Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-04 / 261. szám

SOMOGYI NÍPtiAP ft Péntek, I960, november & Benkovics Anikó vései kislánynak szívesen segítenek pajtásai — Takács Pisti, Bertók Tóni és Szabó Ellus — a biciklijavításban, hogy azután fordulhassanak egyet-kettőt. Összeforrt az elméleti és gyakorlati oktatás a Kaposvári Mezőgazdasági leclHiiWao A múlt hónapban ünnepelte fennállásának tizedik évfordu­lóját a Kaposvári Mezőgazda- sági Technikum. Ez alatt az idő ajaibt a politechnikai kép­zés színhelyén, a tangazdaság­ban is állandó változás és fej­lődés volt tapasztalható. A gazdaság a kezdeti 500 holdról 3500 holdra bővült. A terület növekedésével lehető­ség nyűt arra, hogy a végbizo­nyítvánnyal együtt a tanulók a mezőgazdaságunkban ur alkodó korszerű gazdasági formák — a nagyüzemek — irányításának különböző fortélyait minden üzemben elsajátítsák. Államunk az 1950-ben léte­sített technikumokban a me­zőgazdasági középkáderkép- zést a gyakorlati oktatás ösz- szekapcsolásával igyekezett megjavítani. A gyakorlati kép­zést mégsem mondhatjuk csak tíz évesnek, hiszen hazánkban a gyakorlati mezőgazdászkép­zésnek már nagy múltja van. Tapasztalataink gyökere 1779- re nyúlik vissza, a híressé vált szarvasi iskola 45 holdnyi ta­lajába, ahoi a terméketlen szi­kes helyébe virágzó mezőgaz­dasági kultúrát tudtak vará­zsolni. A mezőgazdasági szakember- képzést illetően fna sincs szé­gyenkezni valónk. V árosunk technikuma megvalósította az elmélet és a gyakorlat össze­Jlllnden éüizakőt kalappal köszöntsink. kapcsolását. 33 holdas kísérle­ti területén szinte kutatómun­kának is beillő tanulmányokat folytathatnak, kísérletezhet­nek az iskola növendékei. Nagyüzemi látókörre tesznek szert a tanulók az állatte­nyésztésben is. Bőszénfái üzemegységükben példáid nemcsak a tenyésztés gyakor­latát ismertetik meg hanem alkalmuk nyűik arra is, hogy 3 francia importból származó bárányok külső ismérveit, bel-, ső tulajdonságait összehason-’ líthassák a hazai fajtákéval, de még az ezekből keresztezett utódok előnyeiről is tapaszta­latot szerezzenek. Szarkaváron a csaknem százas létszámú ne­gatív tehenészetből vehetnek a tanítványok mintát, Űjmajor- ban az igen gazdaságos, egész­séges és a takarékosság elvén alapuló itatásos borjúhevelést tanulmányozhatják. Sok isme­retet szereznek a gépesítésről is. Benedek Pál igazgató büsz­kén említi, hogy a harmadik osztályosok már tisztában van­nak az erőgépek — közülük a legújabb típusú erő- és mun­kagépek üzemeltetésével, mű­ködjével, sőt megtanulták ezek vezetését is. A napokban tanulmányozta az AGKOTERV egyik kultúr­mérnöke a tangazdaság egyes területein a belvízrendezés és teleprendezés lehetőségeit. Ha­marosan kiderül, hogy van-e elegendő váz, lesz-e mód a 100 holdas halastó létesítéséhez. A tangazdaság évről évre gyarapodik, fejlődik. 191 dol­gozója és a tanári kar azért küzd, hogy a tanulók a leg­korszerűbb zoo- és agrotechni­kai ismeretekkel, általános műveltséggel, megfelelő szak­mai tudással felvértezve és fő­leg a szakma szeretőiével hagy-* ják él nemcsak a mezőgazda- sági technikum padjait, hanem a tangazdaság területét is. T ovábbképző tanfolyam szakácsok és felszolgálók részére (Tudósítónktól.) | A BaJaton-partan dolgozó szakácsok, illetve felszolgálók szakmai továbbképzését bizto­sítja az októberben Siófokon megindult szakács-, felszolgá­ló-tanfolyam. A balatoni adott­ságoknak megfelelően az álta­lában küenc hónapig tartó tan­folyam idejét öt hónapra rö­vidítették. Hetente egy vagy két alkalommal egész napos foglalkozást tartanak. A tan­folyamra kizárólag olyan hall­gatókat vettek fel, akik a bel­kereskedelmi miniszteri utasí­tásban előírt szakmai gyakor­lati időt igazolták. Számtan, konyhatechnika, áruismeret az oktatás anyaga. A haűgatók nagy igyekezettel, szorgalom­mal tanulnak, hogy áprilisban sikeresen tehessék le a szak­munkásvizsgát Több letéti könyvtár az üzemeknek Ez év elején kezdte el a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa az üzemek, vállalatok, intézmények letéti könyvtár­ral való ellátását. Jelenleg harminc üyen könyvtár mű­ködik a megyében. A szak- szervezet téli tervében előírta a letéti könyvtárhálózat to­vábbi erősítését. Az élet azon­ban keresztülhúzta a számítá­sokat, ugyanis a tervezett negyven letéti könyvtár ke­vésnek bizonyult. Az érdek­lődés napról napra nő, egyre több vállalat kéri az SZMT-t, helyezzen el nála letéti könyv­tárt A múlt héten fejeződött be a tárgyalás az SZMT, a Nagyatádi Dohánybeváltó, a Terebezdi Állami Gazdaság és a Siófoki Kordélyos Váűa- lat között. Ezeken a helyeken hamarosan megkezdi munká­ját- a letéti könyvtár. A sió­foki szakmaközi bizottság egyébként még hét helyen lé­tesít letéti könyvtárt Év végéig nyolcvanra emeli az SZMT a letéti könyvtárak számát. Ez a terv reális, mi­vel az igények egyre nőnek. A jó hír szárnyakon jár, ahol még nincs letéti könyvtár, ott is tudják, milyen változást hozott a többi üzem életében az SZMT-től kapott könyvál­lomány. A Nagyatádi Fonal­gyárban például száz száza­lékkal növekedett az olvasók száma, mióta letéti könyvtár van az üzemben. A pusztabe- rényi versenyló-telep a nyár elején kapta meg az első cso­mag könyvet. Aztán az újabb küldeményekkel száz kötetre szaporodott a könyvtár állo­mánya. Ahogy növekedett a könyvek száma, úgy nőtt az olvasóké is. A kis községben most százan olvasnak rend­szeresen. A harmadik negyed­évben nyolcszázhetvenkét könyvet kölcsönöztek ki a könyvtárból. Idézhetnénk még példákat annak bizonyítására, hogy a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának letéti könyvtárait egy csapásra megkedvelték mindenütt. Ehelyett azonban inkább ennek a sikernek a titkát mondjuk el. Az üze­mek, vállalatok, intézmények többségében eddig is volt könyvtár, azonban az alapo­san „kiöregedett” állomány i mindenkinek a kezében meg­fordult már, senki se igyeke­zett munkahelyéről vinni ol­vasnivalót. A letéti könyvtári elhelyezésével megváltozott a helyzet: amikor a dolgozók megtudták, hogy csupa új ki­adású könyv található a könyvtárban, igyekeztek a számukra leginkább megfele­lőt kikölcsönözni. A felfrissí­tett könyvtárak mindenütt új-t) ra visszaszoktatták az embe-f reket az üzemi könyvtárba, £ Egyelőre 40—150 'kötet köny­vet kap egy-egy üzem, váűa- lat a nagyságától függően. A jövőben azonban az SZMT növelni fogja a letétbe adott könyvek számát, hogy- a könyvszerető dolgozók tábora még nagyobb legyen. HARMINCHAT ÉV A PULT MÖGÖTT Kabátot kértem, s csak egy pülanat- ra nézett rám, már­is mondta a mére­tet: 48-as, Pontosan eltalálta. Ezen azon­ban . nem kell cso­dálkozni. 36 éve dolgozik a szakmá­ban Nagy Károly, a. Somogy megyed Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat nagyáruháza gyer­mek-, női- és férö- konf ekei ó-osztályá­nak vezetője. 1924-ben ment el tanulónak, 1926-ban szabadult, 1949 óta ván a vállalatnál, 1954 óta pedig a nagyáruházban. A 36 évet megszakítás nélkül Kaposvár Üzleteiben dolgozta le. Mutatja birodal­mát: férfiruhák, felöltők, bőrkabátok, női bun­dák. téli és átmeneti kabátok, ruhák, különböző gyermekihol­mik. Bárki találhat kedvére valót — Az utóbbi években igen sokát fejlődött a konfekció- ipar — mondja. — A szivár­vány minden színében lehet öltönyt, felöltőt ruhákat kap­ni. Ez azonban még mindi g nem elég. Igényesek az embe­rek, s a jó minőségű, drága tu- i hát keresik. i Nagy Károlyt felettese és a i vásárlók jó szakembernek, ud-i varjas, türelmes eladónak is»i merik. Ezért kapta meg az ■ idén a »-Belkereskedelmi Mi­nisztérium Kiváló Dolgozója« jelvényt Sss. L., Falusi taxiállomások A -minap, hogy Vésén jártam, megpillantottam egy táb­lácskát a falu központjában, mindössze egy szó állt rajta: ^Taxiállomás.« Először azt gondoltam, valaki tréfából tűzte oda a táblát, de aztán az ott parkoló taxira tévedt tekinte­tem, s rá kellett jönnöm, eleven valósággal van dolgom. Íme mekkorát fordult az idő kereke! Lám csak, 1960-ban a taxi természetes szükségletté vált falun. Merje valaki ezek után azt mondani, hogy marali a mai parasztember. . önkéntelenül is gyerekkori emlékek elevenednek fel bennem. Emlékszem, a mi falunkban már a felszabadulás előtt is volt egy autóbuszjárat. És arra is emlékszem, hogy akkoriban sohasem volt akkora tülekedés, hogy felférjen min­denki a járatra, mint manapság, pedig mostanában vagy öt, város félé tartó autóbusz halad, át a községen a rengd' órák- ban. S emlékszem arra is, hogy anyám sohasem gondolt erre áz alkalmatosságra. Nem telt rá. S nemcsak ő volt így. Hajnalonként népes csoport verbuválódott össze a hat kilo­méterre levő vasútállomásra igyekvőkből. A vonat olcsóbb volt a busznál. S ez még a jobbik eset volt, mert előfordult, bogy gyalog vágtak neki a városba vivő 15 kilométeres út­nak. Pedig, gondolom, szívesebben utaztak, volna akkor is autóbuszon vagy vonaton. Lett volna kelete akkor egy taxi­nak falun? Aligha. Legalábbis parasztember nem vette volna igénybe, s felkophatott volna annak a taxitulajdonosnak az álla, aki erre alapoz. Nos, nem állítanám, hogy ezekből a falun állomásozó taxikból a vállalatnak túl nagy jövedelme származik — leg­alábbis egyelőre —, de gondolom, kihelyezésüket sem csupán ez a szándék diktálta. Inkább a testvéri segítségnek az a szándéka, amelyet már annyiszor .nyilvánított államunk a falusi nép mind tökéletesebb ellátása iránt. S az a törekvés, amely a szocializmus építésével együtt jár: kiküszöbölni a különbséget a város és a falu között. V, L Észszerűtlenség bosszúsággal Az ésszerűtlemséget a Kaposvári Ingatlankezelő Vállalat követte el a napokban lákbérpótlék megáűapításával kapcso­latban. Lehet, hogy rossz elgondolásból, de az is lehet, hogy kényelemszeretetből okozták rengeteg ember bosszúságát El­érkezett ugyanis az ideje a kormányrendeletben foglalták szerint a lakbérpótlék megállapításának. Mit tett erre az IKV? Elővette a lakónyilvántartó könyvet, és boldog-boldog­talannak kiküldte a lakbérpótlék-bevallási ívet —■ üresen. Természetesen zömmel olyanok kapták, akiket nem is érint a lakbérpótlék. A hibára csak akkor jöttek rá, amikor az emberek nem titkolt felháborodással egymásnak adták a kilincset. A rendelet kimondja, hogy lakbérpótlék-fizetésre csak azokat kell kötelezni, akik nagyobb lakással rendelkeznek a meghatározottnál. Ezt pedig az IKV-nak a lakónyüvántartás alapján tudnia kell! Legalább is űlene tudni! Az IKV azzal védekezik, hogy nem beszélték meg érte­kezleten a végrehajtási utasítás idevágó részét, és nem ok­tatták ki a dolgozókat az ezzel kapcsolatos teendőkre. Gyen­ge érvek ezek. De talán remélhető, hogy okultak az első hi­bából, és többé nem fordul elő üyen eset. Kötelező — még sincs! A belkereskedelmi miniszter 36/1958. BKM számú rendem lete 13. paragrafusának A pontja előírja: az éttermekben, a melegkonyhával, rendelkező kisvendéglőkben az étel-árlapok mellett ízléses italárlapot is kell rendeléskor és fizetéskor a vendég rendelkezésére bocsátani. A 21—1998/1958. BKM A. H. rendelet -ugyanezt írja élő azokra a cukrászdákra, esz­presszókra, bisztrókra és bárokra, ahol asztalnál szolgálnak fél. Az italárlapnak tartalmaznia kell az árusított valameny- ityi ital (hűsítő ital is) minőségét, árát. Ezzel szemben mit tapasztalni? Nincs ital-árlap a grilU ben, a Béke Étteremben, a kisvendéglőkben^ az Utasellátó ét­termében, az eszpresszókban, nincs a vidéki vendéglátó egy­ségekben sem. Néhány helyen azzal pótolják, hogy az étlap e célra fenntartott kis helyén tüntetik fel a bor, a fröccsök és a sör árát. A legtöbb helyen csodálkozva néztek ránk, ami­kor az ital-űrlapot kértük. E rendelet a vendégek érdeké­nek védelmében született. A vendégek pedig szeretnék tudni — jogosan —, hogy a szórakozóhelyeken milyen minőségű és milyen árú ital kapható. Csodálkozunk a vendéglátó vállalatok vezetőin, amiért nem szereznek érvényt a rendeletnek. Pedig ez nem is kerül­ne különösebb költségbe. Jóformán csak egyszer kellene el­készíteni, hisz a rövid-italok ára igen ritkán változik, s csak néhány újfajta bornál kellene módosítani rajta. Mennyivel másként hatna, ha a felszolgáló a megrendeléskor, illetve a fizetéskor átnyújtaná a vendégnek az ital-árlapot! Cukrász­dákban, eszpresszókban — Siófokon és másutt is láttuk -már, hogy egyszerű, házilag készített ital-árlapot helyeztek el az asztal üveglapja alá. Véleményünk szerint e helyeken ez el­fogadható. Kaposvárott is megtehetnék ezt. Nem különösebb és főleg nem különcködő igény, ha a vendég az ital-árlapot kéri. Rendelet írja elő, tehát legyen is az éttermekben, kisvendéglőkben ital-árlap! Fonyódról nagy se­bességgel száguldott a reggeli gyors Siófok felé. Az egyik sarok­ban szőke, festett ha­jú lány húzódott meg, s nagy szemét kacé- ran meresztette az utasokra. Fekete hosszú nadrág feszült a combján, haját időnkint nagy lendü­lettel hátradobta, egyik lábát fölénye­sen átvetette a mási­kon, szóval minden kínálkozó lehetőséget megragadott, hogy felhívja bájaira az utazóközönség figyel­mét. Feje fölött ko­pott aktatáska lapult a hálóban, s kabátjá­nak jobb zsebéből diáksapka csücske kandikált elő árul­kodót.L_ Három állomással odább délceg fiú szállt a fülkébe. **•Csöves« fekete nad­rágjáról, fekete ingé­ről, hanyag mozdula­tairól felismerni: partnerok lehetnek. És máris elhangzott az üdvözlés valami szokatlan, cinikus közvetlenséggel: — Szia, — Szia. — Mi van, te is el­késtél? — kérdezte a lány, a fiú pedig föl­dobta a »cuccot", és magától értetődő ter­mészetességgel vála­szolt: — Na, hallod? Hi­szen megegyeztünk... Fél kilenc is el­múlt már, a vonat kér EPIZÓD " K:"‘ reket egyhangúlag zakatoltak, s a lány gyakorlott mozdulat­tal cigarettát vett elő. Rágyújtottak, pöfé­kelve ontották a füs­töt. A lány aztán könyvébe mélyedt, a fiú meg szinte falta őt, itta minden moz­dulatát ... Siófokod szálltak le ráérősen, kényelme­sen. A fiú diáksapkát húzott elő szatyrából, fejére illesztette, a lány meg kezében szorongatta a magáét. Aztán eltűntek a for­gatagban. Ugyan, oda találtak-e az iskolába, vagy csak az első óra volt rázós... ? 3. B. Cserépkályhás -szakmunkást alkalmaz a Somogy megyei Kéményseprő Vállalat. Kaposvár, Ady Endre u. 24 ______________________(Sím S omogyi Népf&p Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács Lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14: Telefon 15-10, 15-11, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR igazgató. Terjeszti: a Magyar Posta. Elö- fizéthető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési díj egy hónapra IV- V&

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom