Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-13 / 268. szám
SOMOGYI NfiPLAP 4 Vasárnap, 1960. november TV fl kisiparosokat ellenőrizte a Siótoki Járási Népi Ellenőrzési Bizottság (Tudósítónktól.) A Siói oki Járási NEB a közelmúltban több kisiparos működését ellenőrizte. A vizsgálatok során kiderült, hogy a kisipar gyakorlásáról szóló törvény utasításait sokan csak részben tartják meg. Helyes, hogy a kisiparosok legfőképpen magánosoknak dolgoznak, és közreműködnek a kislakásépítési, a helyreállítási és a tatarozási munkálatokban. Emellett azonban több probléma is felvetődik. Sokan az előírt nyilvántartási kötelezettségnek nem tesznek eleget, sőt gyakran szabályiért esek ef követnek el. Megfeledkeznek az árvetésről, nem őrzik meg az anyagszámlákat, emiatt az anyagok beszerzése nem ellenőrizhető, a pénztárkönyvet vagy nem, vagy hiányosan vezetik. Akad olyan kisiparos, aki több alkalmazottat tart, mint amennyit a rendelkezések megengednek, s olyan is, aki pontatlanul végzi munkavállalóinak az SZTK-ba való bejelentését. A NEB a vizsgálat anyagát az érdekeltek jelenlétében részletesen megtárgyalta, és javasolta, hogy a mulasztókat, szabálysértőket vonják felelősségre. álc a Uaiafyut. Tóthék színházba készültek. Másnap hajnalban Pestre altattak utazni. Órájuk éppen most mondta fel a szolgálatot. Kölcsönkérték Horváthék ébresztő-óráját. A szomszéd nagy előzékenyen felhúzta az időmérő jószágod;, miután megtudta, hogy hajnali háromnegyed ötkor akarnak kelni, tóthné betette retikül- jébe a ketyegő alkalmatosságot, s férjével együtt rohant a színház drámai előadására. Amikor a nézőtérre pisszenés nélküli csend telepedett, abban a pillanatban felóer- regertt az egyik páholyban az ébresztő óra ... Tartós harag lett belőle. Az órát a posta juttatta vissza Horváthékhoz..; Helyi erőforrások Vita a község fejlesztésről Olyan községfejiesztési ankélot tai toltak Maicaliban a Közalkalmazottak Szakszervezetének rendezésében, amely egyrészt a marcali járás falvainak a községfejlesztésben elért sikereit dicsérte, másrészt segítséget, útmutatást adott a megye többi járásának. Dr. Kassai János, a 'megyei tanács titkára azért Marcaliban mondotta el vitaindítóját a köz- ségfejlesztésröl, mert az idén ez a járás teljesítette legsikeresebben községfejlesztési feladatait. Noha a marcali járás az első a községfejlesztcsben, még itt is sok a tennivaló — mint ezt a járási tanácstitkár önkritikusan be is ismerte. Elsősorban nem azért sok a tennivaló, mert még akad olyan ember, alti nem látja világosan, hogy a községfejlesztési hozzájárulás olyan pénz, amelyből művelődési ház, orvoslakás, óvoda, járda, villanyhálózat stb. épül — tehát a községben marad —, hanem azért, mert sok akadály gördül még időnként a községfejlesztési tervek teljesítése elé. A nem mindig kedvező anyagellátás, a társadalmi munka megszervezése, a terveztetés, a létesítmények fontossági sorrendjének megállapítása, a kivitelezés gondjai nehezítik a munkát. A lakosság többsége szívesen adja községfejieszíésie azt a csekély hozzájárulást, ami ebből ráesik, mert látja, hogy a ICO—150 tojás árának 'befizetésével elérik, hogy nem ke}l sárban gyalogolniuk a falu utcáin, hogy művelődési ház, orvoslakás stb. épül. Ézt bizonyítja az a tény is, hogy az idén kilenc hónap alatt — mint Kassai elvtárs megállapította — több pénz (50 millió forint) folyt be községfejlesztésre, mint az előző évben ösz- szesen. Tennészetesen lendületet ad a községíejlesztésnek az állam támogatása is, amely lehetővé teszi, hogy a sok apró községfejlesztési célra adott forintból gyorsabban készüljön el egy-egy olyan nagyobb létesítmény, amely csökkenti a falu és a város közötti különbséget. Éppen a községfejlesztési munka fellendülésének, tanácsaink, népfrontbizottságaink egyre több tapasztalatának köszönhető, hogy a marcali pn- két — amelyen a marcali járás községi tanácstitkárain kívül a népfront-bizottságok képviselői és a nyolc járási tanácstitkár is részt vett — sokoldalú volt, és főként azzal foglalkozott, hogyan lehetne a leggyorsabban megoldani a problémákat. Nem egyedül a vései tanács képviselője mondotta el, hogy eredményeiket elsősorban a lakossággal való szoros együttműködésnek köszönhetik. S ez természetes, hiszen sikerre elsősorban ott számíthatnak, ahol a falu lakói nemcsak akkor hallanak a községfejlesztésről, amikor a pénzt vagy a társadalmi munkát kérik tőlük, hanepi ott, ahol az első pillanattól kezdve részt vesznek a közös munkákban, ahol kikérik véleményüket arról, hogy mit, hol, miért építsenek. Azzal ugyanis, hogy a községi tanácsülés, a népfront-bizottság ezt megtárgyalja, még nem lesz az építésből közügy, hanem csak akkor, ha az elgondolásokat ismertetik minden lakóval, és véleményt kérnek tőlük. Ekkor igen, ekkor lehet a többsegítségére számítani. Ezt seg bizonyítja Tapsony, Pusztakovácsi, Vése, Nagyberény példája, ahol a falu fejlesztése a községpolitika egyik lényeges eleme. • Van anyaghiány? Igen. Nehéz is áthidalni, de át lehet, ha a tanácsnak nem mellékes kérdés ez, mert akkor a rugalmasság sem hiányzik. S a sok anyagot igénylő munkát olyannal cserélik fel, amelyhez elsősorban munka és1 nem anyag kell. (Vízelvezetője rendbetétele stb.) Ha nincs elég anyag, meg lehet a feladatot cserélni, de sohasem önkényesen. hanem a falu egyetértéséivel. A tapasztalat azt mutatja sokat leik" ''ük. mint pl hogy ahol a helyi anyagforráVÚpilgúnu izemmel ■. • Régebben az a szokás dívott az újságárusaiénál, hogy dobra verték a hátborzongatóbb gyilkossági híreket és a botránykrónikák kirívóbb esetéit- Ve a tiél}ány mondatos bírósági tudósítást is a következőképpen, kürtölték világgá: — ‘Borzalmas gyermékgyil- kosság a fővárosban! Az élénkebb fantáziájú járókelők heródesi kegyetlenséget sejtve pillanatok alatt szétkapkodták a rikkancsok líjságkötegeit. Az üzlet az Üzlet... Mariska, nénitől hallottam, fiogy ö akkor adott el igen sok újságot, amikor Vass miniszter öngyilkos lett. Színésznőt szeretett.. . Meg akkor is, amikor sokan belefulladtak a Dunába. Úgy történt az eset, hogy amikor tetőpontjára ért a duhajkodás az egyik kikötött halászcsárdában, valaki tréfából elkiáltotta magát: »Süllyedünk!« A társaság beleugrált a vízbe, s mire segítség érkezett, többen megfulladtak ... A jó újságárus felverj a csendet. Észbe kapott Mariska néni, hogy míg velem beszélt, elhanyagolta a vevőket. Nyomban rázendített: — Itt a Népszava, Népszabadság, Magyar Nemzet a legújabb hírekkel, lottószámokkal, időjárásjelentéssel! Aztán magyarázóan oda- szolt hozzám: — Látja, aranyoskám, hogy veszik, hogy kapkodják? Biztosan megint kilőttek egy űrrakétát, vagy a rákkutatásról írtak. Nagyon sok újságot eladok olyankor, amikor Hruscsov elutazik valahová, vagy amikor az ENSZ összeül... Beülünk a bódéba, meghitten beszélgetünk. — Mőst többen olvasnak újságot —' kezefi Mqrisfca néni. — Emlékszem, a felszabadulás előtt kávéházakban, mulatókban, kaszinókban árvitám újsqgqt. Akkoriba?/ csak az »úri emberek« olyas- ták a lapokat. Most meg mindenki. — És Marjska néni melyik újságot olvassa szívesen? — puhatolózom óvatosan. Szégyenlősen mondja: — A Nők Lapjában a Lelki Patyolat rovatot; böngészem előszeretettel. Az Esti Hírlapot is rendszeresen lapozgatom, abban sok érdekes olvasnivaló van. Beszélgetésünket minduntalan megszakítják a vásárlók. Nincs olyan vevő, aki szó nélkül távozhatna a standtól. Mert ha egyikiik-rnásikuk észrevétlenül prőb-ál e]oldalogni, Mariska néni »lefüleli« őket kérdéseivel: — Hát aztán hogy megy a házasélet? — kérdezi egy idős bácsikától, áki mostanában nősült. Az iijeíő feszeng, Mariska néni meg büszke tájékozottságára. Tudja, hogy ki, mikor, kihez ment férjhez, milyen a házaséletük. A nagyszülők rajonganak-e a kis unokáért vagy nmn. De ki győzné megjegyezni első hallásra a város családjainak genealógiáját? Tovább indultam egy csendes mellékutcán az állomás irányában. — Hétfői Hírek, Sport! — Visszhangzott felém az alvégről egy alacsony termetű, filigrán ember hangja. — Kérek egy Élet és Tudományt — szakítottam félbe Horváth István bácsit, városunk másik régi újságárusát. Mit mondhat ő az emberekről, aki egész életét közöttük töltötte? Niklán is, ott nincs szükség központi anyagra... Egyébként is a községfejlesztés egyik lényeges feladata, hogy a helyi anyagokat hasznosítsa, s azokat ng a TÜZÉP-telepekről, a lakosság kislakásépítésének rovására szerezzék be. »Saját erőből« — ez a bűvös jelszava a községfejlesztésnek, s ez nagyon is reális gondolat, mert saját erőből lehet nemcsak anyagot felkutatni, hanem építkezni is. Ugyancsak Nagyberényben saját rezsiben csináltatta meg a járdát a tanács, s 90 helyett csak 37 forintba került egy- egy négyzetméter. Megérte? Igen. Csupán arra kell vigyázni, hogy ne mindenáron saját rezsiben építkezzünk. Ahol vállalati munkára1 van szükség, ott nem szabad veszélyeztetni az eredményt azzal, hogy okvetlenül saját rezsiben végzik el a feladatot. Körültekintésre, rugalmasságra van szükség mindenben, még a tervek elkészítésében is. Sok községi tanács a saját kárán tanulta meg, hogy nem szabad ezreket kidobni kalmár szellemű magántervezőknek. Előfordul ugyanis, hogy az ilyen terv nem illeszkedett bele a községrendezési elképzelésekbe. A Hazafias Népfront kebelében megalakult műszaki bizottságnak éppen az lesz a feladata, hogy falufelelősei révén kapcsolatot tartson a tanácsokkal, s társadalmi munkában készítsen el egy-egy kisebb tervet, a lakosság segítségével megszabja a község rendezési tervét, hogy az új létesítmények ennek megfelelően illeszkedjenek a falvak utcáiba, tereibe. Községfejlesztési munkánk a legjobb úton van ahhoz, hogy betöltse feladatát, rendeltetését: gyorsítsa a falu kommunális, kulturális fejlődését, eltüntesse a falu és a város közti különbsége^. A falvak lakói éppen ezért szívesen vesznek részt a munkában, ha látják, hogy azt jói megszervezték. Pusztakovácsin kívül még számtalan falu példája bizonyítja, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével megszaporodtak a községfej- leszfési m.unka fellendítésének «****•**»■ lehetőségei. A termelőszövet :.«.*.**.*.*.*•*•*? izetek.tagjai mindinkább kö- zösségi szellemben gondolkozik nak és dolgoznak, s megértik, j£hogy a sok kéz, á közös akarat S'eredményes. Az így létrehozott : építményeket jobban meg is becsülik az emberek, mert saját munkájukat látják bennük Ótt persze, mint Hosszúvízen i§, ahol hetedrendű kérdésnek tekintik a községfejlesztést, s még tervet sem készi'tenejt, ros. Jóska bácsinak például & 32 éve hordok újságot. * — Milyen Jóska bácsinak? — Azt nem tudom. Én csak Ézáértéssál. a közösség erejére Tenyeremben van a vá- 5 nem várható éreqmény sem. " ............. A községfejlesztés népszerű, s zép és hálás munka, ha szívvel, lélekkel, körfiltekintő hoz- yzáértéssel, a közösség erejére ff.támaszkodya végzik. Éz a marcali ankét legfőbb tanujsága. |Ezért el is érte célját: 'ígtfufT® |a figyelmet a községfejleszt és ^legcélszerűbb módjaira./ és hoz- tzásegítette 1 a tanácsokat a tö- |megkapcsplat elmélyítéséhez. Szegedi Nándor vevőimet, meg Keleugy tsmere/n a hogy Jóslta bácsi men bácsi... — Hétfői Hjrek, Sport! — kiáltja torkaszakadlából, mihelyt egy másik ember feltűnik az utcán. Rám ügyet sem vet tovább. Benézek a Kossuth téri kis újságárus-házacskába. Idős, fekete kendős asszony fogad. Szabó néni. — Melyik újság a legnépszerűbb városunkban? — érdeklődöm. — Tudom is én! Hirtelené- ben nem tudom, melyiket mondjam elsőnek. Talán a Ludas Matyi, a Népszabadság, az Esti Hírlap. De a legnagyobb példányszámban a Somog?ji Néplapot adom el. Naponta 400-at. De hát öreg vagyok én rriár, 75 éves. Nyug- 3- díjba megyek. Harminc éve r vagyok újságárus. Egész nap itt lenni nagy töredelem már ilyen öregasszonynak. A fiam fog felváltani. Megismerkedem a fiával is. Néhány éve űzi a szakmái, ö is újságárusként akar nyugdíjba menni. Ügy látszik, az újságárus szakma családi foglalkozás, apáról fiúfa száll, s fvqposuárí is hagyományai vannak. t*app Ilona A Finommechanikai és Gépjavító Vállalat marcal kirendeltségének lakatos részlegénél havonta 100—120 istállóhoz készítenek bilisnő ablako kát a Vasnagykereskedelmi Vállala' részére. Képünkön: Bognár Dezső a kiszabott vásablako- kat hegeszti össze. A részleg már a jövő évi nyaralásra is gondol. Napozó-nyugágyakat készítenek az üdülők részére. Képünkön: Horváth Károly és Kontra Sándor a csőváz közé vásznat varr. Bírósági hírek Úralopősből próbált megélni Schrenk Tamás kaposvári lakos, 19 éves, de már rengeteg helyen volt munkában. Utoljára a Kaposvári Textil- mű veknél dolgozott, de ez év márciusában ezt a helyét is elhagyta, és azóta nem vgllalt munkát. Abból tartotta fenn niag^t, hogy egy óvatlan pilla- hatban ellopta ismerősei karóráját, és értékesítette azokat. A Kaposvári Járásbíróság Schrenk Tamást hatrendbeli lopás, csalás és közveszélyes munkakerülés miatt 1 évi és 1 hónapi börtönre ítélte, § egyes jogainak gyakorlásától 3 évre eltiltotta. Az ítélet jogerős. Szőlőt lopott Pacskó Károlyv.é balaton« szárszói lakos ez év augusztusában több társával együtt szőlőt lopott a szárszói József Attila Termelőszövetkezet szőlőjéből. Győrfi Imre, a szövetkezet mezőőre Pacskónét tetten érte, és felszólította, hogy a lopott szőlőt kosarával együtt adja át. Pacskóné nem tett eleget a felszólításnak, hanem minden csirkefogónak elmondta a mezőőrt, és a szőlővé} teli kosárral mellbe vágta; A bíróság pacskónqt lopás és hatósági közeg ellen erőszak bűntette miatt 3 hónapi börtönre és 500 forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Ejítélte a bíróság a sikkasztó inkei italbolt vezetőt és társait Lapunk olvasóit már tájékoztattuk a Farkas Antal inkei italboltvezető elkövette sikkasztásból és csalásról. A Csurgói Járásbíróság a napokban hirdetett ítéletet ebben az ügyben. Farkas Antalt a társadalmi tulajdon sérelmére sikkasztással, csalással és hanyag kezeléssel isqjételten elkövetett bűntett, 12 rendbeli, 300 forint értékhatárt meghaladó és többrendbeli, meg nem határozható számú, 300 forint értékhatáron a}iúi magánokirathamisítás bűntette miatt 3 évi és 6 hónapi börtönre, egyes jogok gyakorlásától 5 évre való eltiltásra és az általa okozott 57 ezer forint kár megtérítésére kötelezte a bíróság. Békés Dávid szövetkezeti ügyvezetőt többrendbeli. 300 forint értékhatárt meghaladó magánokirathamisítás bűntette miatt 1000 forint pénzbüntetésre, Csécs Sándor vezetőkönyvelőt pedig 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztett 6 hónapi börtönre és 1000 forynt pénzbüntetésre ítélte a bíróság; Az ítélet nem jogerős. számonkénti emelkedés „BÖtiVlÄ“ bakfis télikabát számig .................................. s zámonként} emelkedés . .-15-ös 580,— Ft, 20,- Ft. t lélihcbótot! sokban. (5669)
