlőt lopott a szárszói József Attila Termelőszövetkezet sző­lőjéből. Győrfi Imre, a szövet­kezet mezőőre Pacskónét tet­ten érte, és felszólította, hogy a lopott szőlőt kosarával együtt adja át. Pacskóné nem tett eleget a felszólításnak, ha­nem minden csirkefogónak el­mondta a mezőőrt, és a szőlő­vé} teli kosárral mellbe vágta; A bíróság pacskónqt lopás és hatósági közeg ellen erőszak bűntette miatt 3 hónapi bör­tönre és 500 forint pénzbün­tetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Ejítélte a bíróság a sikkasztó inkei italbolt vezetőt és társait Lapunk olvasóit már tájé­koztattuk a Farkas Antal in­kei italboltvezető elkövette sikkasztásból és csalásról. A Csurgói Járásbíróság a napok­ban hirdetett ítéletet ebben az ügyben. Farkas Antalt a társadalmi tulajdon sérelmére sikkasztás­sal, csalással és hanyag keze­léssel isqjételten elkövetett bűntett, 12 rendbeli, 300 forint értékhatárt meghaladó és több­rendbeli, meg nem határozható számú, 300 forint értékhatáron a}iúi magánokirathamisítás bűntette miatt 3 évi és 6 hó­napi börtönre, egyes jogok gyakorlásától 5 évre való eltil­tásra és az általa okozott 57 ezer forint kár megtérítésére kötelezte a bíróság. Békés Dávid szövetkezeti ügyvezetőt többrendbeli. 300 forint értékhatárt meghaladó magánokirathamisítás bűntette miatt 1000 forint pénzbünte­tésre, Csécs Sándor vezető­könyvelőt pedig 3 évi próbaidő­re feltételesen felfüggesztett 6 hónapi börtönre és 1000 forynt pénzbüntetésre ítélte a bíróság; Az ítélet nem jogerős. számonkénti emelkedés „BÖtiVlÄ“ bakfis télikabát számig .................................. s zámonként} emelkedés . .-15-ös 580,— Ft, 20,- Ft. t lélihcbótot! sokban. (5669)

Next

/
Oldalképek
Tartalom