Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-09 / 264. szám

Szerda, 1960. november 9. 5 SOMOGYI NÉPLAP Hogyan működnek az ellenőrző bizottságok a csurgói járás termelőszövetkezeteiben? Minden termelőszövetkezet­ben az alakuláskor, a vezető­séggel egy időben a tagság megválasztotta az ellenőrző­bizottságot. Sok példa igazolja, milyen nagy szükség van erre a társadalmi ellenőrző szervre, hisz a tagság napi munkája mellett képtelen a szövetkezet gazdálkodásának, ügyvitelének tételes ellenőrzésére. Ezt. a jo­gukat az általuk választott 3— 5 tagú bizottság gyakorolja. A csurgói járás néhány tsz- ében megnéztük, hogyan mű­ködik, mit tett eddig, hasznos munkát végzett-e az ellenőrző bizottság. A porrogi Napsugár Tsz-ben Varga József, a bizottság el­nöke nemrég tért vissza a bala- toftboglári háromnapos tanfo­lyamról, ahol az ellenőrző bi­zottság jelentőségéről, céljairól tartottak előadást, arról, hogy ezt a munkát milyen megfon­toltsággal, körültekintéssel kell végezni. Porrogon a bizottság eddig nemigen működött, pe­dig nem ártott volna általános vizsgálatot tartani az állatte­nyésztésnél, a növénytermesz­tésnél, vagy éppen a ház­táji területeknél. Az ellenőrző bizottság eddig semmit sem tett az őrtilosi Szorgalomban, a berzencei Jobb Életben, az inkei Rákócziban. A gyékényesi Március 15. Tsz-ben az elnök nagy elisme­réssé! szólt a bizottság munká­járól. Legutóbb októberben tar­tottak átfogó vizsgálatot. Fel­mérték a raktárkészletet,-meg­nézték, megfelel-e a tárolás, még a kazlakat is szemrevéte­lezték, nem áznak-e be, nem megy-e tönkre a takarmány. Az állattenyésztésnél a napi etetést nézték meg, azt, hogy a takarmány biztosítja-e a megfelelő súlyfelvételt. Ottjár- tunkkor Korc&már Sándor épp a szövetkezet lovai részére tör­ténő takarmánykiosztás, mérle­gelésénél volt jelen. Jelentő­sebb alapszabály- és törvény­ellenességet a bizottsági tagok eddig nem tapasztaltak. A rendszeres ellenőrzésekkel' el­érték, hogy javult a munkafe­gyelem. A porrogszentkirályi Arany­mezé Tsz-ben a bizottság leg­utóbb a háztáji területeket és. a munkaegységre járó fa ki­osztását vizsgálta meg. Még idejében sikerült egy köbmé­ter fa. jogtalan elszállítását megakadályozniuk. Az iharosi Üj Erőben az el­lenőrző bizottság példamuta­tóan dolgozik. Amikor szüksé­gesnek tartották,'a baromfilét­számot ellenőrizték, a raktárt leltározták fel, vagy a fogato- soknak kiadott gazdasági fel­szerelést vették számba. »Feke­tefuvar« vágy más szabályta­lanság esetén a vezetőséget azonnal figyelmeztették. Leg­utóbb tojástolvajokat sikerült leleplezniük. Az ell^kiőrző bi­zottság elnöke, Horváth Jáms és a tagolt: Gyudetó József és Horváth Vilmos időnként a földművesszövetkezeti felvá­sárlóknál megnézték a nyil­vántartást. Feltűnt nekik, hógy a tsz baromíi.gondozói közül hárman sok tojást adnak el. Gyanújukat közölték a vezető­séggel, majd az elnök intézke­dett. A vizsgálat során 460 tojás eltulajdonítását vallották be az asszonyok, a járási szak­értő pedig az ellopott tojást 2400 darabra becsülte. Amikor leváltották őket, a tojás száma egyik napról a másikra 125 darabról 295 darabra emelke­dett. A járásbíróság a napok­ban hozott ítéletet. Az elsőren­dű vádlottat, Balázs Margitot háromhónapi börtön, 1000 fo­rint pénzbüntetésre és teljes kártérítésre kötelezte. Egyes szövetkezetekben, ahol felelősségük, tudatában mű­ködnek a bizottságok, ott ered­ményeket értek el, a mulasztá­sok; lopások elkövetőivel szem­ben felléptek. Dolgozzék így e szerv minden közös gazda­ságban. M. K.-né 215 hízóval többet adnak jövőre az államnak a lábodi tsz-ek (T údósítónhtól ,) . Lábod termelőszövetkezeti község három közös gazdasága az idén 225 sertést hizlalt, il­letve hizlal közfogyasztásra. A Lenin Tsz a tervezett 105 helyett december végéig 114 sertést ad át az AllatfoVgalmi Vállalatnak. A Kossuth Tsz 75 hízóra szerződött, s már eddig 81 hízott sertést értéke­sített. Egyedül a Rákóczi Ter­melőszövetkezet nem tudja tel­jesíteni előirányzatát. A jövő évben viszont 108 sertést szán­dékozik meghizlalni. Jelenleg 50 süldőt és .76 választott ma­lacot tartanak, így megvan a lehetőségűk 1961. évi sertés­hizlalási tervük végrehajtására. A falu másik két szövetke­zete Is rendelkezik elegendő abrak takarmánnyal és süldő­vel. A lábodi szövetkezetek úgy. tervezik, hogy a jövő esz­tendőben 440 hízót értékesíte­lek. Egyszerű módszerekkel is javíthatjuk a legelőgazdálkodást TUDVALEVŐ, hogy az álla­tok legtermész . tesebb és leg­olcsóbb takarmánya az a zöld fű, amit a legelőn kapnak meg. Sajnos a dolgozó parasztok, de még a szakemberek egy része is azt állítja, hogy a legelő ak­kor is terem, ha egyáltalán nem gondozzák. A nagyobb baj azonban abban rejlik, hogy eszerint végzik a legelő- gazdálkodást. Helyesebb kife­jezéssel élve: nem végeznek legelőgazdálkod ást. Most, hogy a termelőszövet­kezetek száma megnövekedett, s a legtöbb községben a tsz kezelésében vannak a legelők, nagyobb gondot kell fordítani erre az eddig elhanyagolt te­rületre. Ha csak a legelemibb gondozási, ápolási munkákat végezzük is el, már növekedik' a legelők hozama, kevesebb zöldtakarmányt kell termelni, és nagyobb szántóterületet ál­líthatunk be árutermelésre. Je­lentős mértékben .növekedik így a tej- és a hústermelés is. Továbbá az állatokat nemcsak jártatjuk a legelőn, hanem ta- karmányozzuk is. , A marcali járás legelőterü­lete 11 000 kát. hold, ez a me­REKLÁM Az étterem és a büfé között új tej­bolt, vagy ahogy a cimtábla hirdeti: tejivó nyílt. Kora reggeltől estig nyit­va van, nagy forga­lomnak örvend. Eh­hez a sok egyéb té­nyezőn kívül talán a következő kis epi­zód is hozzájárult: Délután fél hat. A tejivó ajtaja nyitva van, bent á ragyogó tisztaságban ' csak egy vendég dH, -’s beszélget a fehér fi- tyulás boltvezetővel. A járókelők megáll­nak az ajtóban, a kirakat előtt, aztán fejüket csóváivá mennek tovább. Fog­lalkozásomnál fogva is kíváncsi termé­szetű vagyok, és így nem voltam rest át- , menni a másik so­ron lévő tejivó elé. A fejcsóválások egyszerre világos ér­telmet nyertek előt­tem: a boltban ugyanis a bor, a sör és az égetett szeszes italok egyik legis­mertebb, nem egy esetben határtalan kedvelője beszélge­tett kedélyesen. Kissé félrehúzód­va vártam, mit tesz, milyen ital rendelé­sére szánja el ma­gát. Tejet iszik? 3 decit tisztán, ahogy egy ajtóval arráb szokta a rendelést közölni? Vagy ka­kaót, kávét kér? Esetleg csak sajtot vásárol két zsemlé­vel? Egyelőre azon­ban nem mozdul. Zsebre dugott kéz­zel beszélget, fejé­vel néha a polc egy- egy része felé int kérdőn. Ügy látszik, válogat, nem tud hirtelen dönteni. No, most! Előre lép, jobb kezét kihúzza a zsebéből. Egy pil­lanatig kivár, még egyszer körülnéz, aztán elegánsan bú­csúra nyújtja kezét. Valamit még mond a kiszolgálónak, az sűrű integetéssel nyugtatja meg. Kis­sé meghajol, elége­detten távozik, majd a következő, »Étte­rem« feliratú bejá­ratnál tűnik el. Csalódottan hagy­tam ott leshelyemet. Csak akkor értettem meg, hogy mégsem hiába járt ott a szomszéd helyiségek rendszeres vendége, amikor másnap megtudtam: egy nagyfröccs volt a bére tisztelgő láto­gatásának. Ennyibe került az élő reklám az italbolt vezetőjé nek. — sk — A BERZENCEI FMSZ november 6-tól 13-ig ŐSZI VÄ S Á R T rendez. I. SZ. VAS MOSZAKI ÉS RUHÁZATI SZAKÜZLETÉBEN. Kétmillió forintos árukészlet. Hatalmas választék ! November 9-től 13-ig játék- ajándékkiállítás és vásár a berzencei knltúrházban. November 13-án, vasárnap este disznótoros vacsora. Tánc. Az őszi vásár minden rendezvényére szeretettel várja a földművesszövetkezet. (2740' zőgazdasági területnek mint­egy 11,5 százaléka. A járás 31 községének határában terül el a legelő. Csak három falu le­gelője van jó állapotban. 7 községben közepes, 6 község­ben középgyenge, 7—7 faluban gyenge, illetve igen gyenge, egyben pedig silány a legelő takarmányértéke. Amint lát­juk, a községek legelőterületé­nek a takarmányértéke a kö­zepes alatt van. Ha a terület­megoszlást nézzük, azt látjuk, hogy jó és közepes takarmány­értékű 3945 k. hold, 7200 k. hold pedig a közepesnél jóval gyengébb takarmányértékű. A legelők értékének ilyenformán való alakulása nem éppen ked­vező. MIK A HIBÁK, és mit kel­lene tenni a fűhozam növelé­séért? A legelők nagy része tövises igliccel fertőzött. Ez azt jelen­ti, hogy nagyon sok legelőn a terület 30—40 százaléka nem hasznosítható. Ez már maga is tetemes takarmányveszteséggel jár. A sávolyi legelőnek pél­dáiul mintegy 30 százalékát borítja gyomnövény. Ebből következik az is — mivel ke­vés a legeltethető terület —, hogy a pásztorok mindennap végigjáratják az egész legelőt. Tudjuk, hogy az állatok az egyes fűfajtákat jobban, máso­kat kevésbé kedvelnek. Az említett tervszerűtlen legelte­tési módnál a számukra ízletes fűfélét állandóan tépik, az fej­lődni, szaporodni nem tud, sőt pár év alatt kipusztul. Ugyan­akkor a gyenge minőségű fü­veket nem legelik, azok fel­magzanak és elszaporodnak. Ilyen módon az eredetileg 39 minőségű legelő elgyomosodik, gyenge minőségűvé válik. A legtöbb helyen az a baj, hogy kevés fa van vagy egyet­len sincs a legelőn. Ilyen pl. a boronkai, a hódosháti stb. legelő. Ismeretes, hogy a fa egyrészt az állatokat védi az időjárás viszontagságaitól, másrészt megvédi a legelő gyeptakaróját. Rendszerint ott, ahol a legelő fásítva van, vagy a legelő egy részé fásított — mint a pusztakovácsi, böhö- nyei legelők —, sokkal több és jobb minőségű fű terem. Ezt mutatja az is, hogy a fásított legelőkön legnagyobb számban a kiváló minőségű angolperje található. Ahol pedig nincs fa, ott a gyenge minőségű csillag- pázsit, cématippan stb. hódí­tott teret. A fásításnak nagy jelentősége van a gyenge tápanyag tartal­mú homoktalajok megjavítá­sában is. Sajnos megfeledkeznek sok helyen a legelőgazdálkodás egyik könnyen megvalósítható és nagy jelentőségű módszeré­ről, a fektetéses trágyázásról. Pedig ezzel a módszerrel na­gyon sok istállótrágyát lehet megtakarítani, sőt, ha ügyesen és tervszerűen végzik, egy kö­zepes fektetéses trágyázás meg­felel — holdanként számítva — 100 mázsa istállótrágyának. Néhány helyen — így a mesz­tegnyöl legelő egy részén — több évvel ezelőtt végeztek ilyen trágyázást, de hatása még most is megmutatkozik. AZ EGYIK LEGSÜRGŐ­SEBB TENNIVALÓ a vegy­szeres gyomirtás elvégzése. A gazdálkodók még idegenked­nek ettől a módszertől, de a tapasztalatokból nagyon jól tudják, hogy kaszával a tövi­ses iglicet kiirtani nem lehet. Ellenkezőleg, minél tötíbször kaszálják, annál jobban fejlő­dik. Ha viszont vegyszerrel védekezünk, az elpusztítja a gyökereket is, és az a tövises iglíc, melyet egyszer-kétszer megpermeteztek, a későbbiek­ben már nem hajt ki. Néhány községben — például Marcali­ban — alkalmaztak ügyem vegyszeres gyomirtás! mód­szert, de az nem minden eset­ben volt eredményes, mert fe­lületesen végezték el a perme­tezést. A legelőzsaroló, rendszerte­len legeltetést mielőbb fel kell Váltani a tervszerű, szakaszos legeltetéssel, mert csak így le­het a további leromlást meg­akadályozni és a javítási mun­kákat megkezdeni. Amint említettem, a legelők értékét nagymértékben ront­ja a fásítás hiánya.. A fásítás tetemes költséggel nem jár, de ez a költség is hamar megté­rül a legelő minőségének ja­vulásából és hozamának emel­kedéséből. Arra azonban ügyelni kell, ha a facsemetét elültettük, őrizzük is meg az állatoktól és egyéb rongálás­tól. A fektetéses trágyázás jelen­tőségéről már szóltam. Ehhez szükséges még néhány meg­jegyzést fűzni. Ha az állatokat folyamatosan ugyanazon a he­lyen legeltetjük, hatalmas mennyiségű értékes szerves­trágya megy veszendőbe. De — ellentétben a pásztorok felfo­gásával — az állatok nem sze­retik az ilyen állandó delelte- tési helyeket, mert ott a fű ki­pusztul, a gyomnövények el­szaporodnak, odaszoknak a le­gyek, s az állatokat pihenésük alatt nyugtalanítják. Tudjuk, hogy milyen nehézségbe ütkö­zik a legelők trágyával való ellátása, ezért is kívánatos al­kalmazni ért a trágyázás! mó­dot. AMINT LÁTJUK, egyszerű módszerekkel is lehet javítani a legelők állapotán. Előzetes számításaink alapján, ha csak egy minőségi osztállyal javít­juk legelőinket — vagyis az alapvető munkákat elvégezzük — a marcali járás legelőterüle­tén — első osztályú szénát számítva — 60 nezer mázsával több takarmány terem. Ez lse­dig nem megvetendő mennyi­ség. Pethő László tudományos kutató. Valótlan adatokat jelentett telefonon Varga József ordacsehi tanácselnök Fo­nyódra, a járási mezőgazdasági osztályra. Azt mondta ugyan­is, hogy falujuk termelőszövetkezete eddig 74 holdról takarí­totta be a silókukoricát. — A múlt héten már ennél többet* 80 holdat jelentettek — vágott közbe Reizer József, az osz­tály közgazdásza. —. Akkor írjon be most is nyolcvanat — próbálta elütni a dolgot Varga elvtárs. Nem sikerült neki. — Kérem, ellenőrizze az adatok valódiságát, és fél óra múlva hívjbn ismét telefonon bennünket — szólt a közgazdász. Nem én hallgattam a telefont, Reizer elvlárs szavaiból azonban mégis azt vettem ki. hogy giegsértődött az ordacsehi tanácselnök. Megsértődött, pedig nem neki volt igaza, hiszen akarva-akaratlan félrevezette a felsőbb állami szervet. Erre nincs senkinek joga. És nincs is rá szükség. Mégis számosán csinálják. Legalábbis a fonyódi járásban. A légből kapott jelentések felismerésének megkönnyíté­sére új módszert kellett bevezetni a járási mezőgazdasági osztálynak. A jelentést nem egy ember veszi, hanem kettő. A közgazdász hallgatja a telefont, és írja a rubrikákba a dik­tált számokat. Boros Istvánná adminisztrátor pedig egyezteti az új adatokat az előző heti jelentéssel. Szükséges, hogy ré­sen legyenek. Látrányból például az Alkotmány Tsz pénztá­rosa, Balatonkeresztúrról a tanács egyik beosztottja jelentett téves adatokat. Nem az ő dolguk a jelentés, hanem a tanács­elnöké. És nem jelenthetnek akármit, hanem csakis a valósá­got. Mert ezekből a községi adatokból készül el a járási ösz- szesftő, a járások jelentéséből pedig a megyéé. Ne menjen* nem mehet hamis ódat »felfelé«. Így kell ezt csinálni, ahogy Reizer elvtársék csinálják: »elfogni« a járásnál a felelőtle­nül Jcözölt, valótlan adatokat. Ha valamelyik tanácselnök tá­jékozatlanságot árul el -+- mint néldául a Fonyód községi is —, az tájékozódjék újból a tsz-ben, s csak utána legye* bá­torsága telefonhoz nyúlni. S ha nem okul az első figyelmez­tetésből? Van rá törvényes módszer, hogy a felsőbb szervek vezetői jocb belátásra bírják és megtanítsák: jelentést tenni csakis arról a mezőgazdasági munkáról szabad, amit valóban elvégeztek. Káposzta, káposzta ... Jó termés volt az idén káposztából, és sokan barmeny« nyíre értéktelennek tartják is e növényféleséget, mindenna­pi táplálkozásunk fontos alapanyagául szolgál. A sávolyi tsz vezetősége is így gondolkodott, amikor a MEK-kel vagy mennyiségű káposzta szállítására kötött szerződést. Amikor a termés megérett, annak rendje és módja szerint átadták a megállapodásban rögzített tételt. És itt kezdődött a jobb sorsra érdemes káposzta kálvá­riája. A MÉK ugyanis értékesítésre a somogysámsoni föld­művesszövetkezetnek adta át, annak vezetői a szegerdőt bolt­jukba irányították. A tehergépkocsi meg is érkezett az áru­val, de azon mód vissza is fordult, mert a szegerdői boltve­zető e szavakkal fogadta az egyáltalán nem rendelt és nem várt szállítmányt: »A helyi tsz-nek is sok káposztája termett, azt sem tudom értékesíteni.« A kocsi tehát visszament So- mogysámsonba. De itt sem időzött sokáig. A szövetke?:et ve­zetői visszafordították a rakományt azzal — ahogyan érdek­lődésünkre eléggé barátságtalanul *elmondották —. ha elro­had a káposzta Szegerdőn, majd -leírjuk*. Ez igen! Micsoda üzleti érzék! Vajon hogyan lesz ebből a leírásból év végén részesedés? És egyáltalán: olyan sok-e országszerte a káposz­ta, hogy mesterségesein kell rohasztani? A Földművesszövetkezetek Marcali Járási Központja eb­ben az ügyben — vezetőjének felvilágosítása szerint — mint­egy száz forint ára telefonbeszélgetést folytatott a MÉSZÖV illetékeseivel, mindeddig eredménytelenül. A káposzta v-dlg biztosan halad teljes pusztulása felé. P. L, A sáros dülcutakon, a felázott szántóföldeken az üres járművek is üggyel-bajjal közlekedhetnek. Sok termény van a mezőn, szállítani, kell a burgonyát, a répát, a kukoricát. Célszerű megoldás az úgy­nevezett kiközelítés. Lovas fogatokkal — még ha félig rak­hatják is meg a kocsit — földúton a köves útig kiszállítják a termést. A köves út mellett várakozó szekereket vagy von­tatókat a kiközelített terménnyel egészen meg lehet terhelni. A göllei Béke Tsz a cukorrépa szállításának dandárjában az eső után azonnal munkába állította a vontatókat. Előfor­dult, hogy két traktort kellett a félig rakott pótkocsi elé kap­csolni — így is fogyott a mezőről a répa. Másutt a fogatokkal próbálják 4—5 mázsánként elhordani a termőföldről a bur­gonyát, kukoricát. Vesződségesebben és költségesebben szállíthatunk a süp- pedős dűlőutakon, mint a kemény földúton. De nincs mire vámunk. Az útviszonyok számottevő javulását megakadá­lyozta eddig is a gyakran ismétlődő esőzés. Semmi biztosíté­kunk nincs arra, hogy a közeljövőben csapadéktalan lesz az időjárás. Ha nem esik, merjenek a fogatok, a vontatók. Ami kevés terményt egyszer-egyszer hazafuvarozhatnak, annyival is kevesebb marad kint a mezőn, a szabad ég alatt, ahol nincs biztonságban sem a burgonya, sem a répa, de még a kukorica sem. Ili APRÓHIRDETÉSEK || Apróhirdetések ára: hétköznap szavanként 1,— Ft, vasár- es ünnepnap 2,- Ft. Az első szó két szónak számít. Legkisebb hirdetés ’10- Ft. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lap- Kiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. sz. Telefon 15-16. A hirdető felek postán is feladhatják és telefonon is be­mondhatják hirdetéseiket. Ili ADÁSVÉTEL hí Hunyadi János utca 12. szám alatt udvari ház eladó. Érdeklődni: Berzsenyi u. 43., Buzsáki. (907) Jó állapotban lévő 125-ös piros Csepel eladó. Terményforgalmi. Bö- hönye. (896) Beköltözhető háromszobás ház kerttel eladó. Marx Károly utca 45. alatt. (24974) Rinyakovácsiban (Somogy) két­szobás ház melléképületekkel más­fél holdon eladó. Érdeklődni: Ka­darkút, Hódosi utca 29. (24968) 59-es kiadású fekete Pannónia eladó. Szántó Imre utca 23., H. emelet 9. ajtó. (24973) Hazai használt cserép, ugyanott keveset használt férfi-bőrkabát el­^ó. Jólcsn utca 20. alatt. (24968) Méhészet eladó, családonként is. Simon Ferenc, Nagybajom. (24958) Kaposmérö, Zrínyi utca 14. szám alatt lévő lakóház beköltözhetőség- gei eladó. (904) Allas A Bárdibükki Állami Gazdaság azonnali belépésre keres egy vil­lanyszerelőt és két univerzális me­zőgazdasági gépszerelőt. Ütiköltsé- get csak felvétel esetén térítünk. (3273) Hét darabból álló konyhabútor jutányosán eladó. Balatonlelle, Kossuth L. u. 39. (3272) Eladó 2 db 332 cm hosszú, 10 cm magas U vasgerenda Kaposvár, Kanizsai utca 15. szám alatt. (905) Szakképzett kereskedősegédeket felveszünk. Csemege Élelmiszerke­reskedelmi Vállalat, Kaposvár, Má­jus 1. Utca 16. (21972) Fehér cserépkályha eladó. La­borfalvi Róza utca 13. (24971) Óriás gyümölcsű szentendrei eg­res és nagy gyümölcsű hollandi piros ribizketövek kaphatók da­rabonként 5 forintért Toronyi Já­nos faiskolájában, Békéscsaba, Üiiii V E G V F S Hűli Varrógépek garanciális javítása Szabó műszerészmesternéJ. Kapos« Sztraka 21. (15514) vár. Berzsenyi u. 30. ’ (3618®

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom