Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-09 / 264. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szerda, 1960. november Sardou: A SZÓKIMONDÓ ASSZONYSÁG Tíz éves a postai hírlapterjesztés »Az igazi nemességet nem a származás a > n, hanem az em­beri tisztesség, az érdem s a becsületessége. Ez- a mondani­valója a Csiky Gergely Szín­ház előadásában legutóbb szín­re került Sardou-darabnak, A szókimondó asszonyságnak, s talán ez a vígjáték időtállósá­gának titka is: hiszen fenti tétel minden korok embere szá­mára . követésre kötelező. A Madame sans gene — A szókimondó asszonyság — tör­ténete meseszerűen romantikus történet, szórakoztató és tanító egyben. Hübscher Kata leányasszony, a későbbi danzi- gi hercegné ennek köszönheti halhatatlanságát, annak, hogy képes az elzüllött napóleoni arisztokrácia fölé kerekedni, emberi tisztessége révén lec­két adni becsületből nemcsak a császári udvar parvenüinek, hanem magának a császárnak is... A romantika színekben pompázó hímporával lehintett történelem egy megidézett da­rabkájában ítéletet fogalma­zott meg a századforduló drá­maírója, Sardou a forradalom vámszedői felett, akik a nép harcos áldozata árán kapasz­kodtak fel a rang és a hatalom uborkafájára. Ez az ítélet ma is csattanós, mert a néző ne­vet, nevetésével semmisíti meg a szegénység és egyszerű szár­mazás »szagától« fintorgató- kat, s áll szawel-lélekkel a főhős, Kata asszonyság mellé, aki személyével példázza a né­pi életerőt és bölcsességet. Színházunk a világszerte sok. sikert megért Sardou-vígjáté- kot- Darvas Szilárd ötletgaz- tíag átdolgozásában, Polgár Ti­bor csupa humor és szív mu­zsikájával mutatta be. Bár az átdolgozás nem változtatott a mű szellemén, túlzásképpen nyerte el a zenés vígjáték cí­met, mivel csupán az első fel­vonás nevezhető a műfaj isme­retének birtokában zenés víg­játéknak, a második felvonás már-már operett, míg a harma­dik felvonás dráma. Így hát a műfaji keveredés­sel a rendezésnek kellett meg­birkóznia, meg is birkózott, méghozzá sikerrel. Kamarás Gyula rendezésé­ben A szókimondó asszonyság zenés változatának előadása sok értéket villámé fel. Ilyen a darab világos értelmezése, a történet korhű levegőjének színpadra idézése, nem utolsó­sorban pedig az, hogy az elő­adásban mindvégig az ember­ábrázolás művészi szándéka dominál a finom humor mel­lett. Színházat láttunk, s őszin­tén tudunk tapsolni . a sanzon­szerű dalbetétek után, akár Fouohé fakad dalra, akár a világhódító Napóleon, mivel ezek a dalra fakadások nem szakítják meg a cselékmény jó dinamikájú bonyolítását, ha­nem tovább segítik életsze­rűen, pergőn. Az operett-be­ütést egyedül a finálék bizo­nyítják, de ezek sem bántóan. A rendezés érdeme még az is, hogy A szókimondó asszony­ság szereplőgárdája együttessé kovácsolódva tolmácsolta a ze­nés változatot. Weingruber Éva színpompás kosztümjei, Wegenast Róbert antisztikus díszletei, valamint a színház zenekara Várkonyi Sándorral az élen mind, mind részesei a szép színházi esté­nek. A Sardou-darab címszerepé­ben Farkas Annyról elmond­hatjuk, hogy a színész találko­zott a szereppel. Hübscher Ka­ta megformálása Farkas Anny játékában rokonszenvet köve­telőén életszerű, olyan, mintha a századforduló írója az ő szá­mára írta volna e szerepet. Űj Farkas Annyt láttunk, aki ké­pes komoly prózai feladatokra, s akit szívesen látnánk az el­következő időkben többször is prózai szerepekben. Napóleon Somogyi Géza ala­kításában vált a zenes vígjá­ték egyik emlékezetes alakjává, Sallós Gábor Lefebvre őrmes­ter — később tábornok — figu­ráját keltette életre, rokon­szenves vonásokkal ruházva fel ezt a talpig becsületes katonát és szerelmes férfit. Fillér István Fouche megfor­málásában ismét aprólékos jel­lemábrázoló művészetét csil­logtatta meg. Az előadás egyik legegyenletesebb alakítása az övé. Ugyanezt mondhatjuk Szloáka Márta Julie-jére is. E fiatal művésznőnk még- sok munkabércsalást követtek el. Több egykori erdészeti dolgo­zó munkakönyvét elkérték, és bár ezek a .dolgozók már nem álltak az erdészet alkalmazásá­ban, nevükre rendszeresen munkabért vettek fel. A munkabércsaláson kívül Huber Sándor más tisztesség­telen módon is próbált jöve­delmet szerezni magának. Tű­zifát ad<}tt el kerületéből, a A múlt hét csütörtökén az esti órákban Kiskorpádon a főútról kukoricaszárral megra­kott kocsival akart ráhajtani a hídra Hangyának Sándor kiskorpádi lakos. A szekér al­ján a csutaszár alatt egy két­méteres ' rúd lógott ki. A CB 0415 rendszámú autót vezető Maninger Imre kaposvári la­kos nem vette észre a kiálló rudat, és így szerencsétlenség történt. A rúd betörte a gépko­csi ablakát, a szekér az árok­kellemes meglepetést fartpgat a közönség számára; él a színpa­don, nincs egy tartalmatlan gesztusa sem, minden mögött élet van, akár táncol, .akár énekei, akár replikázik hódo­lóival. W. Várkonyi Sándor, aki eddig számos alkalommal bizo­nyította be színészi tehetségét, Savary rendőrminiszter figurá­jának megteremtésében túl sok külsőséges eszközt hasz­nált. Jóllehet tőle is elvárhat­nánk a mélyebben átgondolt és -élt alakításokat. Neiperg szerepében Makay Sándort láttuk viszont, ő szin­tén jól oldotta meg a darab mesebonyolítása szempontjából oly lényeges figura, Neiperg gróf életrekeltését. Alakítása hibájául mindössze azt említe­nénk, hogy mozgása sok he­lyen nem elég felszabadult. Remete Hédi, Virágh Ilona, Szabó István az epizódszere­pekben szolgáltak a közönség elismerésére. Végezetül még azt jegyezzük fel, hogy színházunk előadásá­ban A szókimondó asszonyság nemcsak a művészek, hanem a közönség nevelését is szolgálja, amennyiben a Sardou-vígjáték zenés változatával teret hódí­tott színházunkban egy ope­rettnél rangosabb műfaj, amely tolmácsolásában művészetet követel, a közönségnek pedig kellemes szórakozást nyújt. László Ibolya re és 400 forint pénzbüntetés­re ítélte, s elrendelte a koráb­ban kiszabott 10 hónapi fel­függesztett börtönbüntetés végrehajtását is. Major Lász- lóné brigád vezetőt és Petrus Jánosné szakszervezeti bizal­mit feljelentési kötelezettség elmulasztása miatt 3—3 hónapi felfüggesztett börtönre és 200 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság *Az ítélet nem jogerős. ba fordult Maningert súlyos sérüléssel szállították a kór­házba. A gépkocsin 1000, a szekéren pedig 500 forint kár keletkezett. Siófok külterületén ugyan­ezen a napon a HT 0645 rend­számú gépkocsi szabálytalan előzés miatt beleszaladt a ve­le szemben jövő CB 2576 rend­számú gépkocsiba. Két személy megsérült. A bűnvádi eljárás folyamatban van. Munkabércsalás bűnszövetkezetben Huber Sándor a Dél-somogyi Állami Erdőgazdaság móriéi erdőkerületének vdlt a veze­tője 1958-tól 1959-ig. Mellette Miklós Imréné, majd később Major Lászlóné lett brigádve­zető. Együttműködve sorozatos pénzt magánál tartotta. Ezen­kívül 6 köbméter fát fűrészel­tetett fel engedély nélkül a sa­ját részére. Huber 9761 forinttal károsí­totta meg az erdőgazdaságot. Ezért a bíróság egyévi börtön­A utóba lesetek Az iskolareformról tárgyaltak a marcali gimnázium szülői értekezletén (Tudósitónk-tól.) Felnőttek: anyák, apák, gond­viselők töltötték meg az egyik legnagyobb osztálytermet a minap a marcali gimnázium­ban, amikor arról folyt a ta­nácskozás: mit szólnak a szü­lők a rádióból, sajtóból már jól ismert iskolareform irány­elveihez, helyesnek találják-e azokat, és milyen észrevételek­kel tudják segíteni ezt az egész társadalmat megmozgató és érintő változást. A vitaindító előadást, ame­lyet Botos Endre igazgató tar­tott, több hozzászólás követte. A szülök egyöntetűen elismer­ték a munkára nevelés halaszt­hatatlan fontosságát, formáiról azon,ban egymástól jelentősen eltérő vélemények alakultak ki. Néhány szülő ugyanis azt kívánta, hogy csak egyirányú gyakorlati képzést kapjanak a tanulók, mégpedig olyan jelle­gűt, amilyent ők maguk vá­lasztanak érdeklődési körük­nek megfelelően. Ahogy azon­ban Nádor Zoltán, a Marcali Járási Tanács VB elnökhelyet­tese elmondotta, ehhez hiá­nyoznák a tárgyi feltételek, és vitába szállt' azokkal, akik a mezőgazdasági képzést szük- segtelennek tartották a paraszti származású tanulók részére. Aradi Gyuláné arra kérte szülőtársait, segítsenek a peda­gógusoknak a fizikai munka megszerettetésében. Kertész Gyula a sokoldalú képzés szükségességét hangsúlyozta, Csecs Gyula pedig a munká­sok műveltsége emelésének fontosságáról, illetve a széles­körű tudással rendelkező mun­kásosztály megteremtéséről szólt A lányos mamák nevé­ben felszólaló Illés Józsepté a csecsemőgondozás, a varrás, főzés és általában a háztartás vezetéséhez szükséges készsé­gek elsajátításának lehetőségét kérte. Szabó János, a Marcali Járási Fártbizottság osztályve­zetője felhívta a figyelmet a világnézeti nevelés családi és iskolai egységének szükséges­ségére, majd a többi között az elkényeztetés káros következ­ményeiről szólt. A kérdésekre a gimnázium igazgatója adta meg a választ. Az igali földművesszövetkezet november 14—30-ig ŐSZI VÁSÁRT RENDEZ Önkiválasztóvá átalakított városi színvonalú áruházában. 3 millió forintos árukészlet. Hatalmas választék. ŐSZI ÉS TÉLI DIVATÜJDONSÁGOK. Szeretettel hívja és várja (2731) a FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET. A múlt szombaton a kapos­vári posta kultúrtermében ün­nepélyesen emlékeztek meg megyénk postás dolgozói a pos­tai hírlapterjesztés 10. évfor­dulójáról. Visszatekintettek az elmúlt tíz év munkájának eredményeire, és bátran néz­tek a jövő feladatai elé. Hivatalosan 1950. november 1-én vette át a posta a hírlap- terjesztést. Azelőtt a kiadóvál­lalatok bizományos hálózaton keresztül terjesztették a kiadá­sukban megjelenő lapokat. Így bizony csak oda jutott újság, ahol valamelyik lapkiadónak bizományosa vagy árusa volt. A falvak, a puszták és a ta­nyák népe érezte ennek hátrá­nyát. Tucatszámra lehetne so­rolni azoknak a falvaknak és kisebb településeknek a nevét, ahova hosszú hónapokon . át nem jutott el újság vagy folyó­irat, s ha jutott, akkor is leg­többször idejétmúlt heti vagy havilapok kerültek a dolgozók kezébe. Nagyon sokan emlék­szünk arra az időre — főleg pusztaiak — amikor újságot csak akkor olvastunk, amikor egy nagy községben vagy vá­rosban árut vásároltunk, és a kereskedők újságpapírba cso­magolták a »-portékát«. Száz és ezer embernek, főképpen dolgozó parasztnak egyetlen olvasmánya a kalendárium volt. A posta bekapcsolásával alapvetően megváltozott a ma­Hamarosan megleleník az Iskolai Könyviársorozat ötvenedik kötete A hat evvel ezelőtt, az általános és középiskolai tanulók kőtelező és legfontosabb olvasmányait tar­talmazó Iskolai Könyvtár-sorozat­ban eddig megjelent könyvek szá­ma már jóval több mint félmillió. Az iskolák könyvtárainak állomá­nya az idén újabb hat kötettel gyarapodik, s hamarosan megje­lenik a sorozat ötvenedik kötete. Az általános iskoláknak kiadják Mikszáth Kálmán és Jókai Mór elbeszéléseit, a Március című kö­tetet — ez a világirodalom leg­szebb gyermekverseit foglalja ma­gában - és a Mindenki meseköny­vét. A középiskolák részére az orosz-szovjet és az angol irodalmi antológia jelenik meg. gyár sajtó terjesztésének hely­zete. A postával olyan kifor­rott, szerteágazó apparátus kezébe került a hírlapterjesz­tés, amihez hgsonló a múltban nem volt. Nincs még egy olyan szervezet, amelynek dolgozói naponta annyi embert, annyi családot fel tudnának keresni, mint a postások. A postás szinte mindennapi vendég a városi és falusi otthonokban. A postás eljut a legtávolabbi pusztákra és tanyákra is. És ennek eredménye, hogy me­gyénkben ma már nincs olyan település, ahova ne járna va­lamilyen napilap. A postai hír­lapterjesztés megteremtésével ,a városi és falusi családok ez­rei kapcsolódtak bele az újság­olvasók Hatalmas táborába. Somogyhan tíz évvel ezelőtt, mielőtt a posta átvette a hír­lapszolgálatot, 14 349 napilap­ra és 8662 hetilapra fizettek elő az emberek. Most több mint 34 ezer állandó előfizetője van a napilapoknak, és meghaladja az 54 ezret a különböző heti­lapok és folyóiratok előfizetői­nek száma. A Somogyi Néplap elődje; a Somogyi Napló tíz évvel ezelőtt általában 4 ezer példányban jelent meg. Ma meghaladja a húszezret a lap olvasóinak száma. Ma már — egy-két esettől eltekintve — nem fordul elő, hogy másna­pos vagy harmadnapos újsá­got kapjanak az olvasók. Éj­szaka és a kora hajnali órák­ban a nyomdai rotációs mel­lett, a mozgópostákon, a pos­tahivatalokban a postások szá­zad, ezrei dolgoznak, fáradoz­nak azért, hogy friss hírekkel és eseményekkel reggel, idejé­ben kerüljenek a lapok az ol­vasók kezébe. A szocialista sajtó terjesztésével a művelt­ség terjesztőivé is váltak pos­tásaink, és ezzel a múlt idők mulasztásait pótolják különö­sen falun és pusztán. Most, tíz év távlatából bát­ran mondhatjuk, hogy jól dön­tött a párt és a kormány, ami­kor a postásokra bízta a hír­lapterjesztést. Dicséretet és el­ismerést érdemelnek fáradsá­gos munkájukért. Dicséretet érdemelnek azért, hogy kultu­rált körülményeket teremtet­tek a szocialista sajtó terjesz­tése számára. A kitüntetéseik, elismerések, rendkívüli előlép­tetések és egyéb jutalmak mel­lé, melyeket szombaton a pos­taigazgatóság átnyújtott a leg­jobb és legrégibb hírlapter­jesztőknek, mi további ered­ményes munkát kívánunk. YV. L. Kétezerhétszáz légi és tib tűi (elvételt sikerült készíteni a Mercer napkorong előtti átvonulásáról KISZ-fiatalolc kitüntetése Takács Istvánt, a Barcsi Já­rási KISZ Bizottság titkárát az ifjúsági mozgalomban végzett 10 éves munkája elismeréséül a Szocialista Munkáért Érdem­éremmel tüntették ki. A KISZ Központi Bizottsága dicsérő oklevelét és aranykoszorús KISZ-jelvényt kapott Pál Já­nos, a Siófoki Járási KISZ Bi­zottság titkára, Kónya Ivánná és Molnár Pál, a kaposvári vasútállomás dolgozói és Né­meth István, a Barcsi Fűtőház KISZ-alapszervezetének titká­ra. Felvevőgéppel Petőfi utolsó útján Üj film készül a Budapest Filmstúdióban, a címe: Kihunyt egy csillag. Petőfiről szól, mintegy törlesztve a magyar filmgyártás egyik régi adós­ságát. Az alkotók: Lakatos Vince rendező, forgatókönyv­író, Purczel Miklós operatőr 06 Dienes András, a film tanács­adója a közelmúltban a Román Népköztársaságban jártak, most itthon dolgoznak. Az utolsó simításokat végzik a mintegy 25 perces új doku­mentumfilmen. A film Petőfi utolsó útját kíséri végig A költő 1849. jú­lius 5-én Mezőberényből in­dult el Erdélybe, majd végül Segesvárra, életének utolsó ál­lomáshelyére, ahol július 31-én hősi halált halt. Az első ké­pek Mezőberényt idézik, az utolsók pedig az egykori harc- mezőnek azt a részét örökítet­ték meg, ahol, a kortársak ta­núsága szerint, látták Petőfi holttestét. A filmet január 1-én, a köl­tő születésnapja alkalmából szeretnék bemutatni. A csillagászok már jó előre kiszámították, hogy naprend­szerünk legbelső bolygója, a Mercur 1960. november 7-én 15 óra 34 perc 29.4 másodperc­kor a Nap előtt elvonulva érintkezik a Nap korongjával, ami természetesen csak látszó­lagos jelenség A csillagászok természetesen nagy érdeklő­déssel várták ezt az égi jelen­séget, mert segítségével pon­tos égimechanikai kérdéseket, lehet eldönteni. A TIT, a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Uránia Csillagvizsgálója két csoport­ban szervezte meg az észlelést. Megalakult a Karnagyi Továbbképző Klub A múlt héten megalakult a Kamagyi Továbbképző Klub. Feladata a megye ének- és ze­nekar-vezetőinek továbbképzé­se, a zenei ismeretterjesztés megoldása. Az utóbbit segíti a megalakítandó zenei előadói munkaközösség. A TIT-tel karöltve növelni fogják a ze­nei ismeretterjesztő előadások számát az üzemekben és a munkásszállásokon. A zenei szakemberek továbbképzését színvonalas előadások tartásá­val, új zeneművek ismerteté­sével és bemutatásával bizto­sítja a Továbbképző Klub. Tervbe vették zenei szakkörök létesítését és a zenebarátok körének magalakítását is. GYÁSZ JELENTES Fájdalomtól megtört szív­vel tudatjuk, hogy drága jó édesanyánk, ÖZV. BENE EAJOSNE hosszú szenvedés után 1960. november 7-én elhunyt. Te­metése november 10-én du. 4 órakor lesz a Keleti tente tőben, 1909) Gyászoló gyermekei. Az egyik csoport az Uránia Csillagvizsgálóban távcsöves fényképezéses megfigyelése re­gisztrálja a jelenséget, a má­sik csoport pedig repülőgépről fényképezte és távcsővel fi­gyelte ezt az érdekes csillagá­szati »eseményt«, amely év­századonként meglehetősen ritkán következik be. Az Uránia Csillagvizsgáló észlelőinek sikerült négy fel­vétellel lefénykénezni az ér­dekes égi jelenséget, azt ami­kor a Mercur a Nap fényes korongjába hatol. A »légi felderítők« a jelen­ségről 50 méter -r- körülbelül 2700 felvételt készítettek. (MTI) Az ÉM SOMOGY MEGYEI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT festő szakmunkásokat állandó munkára felvesz. __________________(24948) S omogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEÁK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-n, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka s. u. z. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka S. u. 6. Nyomdáért felel: LÁSZLÓ T1BOB igazgató. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési díj egy hónapra 11,-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom