Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-04 / 261. szám

Péntek, 1960. november 4. 3 SOMOGYI NÉPLAP MÉM ÖMCÉL Elgondolkoztató jelenség hív­ta fel nemrégiben a TRANSZ- VILL vezetőinek figyelmét. Annak ellenére ugyanis, hogy az utóbbi néhány esztendőben óriási változások történtek az üzemben — az állam millió­kat költött a korszerűsítésre, új, nagy teljesítményű gépek beállítására —, a termelékeny­ségi és gazdaságossági muta­tók nem tükrözték megfelelően ezt a fejlődést. Jobban szem- ügyre véve á problémákat megállapították, hogy a nor­mák bizony nem nagyon ösz­tönöznek a termelékenyebb, jobb munkára. Mindenki tud­ja, hogy sókat javultak a mun­ka feltételei, a normák azon­ban még a régi viszonyokat tükrözték. — Sehogy sincs ez így jól — morfondíroztak magukban az üzem gazdasági és pártvezetői —, hiszen saját bőrünkre megy ez a »jótékonykodás«. — Mind­annyian egyetértettek abban, hogy tenni kell valamit. A gondot főként az okozta, ho­gyan magyarázzák meg a mun­kásoknak a normarendezés szükségességét, hogy ne csak megértsék, hanem segítsék is e nem valami népszerűnek lát­szó, de igazságos intézkedés megvalósítását. A gazdasági és a pártvezetés elsősorban az üzemben dolgozó kommunis­tákat hívta össze, s őszintén feltárta előttük a helyzetet. Azt kérte tőlük, adjanak ta­nácsot, hogyan lehet változtat­ni ezen az állapoton. Az üzem párttagjai alaposan megfontol­ták a dolgot, s hallatták véle­ményüket Megállapodtak abban, hogy minden műhelyrészben elő­ször a munkáspárttagok nor­máját rendezik, hogy a pár- tonkívüliek lássák: a kommu­nisták egyféleképpen beszélnek és cselekszenek. így már volt erkölcsi alapjuk ahhoz, hogy meggyőzzék a normarendezés ellen ágálókat Joggal mond­hatták munkástársaiknak: »Nézd, komám, egy kicsit több lesz most a követelmény, de lehet teljesíteni az új normát.« Azt is tudta a pártvezetőség, hogy a harc lent, a műhelyek­ben dől el, ezért ezekben a napokban különösen megmu­tatkozott: mi minden függ a pártcsoportok tagjainak kiál­lásától, példamutatásától, agi- tációs munkájától. S a pártcsoportok becsület­tel helytálltak; a kommunis­ták előremutató szava, helyes magatartása jó alapot terem­tett arra, hogy az új normák­ra való átállás a dolgozók tel­jes egyetértésével találkozzék. Ebből is látszik, hogy nem le­becsülendő, hanem igen fontos harci egység a pártcsoport. Az a vita is ezt hangsúlyoz­ta, amelyet az üzemi pártcso­portok helyzetéről a napokban folytattak a városi párt-végre­hajtó bizottságban. Az élet bi­zonyítja, hogy azok az üzemi pártszervezetek válnak igazán a termelés jó szervezőivé és ellenőrzőivé, amelyeknek tag­jai aktívak, és ahol a párt leg­kisebb setjei, a pártcsoportok jól dolgoznak. A Textilművek­ben levő pártcsoportok pél­dául rendszeresen foglalkoznak a termelés legapróbb részletei­vel is, mert csak így tudják se­gíteni annak az üzemi célnak az elérését, hogy 50 tonna fo­nalat gyártsanak terven felül. A Húsüzemben a szocialista címért küzdő brigád megszer­vezésében működtek közre a pártcsoportok. A TRANSZ- VILL-ban dolgozó pártcsopor­tok nemcsak a termelékenyebb, takarékosabb munkára ösztö­kélnek, hanem a fiatalok ne­velésével, a párt erősítésével is foglalkoznak, s nélkülük, aján­lásuk nélkül senkit sem vesz­nek fel sem tagjelöltnek, sem párttagnak. Helyes ez a mód­szer, mert hiszen ki más ve­hetné észre, hogy ez vagy az a munkás megérett arra, hogy a pártba kerülhessen, mint az a kollektíva, amelynek tagjai is­merik egymás gondolkodását, magatartását, családi életét s nem utolsósorban munkáját. Hatni az emberekre, formáim egymás jellemét — ez is a kol­lektívában lehetséges legköny- nyebben, hiszen itt vannak legtöbbet együtt, itt alakulnak ki az emberek között a leg­közvetlenebb elvtársi, baráti kapcsolatok is. Igen nagy tehát a pártcso­portok szerepe, felelőssége, és sok még a bennük rejlő kiak­názatlan lehetőség. Mért — mint a vitában is kiderült — még jó néhány kommunista vezető — és nemcsak vezető — téveszti szem elől, hogy a párt és a tömegkapcsolat erősítésé­nek legegyszerűbb és leghatá­sosabb eszköze a pártcsoport jó munkája. Látszik ez abból is, hogy több pártvezetőség afféle tagdíjbeszedőt és tag­gyűlésre toborzót lát a párt­csoportban, más megbízatást nem adnak neki, így nem is tudnak mit számon kérni. Sok­szor nagyon fontos párthatá­rozatok éppen oda nem jutnak el — vagy nagyon későn jut­nak el —, ahol végre kell azo­kat hajtani, pedig éppen a pártcsoportok tagjai tehetné­nek legtöbbet e határozatok megvalósításáért. Nagyon ke­vés még az olyan pártcsoport, ahol a párttagok a feladatok­tól függően, de rendszeresen ta­nácskoznának két taggyűlés kö­zötti időben. A pártcsoportok sokat tehetnek azért is, hogy a párttagok érezzék: hivatásuk nem öncél, hanem a dolgozók érdekében való. Varga József A küldött Három, éve már, hogy egy vé­kony dongájú fiú vonatra ült Ercsiben, és elindult Kapos­várra. Elindult, hogy elfoglal­ja helyét a Cukoripari Techni­kum diákotthonában, és meg­kezdje tanulmányait az isko- lában. Édesanyja és két kis testvére az állomáson intege­tett utána, édesapja, az Ercsi Cukorgyár műszerésze viszont egy darabig vele együtt uta­zott, hogy kihasználva az utol­só pillanatok adta lehetőséget is, a 'cukorkészítő szakma szép­ségeiről beszéljen. De Győri Bélát akkor nem nagyon lehetett felvidítani. Nem csoda, hiszen szíve Buda­pestre vonzotta, a Kandó Kál­mán Elekstroipari Technikum­ba. Oda helyhiány miatt nem vették fel, és akkor a Cukor­gyár javaslatéira beleegyezett, hogy mint társadalmi ösztöndí­jas Kaposvárra jöjjön, elvégez­ze a Cukoripari Technikumot, és utána mint tanult szakember segítse a gyár munkáját. Béla akkor ■vállalta ezt, a szive azon­ban most mégiscsak sebesen vert — Vajon milyen lesz, bí­rom-e"! — tette fel önmagának számtalanszor a kérdést Csu­pán akkor derült fel az arca, amikor egy ismerős álU meg előtte, szintén ercsi fiatalem­ber, Zechmeiszter László, a Cukoripari Technikum akkor már harmadéves tanulója. ... Kaposvár hamar megtet­szett. A tanárok barátságosak, segitölcészek voltakv a fiatalok, a szobatársak sem hagytak ne­ki időt arra, hogy szomorkod- jék. S 6 egyre jobban megsze­rette a kollektív munkát. Elő­ször csak segített. a kiszesék- nek, s egyszer, amikor meg­kérdezték tőle: »Te Béla, nem akarsz közénk állni?«, boldo­gan mondott igent. A tanév végén pedig, amikor a régi tit­kár búcsút vett az iskolától, ráesett a választás, titkárnak, javasolták, s a szavazás egy­hangú volt. Győri Bélát most nagy meg­tiszteltetés érte. Rumi Ilonát és őt jelölte a Cukoripari Tech­nikum KISZ-álapszervezetének; tagsága, hogy képviseljék az iskola tanulóifjúságát a városi küldöttértekezleten. November 13-án egy ünnep­lőbe öltözött fiatalember, a Cukoripari Technikum III. éves tanulója elfoglalja majd helyét az értekezleten. Ez lesz életének egyik leg­felejthetetlenebb napja. P. Gy. Meghallgatja panaszát a közgyűlés Egy névtelen levélírónk figyelmébe »Szentgáloskéri tagok« alá­írással névtelen levél jött szerkesztőségünkbe. Minden sorából újabb és újabb panasz csengett ki. A levélíró arra kórt bennünket, vizsgáljuk ki az ügyeket Kérésének eleget tettünk, s a következőket álla­pítottuk meg: Mint ahogy az a legtöbb névtelen levél eseté­ben lenni szokott, a panaszok egy része helytálló, más része nem. Nem vitatjuk és nem fir­tatjuk, miért nem merte alá­írni a nevét az, aki úgy érez­te, jogosan fordul segítségért más szervekhez. Az azonban már elgondolkoztató, hogy helytálló panaszaira miért nem kért először választ a termelő- szövetkezettől. Mert neki mint termelőszövetkezeti tagnak a gazda jogán igenis joga van a közgyűlés elé tárni problé­máit, joga van feleletet kérni arra, amivel nem ért egyet Sót ez kötelessége is, mert kö­zösségben, egyetértésben élni csak akkor lehet, ha minden­ki nyíltan elmondja vélemé­nyét. Érvényes ez ebben az eset­ben is, mikor a levélíró nem bűncselekményekről, hanem szabálytalanságnak vélt esetek­ről ad számot Az említett li- batcUat a termelőszövetkezet hivatalos áron adta el tagjá­nak, s a bevett összeg ponto­sam be van írva a pénztár- könyvbe. Tehát semmiféle tör­vénytelenség nem forog fenn. Hogy a szövetkezet — szeré­nyen — megvendégelte a svá j­ci lókereskedőket a vásárlás után? Ez a szövetkezet dolga. Az istállóbérlettel kapcsolat­ban pedig hadd emlékeztessük a levélírót arra, hegy a tsz an­nak idején megállapodást kö­tött a tagokkal. A megállapo­dás pedig arról szol,. hogy a tagok nem kémek külön bér­leti díjat istállójuk használa­táért, csupán az a követelésük, hogy amíg el nem készül a kö­zös férőhely, s az állatok kint lesznek a tagoknál, addig a szövetkezet tatarozza és kar­bantartja a szóban forgó egyé­ni istállókat. A levél egyik fontos kitéte­lére nem sikerült fényt derí­teni, illetve csak részben lát­juk világosan- Itt éreztük iga­zán annak hiányát, hogy nem tudtuk megkeresni a pana­szost, és nem kérdezhettük meg honnan vette azokat a ■pontos« adatokat, melyek sze­rint az elnök. Szigeti László és mezőgazdász, Jovánczai Ist­ván egynéhány tagnak adta el kenyérgabonáját. Ivusza Ist­ván ugyanis, akit a levélíró mint vásárlót jelöl meg, azt állította, hogy egy szem gabo­nát sem vett az elnök col, sőt ő gondoskodott arról, hogy Szi­geti Lászlónak és Jovánczai Istvánnak is haza, azaz Kapos­várra szállítsák terményét. A válasz tehát tagadja levélírónk állítását. A panaszban érintet­tek mindegyikével nem tud­tunk beszélni. Azt azonban meg kell jegyezni.: az elnöknek is és a mezőgazdásznak is joga van eladni a munkaegységre kapott gabonáját. Az azonban bírálatot érdemel, ha éppen ők elfeledkeznek az irányelvek­ről, és feleslegüket nem a kö­zös révén, hanem üzletelgetve, maguk között értékesítik. Ennyit válaszolhatunk szent­gáloskéri panaszosunk levelé­re, és ismételten csak azt mondhatjuk, hogy ha úgy lát­ja, valami nincs rendjén a tsz- ben, bátran és 'nyíltan álljon fel a közgyűlésen, és mondja el, mire vár választ, mivel nem ért egvet A feleletet, a felvi­lágosítást minden bizonnyal megkapja, s ha az kevés lenne, kérje a szövetkezet felügyeleti szervét, a heirt, a járási vagy a megyei tanácsot, támogassák abban, hogy kiderítse: panasza helytálló-e vagy sem. . ——i .................. ......—........—— T ervszerűség ? Nagyatádon az új iskola építlcezésén a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat egyik részlege dolgozik. Az építési munkákat már a múlt évben megkezdték, de a ter­vezést ' bizonyára jóval előbb lezárták. A-zaz. mégsem, viert változtattak az eredeti elkép­zeléseken. Ugyanis az eredeti terv szerint az iskola hátsó udvarában akarták megépíte­ni a modern épület és a régi iskolaépület deri.tőjét. Persze nemcsak akarták, hanem hozzá is láttaki Ástak egy kisebb fajta fürdőmedem cének is beillő, csaknem há­rom . méter mélységű gödröt. Dolgozott rajt nyolc-tíz mun- más majd egy hónapig. Az­tán minden abbamaradt, mert egy újabb elgondolás született. Eszerint a szennyvizet a je­lenlegi fürdőépület biológiai derítőjébe vezetik él. Az új terv kétségtelenül jobb az előzőnél, de nem le­hetett volna erre már az épít­kezés vagy — ami még ész* szerübb lett volna — a terve­zés idején rájömü? Minden bizonnyal igen! Csakhogy ah­hoz alaposabban körül kellett volna nézni. A jobb megoldás gondolata így késve my sokba került.-nagyon 50 férőhelyes tehénistálló épül a gyékényesi Március 15, Tsz-ben. Az istálló november 15-re készül eL Tároljuk szakszerűen a burgonyát Az idei rendkívüli csapadékos ősz igen nagy nehézség elé ál­lította -burgonyatermelőinket. A feladat ugyanis az, hogy a gazdag termést a kedvezőtlen feltételek mellett úgy tároljuk, hogy a veszteség minimális le­gyen. Mint ismeretes, a bur- gomyagumó magas víz- és táp­anyagtartalma miatt a külöm­SEJNYIN filási viszonyok mellett is a mennyi katonáját, akár egy lelki erőről és jellemről tett ta-Jburganyagurpp súlyának mint- fél szóból is megértette gon- núságot ebben a háborúban./egy 5—6 százalékát elveszti, dolataikat, nyílt szavú, de szí- Az arcvonal súlyos körülmé-gEzzel szemben átlagban 20 gorú volt, rendet, fegyelmet nyei, a hazájukat fenyegetögszazaigk körül alakul a tárolá- követelt A lajhárokat és buta- veszély, a fáradság és nélkülö-Jsi veszteség, de egyes helyeken kát ki nem állhatta. Hivatásos zés csak fokozza a nép harcigg^^ jóval nagyobb, melyet a tüzér volt, . tüzérségi akadé- szellemét, megerősítette haza-ggrMT|(^ t- ^ baktériumok okoz- miát végzett, s amikor fegy- fiságát, még szorosabb egység-* nak A szakszerű tárolás leg- vememéről beszélt, kigyulladt be kovácsolta. S fontosabb feltétele, hogy a ____ a szeme. Akár^ órákig tudott Szviridov bizalmasan el-^burgonya száraz, egészséges és b eszélgetni acélgyartmányok- mondta az egyik fiatal sza-Ssérülésmentes legyen. Ezt gon- . . ról, tűzhengerekről, célzott kaszparancsnok történetét. Le-^des válogatással és szárítással honolt itt, a fenyők csücsai ál- tűzről. Betéve ismerte a világ ontyev már többször látta eztSérhetjük el mcsan susogtak, a tóban lus- minden hadseregének ágyú- az embert, akit Funtyikovnak' tán lubickoltak a halak. A nyár méreteit és lövegneveit. Elis- hívtak. Huszonöt év körüli, so-i gos csend állt be azon az arc- tompafényű csillagai szinte tit- merően nyilatkozott az L—2 vány, fiatal legény volt, ’ te­vonalszakaszon, ahol Leontyev kon gyönyörködtek az alvó tó tű zörejéről, örült elsöprő si- ldntéte élénk, ajkán huncut, tartózkodott. A németek ugyan fekete tükrében. kereinek, de figyelmeztette Le- ingerkedő mosoly __ enélküí A SIEÍUS AKCIÓ (50) ÉJJEL AZ ERDŐBEN Július folyamán viszonyla­A tárolás legfontosabb mód­ja a prizmázás. Helyét száraz, magas fekvésű talajon válasz­jászuk ki. Fekvése lehetőleg Minden aludt: az erdő, a tó, ontyevet, hogy bizonyos mó- nem is lehetett volna elképzel-Sészak—déli irányú legyen. . A Jburgonyát sima, száraz talajra CXUJXO.O, v*v, uuuuw* KctioiiaK. is scLuraiKDan, s a 10- vem, cs^a^ciuaucm xYCM~i o. arcKiiejezesenez. V? . kát visszaverték, s a szovjet vegek a vitorlavászon huzatok vég irányzását és fokozni a _ Elmondhatom önnek _2maxmlallsaTI 12a~130 Ch1 sze" csapatok szilárdan megvetet- aiatt A táborban sehol egy ■ célzás pontosságát. mesélte Szviridov — hogy ez: ték lábukat az új vonalon. Ab- fény: tilos volt tábortüzet Leontyev örült ennek a nyílt- a Funtyikov hivatásos zsebtol-: ban az evben csak későn jött gyújtani, még a gyufavillantás ságnak, szakértelemnek, ezek- vaj, mégpedig többszörösen a nyár, s csupán juiius elejen ,g bűncselekménynek számi- nek az értelmes tanácsoknak. Viííntotett éiAMotn Rnrtsnhon: is bűncselekménynek számi- nek az értelmes tanácsoknak, büntetett előéletű. Börtönben! lett teljesen úrrá a termesze- tott. Megfigyelő ^ pontjaikon ö is rokonszenves volt Szviri- is ült, hiszen gyerekkora óta^ ten. Az a tüzérségi csapategység, amelynél Leontyev tartózko­les és 60—70 cm magas priz­mákba rakjuk. Feltétlenül szá­raz, törekmentes szalmával — melynek vastagsága össze- nyomottam is 50—60 cm — ta­szinte megmerevedtek az elő- dovnak, hogy olyan szerény, állandóan lopással, foglalkozott. őrsök. még szinte szégyenlős is, hogy A háború kitörése előtt egy ^karjuk le, majd a fagy beáll­m _______ Sötét éjszaka borult" az alvó annyira tiszteletben tartja más hónappal, ezerkilencszáznegy-Stáig legalább 30 cm vastagon d óire^ sűrű,"'sötét erdőben táborra. Alom, álom mindé- ^berek felf^át fi^elme- venegy tavaszán olyan e.etBegyenletesen földeljük le. A állt nagy kiterjedésű mocsa- nutt, csupán egyetlen foldfede- sen végighallgat bármilyen bi- történt vele, amely u] irányba” rak és nyárfák között, ahol a nyári tavakban feketén állt a víz. Az erdő több tucat kilo­mas, mert tavasszal, megaka­dályozza a prizma talajának hirtelen felmelegedését, ezáltal a prizma hőmérséklete sem emelkedik, gyorsan, a gumó ■nem tud kicsírázni. A prizma hőmérsékletének 2—6 Celzius foknak kell lenni. Ennek bizto­sításához nélkülözhetetlen esz­köz a prizmahőmérő. Két fok­nál alacsonyabb hőmérsékleten megfázik, illetve megfagy a gumó. Ha a prizma hőmérsék­lete 6 foknál magasabb, a gu­móban megindulnak az életta­ni folyamatok, nyugalma meg­szakad, erősen lélegzik, kicsí­rázik. Ami a legkárosabb: a be­tegségeket Okozó gombáknak és baktériumoknak kedvező életfeltétel teremtődik, így azok igen elszaporodnak, és nagy veszteségeket okozhatnak. Ha emelkedik a hőmérséklet —- amit nem szabad hogy a priz­mán lévő hó olvadása jelez­zen —, a földet csíkokban húz­zuk le szelőztetés végett. Hő­mérő hiányában időnként a gyanűsabb szakaszokat bontsuk fel, és ha rothad, azonnal válo­gassuk; át. Ha megtartjuk a prizmázás alapvető szabályait, ezzel ter­melőszövetkezeteinknek és népgazdaságunknak hatalmas értéket menthetünk meg. Kupái József mezőgazd. mémölí zékben folyt halk beszélgetés, ráló megjegyzést, tanácsot vagy fordította egész életét. Saját földtakaró és az árok között Szviridov ezredes és Leontyev javaslatot. Szviridovnak tét- szavaiból tudom, de történetét5 legalább 3Ö cm padkát hagy­mémök tárták fel egymás előtt szett, hogy a tervezőmérnök megerősítette az elhárító osz-2junj^ bogy a fagy alulról se méteren át húzódott és rossz lelkűket Már egészen össze- »nem kapatja el magát«, min- tály hozzánk beosztott megbí-^ időben úgy zúgott, mint az szoktak, kettesben mindig ta- dent megbeszél a tüzérekkel, zott ja is, Bahmetyev őrnagy,- - - - láltak valami érdekes témát, közvetlenül viselkedik és »nem aki a háború előtt népi nyomo-: amiről beszélhettek. akar lángésznek látszani«. zóként működött. Jellemző _ _ Leontyev rokonszenvesnek így kezdődött barátságuk, hogy Funtyikov és Bahmetyev átsuhanó éjszakai repülőgépek találta Szviridovot, ezt az ele- Éjszakai beszélgetéseik köre most szinte elválaszthatatla-: robaja sem bonthatta meg az ven, hevesvérű, jó eszű, so- pedig egyre inkább tágult. So­óceán. Sem a minap lefolyt ütközetek, sem az odagyűlt tü­zérség de még a fölötte sűrűn törhessen be. Hótakaró nélküli mínusz 15 fokos hidegben a prizmák tetejére tegyünk szó- ;raz szalmát vagy kukoricaszá­rat (trágya és nedves szalma erdő örök, zord ily ári éjszakákon mély csönd ridov nyugalmát, hasem csüggedő embert. Szvi- kát beszéltek a háborúról, meg no^’ annrira összebai átkoztak, jnem jó, mert vezeti a hőt). Ez arcról ismerte vala- a népükről, amely lenyűgöző — Folytatjuk — *a szalma-takarás azért is alkal­Fejladik a vietnami könyvkiadás A Vietnami Demokratikus Köztársaságban egyre több szépirodalmi, tudományos és műszaki . könyvet adnak ki. 1959-ben a kiadott könyvek példányszáma 15 millió volt, tízszer annyi, mint 1939-ben; az idén a kiadott könyvek pél­dányszáma 24 millióra emel­kedik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom